Tekintettel a hatályos jogszabályi háttérre, jelenleg a legnagyobb problémát az okozza a véleményem szerint, hogy maximalista igényeket támasztanak vala-mennyi önkormányzattal szemben, azok egyéni jellegzetességeit figyelmen kí-vül hagyva, amely módszerrel viszont csak minimális eredményeket sikerült elérni – ennek kézzel fogható bizonyítékaival nap mint nap találkozunk az ügyintézések során. Ezzel szemben a reális igények megfogalmazása és az opti-mális eredményekkel való megelégedés sokkal inkább szolgálná a nemzetiségi érdekeket (Kmeć 1980: 170). Ehhez pedig az kell, hogy a Molnár-Csikós-féle
kutatáshoz hasonlóan külön-külön mérjék fel az önkormányzati lehetőségeket, szükségleteket, és azok egyéni helyzetéből kiindulva településenként, valamint akár nemzetiségenként különböző nyelvi jogokat biztosítsanak a magyar, illet-ve a többi nemzeti közösségnek a hivatalos kommunikációban. A nyelvi jogok, sőt a nemzetiségek ilyen formájú kategorizálása nem ördögtől való, hiszen az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája is lehető-vé teszi, hogy a részes államok maguk döntsék el, mely nyelvekre nézve milyen kötelezettségeket vállalnak az oktatás, kultúra, tájékoztatás, a közigazgatás vagy éppen az igazságszolgáltatás területén, természetesen a valamennyi nyelvre egyaránt alkalmazandó általános alapelvek tiszteletben tartása mellett (Regio-nális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája 1992: II–III. rész). A charta ra-tifikálásakor Szerbia az albán, bosnyák, bolgár, bunyevác, horvát, cseh, német, magyar, macedón, romani, román, ruszin, szlovák, ukrán és vlach nyelveket jelölte meg, amelyekre a chartát egyenlő módon alkalmazzák (Törvény a Regio-nális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája becikkelyezéséről 2005: 3. sza-kasz).4 A Szakértői Bizottság azonban még az első monitoring során kiemelte, hogy a Szerbia által becikkelyezett vállalások nem feltétlenül tükrözik minden esetben az adott nyelv állapotát, és például, a magyar kultúra és tájékoztatás terén az ország sokkal ambiciózusabb intézkedéseket is előírhatna (Committee of Experts on the Charter 2009: 8). Ez a megállapítás az egyes önkormányzatok szintjére is levetíthető.
Jelenleg a nemzetiség helyi lakosságon belüli részaránya a döntő az adott nemzetiségi nyelv hivatalos használatba történő bevezetéséhez. Emellett azon-ban ugyanolyan fontos a nemzetiségi nyelv ismerőinek, használóinak a részará-nya is mind települési szinten, mind pedig a nyelvhasználati törvény személyi hatálya alá eső szervek, hatóságok foglalkoztatottjai között. Ugyanis csak így lehetne racionális képet kapni arról, hogy egyrészt vannak-e magyar nyelven ügyeket intéző ügyfelek, másrészt a közmegbízatást gyakorló szervezetek ké-pesek-e erre az igényre megfelelően reagálni. Természetesen ez feltételezi a
4 Szerbia és Montenegró Államközösség 2005-ben ratifikálta a chartát. Az államközösség megszűnése után Szerbiában, mint az államközösség jogutódjában pedig 2006. június 1-jén lépett hatályba.
