szerencséjük volna, mint a, későbbi vállalkozóknak, hanem azon felette egyszerü ok miatt, mivel a, ké sőbb jövők nem kénytelenek utat törni, ,s ekkép józanabbul léphetnek előre 5 miszerint, legyünk bizo nyosak, az ujabbak józanabbul ,s nagyobb meggon dolással fognak is előlépni, mint mi; ,s ez megint, kérdem, haszontalan e? Ugy hogy a, versenynek hasznát mind egyesek -- mind a, közönségre nézve kérdésbe venni valóban bajos.
Legvalódibb haszna - Magyarországot tekint ve - a, versenynek' azonban mindig az marad, hogy központosítást és elmesurlódást következtet , mit zlegjobb akarattal, sem tagadhatni, valamint az annyira eldiribolt magyar erőknek központosításábul és az annyira éretlen nézetek, surlódásábul ereden dő hasznot sem. ,S ezt szinte még Pesti Lajos is 4 ki szintugy mint számtalan Lajos szereti sokban a,
145
következményt, de az okot melly azt szülné nem
mindig látja keresztül - méltánylani látszik, mit
levelének e, sorai bizonyítnak: “V alamint több más városnak évenként egy időszaka vagyon, mellyben különös mozgás és nagyobb e'let mutatkozik: agy
Pest 'is most vala ín jloribus mult hónak megén,
ei/zo'nap' (junius, 1837.) elején. Vásár, lóverseny,
gazdasági egyesület, állatmutatás, annyi víde'kit csődített ide, hogy a' vendegfogadókba nem jertek}, De csikójutalmazás, paraszt-ilittatás illyest nem szül; mert az első inkább csak pór gazdákat érdekel, ,s ekkép pénzes embereket soha nagy számmal össze nem csődít; az ugy nevezett paraszt-futtatások pedig azért nem szülnek központosítást és különös elme surlódást, mert minden tudomány- és ügyesség nél kűliek, neveletlen ,s készületlen aljas lovak ,s éppen illyféle lovasok közt történnek, mi okbul mindig a' tudatlanság ,s aljas társaság, czimerével is bélyegez vék, 's jobbféle, gondolkozó embert kivált hosszabb időre soha nem érdekelnek, sőt halálosan untatnak;
midőn a, tudományosan tenyésztett és idomított lo vak közti verseny annyi gondot, előszámítást, tett tapasztalások, használását , személyes ügyességet , becsvágyat, vetélkedést, állhatatosságot, haszon utá ni becsületes törekvést 'st. effélét fejt.ki, mikép köz vetlen és közvetve több mint egy előítéletnek vet
határt.
i El is multak azért a, csikójutalmazások rendsze rint mindenütt megint, vagy csak mellékesen, mint 4
nóvERsI-mv. 10
felülépitmények, felette kis körben űzetnek, vala mint a, paraszt-futtatások is megszüntek mindenütt ,
hol az emberek gondolkozni kezdének. 'S pedig ter mészetesen ; mert csikóknak jutalomra kiállítása, noha aránylag sok költséggel jár, mégis ritkán hoz pénzt, 's ez kellemetlen, - vagy ha hoz is keveset, önkény nyujtja azt, 's mai időkben illyes nem szül nagy kedvet ,s vetélkedést az emberekben. A, pa raszt-futtatásoknak továbbá az eddig érintett okokon kivűl, gondolkozók közt, mégazért ismeg kelle
szűnniek, mert
1_szer Nevelése a, pályalónak, melly törzs nemzője a, közhasznunkra tenyésztett többi keverék nek, egészen szegény ember, kezébe nem való, minthogy arra tudomány és pénz kell; más lóval pá lyázni pedig, mint telivérrel vagy ehhez igen kö zellel, nem okosb, mint vizslával vagy uszkárral nyulat fogatni akarni; -
2-szor Mert szegény embernek sem ideje sem tudománya nincs: lovat - habár csak vizsla és usz kár-féle volna is - jó pályázó állapotban vinni gyepre, rossz állapotbani lóval versenyezni pedig , valódi vandalismus, alig lehetvén ennél valami ke gyetlenebb *); 's ekkép számára kitett minden díj nem hogy valódi hasznára de igazi kárára sőt “vé szélyére) szolgál, ,s valóságos méregnek nevezhető.
I*) Tán felesleg a' nyájas olvasót arra figyelmeztetnem, hogy rendes pályázás, és a' lovaknak néha néhai megfuttatása közt nagy különbség van.
147
Ezen állításom, tudom, folyam elleni, már most tán nem annyira mint a, magyar verseny,meg nyitásakor, de azért még is folyam elleni, habár nem józanság elleni is.
Tegyük fel: ismét i827ben élünk, és az ugy nevezett paraszt-futtatások, szószólóinak tanácsa sze rint az 1039 aranynyi díjakat, mellyekbül paraszt lovak mostan sincsenek kirekesztve , egyedül parasz tok, számára alapítjuk, egye dűl az ő számuk ra, mindenkit mást azokbul kirekesztvén, ugyan mi lett volna annak eredménye? Semmi egyéb, hanem hogy éppen azok, kik most azt rosszalják, miért nem alapítánk uri versenyek helyett inkább paraszt futtatásokat , ekkép fogtak volna panaszkodni, ,s mi több, “teljes igazsággal':-“Minden béreseinket megzavarták ezen ujítók, sehol sem találhatni már jóravalót , mert mind egyik a, helyett hogy dolga és kötelessége után járna, csak azon szerencsétlen 1039 aranyat forgatja eszében, ,s napestig nyargal, ,s ha lova nincs mellyben biznék, jobbat “szerez.' Ugyan szép neme a, polgári társaság, meggazdagításának!
A, helyett, hogy inkább azok buzdítatnának fel jobb ló' nevelésére, kik pénzesek, ,s szerencsésb szüle tésüknél fogva aránylag olly könnyen tehetnek a' szükséges tudományra is szert , ki vannak a, buzdí tásbul zárva; a' helyett, hogy a, mostohább szüle
tésüek lassanként emeltetnének magasbra , vagy olly
körülmények közé helyeztetnének, honnét saját ipa-x ruk által lennének képesek fölebb emelkedni, rög10 *
tön 's Augy szólván egy ugrással minden mást kire kesztő körbe helyezvék , mi valóságos salto morta le, hol a, fő legalul, a, lábok pedig legfelül állnak;
azok ellenben, kiknek körébül kellene kiáradni a, nagyobb tehetségnek, el vannak tiltva a' verseny
zéstül.” '
Lovaink pedig a, feltett esetben egy cseppet sem javulnak. ,S miként is javulnának? Mert vagy észre nem veszi a, paraszt, hogy a, telivér minden egyéb fajt kifut, ,s telivér magsereg nélkül nem te nyészthetni mai külön szükségeinknek megfelelő lo vakat , vagy észreveszi. Ha nem veszi észre, minden megmarad lótenyésztésre nézve régi pangásában, hol vala , és az egész javítás egy kissé több zab' elkelé se 's igy kissé gondosabb tartás által ki van merítve már, midőn mind azon kicsapongást , féktelenséget sőt tolvajságot alig számíthatni ki, melly illy hibá san alkalmazott ingerbül okvetlenül következnék.