A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa
Nbf. I. 5198/1958/30. szám.
TÁRGYALÁSI JEGYZŐKÖNYV.
Készült Budapesten a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának nép-bírósági tanácsa előtt 1958. évi november hó 13. napján a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése és más bűncselekmények miatt Mazalin György és társai ellen indított bűnügyben megtartott zárt felleb-bezési tárgyalásról.
[…]
A legfőbb ügyész képviselője a tárgyalás megnyitása előtt indítványozza a zárt tárgyalás elrendelését, az államérdek megóvására való tekintettel.
Végzés.
A bíróság elrendeli az ügy zárt tárgyalását az államérdek megóvása, valamint az ügy jellegére való tekintettel. […]
A legfőbb ügyész képviselője indítványozza a tárgyalás elnapolását, egyben becsatolja a Komárom megyei rendőrkapitányság előtt 1956. december 12-én fel-vett jegyzőkönyvi vallomást, amelynek ismertetését kéri.
Dr. Major Ákos I.r. Mazalin György vádlott meghatalmazott védője csatla-kozik a legfőbb ügyész indítványához.
Ezután a bíróság zárt tanácskozásban meghozta és a tanács elnöke a zárt tárgyaláson kihirdette a következő végzést:
Mazalin György I.r. vádlott ügyét a jelen ügytől elkülöníti, s a többi vádlot-takkal szemben az eljárást lefolytatja. Az I.r. vádlott ügyének tárgyalására határ-napot hivatalból fog kitűzni.
A tanács elnöke engedélyt ad Mazalin György I.r. vádlott elvezetésére.
Vádlottak az utolsó szó jogán:
Kovács István II.r. vádlott:
Az akkori zavaros időkben nálamnál nagyobb tudású emberek is megtéved-tek. Csatlakozom védőmhöz, enyhítést kérek.
Vádlotthoz kérdés nincs.
György András III.r. vádlott:
Az ellenem emelt vád alaptalan. Én 1956. november 29-én elutaztam Ta-tabányáról és csak december 18-án tértem vissza, így nem tehettem semmit és nem is vásároltam harckocsikat. Ezeket már a korábban beadott beadványaimban részletesen megírtam.
Hajnalnak nem adtam fegyvert.
Egy 11 éves gyermekem van és a feleségem beteg. Dolgozni szeretnék, kérem a felmentésemet.
Fekete István IV.r. vádlott:
Csatlakozom a védőmhöz. Nem lehetek osztályellenség és nem lehetek a proletárdiktatúra ellensége sem, erre biztosíték a múltam. Szüleim munkások vol-tak. Apám pedig Lenin zászlaja alatt harcolt. Én 11 éves koromban már a Vörös sajtóban dolgoztam és újságot árultam. Apámmal együtt gyárban dolgoztam és küzdöttünk a szebb jövőért.
Elsők között jelentkeztem a pártba is 1945-ben. Jelentkeztem a vörös őrség-be is és ennek vezetőjévé is megválasztottak. A vörös őrségnek mindaddig tagja voltam, amíg azt az újonnan megalakult rendőrség fel nem váltotta.
A kutató mély-furás vezetője voltam, és mint ilyen, az ország egész területét bejártam, én mindenhol hangsúlyoztam, hogy a proletárdiktatúrában a munkás-osztály egysége fontos.
Sztrájkban való részvétel gyanúja miatt 1953-ban az ÁVH letartóztatott, de mivel nem voltam bűnös, szabadon engedtek. Tatabányára azonban csak 1954-ben mentem vissza. Ettől az időtől kezdve csak a munkámnak éltem, napi 10-15 órát is dolgoztam.
Nem szervezkedtem az államrend ellen, nem akartam azt megdönteni és nem is sztrájkoltam.
Az 1956. november 10-e után megválasztott munkástanácsba engem vá-lasztottak meg elnöknek, én ekkor megmondtam, hogy csak egy út van, a szoci-alizmus útja.
