Az iratanyag jelzete: Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, XXV.151.1
I/1. dr. Klébert Márton kihallgatási jegyzőkönyvei
B.M. Komárom-megyei rendőrfőkapitányság Politikai Osztály, Vizsgálati Aloszt.
Szigorúan Titkos!
Jeg yzőkönyv,
Dr. Klébert Márton kihallgatásáról.
Tatabánya, 1957. május 17.
Dr. Klébert Márton Székesfehérvár, 1912. szept. 29.
Schmiedtmájer Katalin Magyar nemzetiségű
és állampolgár orvos büntetlen előéletű Tatabánya, I. Ságvári E. u. 12.
Közlés: Közlöm Önnel, hogy kihirdetem az Ön ellen folyó büntetőeljárás okát:
Határozat
Terheltként való felelősségrevonásról.
A nyomozás adatai alapján alapos a gyanú, hogy
Dr. Klébert Márton az 1956. októberi események során aktív szerepet vállalt, majd vezető szerepet vitt az ellenforradalom alatt. Ennek alapján a BHÖ. 1. pont 1. bekezdésében felvett népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szer-vezkedés vezetése miatt terheltként való felelősségrevonását elrendelem.
Tatabánya, 1957. május 17.
T. Z. rny.fh dgy.sk.
Kérdés! Közlöm Önnel, hogy egy határozat ellen a Bp. 136. §. /1/
Bekezdése értelmében panasszal élhet az illetékes
ügyészhez, továbbá, hogy joga van ügyében védőt választani. Nyilatkozzék a kihirdetett határozatról és a közlésről!
Felelet: A közölt határozat ellen panasszal élek az illetékes ügyészhez.
Dr. Klébert Márton sk.
Védőmül jelen pillanatban megnevezni nem tudok senkit.
Kérem a vizsgáló tisztemet, hogy ebben az ügyben feleségemmel lépjen érintkezésbe.
Dr. Klébert Márton sk.
Kérdés: Ön a kihirdetett határozat ellen panasszal élt. Indokolja meg rész-letesen a panasszal élés okát?
Felelet: Az államrendet, a kormányt megbuktatni nem akartam sohasem.
A munkás-paraszt kormányt mindig elismertem és mellette e napokban is mindig kiálltam. Példa erre a győri küldöttekkel szemben a párt jelenlétében, amely egy nyolc tagú volt, nyíltan kiálltam. A párt mellett napról-napra nyíltan kiálltam.
Korenkó pártfunkcionárius elfogatása, Tóth rendőr szds. városi rendőrkapitány elfogatását megtudva, azonnal elengedtettem az illetékesekkel, illetve lakásukra szállíttattam. Városi és megyei pártfunkcionáriusok fi zetésének nemzeti bank általi letiltását azonnal feloldattam és kézhez juttattam, vidékieknek autót biztosítva.
Államvédelmistáknak megnyugtató üzeneteket adtam, illetve küldtem. A termelést szakmámban és környezetemben nem akadályoztam, sőt 1956. november elejével teljes kapacitásra állíttattam az ellenőrzésem alá tartozó fogtechnikai vállalatot.
Ellenforradalmat nem akartam. A tatabányai eseményekbe 1956. október 27-én d.e. 11. órakor kapcsolódtam be. Az események viszont október 26-án zaj-lottak le Tatabányán az üzemekben. Délelőtt a sztrájk kezdett, közlekedés leállt, megkapták a fegyvereket a Hunyadiból és a Rendőrségtől, a foglyokat kiszabadí-tották már úgy a bányánál, mint a rendőrségnél, a pártházba behatoltak. Október 26-án mentek kb. 15 gépkocsival Budapestre harcolni.
Ezen események előkészítésében és véghezvitelében nekem semmi nemű szerepem nem volt. Az akkori újságok és rádió közlése szerint azt hittem, hogy egy szocialista reformmozgalomban veszek részt, hisz a honvédség parancsnoka Tóth ezredes és politikai vezetője Bódi őrnagy, a rendőrség megyei vezetője Tóth alezredes, a megyei és városi pártbizottság kb. 18 vezetője Havasi és Takács elv-társakkal az élen is jelentkeztek együttműködésre.
Fegyverem nem volt, illetve november 4-től szovjet engedélyes fegyverem volt november 10-ig. November 6-án lemondtam operatív bizottsági tagságom-ról és mindennemű politikai szereplésről és elfoglaltam kórházi munkahelyemet.
