okot, melly a, kivánt okozatot következtetné! - Ki cselekszik végre józanabbul, ki számol jobban, és ekkép kinek fején fityeg tulajdonkép a, csörgő sapka: azén e , ki minden tettét, valamint lovainak tulajdonit őszinte kitapogatásra ereszti, 's minden cse lekvésit a, lehető legnagyobb világosságba állítván
LÓVERSENY
mindig 's mindenkit “őszinte próbatételre hív ki';- vagy tán azén, ki magát ,s másokat szüntelen my stificálván, soha őszinte próbát sem cselekvései sem
ivadékai körülinem tesz , de valamint ő hisz vakon ,
.ugy azt kivánja “mások is higyenek szembehúnyva';
ki a' csörgő- sapkás , kérdem: az e , ki a' lódolgát gazdasági tárgyként fogja fel, hol nyereség a, fő czél; vagy tán inkább az a, szenvedelmi hig velő , ki azt, tudja! milly költői ,s heraldikai színbe töre kedik állítní , hol pénzt nyerni szégyen, sőt ezt, én legalább nem értem milly furcsa becsület miatt kut ba hányni ,s igy veszteni kellene? Az e a, hagymá zos , ki ámbár dolga igen jól forog, mégis minden javításra ébredt és fogékony, minden lépéseit tudo mány ,s szoros elhatárzottság után írányozván; -
vagy tán az , kinek jóllehet erőmüve inkább hátra felé mint előre mozog, felfuvalkodottsága közt sem mi oktatást el nem fogad, sőt nevetséges gőggel ő kritizál, ő professoroskodik, ő oktatgat legtöbbet, 's legkevesebb skepticísmussal! ,sat. ,sat.
'S ím itt van fő vonalokban, csak egy kissé más színekben ismét előttünk az angol és continensi ló körűlí gyakorlatok 's nézetek' általános rajza, egyik az. angol, másik a, szárazföldi módszert ké pezvén; miknek egybevont torzképe rövid vonások kal az, hogy a, hideg ,s ősz de sikeres számolót, ki tanulni még mindig kiváncsi, a, vak szenvedelemtül űzött csörgő-sapkás gunyolja, valamint nem ritkán
51
Bedlam, és Charenton, lakosi is felvigyázóikat hiszik
észbódultaknak.
Miknek egybevonásábul tán kiviláglandik, mi kép igazunk volt, nem csak az angol telivéreket megszereznünk - mit a, Maréchal tanácsol; hanem azon nemzet, lónevelési rendszerét is felfognunk, melly a, telivéreket tenyészti - mitül viszont óvja a' Maréchal a, Magyart. De a, helyett illy senten tiakkal ajándékozza meg: “Használjanak a, magyar tenyésztők angol telivért; - legyen Magyarország nak hitele , macadamisált utja , vízcsatornája ; - ül tettessenek fák ;- a, Vaskapu ötszáz *) ölnyi hossza ságra 'csatornáztassék; 'sat.„ Miket könyvbe iktat ni könnyü, valamint nem nehéz a la Henri IV még azt is felkiáltani: “Minden szegény ember napon
ként egy főtt tyúkot leljen fazekában!” De a, “ho gyan„ a, “mikép„ az alkotja a, bajt, és azon előz ményeken, mellyek' hijával ollyféle sententiák csak mindannyi puszta szók, azokon nem könnyü átes ni, kivált olly régi honban mint Magyarország, hol a' legjózanabb ujítás is annyi megrögzött szokással, sőt annyi egyes érdekkel jön összeütközésbe. 'S ily
*) A' mi, e' tárgy iránti csekély ismeretem szerint mintegy 900 ölecskével kurtábbra vágna. Meglehet azonban: a'Ma réchal is azon török mérnök által lön értesítve, kit Orosz úr "Terra inrogníti-jában mint olly varázslót hoz fel, kinek megjelentével a' helyszínén már több év óta munká ló magyar mérnökök' szemeirül egyszerre lehullott a' fá tyol, 's minden nehézségnek rögtön vége szakadt.
4t
lyesek, fenekére a' Maréchal , magyar honunkat mustrálván, valóban nem szállt , sőt a, lótenyésztést illetőleg még felszinleg sem gondolkozott, mert más ként nem kárhoztatná a, lóversenyt, valóban nem;
minthogy - és itt kérem Orosz úr 's Pesti Lajos, figyelmét - “rendesen ,s állandóul mega lapított lóverseny nélkül soha nem tartand ja és tarthatja magát fen teljes azon nagyobbított keleti faj, melly Anglia, lótenyészté sét annyira felemelte, mellynek neve “telivér' , mellyet a' Maréchal és ennek közvetitésével Orosz úr 's Pesti Lajos számunkra ajánl, ,s mellyet ngy
kell tekinteni mint nemző-törzsét minden kevert
vérnek, ,s mellynek hijával józan ,s okszerinti te nyésztésrül, mai szükségünket tekintve , csak ál modni sem lehet. 'S azon okbul nem állhat fenn illy törzs-faj rendes és állandóul megalapított lóverseny nélkül, mivel a, nagy közönség sokkal jobban szá - mol mint Pesti Lajos, Orosz úr, és a, franczia Ma réchal, minélfogva nem hajlandó pénzt koczkázni olly tárgyra, melly nem nyereséges, ha abban leg alább a, “nyereség' lehetősége, nem létez.
A' Maréchal , ki nagy úr létére jeles emberek
kel sokat társalkodván, itt ott hallott valamit - ha
bár a, hallottak, megfőzésére mint látszik nem volt ideje - azt kérdi: “Ezen agy nevezett fu
53
tó lovak alkalmatosak e valami hasznos szolgálat ra?” Mi által tökéletesen elárulja magát, milly fe lette nagy zavarban létez benne az, mire minket
akar oktatni.
Azt kérdi a, Maréchal, milly szolgálatra alkal
masok az ngy nevezett futó lovak? Mire én azt fe
, lelem: Nagyobb testük- 's több erejüknél fogva sok kal több szolgálatra alkalmasok mint a' keleti vér;de azon sokféle czélt tekintve, mellyet lóval ma el érni akarunk, közönséges használatra még sem mind egyike való; sőt mondhatni két, három, tán négy versenyló közül csak egyetlenegy tenyészik olly kü lönös tökélyre, mikép minden czélnak, a' nehéz teherhuzást kivéve, megfelelne. Mihez még az já rul ,. hogy tenyésztése felette kényes, "s nem sike rül még versenyi czéljára is egyenlő jóságban más fajtákhoz hasonlítva, hol noha egyik sem tökéletes maga nemében, mégis mindegyik haszonvehető; sőt minél inkább iparkodik a, versenylovat nevelés és idomítás által derekasabb kifejlésre ,s nagyobb tö kélyre bírni tenyésztője , annál nagyobb tökélyre viszi néhányait ugyan, de viszont annál több szinte egészen haszonvehetlen lova-t is állít ki, miszerint untig is hemzseg Anglia póklábu, szarvasnyaku, min den hibákkal elborított nyomorékokkal. Mibül azon ban nem az foly, hogy az angol szenvedelemmel cselekszik, ha mind ezen nehézség ellenére sem hagy fel az illyféle futó lovak, tenyésztésével, mellyek' hasznát nem látja át a, Maréchal; hanem éppen az