A munka megindításának feltétele a munkásőrség felállítása volt, ennek vezetőjévé engem választottak meg 1956. november 15-én. Én ezt csak azzal a feltétellel vállaltam el, hogy ha a kormány erre engedélyt ad, és hogy a kormány-nyal együtt dolgozunk. Azt is mondtam, hogy közénk csak baloldali embereket veszünk be.
Mazalin Györgyhöz Kovács István vitt el, ő mutatott be neki. Majd amikor újbóli találkozásunk alkalmával Mazalin olyant mondott, ami nekem nem tetszett, én neki ellenszegültem.
Én soha nem mondtam olyant, hogy sztrájkoljanak a dolgozók. Én mindig a nép és a párt mellé álltam.
A nagyirodai esettel kapcsolatban: Telefonon hívtak a nagyirodához, ami-korra odaértem az iroda előtt már nagy tömeg volt és bent a szovjet parancsnokság tárgyalt a tanács vezetőivel. A tanácskozás közben azt vettük észre, hogy a tömeg valahova fut. Ekkor többünket kiküldtek a tömeg megállítására, és megnyugtatá-sára. Én valahogy a tömeg elé kerültem és a tömeget sikerült megállítani.
Kádár miniszter úr mondta, hogy menjünk a nép közé és nyugtassuk meg a dolgozókat, a kormány majd rendezi a keresetet és az egyéb követeléseket is.
Nem szervezkedtem az állam ellen, én csak szerencsétlen vagyok.
Mazalinnak mindig visszavágtam, ha olyant mondott, ami ellenkezett a felfogásommal. Nekem Mazalin gyanús volt, de nem tudtam őt feljelenteni, mert nem volt tanú arra, amit nekem mondott.
A dolgozók előtt rámutattam arra, hogy a kormányunk támogatja a dolgo-zókat, így pl. akkor is, amikor élelmet kaptunk.
Ha valamit mondtam Mazalinék előtt, azt csak azért mondtam, hogy ki tudjam venni Mazalinból az igazi szándékát.
1957. február 5-től 1957. március 31-ig, majd 1957. május 2-től mai napig voltam letartóztatásban.
Enyhítést kérek.
Bátori Pál V.r. vádlott:
Három gyermekem van, a feleségem és a gyermekem védtem.
Csatlakozom védőmhöz, enyhítést kérek.
Keresztesi Károly VI.r. vádlott:
Engem a rendőrségen megvertek, és ezért írtam alá a rendőrségi jegyző-könyvet. A két személyt én nem segítettem a disszidálásban, ők azt mondták, hogy
Mosonmagyaróvár körül laknak és haza akarnak menni. Én hazasegítettem őket.
A bányát nem hagytam ott, hisz a munkakönyvem sem vették ki.
Kérem, hogy a büntetés kiszabásánál vegye fi gyelembe a bíróság, hogy a rendőrségen megvertek, és hogy bányász vagyok. Szeretnék mielőbb dolgozni.
Bajnóczki János VII.r. vádlott:
A disszidálásom amnesztia alá esett. Kérem tegyék lehetővé, hogy családom-hoz minél előbb visszakerüljek és dolgozhassak. Idős szüleimet kell eltartanom.
Noszek Imre VIII.r. vádlott:
Teljes egészében megbántam a bűnöm. Helyt akarok állni a bányában.
Csatlakozom védőmhöz.
Berényi Ferenc IX.r. vádlott:
Teljes egészében megbántam a bűnöm, helyt akarok állni a bányában.
Csatlakozom védőmhöz.
Kővári János X.r. vádlott:
Amit tettem, megbántam. Kérem, hogy mielőbb szabadulhassak, mert fe-leségem beteg s nekem kell a családot eltartani.
Hajnal János XI.r. vádlott:
Mindent megbántam, amit tettem. Fegyvert nem vettem át a temetőnél senkitől sem. Fegyverről nem is volt szó.
Tanácselnök kérdésére Kovács István II.r. vádlott:
Hajnal annyit mondott nekem, hogy ő vett fegyvert.
Paulics Tibor XIV.r. vádlott:
Megbántam, amit tettem. Csatlakozom védőmhöz és becsatolom a munka-viszonyomról szóló igazolást.