Nem politikai karrier vitt a részvételre, hanem, hogy minden felesleges vérontást megakadályozzak. Ezt számtalan cselekedetem bizonyította is.
Kihallgatását megszakítom!
A felvett jegyzőkönyv vallomásomat helyesen tartalmazza, melyet átolvasás után aláírásommal hitelesítek.
Kihallgatást vezette:
T. Z. rny.fh dgy.sk. Dr. Klébert Márton sk.
alosztályvezető. kihallgatott.
[…]
Jeg yzőkönyv,
Dr. Klébert Márton kihallgatásáról.
Tatabánya, 1957. máj. 17.[…]
Kérdés: Mikor kapcsolódott Ön be az 1956. októberi eseményekbe?
Felelet: Én az 1956-os októberi eseményekbe 27-én délelőtt 11 órakor kapcsolódtam be.
Kérdés: Hogyan és milyen körülmények között?
Felelet: Fogászati rendelőmben, a kórházban, megjelent Berinkei doktor, nőgyógyász főorvos és említette, hogy a hallban lent vár Dr. Molnár István ügyvéd és menjek velük a bányász rádióhoz, mivel ott valami gyűlés van. Ez 1956. október 27-én délelőtt 10 óra körül volt. Én el is mentem velük a bányász rádióhoz.
Kérdés: Berinkei milyen szerepet vitt a kórházban?
Felelet: Én Berinkeivel és Dr. Molnárral az előtte való napokban nem be-széltem és nem tudom, hogy tettek-e valami előkészületeket, vagy tárgyaltak-e valakivel.
Kérdés: Dr. Molnár mit közölt Önnel mikor 1956. október 27-én találkoztak?
Felelet: Bővebbet semmit nem közölt, csak annyit, hogy lent a bányász rádiónál valami gyűlés van.
Kérdés: Dr. Molnár nem tartozott a kórházhoz. Ő nem közölte Önnel, hogy milyen célból kereste fel Önt és miért kell Önnek elmenni a gyűlésre?
Felelet: Határozottan állítom, hogy Dr. Molnár nem közölte velem, hogy milyen célból keresett fel és, hogy nekem miért kell elmennem a gyűlésre.
Kérdés: Folytassa tovább vallomását!
Felelet: Hármasban lementünk a gyűlésre. A gyűlésen ismerősöm, vagy barátom nem volt rajtuk kívül egy sem. A gyűlésen a következő embereket talál-tam, akiket és ismertem: Dr. Tima Endre, Horváth János, Solymos Mihály, Vladár Ervin és ekkor mutatták be és ismertem meg Horváth Endre, Szabó Viktor, Mazalin György és még 20-30 személyeket, akiknek neveire nem emlékszem. Igen fontos személyiség Láng nevezetű, aki még sokszor fog szerepelni, aki pszichopata egyén.
A gyűlésen látva a káoszt, zűrzavart, ott maradtam, és elvállaltam az egészségügyi dolgoknak a kézben tartását és egyben abban reménykedve, hogy az október 26-i eseményeknek véget tudunk vetni itt Tatabányán, s az ideiglenes munkástanács tagságot elfogadtam.
Kérdés: Ez a gyűlés a bányász rádiónál meg lett tartva vallomása szerint.
Jelölje meg, hogy milyen helyiségben lett megtartva?
Felelet: Egy helyiségben van a bányász szakszervezet és rádió. A szak-szervezet tanácskozási helyiségében. Vallomásomat kiegészíteni kívánom, hogy itt láttam a gyűlésen a szakszervezeti vezetőket, Holczinger Ferenc megyei I. sz.
titkárt, Csabai Imrét, a Dolgozók Lapja szerkesztőjét.
Hány személy vett részt a gyűlésen?
Felelet: Ez egy szűkebb körű megbeszélés volt, amin kb. 30-40 személy vett részt. Az udvar pedig tele volt fegyveres emberekkel.
Kérdés: Ki hívta össze ezt az értekezletet?
Felelet: Nem tudom. Valószínűleg a pedagógusok.
Kérdés: Minek alapján történt az, hogy ki vehetett részt az értekezleten?
Felelet: A kérdésre nem tudok választ adni. Fogalmam sincs róla.
