Midn Bethlen Miklós irni kezdett, becsvágyát

már

bizonyos józan fölfogás váltottaföl;de

moz-gékony

szellemében annál élénkebben tükrözd-tek vissza Erdély zilált viszonyai.

A ^furak

^házi

életét, valamint a nagy

események

hatásait, az uralkodó személyek alatti üzelmeket, valamint a jezsuiták ravasz ármányait

—

mindezen egy

id-ben összeható elemeket érdekes tények soroza-tán át állitja Ítéletünk elé.

A

^stilus

hajlékony-ságra törekvést mutat, és egyes szakaszok, mint Zrinyi halála, Bethlen

e's

elfogatása Fejér-várott, Apafi közeli haláláról látott álma és

ma-gyarázata, és egyebek

csaknem

novella

szer

epi-zódokként emelkednek ki az egészbl. Bethlen Miklós emlékiratai is sokáig el voltak zárva a nyilvánosság ell, és csak kéziratban keringtek.

Ehhez

járulhattak anevealattmegjelentfranczia emlékiratok is; azonban ki van mutatva,

hogy

szóbeli közlések

nyomán

készültek ugyan,

me-lyeket a

magyar

államférfi a franczia abbé Révé-rendnektett, de csak

késbb

adta ki az utóbbi-nak irataiból egy névtelen szerz. ^)

Az els

kri-tikai kiadást Szalay rendezte, de

nem

a szerz

^) Les mémoires du comte Bethlen NicJos. Amsterdam, chez Jean SwartsiirleKneuterdyk 1736.

J2C>

eredeti kézirata után, mert az

nem

volt föltalál-ható,

hanem

másolatok

nyomán, melyekrl

a

ki-adó az elszóban számot ad. ⁱ⁾

Közvetlenül BethlenMiklóshozsorakozikegy fiatalabb kortársa, nagyajtai Cserei Mihály.

Ez

tekintélyes székely családból származott, éa 1668. okt. 21-dikén, Rákoson, Fel-Csikban szü-letett.

Minthogy

atyja Apafi

Mihály

alatt Foga-rasvár kapitánya volt, az ottani iskolában nyerte az els oktatást. Tizenegy éves korában,

1G79-ben további kiképezés végett az udvar-helyi collegiumba küldték; de

még

ugyanezen évben súlyos csapás érte családját. Atyja, elke-seredve az akkori állapotok visszásságán, vissza-vonult az udvartól nagyajtaijószágára, de ezzel

nem

kerülhette ki ellenségei üldözéseit. Teleki Mihály indítására elfogták, egyikbörtönbla má-sikba hurczolták,jószágai nagyobb részétl

meg-fosztották, a legalacsonyabb

munkákra

kénysze-ritették,

st még

utczatisztogatásraishasználták, a mi, mint ^fia mondja, az erdélyi nemes szabad állásában hallatlnn dolog volt. Atyja fogsága 1685-ig tartott, és a fiú az egész

id

alatt az ud-varhelyi iskolában maradt.

Midn

végre kezes-ség mellett szabadon bocsátották azöregCsereit, megtakarított pénze föl volt emésztve, vagyoni viszonyai szétzilálva. Visszahitta tehát az

isko-*) (h'óf Bethlen Miklós önéletirása. Kiadta Szalay László.

±

kötet. Pest 1858—1860.

127

Iából fiát, az utóbbinak

nagy

sajnálatára, ki

még késbbi

éveiben is mindig azt hitte, hogy tanul-mányai félbeszakasztása nélkül használhatóbb

ember

váltvolna belle.

Egy

ideig Nagy-Ajtán'tar-tózkodott, azután atyja 1686-banTeleki Mihály udvarába adta, valószinüleg azért, hogy ezzel a hatalmas

ember

kegyét újra megnyerje.

Két

év múlva,

megboszankodván

a

kemény bánásmódon

és a sovány életen, melyben itt része volt, ismét az apai tzhelyhez tért vissza Cserei. 1690-ben besorozták az erdélyi csapatokba,

melyek

Heiss-ler tábornok vezetése alatt Tököli betörése ellen védték az országot, és részt vett a zernyesti csa-tában.

Ebben

azonban tökéletesen megverték Heisslert, és Cserei kénytelen volt az erdélyi katonákkííl Tökölihez pártolni.

De midn

ezt bádeni Lajos újra kiszoritotta az országból, kö-vette

t

OLáhországba, ésTergovist tájáigjutott.

Csakhamar

fölismerte Tököli vállalatának teljes reménytelenségét; azért 1691-ben hazaszökött Erdélybe.

Végre

1693-ban

Apor

grófnál, az ak-kori erdélyi fbiztosnál minttitkár kapott

alkal-mazást;

késbb

a császár szolgálatába lépett, és különféle hivatalokat viselt.

A

Rákóczy-mozgal-mak

idejében a kuruczok betörései miatt kény-telen volt Brassóba menekülni. Itt kezdte irni 1709-ben emlékiratait, melyeket 1712-ig folyta-tott.

A

sok kellemetlenség daczára, melyek

még

késbbi

életében is érték, nyolczvan-nyolcz éves ao-gkort ért, és csak 1756-ban halt meg.

128

Cserei emlékiratai az 1661. évvel

kezddnek,

tehát azon idponton,

melyben Kemény

és ellen-felei közt kitört a polgárháború.

Ettl

fogva a

szerz

a magyarországi és erdélyi történetetévek

szerint rendezve egyfolytában

mondja

el 1712-ig.

Mindenütt a saját korát tartja szem eltt, éscsak egyetlen-egyszer, a hol Teleki végzetszer

m-ködését kezdi leirni, pillant vissza Magyarország-elbbi történetére.

Más

helyütt az erdélyi ügye-ket a magyarországiakból magyarázza, és mind-ezen tárgybeli kitérésekben szakismeretérl és politikai Ítéletérl tesz tanúságot. így ^követik egymástvilágos és élénk eladásban a

Kemény

fejedelem halála után történt dolgok, Zrinyi Miklós

mködése

és halála, a jezsuita-rend ve-zérletté egyházi visszahatás, a protestáns papok iszonyú bebörtönözése és számzése, az erdélyi

ügyek

Teleki Mihály alatt, az Apafi-család bu-kása és végre a Rákóczy-fölkelés els bonyodal-mai és

késbbi

lefolyása. Eltérleg

Keménytl

és Bethlen Miklóstól, kik saját közvetlen életta-pasztalásaikból indulnak ki, a kor eseményei-nek keretébe vonta bele a

maga

élményeit.

Könyvét magvas

költeménynyel vezeti be, mely-ben azt adja el, miért

nem

^{irt diszes}

latinság-gal,

hanem

magyarul.

Nem tördve

az emberek

önz

Ítéletével, azt igéri,

hogy

csak igazat fog mondani, és

meg

^is tartotta szavát.

Nemcsak

a szerénység, melylyel a

maga

tetteirl beszél,

ha-nem még

inkább az a mód, a

hogy

leírásaiban a

129

fényt és árnyékot el tudja osztani, kezeskedik hitelességéért. Apafi Mihály tehetetlensége, az erdélyi

furak

kicsinyes üzelmei, a nagy

tehet-ség

^{TelekiMihály szeszélyes politikája} ép ^oly

In document TÖRTÉNETÍRÁS TÖRTÉNELME. (Pldal 137-141)