Tavaszi zápor után leszalad a víz a domboldalról. A völgy mélyén folyó patak tovább szállítja a vizet a folyó, a tenger felé. Okos emberek gátat emeltek a víz útjába, hogy a megnövelt szintkülönbséget kihasználva a víz sodra és esése vízimalmot hajtson. Érzelmes környezetvédők meg is dicsérik az ilyen „meg
újuló energiaforrást." (Amit természeten a Nap mélyén működő fúziós atom
reaktor táplál.)
Ennek teljes analogonja az a Szilárd L eótól származó gondolat, hogy a Nuk
leáris Völgy szintkülönbségét is hasznosítani kell. Az urán még őrzi a szuper
nóva melegét. A Nukleáris Völgy jobboldali lejtőjén lassan csordogál lefelé, ra
dioaktív a-bom lások egymásutánja során évmilliárdok alatt szivárog ki belőle a nukleáris energia. Szilárd azt javasolta - és részt is vett ennek megvalósítá
sában -, hogy az urán-atommagot atomreaktorban egyből két részre hasítva gyorsan és szabályozottan nyerjük ki a nukleáris energiát. A z ato m rea k to r éppúgy term ész eti folyam atot h a sz n o sít az em b er szám ára, m in ta vízimalom, { l / e ábra) Hazánkban a villamos energia 40% -át szolgáltatja (olcsón és tisz
tán) a paksi atomerőmű. Egy kilowattórára vonatkoztatott radioaktivitás-ki
bocsátása sokszorta kisebb, mint a dunántúli szénerőműveké. Amikor a kör
nyezetféltő hirdetéseket olvassuk: „Hagyd otthon az autód, szállj villamosra!", akkor ez fosszilis tüzelés helyett nukleáris energia hasznosítására buzdít.
A Földben egyetlen olyan izotóp maradt, amit lassú neutron hasítani ké
pes, miközben 2-3 új gyors neutron keletkezik: ez a A világ legtöbb atomerőmőve a neutron-láncreakciót urán hasadóanyaggal valósítja meg, a neutronok lelassítására (VWg-ner Jenó'nyomán) vizet használva. A víz kismér
tékben neutronelnyelő (n + —> ^H), az uránban 3% -ra kell dúsítani a izotópot. Dúsított uránnal és vízlassítással működik a világ legtöbb erőművi reaktora, köztük a paksi atomerőmű is. A földi uránban ma 0,7% a ^asu- tartalom. De a felezési ideje 0,7 milUárd év, tehát 2 milliárd évvel ezelőtt 3% volt a ^^®U-koncentrációja. Milyen könnjm lett volna akkor atomreaktort csinálni. A term észet csinált is! Közép-Afrikában egy uránbányában olyan uránt találtak, aminek ^^^U-koncentrációja jóval kisebb, mint a ma általánosan tapasztalt 0,7% . Ez csak úgy lehetséges, hogy itt egykoron természetes atom
reaktor működött, ami önmagát szabályozta: talajvíz szolgált neutronlassító
ként. Túlhevülés esetén elforrt a víz, a reaktor neutronlassítás hiányában le
állt. Lehűlés után visszafol)^ a talajvíz, a reaktor újra működni kezdett. A z a to m r e a k to r te h á t éppú gy term ész eti jelen ség , m int a z á p o r és a patak.
Gondolkozzunk el egy pillanatra. 2-3 milliárd évvel ezelőtt primitív népek is használhatták volna az atomenergiát - ha már éltek volna. Ha viszont a civilizá
ció csak 2-3 milliárd év múlva bontakozna ki, magas technika birtokában sem tudnának atomreaktort építeni, mert addigra szinte minden elbomlik. M i
lyen érdekes: az uránizotópok felezési ideje és az evolúció időigénye azonos nagyságrendű. Mire a modern természettudomány kibontakozott, a szupernó
va által 4,5 milliárd éve termelt javarésze elbomlott, de annyi még maradt, hogy csúcstechnikával fölszabadítható az atomenergia. Felelős gondolkodással megakadályozható lehet a széntüzelés fenyegetése: a globális klímakatasztrófa.
A nukleáris energia műszaki hasznosítása ellen hallható én/elés azt han
goztatja, hogy a széntüzelés vagy vízienergia természetes, tehát ártatlan, míg az atomenergia természetellenes, tehát veszélyes energiaforrás. Ennek oka a felnőttek egy részének még meglévő nukleáris tájékozatlansága. A fiatalok az itt elmondottakat már az iskolában megtanulhatják. Ok megértik, amit Ja m e s L ov elock, a földi természet önmagára gondot viselő Gaia-modelljét megalkotó légkörkémikus mondott:
- A z U niverzum term ész etes energiája n u kleáris energia, ez táplálja a csil
lag fén y t az égen. Ha p e d ig így van, ha Isten univerzum át m a is atom en erg ia m ű k öd teti, a k k o r m iért tü n tetn ek sokan az ellen, h o g y m i is atom en erg iáb ó l n yerjü n k elektrom osság oti'
Tanulság
Az ezredfordulóra fokozatosai! leomlanak a diszciplináris korlátok. A T er
m észetet (atommagtól galaxisokig) és a Civilizációt (embertől csúcstechniká
ig) egységes képben látjuk. Ez a kép fenséges és gyönyörű.
________________________________ \ _____________________________________
7 33 N
Kibontakozik előttünk, hogy a Természetet mély erők működtetik: az égi
testeket formáló gravitáció, az égitesteket szabadenergiával tápláló m agerő, a biológiai organizációt és evolúciót vezető elektrom ossság , mindehhez az idő múlását beszabályozó gyenge ^ -radioaktivitás. A négy erő összjátéka legszebb gyümölcsének magunkat érezzük: az Isteni Színjátékot megértő és megcsodá
ló em bert.