Kérdés: Ön mikor bement a tanácskozási terembe már tartott az értekezlet?
Felelet: Igen, már tartott, megbeszélés folyt.
Kérdés: Ki és mit beszélt az értekezleten?
Felelet: Zűrzavar volt és a tárgyra ahogyan most visszaemlékszem:
ki, milyen reszortot vállaljon, erről folyt a megbeszélés. Ahogy visszaem-lékszem nagyjából a következőképpen alakult:
Solymos Mihály szén, Dr. Tima Endre hírközlő, Csabai Imre újság, Dr.
Molnár István jogi és szervezési, Szabó Viktor nemzetőrség, Dr. Klébert Márton egészségügy.
Be lett még választva a bizottságba Horváth Endre, Mazalin György, Holczin-ger Ferenc, ifj úsági vezetőnek, Vladár Ervin, Horváth János.
Majd megállapodtunk, hogy ezen a napon van az üzemekben a munkás-tanács választás, délután 4 órára a népházba hívjunk össze „forradalmi munkás tanács” választó nagygyűlést. Emlékezetem szerint ezen az értekezleten másról nem volt szó. Emlékezetem szerint az értekezlet 2-3 órát tartott.
Eszembe jutott még, hogy az értekezleten szó volt a délutáni nagygyűlés programjáról, melynek összeállítására Dr. Tima Endre, Mazalin György kapott megbízatást.
Szabó Viktor olyan utasítást kapott, hogy fegyveres nem hagyhatja el Tata-bányát és a fegyvereseknek az üresen álló Városi Rendőrkapitányságon kell tar-tózkodni, ahol a „nemzetőrség” parancsnokság volt. Ezen épületet Szabó Viktor jelölte meg székhelyének. Más dologra nem emlékszem.
Kérdés Hogyan volt az értekezleten arról szó, hogy ki milyen reszortokat vállaljon?
Felelet: Az értekezleten felszólalás alapján volt erről szó.
Hogy, kik és milyen alapon és mit szólaltak fel, azt nem tudom, mert ma-gam is nagyon izgatott voltam. Egyik résztvevő a másikat ajánlotta a funkcióba.
Ahogyan visszaemlékszem engem Dr. Tima ajánlott és Horváth Endre ajánlotta Szabó Viktort a „nemzetőrség” parancsnokának.
Kérdés: Kitől kapott ez az értekezlet arra utasítást, hogy ilyen tanácsot válasszon, valamint arra, hogy megszervezze a „nemzetőrséget”?
Felelet: Utasítást nem kapott senkitől tudomásom szerint.
Kérdés: Ön azt vallja, hogy nem kapott az értekezlet erre senkitől sem utasítást. Ha ez így van, akkor milyen alapon történt meg ez a választás?
Felelet: Ezen az értekezleten egy ideiglenes városi munkástanácsi inté-zőbizottságot választottunk a nagygyűlésig, amely az akkor gazdátlanul hagyott ügyeket fogja intézni.
Kérdés: Ebbe az ideiglenes munkástanácsba beválasztott személyeknek mi köze volt a munkásosztályhoz?
Felelet: Nehéz kérdés. E tagok az üzemekben lévő munkások által tartott gyűlésen meg voltak választva tanácstagnak. Pl. Horváth Endre VIII.
akna, Dr. Tima Endre XIV.akna, Mazalin György pedagógusoknál, én a kórháznál, Solymos Mihály széntröszt. Nem volt megválasztva Dr. Molnár István, Lángot nem legálisan választották.
Kérdés: Ön mikor és minek lett megválasztva a kórháznál?
Felelet: Én nem tudom, hogy mikor lettem megválasztva a kórháznál.
Berinkei és Újvári orvosok közölték velem, hogy megválasztottak munkástanács tagnak. Én azonban semmiféle ülésen nem vettem részt. Novemberben tekintettel arra, hogy Pilinyi munkástanács elnök engem „baloldali hintapolitikának” nevezett és mint ő mondotta „csak nyíltan kiálló és színt valló” személyekre van szükség.
Ezenkívül el lett terjesztve V. nőgyógyászati dolgozó által, aki a szén tröszttől hal-lotta, hogy tőlem óvakodni kell, mert „ÁVH besúgó” vagyok.
Kérdés: Ez az október 27-i délelőtti értekezlet legális értekezlet volt?