Balahó Dénes XV.r. vádlott:
1949-ben a Mohácson lakó beteg anyám ápolása miatt mentem Mohácsra.
Mazalin lakószomszédom volt, de vele igen keveset beszéltem. Álláspon-tomról is csak egy ízben vitatkoztam vele, és ő ekkor megállapította, hogy én materialista vagyok.
Soha semmiféle gyűlésen nem vettem részt.
Együtt utaztam a dolgozókkal és az így szerzett észrevételeimet gyűjtöttem össze.
Elismerem, hogy helytelen volt, hogy az egyes röpcédulákat eltettem, de nem azért tettem el, hogy terjesszem. Tűzbe is dobtam őket. Nem gyártottam és nem is terjesztettem röpcédulákat.
Kérem az ítélet enyhítését.
Rubányi Ottó XVI.r. vádlott:
Amit elkövettem, megbántam.
Kovácsnak visszavittem az eredeti vers-példányokat, amit pedig legépeltem, azt otthon elégettem. A röpcédulák miatt nem érzem magam bűnösnek attól kezd-ve, hogy azokat elégettem. Jelenleg Erdőgazdaságban dolgozom.
Enyhítést kérek.
Ezután a bíróság zárt tanácskozásban meghozta és a tanács elnöke a zárt tárgyaláson kihirdette a mellékelt külön íven megszövegezett ítéletet.
Az ítélet kihirdetése után a bíróság a tárgyalást berekeszti.
Jegyzőkönyv lezárva azzal, hogy György András, Bátori Pál, Keresztesi Károly, Bajnóczky Károly, Noszek Imre, Kővári János, Balahó Dénes vádlottak védelmében fejenként 40-40 Ft azaz összesen 280 /kettőszáznyolcvan/ Ft költség merült fel, amely a költségjegyzék II/5. tétele alatt lett feljegyezve. […]
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága népbírósági tanácsa
Nbf. I. 5198/1958/31. szám.
A NÉPKÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa a Budapesten, 1958. november 13. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson meghozta a következő
ítéletet:
A Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése miatt Mazalin György és társai ellen indított bűnügyben a győri megyei bíróság népbírósági tanácsának B.0027/1957/16. számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg:
György András III.r. vádlottat a főbüntetés érintetlenül hagyása mellett mellékbüntetésül a büntetőtörvényben írt egyes jogoktól 8 évi eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítéli.
Fekete István IV.r. vádlott börtönbüntetését 8 /nyolc/ évre,
Bátori Pál V.r. vádlott börtönbüntetését 12 /tizenkettő/ évre leszállítja, mind-két vádlottal szemben mellőzi a kiutasításnak, mint mellékbüntetésnek alkalma-zását, az első bíróság által kiszabott egyéb mellékbüntetéseiket nem érinti.
Keresztesi Károly VI.r. vádlott börtönbüntetését 6 /hat/ évre leszállítja, mel-lékbüntetésül őt a büntetőtörvényben írt egyes jogoktól 8 évi eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítéli.
Bajnóczki János VII.r. vádlott börtönbüntetését - a mellékbüntetések érin-tetlenül hagyása mellett - 3 /három/ évre leszállítja.
Noszek Imre VIII.r. és Berényi Ferenc IX.r. vádlottakat fejenként egy évi börtönre ítéli, a börtönbüntetés végrehajtását mindkét most nevezett vádlottal szemben 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggeszti.
Hajnal János X.r. vádlott börtönbüntetését – a mellékbüntetések érintetlenül hagyása mellett - 2 /kettő/ évre leszállítja.
Paulics Tibor XIV.r. vádlott börtönbüntetését – a mellékbüntetések érin-tetlenül hagyása mellett – 1 /egy/ évi és 2 /kettő/ hónapi börtönre leszállítja, e börtönbüntetést az előzetes letartóztatással teljesen kitöltöttnek veszi.
Balahó Dénes XV.r. vádlottat 2 /kettő/ évi börtönre, mint főbüntetésre, továbbá a büntetőtörvényben írt egyes jogoktól 3 évi eltiltásra és vagyona 500 /ötszáz/ forint értékű részének elkobzására, mint mellékbüntetésekre ítéli.
