• Nem Talált Eredményt

kozva vegye is- sok - Britanniában, jóllehet ott

In document Néhány szó a' lóverseny körül (Pldal 54-59)

senki sem hiszi magát “lóra születettnek', ,s illyes sel nem is büszkélkedik, mert nem tartja azt dere kabb teremtménynek, ki lovagol mint ki nem lo vagol, de azért jár igen sokat lóháton, mert ezt egészségesnek , étvágyat szerzőnek, és általában egy tökélylyel többnek tartja - Britanniában, mon dom, valódilag több gyerkőcze ért lóhoz, lóneve léshez 'sat. mint Magyarországban 'férfi, hol e, tárgy han is mint számtalan egyébben inkább csak kép zeletink, bábjain nyargalunk, ,s általán véve sokkal - többet fecsegünk mintsem tennénk. 'S pedig azon egyedüli okbul , mivel mig mi szárazföldiek ,s ki vált magyarok legtöbbet ,s így a, lódolgát is a, köl tészet' és régi feudalismus, nimbusába állítjuk, 's ekkép örökleg csak príncipiumokkal bajlódván fe lette rossz számolók vagyunk, addig Britanniában szinte mindent ,s igy a, lóval bánást is a, praxis, ha»

tárai közé helyzik, 's midőn legfőkép mindenben valódiság után törekednek, rendszerint számolásaik

ban sem hibáznak. Mibül valami felette nevetséges sül ki, ugyanis:

“A, felszínes vizsgálók, ,s ezek közt leginkább

a, franczia theoreticus írók az angolok, lódolgábani sikerét- miután ezt nem képesek tagadni - leg főkép azon köz szenvedelemnek tulajdonítják, mely lyel ezek versenyzéseiket, róka-vadászatikat ,sat.

űzik, ,s e, szenvedelmet az érintett fürkészők ,s könyvkoholók, a, dolog, mélyébe legtávulabbrul sem hatván, sőt nem is sejdítvén , mintha tán még sem az angolok hanem ők játszanák a, bolond, szerepét, mindig valami mania, színében festik , melly az an golt legott megragadja, mihelyt lóverseny, róka fark, ,s kivált a' fő nemzeti szenvedelem a, “foga dás, jő szőnyegre, ,s ő illy alkalommal kivétel nél

kűl mint valami eszeveszett ,s valami daemon űzte

lény, nem is tudván mit tesz , türbetlen ,s őt egé szen legyőző szomjának kielégítése végett ezreket , sőt egész értéket is költeni ,s hajszálra függeszteni kész; holott, ha csak egy kissé saját szemeinket, ,s nem másokéit akarjuk használni, igen könnyenfel fo'dözendjük azt: hogy lódolgában is, mint sok

másban, mi szárazföldiek vagyunk a, józan uton

kivül, ,s nem az angol; bennünk a, szenvedelem ,s vak indulatosság ,s nem benne; saját számolásink hibásak, ,s nem az övéi, 's igy mi cselekszünk otrombánl ,s nem ő; mikép igazságos biró előtt nem őt érinti a, helyreigazítás, guny és lekaczagás,

hanem minket!

45 -__-

Az angol, a, világdegszámolóbb nemzete, melly semmit sem tesz előleges hidegvérü egybehasonli tás nélkül, éppen e, tárgynál ragadná el a, féket,

,s éppen itt szünne meg számoln_i?~És egy egész

nemzet századok óta olly szenvedelemnek volna rab ja ,s játszi labdája, mellynek semmi alapja nincs?

Milly felszínes, nevetséges nézet, ,s mennyi önhitt ség, szemtelenség lappang alatta! Az egyiknek - az angolnak - erőmüve felségesen forog, a, má siké - a, continensié - akadoz; ,s most a, helyett hogy ez az első után rendezködnék , legkisebb vizs

gálati-a sem érdemíti: valljon mi forgatja 'azt olly

jól, de tüstént nagy büszkén elitéli, mindenkit bü nös majmolással vádol, ki annak utánzására töre kedik, és ha végre század ótai sikeres és mindig si keresb keringését már sehogysem tagadhatja, akkor annak kürtölésére kiszti őt vak buzgalma, mintha azt rendes mozgalomban valami bolond szesz hajta ná és tartaná, mellynek semmi józan oka! Az egyik, a, szárazföldi - ,s mindig csak lódolgárul szólok alig ismeri a, legegyszerübb számolás,_szabályait, 's ugyszólván csak most kezdi az egyszer-egyet, mi dőn a, másik - az angol - már problemákat fej-X tett, mit a, világos nap ellenmondhatlanúl bizonyít;

