A biztonságnövelő intézkedések kontextusában kell szólni az atomenergeti
ka versenyképességét általában, illetve a paksi blokkok gazdaságos üzemelte
tését konkrétan is érintő tényezőkről.
A biztonságnak, a minőségnek, a specifikus, csak az atomenergetikára je l
lemző szigornak megvan az ára. Az igen kis valószínűségű események által okozott rendkívüli terhekre, mint pl. a tízezer év alatt egyszer előforduló föld
rengésre, a primerköri csővezeték törésére, nagyenergiájú csőtörésekre és re- peszekre való tervezés jelentősen megnövelte az atomerőművek tervezési, lé
tesítési költségeit. A nyolcvanas évekre megszigorodó követelmények miatt csak a rendkívüU külső hatásokra való tervezés országtól, telephel37től függő
en 6-17% -kal növelte az atomerőm ű-létesítési költségeket. Az 1967-1974 kö
zötti időszakhoz hasonlítva a nyolcvanas-kilencvenes évekre az atomerőmű tervezés-létesítés mérnökóra igénye megtízszereződött (az egymillió mérnök
órával szemben több mint tízmillió mérnökóra áll), ami egy átlagos blokk ese
tében mintegy 15% -os költségnövekedést eredményezett. Ez részben magya
rázható azzal, hogy a tervezés a nyolcvanas évekre sokkal részletesebbé, szá
mításokkal, elemzésekkel megalapozottabbá vált, ám a növekedést javarészt a tervezés-létesítés során alkalmazott független ellenőrzések, kontrollszámítá- sok, az eltérések formáhs dokumentálása és kezelése stb. okozta. A berende
zések speciális minősítése, ami az atomerőművi alkalmazás feltételévé vált a nyolcvanas években, újabb, mintegy 20% -os költségnövekedéshez vezetett.
Mindezek nem csak az új blokkok beruházási költségeit, a létesítés esélyeit befolyásolják, hanem rávilágítanak arra, hogy milyen volumenű munkát kell elvégezni a paksi atomerőmű biztonságnövelő programja során, amelynek cél
ja a földrengésvédelem megoldása, a tervezési üzemzavarokkal szembeni biz
tonságjavítása, a berendezések újraminősítése a nukleáris biztonsági követel
mények szerint, valamint arra is, hogy ezt a munkát milyen műszaki igényes
séggel és m inőségbiztosítás mellett kell végezni. Nyilvánvaló az is, hogy a jövő biztonságnövelő intézkedései is rendkívül költségesek lesznek, még akkor is, ha a paksi blokkok biztonságának szintre hozása 2002 végéig, a most folyó programmal megtörténik.
Míg a versenytársakat csak fenyegeti, addig a paksi atomerőmű költségeit már ma is terheli a környezethasználat és a hulladékelhelyezés megoldásának költsége. A vízhasználatért, az üzem alatt keletkezett és az erőmű leszerelésé
ből származó radioaktív hulladék elhelyezésének megoldásáért, a kiégett fűtő
elemek átm eneti kezeléséért és a végleges tárolás megoldásáért évente befize
tett tízmilliárd forint jelentősen befolyásolja az atomerőműben megtermelt villamos energia árát.
Az ország energiaellátásának biztonsága, a rövid távú, negatív politikai za
varoktól való megvédése érdekében az atomerőmű két évre elegendő bizton
sági és stratégiai üzemanyag-tartalék képzésére kötelezett. Ilyen mértékű fe
lelősség és ilyen költség sem terheli a versenytársakat. Hangsúlyozni kell, hogy más energiahordozó esetében nem is oldható meg az ilyen mértékű stra- tégiaitartalék-képzés, csak a nukleáris üzemanyag esetében, ez az atomerőmű egyik kétségbevonhatatlan előnye.
Ezek a körülmények, az atomerőmű üzemeltetőjére-engedélyesére háruló kötelezettségek jelentősen meghatározzák az atomerőmű versenyképességét, ami az elkövetkező egy-két évtized központi kérdése lesz.
Az új század elején a fejlett világ villamosenergia-iparában, s az integráció következtében hazánkban is, a villamosenergia-piac átrendeződése és a ver
senymechanizmusok hatása okozza a legdrámaibb változást. Az államilag irá
nyított monopóliumra épülő villamosenergia-ellátás idején az árképzés gaz
daságpolitikai és szociális megfontolások alapján történt. Ezzel szemben a li
beralizált villamosenergia-piac a legjobb, legolcsóbb termelőket preferálja, s a tőke a nyereséges villamosenergia-termelő vállalkozások felé fordul. Ma az USA atomerőműveinek kétharmadánál a villamosenergia-termelés változó költsége 0,02 USD/kWh, ami megegyezik az USA-átlaggal (az 1998. évi átla
gos piaci ár 0,067 USD/kWh). A liberalizálódó európai piacon a villamos ener
gia tőzsdei ára kb. 4-6 Ft/kWh. Ezeket az áradatokat óvatosan kell kezelni, de a várakozások szerint a villamos energia ára csökken, és az elkövetkező két évtizedben tartósan alacsony marad. A fejlett országokban s hazánkban a vil- lamosenergia-igény igen mérsékelt növekedése nem nyújt majd nagy fejlődési lehetőséget. A hazánkban jelentős tényezőként értékelt erőműselejtezés okán lesznek ugyan fejlesztések, de nem várhatók látványos erőműépítési projek
tek. Az M VM Rt. 1999-ben lezajlott kapacitás-pályázata azt mutatta, hogy új erőmű létesítése 7 Ft/kWh alatti ár esetén reális. A fosszilis energiahordozók árának moderált növekedése aligha változtatja meg a piaci erőviszonyokat, s nem várható, hogy a környezetvédelmi megszorításoknak számottevő hatása lesz a fosszilis erőművek versenyképességére.