Rubányi Ottó XVI.r. vádlott ellen indított bűnvádi eljárást a bűnösség meg-állapítása és büntetés kiszabása nélkül megszünteti.
Kovács István II.r. és György András III.r. vádlottakkal szemben az ügyészi fellebbezési óvást és a védelmi fellebbezéseket,
Kővári János X.r. vádlottal szemben pedig a védelmi fellebbezéseket eluta-sítja azzal, hogy Kovács István vádlottal szemben a kiutasításnak, mint mellék-büntetésnek alkalmazását mellőzi.
Egyebekben az első bíróság ítéletét nem érinti.
Fekete István vádlott börtönbüntetésébe teljes egészében beszámítja az 1957.
február 5-től 1957. március 31-ig és az 1957. május 2-től a mai napig letartózta-tásban töltött időt.
Kovács István, György András, Bátori Pál, Keresztesi Károly, Bajnóczki Já-nos, Kővári JáJá-nos, Hajnal János és Balahó Dénes vádlottak börtönbüntetésébe teljes egészében beszámítja az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt.
György András, Bátori Pál, Keresztesi Károly, Bajnóczki János, Noszek Imre, Kővári János és Balahó Dénes vádlottak kötelesek a fellebbezési eljárásban védelmükkel kapcsolatban felmerült és az állam által előlegezett költség fejében fejenként 120 azaz egyszázhúsz forintot az államnak megtéríteni.
Indokolás.
A győri megyei bíróság népbírósági tanácsa az 1957. november 21. napján hozott B.002/1957-16 számú ítéletében Kovács István vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezésének és vezetésé-nek bűntettében, Bátori Pál vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntettében, György András, Fekete István, Keresztesi Károly, Bajnóczki János, Noszek Imre, Berényi Ferenc, Kővári János, Hajnal János és Balahó Dénes vádlottakat népi demokratikus államrend meg-döntésére irányuló szervezkedésben tevékeny részvétellel elkövetett bűntettben, Paulics Tibor vádlottat feljelentési kötelezettség elmulasztásának bűntettében, vé-gül Rubányi Ottó vádlottat népi demokratikus államrend ellen gyűlöletre izgatás bűntettében mondta ki bűnösnek, s ezért Kovács István vádlottat 12 évi, György András vádlottat 6 évi, Fekete István vádlottat 15 évi, Bátori Pál vádlottat 15 évi, Keresztesi Károly vádlottat 8 évi, Bajnóczki János vádlottat 6 évi, Noszek Imre és Berényi Ferenc vádlottakat fejenként 2 évi, Kővári János vádlottat 5 évi, Hajnal János vádlottat 4 évi, Paulics Tibor vádlottat 2 évi, Balahó Dénes vádlottat 6 évi, Rubányi Ottó vádlottat pedig egy évi és hat hónapi börtönre, mint főbüntetésre és megfelelő mellékbüntetésekre ítélte.
Az ítélet ellen fellebbezési óvást jelentett be az ügyész Kovács István és György András vádlottak terhére súlyosbítás végett, a többi vádlottal szemben az elsőfokú ítéletet tudomásul vette, illetve bejelentett fellebbezését visszavonta.
Fellebbezést jelentettek be az ítélet ellen:
Kovács István vádlott és védője: a tényállás egyes részei ellen a BHÖ. 1.
