A fosszilis, a n u kleáris és a m egújuló en erg iaforrások. Energiaforrásainkat tekintve ma is az ún. fosszilis energiaforrások: a földgáz, a kőolaj és a szén fedezik döntő mértékben energiaszükségletünket. Ez közel 80% -ot jelent.
Ennek kb. 40% -a a kőolaj, majd a földgáz következik és azután jön a szén. Je lentős a vízenergia és a nukleáris energia hozzájárulása is. Ezek százalékará
nya - hasonlóan a tűzifáéhoz - 5-6% körül mozog. Ettől nem sokkal marad el a háztartási hulladék és trágya energiaforrásként történő alkalmazása, és egyre nagyobb szükség van más, ún. alternatív, vagy megújuló forrásokra is (term észetesen a vízenergia is megújuló). Az Európai Unió céljai szerint 2020-ra a megújuló energiaforrások az összenergia-szükséglet 20% -át kell, hogy fedezzék. Ugyanakkor ma - a vízenergiát nem tekintve - a többi megúju
ló energiaforrás kb. 2% -ot tesz ki és százalékosan mintegy évtizede stagnál.
A megújuló energiaforrások a következők; víz, szél, nap, árapály, hullám, biomassza, biogáz, bioüzemanyag, geotermikus energia.
Ezek közül a legígéretesebbnek tartják a nap, a szél, és a biomassza (ez ma elsősorban a tűzifát jelenti, de nem kizárólag azt) felhasználását.
Ism eretes, hogy a n u k leá ris en erg iaforrásn ak két formája is van: az egyik, amely manapság felhasználásra kerül, az ún. hasadási, a másik a fúziós, amely
re vonatkozólag még folynak a kutatások, és energiatermelésre történő fel- használása ma még tulajdonképpen nem lehetséges. Ismeretes különben, hogy a hasadási nukleáris energiatermelés azon alapul, hogy bizonyos nehéz atommagok (urán, ill. más, igen nehéz atommagok, pl. plutónium) hasadása
kor energia szabadul fel. A fúziós energiatermelés esetében ellenkezőleg: igen könnyű atommagok (elsősorban hidrogénizotópok) egyesülésekor váhk sza
baddá energia. Mindez az atommagok kötési energiájának a rendszám függvé
nyében történő változásával magyarázható.
A fenti energiaforrásokat különböző szempontok szerint értékehk: a kész
letek, a gazdaságosság, a környezetszennyezés (kockázat) és végül a társadal
mi elfogadottság szerint.
Legfontosabb energiaforrásainkból a következő időtartamokra elegendő készletek állnak rendelkezésre:
kőolaj, földgáz néhányszor 10 év
szén néhányszor 100 év
nukleáris (hasadási) néhányszor 1000 év
víz megújuló.
Különösen a kőolajjal kapcsolatban (de ez részben érvényes a földgázra is) meg kell azt is jegyezni, hogy külön problémát jelent nagyobb lelőhelyeinek koncentráltsága néhány kitüntetett területre, amely - mint a közelmúltban is láttuk - komoly konfliktusok, háborúk veszélyét rejti magában.
Ami a különböző energiaforrások g azd aság osság átílleti, azt a 2. ábrán mu
tatjuk be. Látható, hogy részben átfedés van a különböző források között gaz
daságosság tekintetében, részben kétségtelenül érvényesül bizonyos tenden
cia. Tény, hogy pl. a szilícium fotocellás napenergia-felhasinálás esetében - bár folyamatosan olcsóbb és olcsóbb lesz - a segítségével előállított villamos energia ára még mindig többszöröse a ma konvencionálisán előállított
villa-Az elektromos energia előállításának ára az erőmű teljesítményének függvényében
különböző energiaforrások esetén
Forrás: D. R. O. Morrison „ World Energy in the Next Cen
tury" 43. Pugwash konferencia anyagában
mos energia árának. En
hez járul a hamuban koncentrálódó rákkeltő anyagok szétszóródása. Sok eset
ben a szén lelőhelyétől függően még jelentős radioaktív sugárzási terhelés is jelentkezik a környezetre nézve.
A kockázatról szólva térjünk át a nukleáris energetikára. Itt a fő kockázati tényező a hasadási term é Century" 43. Pugwash konferencia anyagában szélyforrásként jelentkez
1 kW óra villamos energia ára (Ft) majdani leszerelés költsége is bele van számít
va.
Marx György: Energia és emberiség. Debrece
ni Szemle, 1997/2. 163-171.
nek. Érdekes viszont megemlíteni, hogy pl. Franciaországban a háztartási és egyéb szemét lakosonként és éven
ként 2,5 tonna, kb. ugyanennyi az ipari szemét, a radioaktív hulladék pedig 1 kg, és ebből a hosszú felezési idejű ra
dioaktív anyag 10 g. Egyébként normál üzemben a nukleáris erőművek a kör
nyezet szempontjából a legtisztábbak
nak tekinthetők, gyakorlatilag nincs káros kibocsátásuk a környezetbe. A balesetek, különösen a csernobili, jog
gal megrázták ugyan a társadalmat, azonban ha a tényleges áldozatokat és veszélyeket objektíven összehasonlít
juk az egyéb energiaforrások által kel
tett veszélyekkel, ill. áldozatokkal, ki
sebb kockázatot jelentenek a társadalomra. (Igaz viszont, hogy a nukleáris energetika terjedése magában hordozza a nukleáris fegyverek fokozottabb el
terjedésének a veszélyét is, amelyet politikai és műszaki-tudományos mód
szerek kombinált alkalmazásával lehet megfelelően ellensúlyozni.)
Az energetikai kérdésekkel kapcsolatban az energiaforrások szempontjából nemcsak az objektív műszaki-természettudományos értékelés számít, hanem a társadalm i elfog ad ottság is. Ebben pedig irracionális szempontok is szerepet játszanak, sőt nemegyszer különböző, a háttérben meghúzódó gazdasági érde
kek is. Igen nagy a tömegtájékoztatási eszközök felelőssége. Mindenesetre tár
sadalmi elfogadottság tekintetében nagyok a különbségek a különböző orszá
gok között. Franciaország, ahol a villamosenergia 80% -át nyerik nukleáris for
rásból (vagyjapán), össze sem hasonlítható Dániával vagy Ausztriával.
Megemlítjük még, hogy az etikai megfontolásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni: utalunk itt pl. a következő generációkkal szembeni felelősségünkre.
Végül a fentiek ism eretében le kell szögeznünk: en erg iaterm elés k o c k á z a to k n élk ü l n em leh etség es, bármilyen forrást is használunk egyébként. A koc
kázatok nagyon különbözőek lehetnek ugyannál a forrásnál is az adott helyi körülményeknek megfelelően. Amikor tehát döntünk arról, hogy adott hely
zetben milyen energiaforrást használjunk, mindenkor figyelembe kell venni ezeket a körülményeket (pl. hogy van-e lehetőség és konkrétan milyen vízerő
mű építésére: lassú vagy gyors folyású a folyó vagy hogy a szén milyen radio
aktív tartalmú stb.), annak tudatában, hogy bizonyos kockázatot mindenkép
pen vállalni kell. Term észetesen kötelességünk törekedni a kockázat minima
lizálására. A társadalmat azonban mindenkor objektíven tájékoztatni kell, beleértve a bizonytalanságokat is.