Mint arra több ponton céloztam, úgy látszik, hogy a Term észet alapvető ál
landói (legfőképp e négy erő intenzitása) finoman úgy vannak összehangolva, hogy az emberi létet lehetségessé tegyék. Ennek megfogalmazása a Tipieráltal bevezetett A n tropiku s Elv: a Természet több állandója levezethető abból az emprikus tényből, hogy mi vagyunk. Innen elménknek már nem esik nehezé
re, hogy eljátsszék a gondolattal: a Természet kvantitatívan bizonyítani lát
szik, hogy benne egy terv öltött testet. Az Alkotó úgy választotta meg a Te
remtett Világ szabad paramétereit, hogy évmilliárdok alatt kifejlődhessen Adám és Éva, akik elcsodálkoznak a Gondviselés munkáján.
M ielőtt fol3Ttatnánk a gondolati kalandozást, fölmerül egy racionalista kér
dés: ezek az „összehangolt adatok" valóban függetlenek egymástól? Száz esz
tendeje sok jelenséget függetlennek ítéltünk, amiket azóta a modern term é
szettudomány sikeresen lev ezetett. Lehet, hogy a 21. század eljövendő Szu
perelméletében kiderül majd: ezek az „összehangolt adatok" valójában egymás következményei. így visszajutunk az einsteini kérdéshez:
- Egy d o lo g fog lalko zta t leg in k áb b : vajon a T erem tő tu dott volna e g y m á s m ilyen világot alkotni, ha nagyon a k a rt volna i’
A modern természettudomány talán legmélyebb kihívása: a Nagy Bumm:
mennyire önkényes? Volt-e előzménye?
Az einsteini általános relativitáselméletet követvén, amint visszafelé me
gyünk a múltba és közeledünk a kezdeti időszingularitáshoz, egyre inkább el
mosódnak a részecskék különbségei, az erők intenzitáseltérései. Mindinkább a gravitáció válik dominálóvá, ami nem más, mint a dinamikusan viselkedő tér-idő-geometria. Ezt nemlineáris egyenletek írják le, amelyek mindig tarto
gathatnak (struktúrát formáló vagy káoszba sodró) meglepetéseket. Egy mind divatosabb modell szerint a legkorábbi időkben (a gravitáció kezdeti domi
nanciáját jelző P lan ck-iéle lO“^* s időhatáron belül) a téridő egy összeg)mrt spongya volt. Később az egész tágulásnak indult. Minden kis buborékából egy olyan univerzum fejlődhetett ki, aminek sorsa és állandói függetlenültek a többikétől. Különböző dimenziókba különböző univerzumok tágulnak be, végtelen a választék. Egyes univerzumok csak szempillantásig élnek, azután ponttá zsugorodnak. Mások oly sebesen tágulnak, hogy a struktúrátlanul szétszóródó anyagnak nincs ideje és módja összetömörülni és formát ölteni.
De a végtelen választékban akadhat egy (vagy néhány), amelyben az állandók úgy fagytak be, hogy azok atomok, atommagok, csillagok, bolygók, molekulák kialakulását teszik lehetővé, amikből végül értelmes lények alakulnak ki, és el
csodálkoznak: - Jé , m in den úgy volt beállítva, h og y m i m egszü lessü n k és m in d en t m e g ér tsü n k I
Ez a Multiverzum-modell azt tételezi föl, hogy mi csak egy vagyunk a végte
len sok világ közül. Ez kiküszöböli a tervet és tervezőt, de ettől saját világunk nem lett kevésbé antropikus. Legutóbb M artin R ees írt erről egy brilliáns mű
vet: C sa k H at Szám ! (Just Six Numbers.) De hogyan lehetne megtudni, mel}ák modell igaz: az egyedi antropikus Univerzum vagy a buján kimeríthetetlen Multiverzum? És erre, sajnos, nem tudunk válaszolni: a Multiverzum többi variációja számunkra elvileg megfigyélhetetlen. Márpedig Planck már száz év
vel ezelőtt fölemelte óvó szavát:
- A m it m érn i tu dok, c s a k az létezik.
Itt tartunk 2001-ben. Happy end nincs? De azt hiszem, az új évszázadba át
lépett fiatalokat az fogja lelkesíteni, hogy vannak nagyon mély és nagyon izgal
mas kérdések, amelyekre ők kereshetik a választ. Az Euklidesszel, P tole- m aiosszal, K opern iku sszal, N ew tonnal, M axwellel, Einsteinnel, R u therford- dal, H eisen b erg g el elindult történet még nem ért véget.
% ë ^ h à U ^ ' ^ Ö » S « '*v.\ 4;. á-;.!'-: liÿ
, , . , , ...
1. -, |ífíí4í-.ií/'S-.>i('í!Ía'r,. ,
'^'■'ír • V' ■■ fu förf;;iiíi';WiV‘.’5í.''-í.'
. . 1 i . ¿I • ‘ I !.' ! I • ' . .
íiáVív
r n m ß
-.n ... ^
. feP’ I f f
'■ «at^!v|lis!íki|-S|!Éáw^
- .;kvíí f e i ^ * á ( í M Í :| i S É É t t W
■■ f<»ir 4*
■:' l %iH' V’lKV.íf'íí :i'.¡y.í
;1. / ' ní«é£¿üí
■ ■ i : ■: 'il "/■;. /'v^/;:V,;r, ': ,V’';V^^ • • " fflM’f e ■-* '■ ' '
i'ri t
' á r i
HORVÁTH DEZSŐ