Felelet: Nem. Ez az értekezlet szerintem egyéni kezdeményezésre össze-hívott értekezlet volt.
Kérdés: Ki hívta ezt össze egyéni kezdeményezésre?
Felelet: Ismételten csak azt tudom mondani, hogy nem tudom, hogy ki volt az értekezlet egyéni kezdeményezője, de megítélésem szerint a pedagógusok közül lehetett valaki.
Kérdés: Mire alapozza Ön ezen feltevését?
Felelet: Nem tudom. Azért gondolom, mert 1956. október 23-án is a párt az ő kezdeményezésükre hívta össze az értelmiségi gyűlést. Megyei részről kezde-ményezője ez a Láng nevezetű személy lehetett, aki most mint hegesztő dolgozott, azelőtt pedig közgazdász volt.
Kihallgatását megszakítom!
A felvett jegyzőkönyv vallomásomat helyesen tartalmazza, melyet átolvasás után aláírásommal hitelesítek.
[…]
Jeg yzőkönyv,
Dr. Klébert Márton kihallgatásáról.-Tatabánya, 1957. június 4.[…]
Kérdés: Tegyen vallomást arról, hogy az 1956. október 23-a előtti időben Ta-tabányán mikor és kik vetették fel az ú.n. „Petőfi kör” megalakításának gondolatát?
Felelet: Arról, hogy Tatabányán 1956. október 23-a előtt, vagy akár után felmerült volna a „Petőfi kör” létrehozásának gondolata, nincs tudomásom. Ilyen beszédtémát sem az események előtt, sem utána senkivel nem folytattam.
Kérdés: 1956. október 23-a előtt Tatabányán, milyen értelmiségi ankét volt?
Felelet: Tatabányán egy értelmiségi ankétról tudok, amely 1956. október 23-án este 19. h-kor lett megtartva a Zsdanov kultúrotthonban.
Kérdés: Kik kezdeményezték a fenti értelmiségi ankét összehívását?
Felelet: Az én tudomásom szerint az értelmiségi ankét megrendezését a Megyei Tanács Népművelési Osztálya készítette elő és rendezte meg.
Kérdés: Kik képviseltették magukat az összehívott értelmiségi ankéton?
Felelet: Az értelmiségi kategóriákból az ankéton képviseltették magukat orvosok, mérnökök, tanítók és tanárok. Az utóbbiból vettek részt a legnagyobb számban és szólaltak fel. A Megyei PB. részéről emlékezetem szerint kb. 10-11-en vettek részt Nagy Kálmán első titkárral egyetemben. A Megyei Tanács részéről is jelen volt Halász nevezetű egyén, aki az ankét technikai lebonyolítását végezte.
Megállapításom szerint a kérdéses értelmiségi ankéton kb. 500-an vettek részt.
Kérdés: Az értelmiségi ankéton csak meghívottak, vagy bárki részt vehetett?
Felelet: Emlékezetem szerint az ankétra meghívókat bocsátottak ki, de meg-állapításom szerint enélkül is bárki részt vehetett. Ezt arra alapozom, hogy én magam sem kaptam meghívót, azonban mégis minden akadály nélkül bejutottam az ankétra.
Kérdés: Mikor kezdődött meg az értelmiségi ankét és meddig tartott?
Felelet: Az értelmiségi ankét, mint már mondottam 1956. október 23-án este 19 h-ra lett meghirdetve. Azonban a bejelentett előadó Darvas miniszter késett, végül meg sem érkezett. Ennek következtében úgy volt, hogy az ankét meg sem
lesz tartva, míg végül Nagy Kálmán PB. első titkárt kérték fel az elnöklésre. Így is kb. 20.30 lehetett már, amikor kezdetét vette az ankét és kb. éjfélig, vagyis 24 h-ig tartott.
Kérdés: Hogyan folyt le az értelmiségi ankét és kik részéről milyen jellegű felszólalások hangzottak el?
