lett eleinte meglehets mostoha bánásmódban ré-

ré-164

szesült, mert vele,

még

ha tartalmilagés alakilag egyaránt tökéletesnek teszszük is föl, lehetetlen volt azonsokoldalú eredményeket elérni, melye-ket aszépirodalom nyújtott. Csaka tizennyolcza-dik század vége felé mutatkoznak az

els

kisér-letek, melyek arra voltak irányozva,

hogy

a hazai történelem tényeitis knpcsolatban a

tudo-mányos

vizsgálatok eredményeivel áta'akitsákés a népnek is hozzáférhetkkétegyék.

Mieltt

azonban ez az utóbbi munkássáo-o

megkezddött

volna, Németországban is elkezd-tek Írni Magyarország történetérl, s e

müveket

annál kevésbbé mellzhetjük, merta

magyarokra

isjelentékenyen hatottak.

Tudvalev

dolog,

hogy

angol könyvárusok több angol tudós vezetése alatt 1730-ban egy világtörténetet kezdtek ki-adni,

még

pedigazelstilynagyterjedelemben.^)

A

vállalatot, mely a világ

minden

népével össze-köttetésben

lev

Angolországban természetes ta-lajra akadt Németországban is nagy tetszéssel fogadták, mert ^itt a

tudomány

mindinkább álta-lános alakot vett föl.

Az

angol mintájára szer-kesztett

mü

szükségének élénk érzete az u. n.

hallei világtörténet megalapitúsát eredményezte 1744-ben, melyet különféle változó befolyások alatt a jelen század elejéig folytattak. ^)

IdkÖz-^)An universalhisiori/. Tom. I

—

XXI. London 1730

—1751.

^) Uehersetzuny (hr Allgemeinen Welthistork mit Anm.

vermehrt und heraiisgegehen. Th. I

—

XVII. von S. J.

165 ben Guthrie ^és

Gray

kivonatotkészítettek az an-gol munkából, melyet azonban lényeges

javítás-nak lehet tekinteni. ^) Ezt csakhamar ismét a

német

átdolgozás követte, melyet

Heyne

veze-tett és 1765 óta a AVeidmann-féle könyvkereske-dés adott ki.

E gyjtemény

számáraahannoverai Gebhardi Lajos Albert a

magyar

birodalom ter-jedelmes történetét irta meg. ^)

Nem

ismerte ugyan mindenütt pontosan az eredeti forrásokat de az újabb kutatásokat vigyázattal használta és illesztette össze,

úgy hogy mve még ma sem

vesztette el becsét. Általában véve az anyag el-osztása, a mennyire nevezetesen az uralkodó nép történetét illeti, helyes történeti szempontról

ta-Baumgarten.

XVIII— XXX.

von J. S. Semler; frei be-arbeitet von mehreren CTclehrten (Schlözer, Gatterer, Mcuael, J. F. le Bret, M. Sprengel, L. A. Gebhardi,

J. Ch. V. Engel, Galletti, F. Eüchs.)

XXXI—

LXVI.

Halle1744

—

1814^ Sanunhinr/ vonErUiuteruvgsschrifienund Zusatzenzur alig. Welth. Bd. 1

—

6. HaHe 1747

—

1765.

^)

A

generálhistonj of ^{tlie icorld}froni the crention to ihe present time. Tom.I

—

XII.London 1764 sq.

'^j AJlgemeine Weltgeschichte vonder Schöpfung an,his

aufgegenicavtige Zeit.Nach

W.

Guthrie,J.Gray und an-deren Gelehrten vonChr. Gottl.Heyne.Tom.^í.

—

^XYII.

Leipzig, 1765

—

^1808.

—

Ebben van : L. A. Gebhardi

Geschiehte desReiches Ungarn undder daniit verhundenen btaaten. Tom.XV., 1—4. Leipzig, 1778—1782.

—Újle-nyomata található Gebhardi müvénekatroppau-brünni kiadásban: Allgemeine Weltgeschichte. Nach dem Pláne W. Guthries undJ. GragsundanderergelehrtenEngldndev entwor/en. Tom.

L—

LYII. Brünn 1788.

