• Nem Talált Eredményt

megújuló energiafoirásDk

In document nukleáris tudomány és a 20. század (Pldal 117-121)

Számos olyan energiaforrás létezik, amelyek eddig is rendelkezésre álltak, de különböző okokból általában ezeket egyáltalán nem, vagy alig használta fel az emberiség. Ezek közül talán az ún. vízi en erg ia fo rrá so k a kivételek, amelyek­

ből azonban m eglehetősen kevés tartalék, eddig ki nem használt ilyen forrás van - főleg Európában.

Próbáljuk nagyon vázlatosan végignézni a többi ilyen megújuló forrással kapcsolatos jelenlegi helyzetet. Vegyük elsősorban a n apen ergia közvetlen felhasználását. A napenergia mindenütt rendelkezésre áll, azonban nem min­

denütt egyenlő mértékben, és ugyanakkor ún. „híg" energiaforrás: 10 km^-re esik kb. 1 GW (109 W). Felhasználásának két fő módja van, az egyik a gyűjtő­

tükrök segítségével történő napenergia-felhasználás, ill. az energiatermelés.

Számos ilyen kísérleti berendezés működik már a világon, pl. a franciaországi Odeillóban (1000 kW). A másik típusú napenergia-felhasználás

foto-elektromos cellákkal tör-4. ábra

Naperőmű gyűjtőtükrökkel

(ún. termikus naperőmű) White ClifEs-ben

Forrás: New South Wales, Australia - J . Andonze: Energy - a fair deal for all. The UNESCO Courier, May 1998. 8-13.

ténhet.

Az előbbieknél a prob­

léma a gyűjtőtükrök hatal­

mas mérete, a tükrök el- homályosodása, és az, hogy a változó napenergia miatt (éjszaka, évszakok, felhősödés, stb.) meg kell oldani a nagy teljesítmé- ny<í energiaakkumulálás kérdését. A fotoelektro- mos megoldásnál a prob­

léma a cellák magas ára, amely azonban évről évre csökken, viszont valószí­

nű, hogy ezzel a megol­

dással valóban nagy

telje-sítmén}^ nem sikerül elérni, inkább csak magánházak, vagy különösen az elektromos hálózattól távol eső építmények (p. műholdak is) elektromos ellá­

tására alkalmas.

A szélen erg ia felhasználására komoly előrelépések történtek. Ez az az energiaforma, amelyet korábban nagymértékben felhasznált az emberiség (hajózás, malmok), de később mintha elfelejtkezett volna róla. Ma Európa élen jár ebben a technikában, a világon működő ilyen berendezések 90% -a Európá­

ban kerül felhasználásra (érdekes megemlíteni, hogy ezek 50% -át viszont a technikailag magasan fejlett kis ország, Dánia állítja elő). Ettől azonban nem remélhető, hogy nagymértékben hozzájárulhatna az emberiség energiaszük­

ségleteinek kielégítéséhez - legalábbis egyelőre. Alkalmazhatósága nagymér­

tékben függ a meteorológiai tényezőktől, ugyanakkor zajproblémák és egyéb környezetvédelmi ártalmak is felmerülnek alkalmazásával kapcsolatban.

Az árapály mint energiaforrás szintén felhasználható. Ismeretes viszont, hogy az árapály igen különböző az egyes tengerek, ill. tengerpartok esetében.

Nem kétséges, az emberiség ez esetben s^m engedheti meg magának, hogy ahol erre esély van, ne használja fel ezt az energiaforrást is. Komoly kísérletek történtek már ebben az irányban. Érdemes megemlíteni a Franciaországban a Rance folyó torkolatánál épült ilyen erőművet, amely 240 M W teljesítmén)m.

Ugyancsak energiaforrást jelent a ten g erek é s ó c e á n o k hullám zása, amely szintén nagyon különböző a földrajzi helyszínektől függően. M indenesetre erre vonatkozólag is vannak már ígéretes kísérleti felhasználások.

Biom assza, biogáz, bioüzem anyag. A biomassza egyelőre főleg a tűzifát je ­ lenti, amely nem elhanyagolható mértékben kerül felhasználásra és előnyös oldalai mellett több problémát is felvet (pl. az őserdők irtása). Vannak még eb­

ben a kategóriában olyan energiaforrások, amelyekre vonatkozólag már nap­

jainkban, túl a kísérletek első szakaszán, komoly felhasználásra is sor került.

