ré-164
szesült, mert vele,
még
ha tartalmilagés alakilag egyaránt tökéletesnek teszszük is föl, lehetetlen volt azonsokoldalú eredményeket elérni, melye-ket aszépirodalom nyújtott. Csaka tizennyolcza-dik század vége felé mutatkoznak azels
kisér-letek, melyek arra voltak irányozva,hogy
a hazai történelem tényeitis knpcsolatban atudo-mányos
vizsgálatok eredményeivel áta'akitsákés a népnek is hozzáférhetkkétegyék.Mieltt
azonban ez az utóbbi munkássáo-omegkezddött
volna, Németországban is elkezd-tek Írni Magyarország történetérl, s emüveket
annál kevésbbé mellzhetjük, mertamagyarokra
isjelentékenyen hatottak.
Tudvalev
dolog,hogy
angol könyvárusok több angol tudós vezetése alatt 1730-ban egy világtörténetet kezdtek ki-adni,még
pedigazelstilynagyterjedelemben.^)A
vállalatot, mely a világminden
népével össze-köttetésbenlev
Angolországban természetes ta-lajra akadt Németországban is nagy tetszéssel fogadták, mert itt atudomány
mindinkább álta-lános alakot vett föl.Az
angol mintájára szer-kesztettmü
szükségének élénk érzete az u. n.hallei világtörténet megalapitúsát eredményezte 1744-ben, melyet különféle változó befolyások alatt a jelen század elejéig folytattak. ^)
IdkÖz-^)An universalhisiori/. Tom. I
—
XXI. London 1730—1751.
^) Uehersetzuny (hr Allgemeinen Welthistork mit Anm.
vermehrt und heraiisgegehen. Th. I
—
XVII. von S. J.165 ben Guthrie és
Gray
kivonatotkészítettek az an-gol munkából, melyet azonban lényegesjavítás-nak lehet tekinteni. ^) Ezt csakhamar ismét a
német
átdolgozás követte, melyetHeyne
veze-tett és 1765 óta a AVeidmann-féle könyvkereske-dés adott ki.E gyjtemény
számáraahannoverai Gebhardi Lajos Albert amagyar
birodalom ter-jedelmes történetét irta meg. ^)Nem
ismerte ugyan mindenütt pontosan az eredeti forrásokat de az újabb kutatásokat vigyázattal használta és illesztette össze,úgy hogy mve még ma sem
vesztette el becsét. Általában véve az anyag el-osztása, a mennyire nevezetesen az uralkodó nép történetét illeti, helyes történeti szempontról
ta-Baumgarten.
XVIII— XXX.
von J. S. Semler; frei be-arbeitet von mehreren CTclehrten (Schlözer, Gatterer, Mcuael, J. F. le Bret, M. Sprengel, L. A. Gebhardi,J. Ch. V. Engel, Galletti, F. Eüchs.)
XXXI—
LXVI.Halle1744
—
1814^ Sanunhinr/ vonErUiuteruvgsschrifienund Zusatzenzur alig. Welth. Bd. 1
—
6. HaHe 1747—
1765.^)
A
generálhistonj of tlie icorldfroni the crention to ihe present time. Tom.I—
XII.London 1764 sq.'^j AJlgemeine Weltgeschichte vonder Schöpfung an,his
aufgegenicavtige Zeit.Nach
W.
Guthrie,J.Gray und an-deren Gelehrten vonChr. Gottl.Heyne.Tom.í.—
XYII.Leipzig, 1765
—
1808.—
Ebben van : L. A. GebhardiGeschiehte desReiches Ungarn undder daniit verhundenen btaaten. Tom.XV., 1—4. Leipzig, 1778—1782.
