Marsigli török vonatkozású írásai és keleti gyűjteménye
5.1. A Marsigli gyűjtemény
A bolognai Szenátus 1711-ben vásárolta meg a Bolognai Tudományegyetemnek (melynek a via Zamboni 33-as szám alatt található a központi épülete és a Rekto-rátusa is), a Bolognai Egyetemi Könyvtárnak (Biblioteca Univesitaria di Bologna) és több muzeális gyűjteménynek helyet adó, 1549 és 1560 között épült Palazzo Poggit. Az volt a céljuk, hogy itt helyezzék el a Marsigli által megálmodott, Isti-tuto delle Scienze e delle Arti intézményét és az ehhez kapcsolódó gyűjteményt.
Az Istituto delle Scienze, vagyis Tudományos Intézet – alapítója szándékainak megfelelően – egy egész Európában modell értékűnek számító oktatási intéz-ménnyé nőtte ki magát a felvilágosodás korában. Emellett – ahogyan az mai funkciójából is világosan látszik – a Bolognai Tudományegyetem meghatározó részévé vált.
A Palazzo Poggi Pellegrino Tibaldi, Nicolò dell’Abate és Prospero Fontana freskóival díszített termeinek egy része mai napig helyet ad a fizika, a kémia, az anatómia, s ezen belül is a szülészet, a természettudományok és a földrajz-tudomány, térképészet, hajózás mellett a hadmérnöki tudományhoz szükséges különböző tárgyaknak és modelleknek. A Palazzo Poggiban található természet-tudományi gyűjtemény mellett meg kell említenünk Marsigli keleti fegyvergyűj-teményét is, mely eredeti helyéról végül a Bolognai Középkori Városi Múzeum1 (Museo Civico Medievale di Bologna)kollekciójába került.2
A Marsigli gyűjtemény egyik legfontosabb elemét képező, s témánk szem-pontjából is rendkívül jelentősMilitariarészlege szorosan kapcsolódik az ebben
1Boccia, 1991, 20–29. 2D’Apuzzo, 2012, 233.
A bolognai Palazzo Poggi
a korban változóban lévőmiles(katona) fogalmához. A lovagi kultúrából kinövő hős lovag, mint hagyományos modell, a felvilágosodás korában kezdi átadni he-lyét egy teljesen más értékek mentén mozgó katonaképnek, mely a kor modern haditechnikai vívmányainak következményeképpen teljesedik ki. A flamand hu-manista filozófus Justus Lipsius (1547–1606) és a szintén flamand matematikus, fizikus, mérnök és hadmérnök Simon Stevin (1548–1620) elméleti és gyakorlati tevékenysége nyomán kialakuló új alapelvek mentén a hagyományos arisztok-rata vitéz vagy lovag fogalmát kezdi felváltani a katona, mint mesterség elkép-zelés. Amilitareaz új felfogás szerint nem csupán mesterség, hanem valódi mű-vészet is. A katonává válás a modern, neosztoikus értelmezés eredményeképpen egy hosszú hadművészeti tanulási folyamatot követő elhivatott szakmai döntés eredménye. Ennek a folyamatnak a során el kellett sajátítani a hadi vállalkozá-sok sikerének kulcsát jelentő modern technológiai fogávállalkozá-sokat, magukénak kellett vallani egy olyan etikai, erkölcsfilozófiai nézetet, mely céljának az önfegyelmet, az állam hű szolgálatát és a szabályok szigorú betartásának kötelezettségét te-kintette. Ennek kapcsán érdemes szem előtt tartanunk, hogy Marsigli egy olyan korban fejtette ki hadászati tevékenységét, amikor ez európai hadviselés, s ezen belül is elsősorban a tüzérség hatalmas fejlődésen ment keresztül. A 15. század végi, hadügyi forradalomnak3is nevezett, folyamat nyomán éppen ezekben az évtizedekben indult be a tüzérség fejlődése, mely jelentős minőségi változást ho-zott és ennek kapcsán megnövekedett és át is alakult a hadműveletek során való
3Parker, 1986.; Pizzolo, 2006.
szerepe, felhasználhatósága is.4Mindezeket a tényeket figyelembe véve alapve-tő volt, hogy a katonai karrierre vágyó fiatal arisztokraták alaposan elsajátítsák például a geometria, vagy éppen a ballisztika (lövéstan) tudományát.