megfelelő szaknyelvtudással rendelkező szakemberek alkalmazását, amelyhez elengedhetetlen a valamikori magyar nyelvi lektorátus visszaállítása mind az újvidéki Jogtudományi Karon, illetve hasonló rendeltetésű szervezetek létre-hozása a többi felsőoktatási intézmény kötelékében; új szakszótárak kiadását a már létező Orosz János féle magyar–szerb/szerb–magyar jogi-közigazgatási szótár mellé; különböző fordítástámogató eszközökhöz való hozzáférés biztosí-tását, különösen a szórványban; az e-közigazgatás portál valamennyi szolgálta-tásának „többnyelvűsítését”, és nem utolsó sorban az önkormányzatok közötti együttműködés növelését. Ez utóbbi egyébként több módon is hozzájárulhatna a nyelvi jogok sikeres érvényesítéséhez. A hatályon kívül helyezett tartományi nyelvhasználati rendelet például, külön rendelkezésben írta elő annak lehetősé-gét, hogy több önkormányzat közös fordítószolgálatot alapítson a munkaszer-vezés (költség)hatékonyabbá tétele céljából (9. szakasz). Erre azonban a rende-let tíz éve alatt sajnos nem került sor. Továbbá az is megoldás lehetne, ha egyes szórványtelepüléseken csak bizonyos napokon lenne lehetőség a magyar nyelvű ügyintézésre, akár magyarul értő, beszélő hivatalnokok, fordítók „kölcsönzésé-vel” más önkormányzatokból az előre megadott időpontokban. Ezzel a mód-szerrel egyrészt elkerülhetővé válna az az igen gyakori jelenség, hogy éppen nincs az adott munkahelyen magyart is ismerő ügyintéző, vagy a fordításra, fordítóra napokat kell várni, másrészt az eljáró hatóságot sem érhetné a kisebb-ségellenes magatartás vádja. Hasonló elvek mentén a bíróságok munkáját is át lehetne szervezni.
Mindezeknek a javaslatoknak természetesen van egy jogszabályi vetülete, amely azonban, és ez a legfontosabb, nem volna alkotmányellenes. A megfelelő rendelkezések módosításával pedig megteremtődnének a feltételek egy új tí-pusú munkabeosztáshoz mind a közigazgatásban, mind az igazságszolgáltatás-ban. A magyar közösségnek még megvannak a kapacitásai ahhoz, hogy a van-e tovább? kérdés helyett a merre tovább?-ra összpontosítsunk. Ehhez azonban elengedhetetlen a támogató politikai döntés a hatalom valamennyi szintjén, és azon túl.
I R O D A L O M J E G Y Z É K
Beretka Katinka 2018: A nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználati jogai Vajdaságban. In: Ördögh Tibor (szerk.): Vajdaság II. Variációk autonómi-ára. Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete, Szabadka.
55−104.
Beretka Katinka 2019a: Testvéries többnyelvűség, többnyelvű testvériség: a nemzetiségi nyelvhasználat jogi dimenziói és gyakorlati színterei 1945 és 1989 között. In: Losoncz Márk és Rácz Krisztina (szerk.): A jugoszláviai magyarok eszme-és politikatörténete 1945–1989. l’Harmattan, Budapest.
15–37.
Beretka Katinka 2019b: A nyelvi jogsértések szankcionálhatóságának tételes jogi és nemzetközi jogi dimenziói. Tanulmányok 2019/2. 41–58.
Beretka Katinka 2020: Kisebbségi nyelvi jogok a Titói korszakban. In: Várady Tibor (szerk.): Délvidéki (vajdasági) magyar jogászok. Vajdasági Magyar Jo-gász Egylet, Újvidék. 279–312.
Committee of Experts on the Charter 2009: Application of the Charter in Ser-bia. 1st monitoring cycle. ECRML (2) Strasbourg, 6 May 2009.
Cvijan, Rafael, et al. 1969: [c. n.]. In: Radovanović, Mileta – Končar, Ranko – Stojanov, Mladen (szerk.): A nemzetek közötti viszony időszerű kérdései az önigazgatású társadalomban. Forum, Újvidék. 171−175.
Garai László (ford.) 1987: A nyelvi egyenjogúság megvalósítása Vajdaságban.
Vajdaság SZAT Képviselőházának leirata a nemzetek és nemzetiségek nyel-vi és íráshasználati egyenjogúsága fejlesztésének megvalósításáról. Létünk 3-4. 564−583.
