vagy revelatio által -a, telivér fajnak, tudományos
nevelésnek, okszerinti idomításnak, tanult lovag
lásnak , szóval az állandó telivér magsereg, fentartá sának hasznát sőt szükségét: valljon mit cselekszik akkor? Természetesen, telivér méneket 's kanczákat hozat, ménesmestert, idomárt, angol jockeyt tart ,sat. szóval: ő éppen mind azt müveli mély tu-.
dományánál fogva! - csakhogy okosabban, nagyobb kiterjedésben, ,s igy a, hazának nagyobb hasznára l. '
149 --_
- mit a, díjak' mostani elrendelése szerint, midőn azokbul sem paraszt sem senki nincs kirekesztve, mi tettünk, azon nagy különbséggel mindazáltal, mi valóban felette csudálatos , hogy ő mind azt, mit a, herczegek, grófok ,sat. alig győznek, minden pénz nélkül viszi végbe, vagy azon annyiszor javaslott segítség, fejében, melly szerint ha a, küldöttség meg elégszik lovával - tudnillik annak tartásával! -
neki némi községius illyféle terhek- engedtetnek el!
Valóban egy kissé mélyebb fejtegetésnél fogva egyenesen képtelenségbe vezethetni a,paraszt-futta~
tások, pártolóit!
Vagy azt gondoljuk: 1039 aranynak évenkénti egyedül olly díjakra kitétele, mellyekben csak sze . gény ember részesülhet, elég okot nem adand arra,
hogy az ország, minden csikósa, gulyása, kondása, kerülője ,sat. félig meddig megbolonduljon? Való ban untig elegendőt adand. Miszerint mindent ab ban is fognak hagyni, mi természeti körüket illeti, egyedül az 1039 arany után sovárogván. iVagy ha nem, és az ellenkezőt akarjuk feltenni, mikép ők legnagyobb mérséklettel fognak e, díjakért verse nyezni, akkor egyenesen azt teszszük fel, hogy a, díjaknak nem lesz sikere, mi által el volna az emel cső, hatása hibázva, mellynek czélja az, hogy lehető legtöbb mozgást okozzon, mi megint valódi képte lenség. Vagy korlátok ,s békók által gondoljuk ele jét vehetni a, kitett inger utáni szenvedélynek? Ha szontalan törekvés, mert, ellenmondást rejt magá
ban: egy részrül kecsegtetés, másrul visszaijesztés;
egy kézben kínált falat, a' másikban visszaverő bot.
'S mi legszebb, az, hogy csak egy kis idő, le forgása után, mikor tudnillik híre terjed az 1039 aranynak, tetemesb summát honi ember és belföldi ló még sem nyerne soha is, hanem ügyes beburko
lásban valamelly külföldi csalárd vinné el, valami telivér gebén , tág ümögben és tág gatyában vagy efféle maskarában a, dijt; végre számos elvesztett évek után felnyilnék a' földinek is szeme, 's számtalan próbák 's tett experimentek után bizony csak oda állna, honnét mi, az angolnak próbáit is experimentjeit használván indultunk el. '
Vagy az 1039 aranynak csak felét kellett vol na kitenni egyedül parasztok, számára, vagy csak harmadát? Akkor csak felével vagy két harma dával volna kevesbé rossz az inger' alkalmazása, de azért még is rossz, ,s mind addig hibás maradna, míg nem ex principio. hanem de facto nem szorítat nék szegény ember minden dijbul ki, valamint a, mi dijainknál, mellyekben részt vehet ugyan a, leg szegényebb is, de sikerrel csak akkor, ha másoknál tökéletesb lovat hoz a, gyepre, és ez mind addig soha nem, vagy csak kivételként fog történni - mi teljesen annak rendén is van - mig a, paraszt em ber általán véve tehetősbbé nem válik, minthogy -- vigyázzunk - valóban nem azok, kezébe való a, telivér magsereg' örök fentartása, kik félig meddig emancipalt létben még ingatlant sem bírhatnak tel
151
_jes joggal', hanem egyenesen. azokéba, kik a' pol
gári szabadság, malasztjaí közt saját telkeiben élik napjaikat; ,s még ezek közt is csak azokéba, kiknek i körülményeihez illik is illy törzsökfaj, fentartása.
