mint tenyésztő, legnagyobb szerénységemben soha nem kivánnék egyebet, hanem ha csak mindig egy félfejjel sőt néhány vonallal előzhetném meg ver senytársaímat *), mit a, Maréchal semmibe sem vesz, valamint Crockford' bankjában isminden esetre csak egyetlen egy kis nyerő kártyácskát, Rothschild, lot tohuzásiban pedig mindig csak egyetlen egy kis nye rő számocskát szeretnék kitudni, és nem csak váltig volnék kielégítve, de bizonyosan soha nem is hagy nék fel a, versenyzéssel többé , valamint Crockford és Rothschildnél is megjelennék munka után néha
néha.
“Ej, ej, hisz, a, Maréchal nem azon becsrül szól, mellyel a, ló gazdájához áll, hanem arrul, mely lyet mint ló maga magában ér,' - igy okoskodhat nék ellenem valamelly párthive, igen jól tudom. De
*') Föltéve, hogy gyakorlott pályabíró ül a' székben, mert ellenkező esetre legalább is egy fél lóhosszat kötnék ki, minthogy különben, mint Bécsben már többszer esett, én is holt futásra (dead heal) itéltetném. Dead heat-nek ne~
vezík azt, midőn két ló olly egyenlőleg ér a' nyerőpont hoz, mikép nem ítélheti meg a' bíró , mellyik vala első;
milly esetben mind addig függőben marad a' dolog, míg azt egy új futásnak sikere nem határozza el.
LÓVERSENY. 7
éppen itt fekszik a' dolog' csinja, hogy tudnillik a, ló' becse, melly mindig ráviteles, legfőkép tenyész tőjéhez arányozva legyen minél magasb; mert más kép, milly ingere volna, fáradságos és költséges te nyésztői munkálódásait folytatni? Felette kevés, vagy semmi sem. Legyen is ez okbul, mennyire lehet, becsessé téve a, tenyésztő, kezeiben a, ló , ,s nem fog ő felhagyni a' tenyésztéssel, sőt annak min digi magasbra vitele után törekedni, minthogy sike re több 's mindig több versenytársat ébresztend , ,s ekkép csakhamar utolsó lenne , ha nem haladna.
A, ló, becsét pedig azon arányban neveli az általa tehetendő nyereség, minél nagyobb ez; miszerint Britanniában , hol roppant ezen lehetőség, számta lan ló , testvérek közt is négy ezer font sterlingnél többet ér. ,S ím, e, lehetőség annak kutfeje, miért üzetik általán fogva Angliában a' pályalovak, tenyész tése 's a' versenyzés olly nagy sze n ve d e l e mm el.
“De ha a, lónak csak gazdájára nézve van becse;
mit használ az másoknak, a, nagy közönségnekÍV, Csak azt, hogy a, közönség éppen azon arányban részesül több ,s jobb lovakban, a, mellyben nő a' tenyésztők, száma, és ezek versenyvitáiktul edzve mindig jobb és jobb lovakat nevelnek, azaz a, ver seny által szaporított tehetősb gazdák, köreibül las sanként kiárad az egész közönségre a, felesleges ló , illyes pedig annál több lesz, minél magasb becsre emeltetik annak derekabbja a, tenyésztőnek kezeiben, ki természetesen ezen ingernél fogva annál többet
99
nevel. Im, e' mód által szivárog a' verseny, haszna az ország, minden ereibe!
De ha nem nőne is a, verseny, erőmüve által a, gyorsabb lónak becse, valljon nem becsesb e maga magában is a, gyorsabb ló , kivált ha általános lesz, mint a, lassubb? Kétségkivül sokkal becsesb;
mert nincs az időnél nagyobb kincs. ,S nem csudál kozhatni egy olly hadvezéren, parancsnokon, és szerzőn eléggé, ki olly kevésbe veszi az idő' meg gazdálkodását; jóllehet tudnia kell, mikép Angliá ban a, már mindenüvé elterjedt telivér az országlás' valamint a, közélet, mozgását nem egy félfejnyi gyorsabbsággal, de legalább is az időnek egy negyed sőt egy harmad résznyi nyereségével eleveníté föl;
jóllehet tudnia kellene, mikép a, csatapiaczon jól használt pillanatok szokták eldönteni a, nap' sikerét;
,s jóllehet hányódott életén keresztül maga tapasz talhatta volna, mikép sokszor csak egy percz kö rül-forog a, halandónak híre, neve, becsülete! Igen is; a' tenyésztők, kezeiben felhalmozott lovak,feles lege képzi azon hasznot, melly a, versenybül , habár csak közvetve de elmulhatlan szivárog a, közönség, minden ereibe. ts ezt bővebben magyarázandom.
Mielőtt azonban részletesebben mutatnám ki, milly rendesen forgatja egyik kerék a, másikat ezen czélszerü erőmüben, melly Britanniának annyira kifejlett lótenyésztését eszközlé , ,s mellynek megin dítására és mozgásban tartására aránylag olly cse kélység kell, vissza akarok még a, pesti gyepre tér
7 i
ni, hol legelőször vala alkalmunk tettleg indítni há borut azon sokfejü hydrának , melly többek közt a, verseny, felállítása'ellen is hetvenkedék.
Legelső egybejövetelünk Pesten, mint mon
dám, 1827, tavaszán ment végbe. És olly általános
hijával volt akkor közönségünk az e, tárgyat illető.ismereteknek , mikép nem hogy a, versenyzés, me chanikájának elveit vagy azon hasznot fogta volna fel, mellynek végre a, versenybül a' nagy közön ségre háramlania kell, de még az idomítás, szüksé gét vagy létét sem ismerte , sőt még azt sem tudta, milly felette nagy különbséget tesz versenyzésben a, teher. 'S illy köz tudatlanság közt , melly szerint az akkor divatozó e' részbeni egyéb ismeretek' bő ségét is elegendőleg kitapinthatni , valóban felette furcsa 's váratlan volt, gunyolóink' sorában némelly általánosan okosoknak tartott férfiakat is tapasztalni, kik, noha tudtomra semmi jobbat nem javasoltak , mégis, hol csak lehetett , elménczségük, nyilaival puskázgatának ellenünk szüntelen; mibül csak az nyilvánul, hogy indulatosság még a' legjobb főt is megvakítja. néha, és “elménczség és mélység' ko rántsem synonimon! Hogy pedig közönségünk olly szívrehatólag vala tudatlan , mint érintém , 's még a, mechanika, legelső elveit sem vette figyelemre, azt miként tagadhatni, ha nem akarjuk tagadni azt, mit a, legfényesb nap alatt annyiszorilátánk, midőn
-~_- 101
ellenzőink leghitványabb ,s minden készület nélküli lovaikkal gondolák ,s biztosan remélék a, mieinknek meggyőzését. Alig hinné az ember! ,s valóban azon' mesére emlékeztet, hol a" nagy dámának elhízott ,s önhittségtül ittas hat-uj-hosszaságu öl-ebe a, pusztai agárral kérkedék megvíhatni.