pont /1/ bekezdésben meghatározott minősítés miatt, enyhítés végett és a bűnügyi költségek egyetemleges viselésének kimondása miatt,-
György András vádlott és védője: a tényállás egyes részei ellen, a minősítés miatt, nevezetesen azért, mert cselekményét az első bíróság nem izgatás bűntetté-nek, illetve feljelentési kötelezettség elmulasztása bűntettének minősítette, végül enyhítés
végett,-Fekete István vádlott és védője: a tényállás egyes részei tekintetében és eny-hítés
végett,-Bátori Pál vádlott és védője: a tényállás és a minősítés miatt, enyhítés végett, a teljes vagyonelkobzás és az egyetemleges költségviselés megállapítása
miatt,-Keresztesi Károly vádlott és védője: továbbá Bajnóczki János vádlott és vé-dője: a tényállás megállapítása miatt és enyhítés
végett,-Noszek Imre vádlott és védője: a tényállás megállapítása miatt, a minősítés miatt és enyhítés végett,
Berényi Ferenc és védője: enyhítés végett,-
Kővári János vádlott és védője: enyhítés végett és az egyetemleges költség-viselés megállapítása
miatt,-Hajnal János vádlott és védője: a tényállás egyes részei miatt, a minősítés miatt és enyhítés
végett,-Paulics Tibor vádlott és védője: a tényállás megállapítása miatt, enyhítés végett, és az egyetemleges költségviselés megállapítása
miatt,-Balahó Dénes vádlott és védője: a tényállás megállapítása miatt, a helytelen minősítés miatt és enyhítés
végett,-Rubányi Ottó vádlott és védője: a tényállás megállapítása miatt és enyhítés
végett,-
---Mazalin György I.r. vádlottal szemben a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa az eljárást elkülönítette,-
Jókuti Kálmán és Veckinger Lajos vádlottak fellebbezéseiket visszavonták, így velük szemben a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa az ítélet felülbírálását
mellőzte.-
---A fellebbezési óvások és a fellebbezések felülbírálása alkalmával a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa úgy találta, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást ál-talában helyesen állapította meg. Ebben a tényállásban hiány, homályosság, téves ténybeli következtetés nincs, a tényállást az első bíróság a bizonyítékok gondos mérlegelésével állapította meg: így a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa az el-sőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállást - az alábbi, a lényegre s a büntetés
mértékére ki nem ható helyesbítéssel – elfogadta, s azt határozata meghozatalánál irányadónak vette.
Az első bíróság a tényállásban tényként állapította meg, hogy György András vádlott Tóth ezredestől fegyvert kapott, ugyancsak tényként állapította meg azt is, hogy Hajnal János vádlott a György által a Mazalin csoport részére felajánlott 2 darab fegyvert a temetőben átvette. A vádlottak kihallgatásával a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa ezt a két tényállásrészt tisztázta: vádlottak, de Kovács István vádlott is, tagadták e cselekmények elkövetését, tagadásukkal szemben pe-dig egyéb olyan bizonyíték, amelyek alapján e tényállás bizonyítható lenne, nincs.
Egymagában ugyanis abból a körülményből, hogy György és Kovács vádlottak a Tóth ezredessel való tárgyalás közben jelentőségteljesen összenéztek s kézmozdu-latokat tettek, még nem lehet arra következtetni, hogy György fegyvereket kapott Tóth ezredestől. Így a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa e két tényállásrészt az elfogadott tényállásból kirekesztette.
---Kovács István vádlott Mazalin György vádlottal megismerkedve ez utóbbi-nak utasítására megalakítja az I. sz. Erőműnél a munkástanácsot, majd ugyanezt teszi Újszáron, ahol kommunistaellenes beszédet is mond. Majd Mazalinnal jobban megismerkedve megbeszéli egy ellenforradalmi csoport létesítését, amelynek fel-adata egyelőre a sztrájk állandósítása, később a hatalom átvétele lenne, a csopor-tot olyan egyénekből kell megalakítani, akik az ellenforradalom alatt exponálták magukat s lehetőleg fegyverük is van. Kovács vállalja a szervezést. November 10.
körül Hajnal János vádlottal együtt Szár községben felkeresi György András vád-lottat. Beszél neki a Mazalin csoportról, mire György közli vele, hogy Száron neki is van egy ellenforradalmi csoportja: kb. 114 ember, akik fel vannak fegyverkezve, tankjuk is van, egy másik látogatás alkalmával mutat Kovácsnak 2 géppisztolyt.
