A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa T. Nbf.64/1958/2. szám.
A N É P K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa a Budapesten, 1958. december 30-án megtartott nem nyilvános fellebbezési tárgya-láson meghozta a következő
í t é l e t e t :
Népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezde-ményezésének és vezetésének bűntette miatt Mazalin György ellen indított bűnügy-ben a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa a győri megyei bíróság népbírósági tanácsának B.0027/1957-16. számú ítéletét az alábbiakban változtatja meg:
M a z a l i n György vádlott cselekményét a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétellel elkövetett bűntettnek minősíti, s ezért őt 3 /három/ évi börtönre, mint főbüntetésre, továbbá a bünte-tőtörvényben írt egyes jogoktól 3 /három/ évi eltiltásra és vagyona 500 /ötszáz/
forint értékű részének elkobzására, mint mellékbüntetésekre ítéli.
A kiszabott börtönbüntetésbe teljes egészében beszámítja az 1957. március 28. napjától a mai napig letartóztatásban töltött időt.
Utasítja az első fokon eljárt bíróságot, hogy az első bírói eljárás során fel-merült bűnügyi költség összegét végzéssel állapítsa meg, vegye költségjegyzékbe és a bűnügyi költségekről a bírósági Gazdasági Hivatalnak adjon értesítést.
I n d o k o l á s .
Mazalin György vádlottat a győri megyei bíróság népbírósági tanácsa az 1957. november 21. napján B.0027/1957-16. szám alatt hozott ítéletével bűnösnek mondotta ki a BHÖ. 1. p. 1. bekezdésében meghatározott a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezésében és vezetésének
bűntettében s ezért őt főbüntetésül halálra, mellékbüntetésül teljes vagyonelkob-zásra ítélte.
Az ítélet ellen fellebbezést jelentettek be a vádlott és védője a tényállás hely-telen megállapítása miatt, helyhely-telen minősítés miatt, büntethetőséget kizáró ok meg nem állapítása miatt, és enyhítés végett. Közvádló az ítéletet tudomásul vette.
………..
A fellebbezések felülbírálásánál a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa észlelte, hogy az első fokon eljárt bíróság által megállapított tényállás [h]ián[y]
os. […] így vele szemben a szervezkedés vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa alkalmazta a BHÖ. 10. pontban írt büntethetőséget kizáró okot s az 1956. november 4. napja után elkövetett cselekményeit a bűnösség meg-állapításának alapjaiból kizárta.
Fennmarad tehát a vádlottal szemben a bűnösség alapja […] az a cselek-ménysorozat, amelyet az 1956. november 4. […] tehát az ellenforradalom fegyveres leveréséig elköv[etett]
Ez pedig az elsőfokú bíróság helyes ténymegállapí[tása] szerint a követke-ző: Vádlott részt vett az 1956. októbe[r 26-án?] Tatabányán tartott tüntetésen, de abban aktív szere[pe nem] volt. Ugyanezen a napon megválasztották az ideigle[-nes mun]kástanács tagjának s ebbeli minőségében még aznap [bemon]dotta a bányászrádióba, hogy a másnap megtartandó […] munkástanács választásokon mindenki jelenjen meg. […] október 28-án sorba járta az aknákat […]. Kijelentette [a] bányászok előtt, hogy amíg a kormány a bányászok követeléseit nem teljesíti, sztrájkolni kell. A dolgozóktól több ezer követelést összeszedett s azok alapján összeállított egy 16 pontos politikai tartalmú követelést. Később bekerült a forra-dalmi munkás és katonatanács csúcsbizottságába, feladata: tartani a kapcsolatot a munkástanácsokkal éspedig a sztrájk fenntartása érdekében. A csúcsbizottság megbízása folytán elmegy Győrbe, ott részt vesz egy értekezleten, felszólal: is-merteti az ország energetikai helyzetét és javasolja a munka felvételét. A munkát Győrben [fel] is veszik. Másnap Tatabányán az aknába agitál a munka [fel]vétele mellett: a bányászok november 3-án fel is ves[zik] a munkát, de negyedikén a szovjet beavatkozás hírér[e …] sztrájkba lépnek.
A legfőbb ügyész helyettese e tényállás alapján indítványozta vádlott bűnös-ségének a BHÖ. 1. p. 1. bekezdésében írt szervezkedés kezdeményezésében való megállapítását, mert a vádlott kezdeményezése s az aknákban való agitálásának eredményeként történtek meg az üzemi munkástanács választások.
A Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa ezt a minősítést nem tartotta alkal-mazhatónak a vádlott cselekményeire, mert más ügyekből nyert hivatalos tudomása van arról, hogy munkástanácsok alakítása ebben az időben országosan központi irányításra történt: nevezetesen a Hazafi as Népfront központja intézett felhívá-sokat a helyi szervezetekhez a munkástanácsok megalakítása tárgyában. Nem a tatabányai csúcsbizottságtól indult el tehát a munkástanácsok megalakítására a kezdeményezés, így a vádlottnak ez a tevékenysége, valamint egyéb tevékenységei is csupán a BHÖ. 1. p. 2. bekezdésében meghatározott a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétellel elkövetett bűntettnek minősíthetők, mert a vádlott fent részletezett magatartásával belehelyezkedett az ellenforradalomba, s annak céljait helyi viszonylatban igyekezett megvalósítani:
ezért az első bíróság által alkalmazott minősítést meg kellett változtatni.
…………..
A büntetés kiszabásánál a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa a vádlott terhére mérlegelte azt a cinikus magatartást, amelyet az elsőfokú bíróság által felhozott többi [sú]lyosító körülmények – a november 4. utáni eseményeknek a bűnösség köréből való kirekesztése folytán – elesnek. Enyhítő körülményként vette fi gyelembe a vádlott javára a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa azt, hogy cselekményeinek elkövetése idején 20 éves volt, büntetve még nem volt, súlyosan tüdőbajos, több mint egy éven át halálos ítélet hatálya alatt állott, […]. Ezekre az enyhítő körülményekre tekintettel vele szemben alkalmazhatónak találta a Btá. 51.§
2.p. c/ alpontjában írt enyhítést, és őt a rendelkező részben írt büntetéssel sújtotta, amely alkalmas egyrészt a vádlott megnevelésére, másrészt arra, hogy másokat is hathatósan visszatartson hasonló cselekmények elkövetésétől.
Az első bíróság a bűnügyi költségeket összegszerűen nem állapította meg, ezért ezt pótolni kell.
…………...
A Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsának hatásköre az 1957: 34. tvr.
11.§-án, a büntetések kiszabása a BHÖ. 11. p. 2. és 5. bekezdésén alapul.
Budapest, 1958. évi december hó 29. napján.
Dr. Antal Pál sk. tanácsvezető, az aláírásban akadályozott Schnierer Ferenc és Németh Ferenc népbírák helyett is, Baróti Károly s. k. népbíró, Varga István s. k.
népbíró.