Idközben oly irány tört magának egész Európában utat, mely lassanként

Magyarorszá-gon is eltérbe lépett.

A

Francziaországból el-terjedt eszmék elleni küzdelem, mely a tizen-nyolczadik század folytán csak csendesen folyt és

fkép

a bölcselet és szépirodalom mezején mozgott, mindinkábbhatározott politikai alakot kezdett fölvenni. Bármily teljhatalmúlag kezd-ték ^is

meg mkÖdésöket

a rugók, melyek

meg-adták Francziaországban alökést a nagy válto-záshoz,

—

mennél inkább törekedtek arra, hogy

minden

szentnek tartott

hagyományt

mégse m-misitsenek és a múlttal egészen szakitsanak, an-nál inkákb kihíttak

maguk

ellen

minden

vallásos és nemzeties érzést.

Ez

nagy hatással volt a tör-ténelmi munkássáo^ra. Kettzött buzo-alommal

*) Mint több más magyartörténelmimunkánál,úgy ennél is hiába iparkodtam megjelenése idejérl biztos adatokat szerezni. Hogy három kiadása van, az két-ségtelen; de némelyek az els kiadást lS05-re, mások 1807-re teszik. Az elttem fekv három kötetes

ki-adásnak ez a czime: Magyarország históriája.

Készí-tette Buday Ésaiás. Harmadik kiadás.

I—

III k. Pesten,

1833.

177

látotta múlt vizsgálatához, néha kedvezve a kö-zépkornak, a mit épen az ellene intézett szenve-délyes támadások, vagy legalább az elitél nyi-latkozatok eredményeztek. Alig volt

m,

mely ezen korbnn annyira elsegítette volna a kedé-Ivek meo'indult visszahatását mint Müller János

munkája

: Geschichte srhireizerischer Eidgenossen-schaft.

Hogy

oly multat irt le,

mely

nemzetének

még

minden érütésében tovább élt s méo-

küls

formáiban is fönntartotta magát, hogy

ebbl

egy szabad népélet szelleme átlengedezett a jelenbe, hogy az egész

mvön,

mely nagy tudomány- és

bámulatos olvasottságróltanúskodott szakadatlan lelkesüléshangja vonultát

—

mindezensajátságok voltak azok, melyek ajelenkor szabadság-szelle-mébe, valamint az érzelmek megindult átalaku-kulásába

majdnem

egyidejleg nyúltak belé, és sokat tettek Mü'ler hirének megalapítására.

Az

emberek gyönyörködtek a középkori szabad-ság ezen dicsfényében, és elfelejtették a könyv-nek

nem

jelentéktelen ^hibáit.

Ha Európa tudo-mányos

és politikai áramlatai

még nem

találták

is

meg

észrevehetleg útjukat a

magyar

nép ön-tudatába, alkotmányos viszonyai mégis épen az ujabb

idben

annyira megrendültek,

hogy

vissza kellett tekintenie a múltba.

A magyarok

jelle-mét

ismerve aliglehet kétségünk, mi

módon

tör-tént ez.

Még

a legelkeseredettebb belviszályok idejében is érvényben maradt az

eldök

tiszte-lete; minden párt az fényes tetteikre

hivatko-Flealer. 1

2

178

zott;

k

^élteka

hagyományban

és visszhangoztak a régi és új dalnokok énekeibl.

Ez

az alapszine-zet csakhamar a történetírásban is észrevehetvé

vált.

Már

^Kulcsárnál

akadunk

némi nyomaira, ámbár, különösen ^az elszóban, kissé ügyetlenül és dagályosan nyilatkozik. Tökéletesebb alakot nyert azonban ez a fölfogás azon

mben,

mely-lyel most találkozunk.

A

nagybajomi Virág Be-nedek

már

1808-ban közrebocsátotta tör;énelmi müvét, a

Magyar

századokat.

O

1752'ben szüle-tett; Kanizsán, Pécsett és Pesten tanult, 1775-ben a pálos szerzetbe lépett, és 1781-ben Székes-fehérvárotta latin nyelv tanárává lett.Egészségi szempontból azonban

már

1795-ben örökre le kellett

mondania

a tanárságról és a magánéletbe vonulnia. így ^élt Budán, nagyon szegényes nyugdijából, kizáróan az irodalommal foglal-kozva, halála évéig, 1830-ig. Mindazok, kik kö-zel álltak hozzá, magasztalják szinte buzgósá-gát, kedélye ártatlanságát, személyisége

nemes

egyszerségét ^és hazafias érzületét.

Legelször

költi tehetsége lépett eltérbe,és noha költemé-nyei

nem

mutatnak kiváló eredetiséget, mégis

tisztultÍzlésrl, meleg kedélyrl, a tárgy szeren-csés megválasztásáról és különösen ügyes nyelv-kezelésrl tanúskodnak.