Hock Rezső 1971: Joggyakorlat magyarul, egyenjogúan. Aktuális szemlélődés az egyenjogú nyelvhasználat néhány jogi és gyakorlati kérdésről. Híd 3.
355−365.
Kmeć, Jan 1980: Vajdaság SZAT nemzetei és nemzetiségei egyenrangú nyelv-használatának programja és az akció egybehangolása. Létünk 1. 169−177.
Korhecz Tamás 2009: A hivatalos nyelvhasználat jogi keretei a Vajdaságban – Szerbiában. Jog és gyakorlat. Magyar Tudomány 2009/11. 1313–1320.
Letsch Endre 2020: Kisebbségi jogi oktatás a titói korszakban. Egy személyes
visszaemlékezés. In: Várady Tibor (szerk.): Délvidéki (vajdasági) magyar jo-gászok. Vajdasági Magyar Jogász Egylet, Újvidék. 357–368.
Matkovics József 1976: A nemzetek és nemzetiségek nyelvének egyenran-gú használatára vonatkozó alkotmányos rendelkezések. In: Rehák László (szerk.): Anyanyelv – „államnyelv”. Tanulmányok a nemzetek és nemzetisé-gek nyelvének egyenrangú használatáról a Vajdaságban. Forum, Szabadka.
111−123.
Molnár-Csikós László 1980: A nemzetek és nemzetiségek egyenrangú nyelv és íráshasználata alkotmányos elvei valóra váltásának lehetőségei azok-ban a községekben, amelyekben a magyar nyelv is egyenrangú. Létünk 1.
178−187.
Nyilas Mihály – Lovasi Latincsity Zsolt – Priboj Potrebić, Vesna 2020: Jogsza-bályok magyarul a titói korszakban. In: Várady Tibor (szerk.): Délvidéki (vajdasági) magyar jogászok. Vajdasági Magyar Jogász Egylet, Újvidék.
327–356.
Sova, Rudi 1979: Vajdaság SZAT nemzetei és nemzetiségei nyelvének és írásá-nak egyenrangúsága, mint az önigazgatási társadalmi-politikai és gazdasági élet és munka valamennyi folyamatába való egyenrangú bekapcsolódás fel-tétele. Létünk 6. 1115−1123.
Szerbhorvát György 2015: A kisebbségi nyelvi jogok a Vajdaságban – a jog és a valóság. Pro Minoritate 3. 69–94.
Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság (2012): Je-lentés a nemzeti kisebbségi közösségek nyelve és írásmódja hivatalos hasz-nálatához való jogának érvényesítéséről Vajdaság AT-ban a 2011. évben.
[sz. n.] 1980: Vajdaság nemzetei és nemzetiségei nyelve és írása egyenrangúsá-gának érvényesítéséről szóló tanácskozás munkájának összefoglalója. Lé-tünk 1. 188−190.
Várady Tibor 2020: Magyar nyelvű egyetemi oktatás az újvidéki Jogi Karon.
Egy kísérlet 50 év távlatából. Korunk 3. 41–48.
Várady Tibor 1997: Minorities, Majorities, Law, and Ethnicity: Reflections of the Yugoslav Case. Human Rights Quarterly 1. 9−54.
Várady Tibor 1980: Vajdaság SZAT nemzetei és nemzetiségei nyelvi egyenran-gúságának érvényesítése az egyetemi szintű oktatásban. Létünk 1. 135−142.
Jogszabályok
JSZSZK 1968: A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 1963. évi alkot-mányának XVIII. alkotmánymódosítása. JSZSZK Hivatalos Lapja, 1968.
55. sz.
JSZSZK 1968: A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 1963. évi alkot-mányának XIX. alkotmánymódosítása. JSZSZK Hivatalos Lapja, 1968. 55.
sz.
JSZSZK 1963: A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Alkotmánya.
JSZSZK Hivatalos Lapja, 1963 14. sz.
JSZSZK 1974: A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság. JSZSZK Hivata-los Lapja, 1974. 9. sz.