—Újle-nyomata található Gebhardi müvénekatroppau-brünni kiadásban: Allgemeine Weltgeschichte. Nach dem Pláne W. Guthries undJ. GragsundanderergelehrtenEngldndev entwor/en. Tom.L—
LYII. Brünn 1788.166
núskodik. Gebhardi a
magyar
állam alapítása eltt bevezetésül az ország és számos néptörzse elbbi történetét irta le.A
nézet,mely
e tárgya-lás alapját képezte,magában
véve helyes volt—
mert csak igy lehet a
magyar
földön rétegesenegymás
fölöttnyugvó
néptöredékeket némi biz-tossáe'o-al meo-ismerni—
de a kidolo-ozásnem
felelt
meg
teljesen a föladatnak.A
szerz csak nagy fáradsággal nyithatottmagának
a tények útveszt zavarában utat, nagyon soká idzött oly részleteknél, melyekminden
érdekességök mellettsem
tartoztak a tárgyhoz, és igy teljesen elvesztette szeme ell avezet
politikai fonalat.Sokkal
nagyobb
biztosságot mutat Gebhardimagában
amagyar
történetben, mert itt egyébelmunkálatokon
kiviilPray György
Aunaleseit és néhány értekezését is használhatta. Használ-ható áttekintésbenmondja
elamagyar
népküls
történeteit az Árpád- és az Anjou-ház alatt, az-után
meglehets
részletességgel tárgyaljaZsig-mond
uralkodását, aHunyadiaknak
és utódaik-nak korát I. Ferdinánd haláláig.A
szerz, kinem
tudósok számára irt,hanem
csak általánosmveltség
olvasókat tartott szeme eltt, azon tárgyakat választotta ki, melyekkönnyen
érthe-tk
vagy a kedélyeket feszültségbe hozzák, és rajok ill,meglehetsen
tetszets ruhába öltöz-tette ket.Az
alkotmány kifejldését, valamint az ország jogviszonyait csak mellesleg érinti;el-lenbep tetszését találja Gebhardi a? angoloknál
I
167
akkor kedvelt modorban, mely a történelem té-nyeit
nem
annyira a népélet mozgalmaiból, mint inkább nzemberek
bizonyos lelki állnpotaiból, különösen az uralkodók Ösztöneibl és hangula-tából magyarázta. Legkevésbbé elégit ki a két utolsó század története, melyet 1777-ig visz, mi-koraportaAusztria javárateljesenlemondottBu-kovináról.
Sok
forrás éstörténetimunka,
melyet a szerz e korszaknál használhatott volna, az idejébenmég nem
volt kiadva.A
szorosabbér-telemben vett
magyar
történetmellett a társorszá-gok történetét is nyújtja,Bosznia-, Szerbia-, Bul-gária-, Moldva- és Oláhországnál teljesen igazolt a külön tárgyalás, de Horvát- és Tótországnál, smég
inkább Erdélynél teljesen czélszertlen.Ezen
országoknak mindenesetre van igényök külön történetre, a hol a közviszonyok kifejldé-sérl van szó, deküls
állami dolgaikban oly szorosan függnek össze Magyarországgal, hogy legalább egy általános világtörténetbennem
igen lehet tle elválasztani. KülönösenErdélyre nézveáll ez.
A
néptörzsek, melyek ott a nyilvános éle-tet határozzák, Magyarországonsem
hiányza-nak; az egyházi változások ott is ugyanazon alapon fejldtek, melyen itt, s az egyik ország politikai eseményeia másikra is hatottak mindig.Külön
tárgyalásuk részint az összetartozó anyag szétválasztására, részint fárasztó ismétlésekre vezet. Gebhardinálmind
akett
elfordul.Mel-lzve
ezt,a szerz a társországok történetében is168
visszament az ó-korba,^és a
meglev
anyagoth-segesén fölhasználta. Általában az
müve
volt az els,mely
amagyar
történetnek az újabbku-í^ff^.^, f^^^^ teljesen megváltoztatott képét a külföldnek megmutatta,a figyelmei újra az aldu-nai országok népéletére és történetére fordította
s egyszersmind emlékezetbe hozta a