Felelet: Az értelmiségi ankétot az említett Halász nyitotta meg, üdvözölte a megjelenteket és Nagy Kálmán PB. első titkárt, majd megnyitotta, illetve megadta a szót a hozzászólóknak. Nem emlékszem, hogy bevezető előadás hangzott volna el, inkább a felszólalók által felvetett kérdésekre adtak menetközben a Párt kép-viselői és más érdekeltek választ. Mint említettem, hogy a hozzászólók kb. 90%-a pedagógusokból, tanárokból, tanítókból tevődött ki. Ezeknek a beszámolásoknak a lényege a párt és a pedagógusok közötti viszony kérdése volt. Emlékszem, hogy az egyik pedagógusnő Nagy Kálmán PB. első titkár személyét támadta a tekintet-ben, hogy az egyik esetben letagadtatta Nagy Kálmán saját személyét, hogy bent van a hivatali szobájában. A másik pedagógus a fi zetések rendezését és a nevelők nagyobb megbecsülését szorgalmazta. Az értelmiségi ankéton felszólalók közül utólag megismertem Mazalin György pedagógust, Dr. Tima Endre tanár-jogászt, Horváth János mérnököt és Láng nevű hegesztőt. Láng személyét kivéve a felso-roltak közül csak Dr. Timával voltam Kistarcsán az internálótáborban. Azonban az említettek felszólalásának tartalmára nem tudok visszaemlékezni.
Az elhangzott felszólalásokra a Párt részéről Király nevű és még egy isme-retlen egyén válaszolt. Az ankét tartama alatt közben szünet is volt elrendelve és ez alatt lett bekapcsolva a rádió és hallgattuk meg az ismeretes Gerő beszédet.
Kérdés: Ön kitől és hogyan értesült az értelmiségi ankétról?
Felelet: Emlékezetem szerint aznap délben szólt nekem az orvosi ebédlőben Dr. Ródé György, vagy Dr. Berinkei Kornél, hogy este elmegyek-e a meghirdetett értelmiségi ankétra. Együtt is mentünk el és hazafelé még csatlakozott hozzánk Dr. Kocsis és Dr. Ujvári orvos kollegák. Az ankét ideje alatt egy asztalnál ültem nyolc kórházi orvos kollégával.
Kérdés: Ön felszólalt-e az értelmiségi ankéton, ha igen, mi volt a felszóla-lásának lényege?
Felelet: Nem hogy én, de valamennyi orvos kolléga közül sem szólalt fel az ankéton senki.
Kérdés: Milyen hangulat uralkodott az ankéton résztvevők között a befe-jezés után?
Felelet: Ahogy fél év távlatából vissza tudok emlékezni, az egész értelmiségi ankét lefolyását az éles „kritika”, illetve a párt elleni támadás jellemezte. Ezt lehetett kiérezni az egyes felszólalásokból, de a résztvevők hangulatából is. A Gerő beszéd után kissé nyomott volt a hangulat, de az ankét befejezése után már félő volt, hogy az ankéton történtek rövidesen kimennek a köztudatba, nem is beszélve a Pestről érkező hírek hallatára.
Kérdés: Ön az orvos kollegáival milyen érzelmekkel távozott el az értelmi-ségi ankétről?
Felelet: Nekem az ankét után az volt a benyomásom hogy a Pártnak jobb
„szónokokat” kellett volna „sorompóba” állítani. Mert a felszólalásokra nem adott a párt képviselője kielégítő választ, hivatkozva arra, hogy nem készült, csak úgy
„ugrott” be. Ez csak fokozta a résztvevők szembenállását, nem is beszélve a pesti események hatásáról. Mindezekből arra lehetett következtetni, hogy a budapesti esemény Tatabányán is be fog következni. Ez az én benyomásom volt, orvos kol-legáimmal útközben az ankét hatásáról nem beszéltünk.
Kérdés: Tud-e Ön arról, hogy az október 23-án megtartott értelmiségi an-kéton budapesti kiküldöttek is résztvettek?
Felelet: Nem tudok erről, még utólag sem hallottam. Az igaz, hogy a me-gyei „Forradalmi Munkás és Katona Tanács” megalakulása után Budapestről, az Írószövetségtől voltak itt megbízottak, de ez az események alatt történt és nem 1956. október 23-a előtt.
Kérdés: Önök közül 1956. október 23-a előtt kik tartottak kapcsolatot a budapesti Írószövetséggel és milyen volt a kapcsolat jellege?
Felelet: Tudomásom szerint közülünk senkinek nem volt semminemű kap-csolata a budapesti Írószövetséggel. Erről még utólag sem értesültem.
Kérdés: Tatabányáról kik vettek részt ismerősei, barátai közül az 1956 nya-rán Budapesten a Központi Tisztiházban megrendezett „Petőfi köri” vitán, ahol Déry-Tardos pártellenes felszólalásai hangzottak el?