JSZNK 1946: A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Alkotmánya. JSZNK Hi-vatalos Lapja, 1946. 10. sz.
SZK: A Szerb Köztársaság Alkotmánya, SZK Hivatalos Közlönye. 1990. 1/90.
sz.
SZK 2006: A Szerb Köztársaság Alkotmánya, SZK Hivatalos Közlönye. 2006.
98. sz.
Szerb Szocialista Köztársaság Hivatalos Közlönye 1963: A Szerb Szocialista Köztársaság Alkotmánya, 1963 14. sz.
Vajdaság AT Hivatalos Lapja 2018: Szabályzat a munkahelyek szervezetéről és besorolásáról a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemze-ti Kisebbségi – NemzeNemze-ti Közösségi Titkárságban. 128-021-52/2018-01. sz.
2018. 12. 21.
Vajdaság AT Hivatalos Lapja 2018: Tartományi képviselőházi rendelet a nem-zeti kisebbségek nyelvének és írásmódjának hivatalos használatát érintő egyes kérdések részletesebb szabályozásáról Vajdaság AT területén. 2003.
8., 2003. 9.– kiigazítás és 2009. 18. – az aktus elnevezésének módosítása és SZK Hivatalos Közlönye 2010. 69. sz. – alkotmánybírósági határozat.
Vajdaság AT Hivatalos Lapja 2014: Tartományi képviselőházi rendelet a tarto-mányi képviselőházi rendeletek hatályon kívül helyezéséről. 2014. 54. sz.
Törvény a bírákról. SZK Hivatalos Közlönye, 116/2008., 58/2009. – AB hatá-rozat, 104/2009., 101/2010., 8/2012. - AB hatáhatá-rozat, 121/2012., 124/2012.
- AB határozat, 101/2013., 111/2014. - AB határozat, 117/2014., 40/2015., 63/2015. - AB határozat, 106/2015., 63/2016. - AB határozat és 2017. 47. sz.
Törvény a közjegyzőségéről. SZK Hivatalos Közlönye. 2011. 35., 2012. 85., 2013. 19., 2014. 55., 2014. 93., 2014. 121., 2015 6. és 2015. 106. sz.
Törvény a nemzetek és nemzetiségek nyelvének és írásmódjának egyenrangú használatának biztosításáról az állami szervek és a közmegbízatást gyakorló szervezetek előtt. Vajdaság SZAT Hivatalos Lapja, 1973. 6. sz.
Törvény a nemzetek és nemzetiségek nyelvének és írásmódjának egyenrangú-sága biztosításáról a meghatározott szervekben, szervezetekben és közössé-gekben. Vajdaság SZAT Hivatalos Lapja, 29/1977. sz.
Törvény a nemzetiséghez tartozó személyek saját nyelvének és írásmódjának használatára való jogának megvalósulásáról a köztársasági szervek előtt.
Szerb Szocialista Köztársaság Hivatalos Közlönye, 1971. 14. sz.
Törvény a nyelvek és írásmódok hivatalos használatáról. Szerb Köztársaság Hi-vatalos Közlönye, 1991. 45., 1993. 53., 1993.67., 1994. 48., 2005. 101., 2010.
30., 2018. 47. és 2018.48.sz.
Törvény a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája becikkelyezé-séről. SCG Hivatalos Lapja – Nemzetközi szerződések, 2005. 18. sz.
Törvény Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány Alkotmánytörvényének végrehajtásáról. Vajdaság SZAT Hivatalos Lapja, 1969. 4. sz.
Vajdaság Autonóm Tartomány Statútuma. Vajdaság AT Hivatalos Lapja, 1963.
7.sz.
Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány Alkotmánytörvénye. Vajdaság SZAT Hivatalos Lapja, 1969. 4. sz.
Bírósági határozatok
Legfelsőbb Semmítőszék Kzp. 156/2010(2) számú ítélete. 2010. 03. 23.
IUz-353/2009. számú AB határozat. SZK Hivatalos Közlönye, 2012.
I Z S Á K B A L Á Z S