166

núskodik. Gebhardi a

magyar

állam alapítása eltt bevezetésül az ország és számos néptörzse elbbi történetét irta le.

A

nézet,

mely

e tárgya-lás alapját képezte,

magában

véve helyes volt

—

mert csak igy lehet a

magyar

földön rétegesen

egymás

fölött

nyugvó

néptöredékeket némi biz-tossáe'o-al meo-ismerni

—

de a kidolo-ozás

nem

felelt

meg

teljesen a föladatnak.

A

szerz csak nagy fáradsággal nyithatott

magának

a tények útveszt zavarában utat, nagyon soká idzött oly részleteknél, melyek

minden

érdekességök mellett

sem

tartoztak a tárgyhoz, és igy teljesen elvesztette szeme ell a

vezet

politikai fonalat.

Sokkal

nagyobb

biztosságot mutat Gebhardi

magában

a

magyar

történetben, mert itt egyéb

elmunkálatokon

^kiviil

Pray György

Aunaleseit és néhány értekezését is használhatta. Használ-ható áttekintésben

mondja

ela

magyar

nép

küls

történeteit az Árpád- és az Anjou-ház alatt, az-után

meglehets

részletességgel tárgyalja

Zsig-mond

uralkodását, a

Hunyadiaknak

és utódaik-nak korát I. Ferdinánd haláláig.

A

szerz, ki

nem

tudósok számára irt,

hanem

csak általános

mveltség

olvasókat tartott szeme eltt, azon tárgyakat választotta ki, melyek

könnyen

érthe-tk

vagy a kedélyeket feszültségbe hozzák, és rajok ill,

meglehetsen

tetszets ruhába öltöz-tette ket.

Az

alkotmány kifejldését, valamint az ország jogviszonyait csak mellesleg érinti;

el-lenbep tetszését találja Gebhardi a? angoloknál

I

167

akkor kedvelt modorban, mely a történelem té-nyeit

nem

annyira a népélet mozgalmaiból, mint inkább ^nz

emberek

bizonyos lelki állnpotaiból, különösen az uralkodók Ösztöneibl és hangula-tából magyarázta. Legkevésbbé elégit ki a két utolsó század története, melyet 1777-ig visz, mi-koraportaAusztria javárateljesenlemondott

Bu-kovináról.

Sok

forrás éstörténeti

munka,

melyet a szerz e korszaknál használhatott volna, az idejében

még nem

^volt kiadva.

A

szorosabb

ér-telemben vett

magyar

történetmellett a társorszá-gok történetét is nyújtja,Bosznia-, Szerbia-, Bul-gária-, Moldva- és Oláhországnál teljesen igazolt a külön tárgyalás, de Horvát- és Tótországnál, s

még

inkább Erdélynél teljesen czélszertlen.

Ezen

országoknak mindenesetre van igényök külön történetre, a hol a közviszonyok kifejldé-sérl van szó, de

küls

állami dolgaikban oly szorosan függnek össze Magyarországgal, hogy legalább egy általános világtörténetben

nem

igen lehet tle elválasztani. KülönösenErdélyre nézve

áll ez.

A

néptörzsek, melyek ott a nyilvános éle-tet határozzák, Magyarországon

sem

hiányza-nak; az egyházi változások ott is ugyanazon alapon fejldtek, melyen itt, s az egyik ország politikai eseményeia másikra is hatottak mindig.

Külön

tárgyalásuk részint az összetartozó anyag szétválasztására, részint fárasztó ismétlésekre vezet. Gebhardinál

mind

a

kett

elfordul.

Mel-lzve

ezt,a szerz a társországok történetében ^is

168

visszament az ó-korba,^és a

meglev

anyagot

h-segesén fölhasználta. Általában az

müve

volt az els,

mely

a

magyar

történetnek az újabb

ku-í^ff^.^, f^^^^ teljesen megváltoztatott képét a külföldnek megmutatta,a figyelmei újra az aldu-nai országok népéletére és történetére fordította

s egyszersmind emlékezetbe hozta a

velk

össze-kapcsolt fontos érdekeket.

In document TÖRTÉNETÍRÁS TÖRTÉNELME. (Pldal 175-180)