Js igy azt lehetne gondolni “amaz ettül tanul", de korántsem, mert “hisz' az utánzás szégyen?! sőt a' rossz számoló birálja a, jó számolót, az oknélküli gunyolja az okszerintit! Valljon nem fölötte nevet séges-e ez? Pedig hogy ugy van 's nem különben,

,s az angol jár helyes uton és nem mink, arrul nincs kétség; mert kérdem, “Ki cselekszik józanabbul: az e, ki a' régi tapasztalás, vágásában haladva a, ter mészettül elkülönzött fajokat örökös fentartásuk vé gett gondosan minden keverék nélkül mindig saját vérükben tenyészti, ,s javításukat egyedül derekabb és egymáshoz illőbb párok, összeadása, jobb tartás és ivadékaik' czélirányosb nevelése által törekedik

eszközleni , 's mind ebben rendet és következetes

séget tart; - vagy tán az , ki senki, tapasztalásával nem törődvén maga akarja azt A-tul Z-ig kimerít ni; sem tiszta vérü tenyésztést nem eszközölvén , sem bizonyos rendet és conseqnentiát nem tartván?

Ki cselekszik józanabbul: az e , ki lovak, haszonvé telét bizonyos okokra állítva azokat ngy osztályoz _ za el, mikint civilisaltabb nemzeteknél kutya-faj

vagy keverék is nem csak egyetlen egy van , mint a, töröknél, de külön külön czélra, agár, kopó, vizsla 'sat. _tartatik, és senki agárral nem fürjész, kopóval nem agarász ,sat. , ezen elosztályozást azon ban nem hagyja a, vak véletlennek át, hanem a, külön fajok, egybekeverését “haszonvételre, a, tett tapasztalás, utján systematice viszi végbe, valamint a, serdülő ivadékokat czélszerüen és egykori haszon vételükhez irányzotlan idomítja; vagy tán az cse lekszik józanabbul, ki a, lovak' “haszonvétel? és

“tenyésztési, tulajdonát - melly két egészen kü lönböző tekintet és czél -- még csak theoriában sem fejtegette , annál kevesbé gyakorolja praxisban,

47

a' külön fajok, egybekeverését pedig, a, ló, belső tulajdonival ,s eredetével egy cseppet sem gondol-v ván, egyedül annak külseje szerint üzi, vagy még ezt is elmulasztva, abban meríti ki tágas tudomá nyát, hogy nemzésre akármilly eredetű, testállásu, korú ,s tulajdonú párokat használ ugyan, hanem csak arra figyel - mi egyedüli föltétele - mikép a, nemzőknek egyike mindig mén , másika ellenben

» mindig 's okvetlenül kancza, és mind a, kettő mul hatlanul ló legyen! a, nevendékek' tartását ,s felne velését továbbá olly főkre bízza- mellyeket egyéb iránt , ha meg nem vallja is , jobbaknak tart a, ma gáénál, mert bennük helyzi legfőbb bizodalmát - kik etetik itatják a, természet, utján serdülőt, ,s ezt vagy igen gyenge korában árkányozzák ki, csakha mar' maguk közül a' legizmosabbat ültetvén rá, ki aztán “kitanítja'! vagy minden időn tul hagyják a, ménesben sétálni ,s heverni , hogy aztán majd ha egyszer megnőtt, annál sebesebben vágtathasson, annál magasbat szökhessék. ,S tovább kérdezem, ki cselekszik józanabbul: az e , ki számtalan próbák és több nemzedék után nyert tapasztalások, követ keztében - mellyekrül legpontosabb feljegyzéseket tart, és ezeket gondosan használja is utmutatásul a' tiszta fajzásban - soha igen közel rokonokat nem elegyít; vagy az, ki sem tapasztalásra sem a, ter mészet, rendszabásaira, mellyek itt eléggé világo sak, nem hajtván , és soha legkisebb vagy legalább eléggé hiteles feljegyzéseket nem téve , a' tenyész

tésben semmi rendet nem tart, hanem csak a, vak

véletlennek ösvényén botorkál, vagy, mert selyem

birka-tenyésztés körül sikeres volt bizonyos fokig

In document Néhány szó a' lóverseny körül (Pldal 54-59)