Kovács nekifog a szervezkedésnek, beszervezi a csoportba Györgyöt, Fekete Istvánt, Berényi Ferencet, Kővári Jánost, Hajnal Jánost, Jókuti Kálmánt, Veckinger Lajost, Kapitány Istvánt. Rubányit röpcédula készítésével bízza meg. Ő a szervezkedés legaktívabb tagja: a tagokat igyekszik erősíteni, kitartásra buzdítja őket, beszél arról, hogy találkozott Maléterrel, hogy részt vett Tapolcán egy ellenforradal-mi értekezleten, hangoztatja, hogy a „győzelmes forradalom” után ki-ki akként fog részesülni a funkciók ellátásában, ahogyan dolgozik, Mazalinból képviselőt, Györgyből városvezetőt csinál majd. Röpcédulákat sokszorosíttat, leányát is oda-adja röpcédulák lemásolásához, maga is terjeszti az így elkészített röpcédulákat.
Mazalin letartóztatása után mindent elkövet, hogy Mazalin szabadlábra kerüljön, e célból megfenyegeti Nedermann karhatalmista százados anyját is. Résztvesz a Mazalin lakásán majd a Bajnóczki lakásán többször megtartott csoportértekezleten,
ahol eleinte a sztrájk fenntartása és állandósítása, később már a hatalom átvétele volt a beszélgetés tárgya.
György András vádlottat Kovács István szervezte be a csoportba, elmondja Kovácsnak, hogy neki is van Száron egy 114 emberből álló fegyveres csoportja, tankkal is rendelkeznek: ezeket az ellenforradalmárokat ő élelmezi. Megmutat Kovácsnak 2 géppisztolyt, amelynek létezéséről a rendőrség is tud. Fegyvereket ígér a Mazalin csoportnak. Mazalinnal is megismerkedik, előtte is megismétli a saját csoportjára vonatkozólag Kovácsnak már elmondottakat, neki is megmutatja a géppisztolyokat, töltényeket, beszél arról, hogy egy megmozdulás esetén milyen módszerekkel kell a „forradalmárokat” megkülönböztetni másoktól. Megmutatja Mazalinnak kézigránátjait is. 1957. januárban elfogad Mazalintól 100 forintot az általa állítólag élelmezett csoport céljaira.
Fekete István vádlottat Kovács szervezte be a Mazalin-féle csoportba. Ismerte a csoport célkitűzéseit, egyik megbeszélésen ő maga olyan indítványt tesz, hogy a sztrájkot mindenáron fenn kell tartani, ha simán nem megy, a lift aknában karam-bolt kell előidézni, vagy el kell vágni a drótkötélpályát: ha ezeket látják a bányászok, majd megértik, hogy sztrájkolni kell. Mentalitására jellemző, hogy egy ízben a csoportértekezletről hazamenet Kovácsnak azt mondotta egyik ház előtt: „itt egy kommunista lakik, be kellene vágni egy kézigránátot”. Kézigránátjuk azonban nem volt. Kádár és Apró elvtársak tatabányai látogatása alkalmával, mint üzemi tanácstag részt vett az értekezleten, annak eredményét: nevezetesen, hogy Kádár elvtárs álláspontja szerint a termelés beindulása alapfeltétele a bányászkövetelések teljesítésének, még aznap közli a csoporttal, amelynek az az elhatározása alakul ki a gyűlésen, hogy a követelések teljesítésének csak egyetlen garanciája van: a sztrájk fenntartása. A december 7-én tartott tömeggyűlésen a már amúgy is erősen felizgatott tömeget: „le a kommunistákkal, ki a karhatalomból a kommunistákat”
kiáltással még jobban felizgatja. A tömeggyűlés után, amelynek során a tömeg a pártházat támadta meg, szemrehányást tesz Mazalinnak és Kovácsnak, hogy csak a szájuk jár, amikor tenni kellene valamit, akkor otthon ülnek s nem lehet őket megtalálni. Vádlott a csoporton keresztül a munkásmilícia parancsnokságát szerette volna magának megszerezni.
Bátori Pál vádlottat Mazalin György szervezte be az ellenforradalmi cso-portba. Beszélgetés közben megállapították, hogy a „forradalomnak” még nincs
Bátori Pál vádlottat Mazalin György szervezte be az ellenforradalmi cso-portba. Beszélgetés közben megállapították, hogy a „forradalomnak” még nincs