Pesti Lajos azt mondja: “a, parasztok pedig
mindinkább elmaradoznak, mert 20-30 forintért nem igen akarják lovaikat rontani”, ,s ekkép ugy látszik, mintha e, summák nem volnának elég na gyok sikert következtetni, mi okbul hiábavaló is a' díj. Ha ellenben nagyobb a, summa, 's olly nagy, melly sikert von maga után, akkor, mint láttuk, megint rossz következést szül, miszerint valóban jobb a, liberalitas, ürügye alatti paraszt-díjakkal egé szen felhagyni, és inkább valódi liberalitassal azt ha tározni el, hogy valamint versenydíjt nyerhet minden, ki lovával megelőzi a, többit, ugy ingat lan sajátot is szerezhe sse n az Isten, minden em her-teremtménye, ki eszével ,s szorgalmával hagyja a, többit maga mögött. Itt van pályakör mind azon liberalis ajkuak' számára , kik más, erszényébül pa raszt-díjakat javasolnak! Gyakorolják ékesszólásukat, rábeszélő tehetségüket itt; szerezzék ez ügy, tekin tetében ki a' többséget - minket készen találnak - ,s higyék el: vajmi nagyobb háladattal fognak viseltetni a' szántóvetők irántuk, ha ingatlannak há~
borítlan birhatását 's némi más politikaijogokat szer zenek törvényesen számukra meg , mintsem ha ver senydíjakkal 's effélékkel akarnák “jól tartani és kie
', "
légítni oket, mellyek, megnyeréséhez nem értenek,
's mellyek egészen kiveszik rendes életmódjuk ,s foglalatosságikbul.
Nem, lóverseny szegény emberek, kezébe nem való; hanem egyedül azokéba, kik azt tudomány 's körülményeiknél fogva haszonnal üzhetik. Ezt pe dig mai állásában a, magyar paraszt általán véve csak ugyan nem eszközölheti, sem tudománya, sem pénze, sem ideje ahhoz nem levén. Nem ok nélkül bünteté azért egykor az angol törvény mind azokat, kik 50 font sterlingnél kisebb fogadásért versenyzé nek; mi által minden szegényebb embert a'verseny zésbül, mint rá nézve valami felette károsbul, tett leg kirekeszte, 's a, versenyt játékbul ügygyé vál toztatá. Ugyan is Angliában olly szenvedelem tá madt a, versenyek, behozatalakor a, “nyereség, lehe-' tősége, következtében a' díjak után - jóllehet ott tudtomra egyedül szegény emberek' számára soha nem valának kitéve illyesek - mikép , kivált a, se lejtesek' serege, melly mindenütt egyenlő ,s dol gozni sehol nem szeret, minden rendbül kibonta koznék; mi okbul elmulhatlanok is valának olly rendszabályok, mellyek, 'mint érintém, nem ex principio hanem de facto azok, kezeibe iktaták az
ügyet, kikéibe való. És ez - ha tudnillik nem ta
gadjuk, hogy ugyanazon ok ugyanazon követke zést von szükségkép maga- után-megczáfolhatlanul állítja előnkbe: az ngy nevezett paraszt-futtatások, eredményeirül mit kelljen tartani ,s remélni. Melly futtatásokat azért mondom egy ízben “ngy nevezet
153
teknelü, mert szószólóik tulajdonkép nem parasztok,
számára kivánják azokat alapítatni, mi ellen nekünk
legkisebb kifogásunk nincs, ha tudnillik magukat jól értő és biró elibertalt paraszt gazdákrul van szó;de ők - mondjuk ki egyenesen - a, gazdagokat kirekesztvén a, szegényeket ohajtják pártolni. Mi szerint ez eredményét a, mélyhatásu combinationak tulajdonkép nem “paraszt, hanem “szegény, futtatá soknak kellene nevezni. Mi szép indulatot, felette jó szivet mutat ugyan, csak az kár, hogy valóban nincs sokkal józanabbul alkalmazva, mint ha irga lombul valamelly eléhesült családot, mellynek ke