Ebben a környezetben kell a paksi atomerőmű versenyképességét növelni, piaci részesedését megőrizni. Erre bizonyos korlátok között van lehetőség.
Mindenekelőtt szemléletmódot kell váltani. A korábbi gazdasági környezet alig inspirálta az üzemeltetőt a költségtakarékos gazdálkodásra. A műszaki intézkedések tervezésénél, de az üzemeltetési, karbantartási gyakorlat kiala
kításánál is egyfajta maximalizmus, a szakmai tökéletesség megvalósítása volt a fő hajtóerő, aminek leginkább a műszaki megvalósíthatóság szabott korlátot.
A jövőben az általános pénzügyi-gazdasági technikák alkalmazása, a költség- elemzések, a megtérülés vizsgálata a döntések elengedhetetlen feltétele lesz, legyen szó az üzemeltetés, a karbantartás, vagy a biztonság-megbízhatóság ja vítását szolgáló intézkedésekről. Bizonyos tabukat is le kell rombolni: még a biztonság növelését szolgáló módosítások esetében is a költségtakarékos megvalósítására kell törekedni, s az alapvető biztonsági követelményeken túl az elképzelhető és lehetséges biztonsági szint elérésénél, a már tolerálható kockázat csökkentésénél olyan ésszerűségi elveket célszerű követni, mint pl.
az ALARP (As L ow A s R eason ably Practicable). Ez a nukleáris biztonsági ható
ság attitűdjének, munkamódszerének megváltozását is feltételezi. Kitüntetett szerepe lesz a valószínűségi módszerekkel támogatott, kockázatorientált (risk-in form ed , p erfo rm a n ce-b a sed ) hatósági módszereknek. Példaként em
líthetjük, hogy az USA nukleáris hatósága, az NRC az alapvető nukleáris biz
tonsági követelmények kockázatalapú átdolgozásához fogott. Jó példa a tabuk lerombolására az első biztonsági osztályba sorolt csővezetékek ellenőrzésé
nek racionalizálása, amit már több üzemeltetői csoport (pl. a Westinghouse) is előkészített, s amihez a PSA-eredmények adták az alapot, igazolva, hogy a korábbi felfogásban meghatározónak tekintett csőtörések nem domináns
fór-rásai a zónaolvadás kockázatának. A karbantartási rutinok újragondolása, a túlzott, meg nem térülő karbantartások, felújítások visszafogása, a kockázat
orientált megelőző karbantartási és felülvizsgálati technikák alkalmazása ko
moly eredmén3Tt hozhat. A paksi atomerőmű versenyképessége a fenti, kriti
kus technikákon kívül számos egyszerűbb eszközzel is javítható, mint például a vállalkozók, beszállítók versenyeztetése, az üzem közbeni karbantartás lehe
tőségének kihasználása, a karbantartás-tervezés és -előkészítés továbbfej
lesztése. Hangsúlyozni kell, hogy a piaci verseny nem nyerhető meg elkötele
zett, hozzáértő üzemeltető, karbantartó és műszaki szakembergárda és felké
szült műszaki-tudományos és ipari háttér nélkül.
A versenyképességet meghatározó műszaki, üzemeltetési és karbantartási színvonalnövelésének hagyományai vannak a paksi atomerőműben. A ver
senyképesség egyik eleme a rendelkezésre állás, ami a műszaki intézkedések sokaságának, illetve a karbantartás-szervezés javításának köszönhetően érte el a már em lített magas szintet. A hatásfok javítását eredményező kondenzá
tor- és turbina-rekonstrukciónak, a korszerű töltettervezésnek, a kiégetési stratégiák megújításának egyaránt jelentős hatása van a versenyképességre.
Az üzemanyagfelhasználás javításának köszönhetően a kiégetési mélység, azaz az egységnyi üzemanyagból kinyert energia mennpsége mára 37 MWnap/kgU, ami 15% -kal több, mint az üzemidő elején, s a 4 éves kiégetési ciklus bevezetésével 42 MWnap/kgU értékre fog nőni.
A cél világos, a költségek csökkenésének követni kell az általános európai trendeket, hogy az atomerőmű az integráció után is megőrizhesse a jelenlegi piaci pozícióját. Erre egy rövidtávú programmal készül fel, aminek nem annyi
ra az előirányzott költségcsökkenés a lényege, hanem az atomerőmű korsze
rűen gazdálkodó céggé való átalakítása.
Könnyen belátható, hogy piaci körülmények között a gazdálkodás sikere egyúttal biztonsági kérdés is, hiszen csak a gazdaságilag sikeres erőműnek van módja, fedezete a biztonsági problémák megoldására, a szükséges m érté
kű karbantartásra, felújításokra, rekonstrukciókra. Ezen a ponton tehát nyilvánvaló, hogy a versenyképesség a biztonságra kedvezően hat vissza.
A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy a biztonság szempontjából leg
jobbnak ítélt blokkok piaci pozíciói, rendelkezésre állása, versenyképessége a legjobb.