Felelet: Nincs tudomásom erről, hogy ezen a vitán barátaim, ismerőseim közül bárki is részt vett volna.
Kérdés: Az 1956. október 23-án megtartott értelmiségi ankétnak milyen hatása volt a tatabányai tüntetés, majd a fegyveres ellenforradalmi támadások előkészítésében és megszervezésében?
Felelet: Erről már csak azért sem tudhatok, mert én az értelmiségi ankét után, tehát 1956. október 23-tól október 26-án este 19 h-ig az orvosi rendelőben dolgoztam. A betegeken kívül mással nem érintkeztem, az ankét témájáról senkivel nem beszéltem.
Kérdés: Önnek az 1956. október 23-át megelőző időben a tatabányai hon-védség és a rendőrség vezetői közül kikkel, milyen jellegű kapcsolata volt?
Felelet: 1956. október 23-at megelőzően csak hivatalos jellegű kapcsolat-ban álltam a tatabányai honvédség és rendőrség felső vezetőivel. Mint fogorvos 6 éven keresztül rendeltem a „Hunyadi” tisztképző laktanyában, ahol valamennyi vezető és beosztott tisztjeit ismertem, hiszen mint orvos kezeltem őket. Ugyanez vonatkozik a rendőrség vezető és beosztott tisztjeire is azzal az eltéréssel, hogy az utóbbiakat a rendelőben kezeltem. Pl. Tóth József h. ezredest a Hunyadi laktanya parancsnokát, akivel az események alatt együtt tevékenykedtem a „tanács”-ban.
– A tanács katonaüggyel nem foglalkozott egyszer sem. 2500 fő bízta meg Tóth ezredest a katonai ügyekkel. Én nem tevékenykedtem vele. Azonban az események előtt nevezettekkel hivatalon kívül sehol sem érintkeztem.
Kérdés: Tegyen vallomást arról, hogy Tatabányán kik kezdeményezték a tüntetések megszervezését és ebben Önnek milyen része volt?
Felelet: 1956. október 26-ig Tatabányán nyilvános tüntetés, illetve utcai fel-vonulás nem volt, legalábbis én nem tudok, még utólag sem értesültem. Nekem ez eseményekhez semmi közöm (nem volt).
Kérdés: Történtek-e olyan előkészületek Tatabányán, hogy a szegedi egye-temistákkal felvegyék a kapcsolatot, ha igen, kik részéről, és mi célból?
Felelet: Ilyen előkészületről Tatabánya részéről nem tudok, erről még később sem hallottam. Ellenben tudok arról, hogy 1956. október 30-án két egyetemista diákküldöttség kereste fel a megyei „Forradalmi Munkás és Katona Tanács” ve-zetőit. Egyik küldöttség Budapestről az Írószövetségtől, a másik küldöttség pedig Sopronból volt, keresték a tanács vezetőit. Emlékezetem szerint mindkét küldöttség Horváth Endrével és Reményi Istvánnal tárgyalt, hogy pontosan milyen követelé-sekről tárgyaltak nem tudom, mivel nem voltam jelen a tárgyalásaiknál.
Kérdés: Tatabányán mikor és hogyan kezdődött az utcai tüntetés, kik szer-vezték s miként zajlott le?
Felelet: Amiről én tudok az 1956. október 26-án a déli órákban volt. A kór-házi ebédlőből jöttünk ki ebéd után több orvos kollégával, így dr. Morvai Pál, dr.
Pandur Ferenc, H. F. és másokkal, amikor tömegtüntetésre lettünk fi gyelmesek és kimentünk a bejárati kapu elé. Itt néztük végig, míg a tömeg a kórház elé ért, elénekelték a Himnuszt és azzal tovább mentek, mi meg visszamentünk a kórházba és végeztük a munkánkat. A tüntető tömeg kb. 70-80 fős lehetett, amelynek nagy
Pandur Ferenc, H. F. és másokkal, amikor tömegtüntetésre lettünk fi gyelmesek és kimentünk a bejárati kapu elé. Itt néztük végig, míg a tömeg a kórház elé ért, elénekelték a Himnuszt és azzal tovább mentek, mi meg visszamentünk a kórházba és végeztük a munkánkat. A tüntető tömeg kb. 70-80 fős lehetett, amelynek nagy