Tudományos,

különösen nyelvbelijártassága

nem

volt nagy;

úgy

^látszik, csak a latin és

magyar

nyelv ismeretére szorit-kozott^; németül csak nehezen olvasott és értett.

Történeti müvénél tehát a külföld

modern

min-179

iáinak, különösen az egykorúaknak utánzására gondolni

sem

lehet; annál érdekesebb tehát, hogy egyéniségéblegészen önállóan fejldöttkia történetírásnak az amódja,melyet másuttis, talán szellemesebben, mindenesetre nagyobb tudomá-nyos készülettel, de egyszersmind modorosabban

és czélzatosabban látunk keletkezni.

Az

okleve-lek és krónikák szorgalmas átolvasásából merí-tette Virág a

magyar

történelem ismeretét,

me-lyet folyékony és

megragadó

nyelven kellett eladnia.

Minthogy fgondja

nemzetének hatha-tós és független tetteire irányult, a régebbi tör-ténetet vette szemügyre, mely a betelepedéssel

kezddik,

ésahoni királyok kihaltával végzdik.

Almossal kezdi tehát elbeszélését és a mohácsi csatával végzi.

Az

anyag századokravan osztva, melyek ugyanannyi szakaszt képeznek müvében.

Az

egyes részek nagyságában és

egymáshoz

aránylásábnn tervszerség ésegység nyilatkozik;

észrelehet venni a

mvészi

kéz nyomait.

Már

a könyv ezen elrendezésébl isiáthatni,

hogy

czélja flesf a nemzeties érzések megersítése és az er-kölcsi hatás volt, a kritika pedig csak mellékes szerepet játszott benne. Virág mindazon mozza-natokra ügyelt, melyekahazaszeretet élesztésére szolgálhattak; e helyeken nyelve is hathatós és emelkedett. Szereti az oktató mondásokat és jel-lemrajzokat, s talán épen ebben hatott reá Taci-tus, kit szorgalmasanolvasott;ezenkívül alkalom adtán egyes esetekbl gyakorlati tanulságokat

.180

isvon le.

Néha

acselekvés rugóit egyéníteni ipar-kodik,

midn

a cselekv személyeket a régiek példájára beszélve lépteti föl. ítéletében

sza-badelv

és egyházi dolgokban ^is elfogulatlan.

Ezenkívül gondja volt arra is, hogy az elbeszé-lés menetét okleveleknek és

más

iratoknak, részint latinoknak, részint fordítottaknak, közbe-szövése által élénkké és tanulságossá tegye; ez azonban

gyengébb

oldala a

mnek. Nem

elég a törvényczikkek hosszú sorát a

maguk

puszta szavaival közölni, ha keletkezésöket, s a nép tár-sadalmi állapotaira hatásukat

nem

adja el.

Virágnál pedig e közlemények rendesen

minden

összefüggés nélkül vannak beillesztve, és

nem

érthetk. Szintoly kevéssé elégit ki azon

idsza-kok

leirása, melyekben világtörténeti

események

játszanak bele a

magyar

történelembe; a keresz-tes hadjáratoknál, a byzanti bonyodalmaknál, a

mongol

betörésnél éshasonló korszakoknálVirág

aliof ad többet az általánosan ismert dolo-oknál.

Végre

a mohácsi csatával befejezte

mvét,

s ez-zel megersítette a népben úgyis

már él

hitet,

hogy

ezen eseménynyel a szabadság aranykora örökre sirba szállt.

Ez

téves vélemény, de Virág

könyvének

befejezéséveltudományos alapot lát-szott neki adni.

E

tekintetben azonban nincs ma-gárahagyva; a kedélyeknek ugyanezen iránya mutatkozott Németországban,

st

Francziaor-szágban is, hol századokon át mindig a közép-korba és

még

régibb

idkbe

nyúltak vissza,

hogy

181

a hazafias érzéseknek hatalmat és

ert

adjanak.

Egyébiránt az addigi

magyar nyelv

történeti

müvek

közt,

melyek

a nagy közönségnek voltak szánva, Virágé határozottan alegjobbvolt.

A

kö-zönség is oly tetszéssel fogadta, hogy több ki-adástért. 1)

Virág könyve mellé sorakozik a

magyar

tör-ténelem

német

kidolo-ozása Fessler lornácz Aurél-ti, oly mü, mely az anyag

bségére

és

terjedel-mére

nézve fölötte áll

ugyan

amannak, de az

In document TÖRTÉNETÍRÁS TÖRTÉNELME. (Pldal 188-193)