Itt szó van a városi hulladék megfelelő kezelése - fermentáció - révén termelt biogázról, de szó van arról is, hogy megfelelő növények kifejezetten erre szol­

gáló termelésével állítsanak elő olyan akár gáznemű, akár folyadék állapotú üzemanyagot, amelyet energiatermelésre, ill. főleg a közlekedésben üzem­

anyagként fel lehet használni.

A g eo term ik u s en erg iaforrás is a jövő lehetőségei közé számítható. A föld belseje magas hőmérsékletével kézenfekvő energiaforrást jelent. Ennek konk­

rét felhasználása különböző módon, ill. forrásokból történhet, itt csak utalunk pl. a vulkántevékenységben vagy a gejzírekben rejlő lehetőségekre. Hazánk­

ban különösen fontos lehet ez az energiaforrás, hiszen ismeretes, hogy az Al­

föld mennyire gazdag hévizekben. Ezeket általában gyógyfürdő céljára hasz­

nálják fel. Nagyon fontos lenne, hogy hazánk úttörő szerepet játsszon ezen energiaforrás energetikai célokra történő hasznosításában.

Új le h e tő s é g e k a k ö z lek ed ésb en . Külön kell szólnunk - fontossága miatt - a közlekedés helyzetéről az energiaforrások, ill. felhasználás szempontjából.

Igen előrehaladottak a kísérletek az elektromos autó megvalósítására. Ebben az esetben az elektromos energia segítségével vízből hidrogént nyerünk és a hidrogént egyesítve oxigénnel kitűnő motort kapunk. A bomlástermék pedig az elképzelhető legkörnyezetkímélólíb; víz. Ilyen repülő is készült már, és Eu­

rópában készen van a megfelelő autó prototípusa, amely 120 km-es sebesség­

gel 500 km hatótávolságú. Problémát jelent azonban többek között a motor és tartozékai nagy helyigénye, továbbá bizonyos robbanásveszély, hiszen itt tu­

lajdonképpen durranógázról van szó.

Hogyan íouább?

Nem kétséges, hogy az egész energiaprobléma megoldásának a kulcsa a k u ­ tatás. Kutatni kell az energiatakarékosabb, környezetkímélőbb, biztonságo­

sabb megoldásokat, főleg a megújuló energiaforrásokat. E nélkül nem remél­

hetjük az energiaprobléma megoldását hosszabb távon.

Ugyanakkor tisztán kell látni, hogy a közeljövőben az alternatív energiafor­

rások nem tudják fedezni az emberiség energiaszükségletét. Sem a fosszilis, sem a nukleáris energiaforrásokat nem tudjuk nélkülözni belátható időn be­

lül. A politikának, a médiának és a társadalomtudományoknak is meg kell ten­

niük a magukét azért, hogy a társadalmat ne előítéletek, babonák, és indoko­

latlan, irracionális félelmek irányítsák.

m

fíjfUK'i'V

* é (■"'s'V'^'í^''''^ ^ úC'gfi|,'3£féí«y; > . ■• j íti;

i ' - - ;‘W- ' -: í : ;■■

, .te w - v-'íl-v/‘.’ í ': ^luvfg' ' r - ; .

. ■;. '” i' -. í ■ •' • V '"' ■ 'igáf íí.¿H:-' .* •'iSí ;‘

‘Ó^g'tííKíKiávSr'-^ 'yíií' ..'.;íb::

,, -íeíí'i>^í?v ■'-j^ ífeíRí!,v/ ■ ü '"'

’-c:

te ;^.;'?îï;,;^í\‘>'‘

p

í^í^-■ - r^f

. : . , Ä # ,

x^,\^^'í-t 1 ^ 4 '

■' dl >; ' t'f; ■ ;;

'■:;(. V: . ■

--j;^, "■,

;r,!'d:jf;í=íy,!í5!!í'e

iSi^rva«í Ci‘"s#éiKi0!-ÿ '.**'n

. ‘,í»'‘^%'^.ís■í"asfc}syMi^«^í^íy!Îîí6a^ií=î;’^^*áli^

KATONA TAMAS

In document nukleáris tudomány és a 20. század (Pldal 117-121)