Ebbe az újfajta elképzelésbe, a tanulás, fejlődés előtérbe helyezésébe illesz-kedik bele Marsigli fegyverekkel kapcsolatos gyűjtőszenvedélye, hiszen az erő-dítményrajzok és modellek5mellett ezeket is didaktikus célokra szánta. Marsigli ugyanis azt – a sajnos mai napig kevéssé elfogadott, pedig működő – oktatás-technikai nézetet vallotta, miszerint a tanulók sokkal könnyebben elsajátíthatják a tananyagot, ha azt láthatják is, nem csupán meghallgatják a róla szóló tanári magyarázatot.6A didaktikus céloknak és elképzelésnek megfelelően – melyek-nek ily módon nincs közük sem a divatos 17. századimirabiliagyűjteményekhez, sem pedig a dekoratív lakberendezési tárgyak lenyűgözni akaró látványosságai-hoz – lettek elhelyezve a szemléltetésre szánt különböző diszciplínáklátványosságai-hoz tartozó eszközök, tárgyak, úgy mint algebra, geometria, asztronómia, optika, mechanika, aritmetika, geográfia. A legfejlettebb és leggazdagabb szekciót azonban mindig a Marsigli által is különösen nagy becsben tartott hadmérnöki kabinet alkotta, mely mai napig megőrizte eredeti felépítését, s amiben különösen értékes dara-bok is találhatók, mindenekelőtt a török fegyvereket őrző részlegen. A gyűjte-ménynek, még mielőtt 1712-ben átkerült volna az Istituto delle scienze katonai részlegébe, a bolognai via D’Azeglión álló Marsigli családi palota adott helyet, s ebben a korai időszakban minden valószínűség szerint még nem a fent említett nevelési-tanítási célból kezdett el összeállni a kollekció – a török elleni háborút megjárt bolognai elődök, például Ferdinando Cospi márki, aki jelentős darabokat tartalmazó török fegyvereit szintén a városnak adományozta7, vagy éppen az az Enea Silvio Caprara, akinek a parancsnoksága alatt, mint láttuk, maga Marsigli is harcolt a magyarországi csatatéren –, hanem a családi dicsőség növelése céljá-ból.8A ma a bolognaiMuseo Civico Medievaléban őrzött török fegyverek között találhatunk díszes kardokat, szablyákat, tőröket, nyíltartó tegezeket, de szakállas puskákat, muskétákat, különféle pisztolyokat és lőportartókat is. A fent említett fegyverek mellett helyet kapott a gyűjteményben néhánytug(a pasák lófarkas megkülönböztető zászlói) és kétnaqqara,vagyis a pasa és családja vonulása köz-ben a pasa nyerge mellett álló két dobos által használt dobpár is.9
Az ilyen jellegű gyűjtemények létrehozását korábban általában az európai uralkodóházak tagjai tartották fontosnak, akik felmenőik régi fegyverei mellé
4Ridella, 2012, 143. 5Leydi, 2012.
6Bortolotti, 1930, 420. (Istruzione Finale al Signor Biagio Antonio Ferrari per la riduzione e regolamento migliore dell’Istituto)
7Legati, 1677. 8D’Apuzzo, 2012, 235.
9D’Apuzzo, 2012. A szép kiállítású könyvben, s azon belül ebben a tanulmányban is, gazdag képanyag illusztrálja Marsiglimilitariagyűjteményének egyes kiemelkedő szépségű, illetve je-lentőségű darabjait.
beszerezték a legújabb találmányokat és elhelyezték az éppen használatos fegy-vereket is. Az így kialakult kollekciók aztán kiválóan szolgálták a hadművésze-tet és az adott dinasztia dicsőítését is.10Az első katonai múzeumnak tekinthető létesítményt is Itáliában hozták létre, mégpedig a velencei Dózse Palota termei-ben, ahol a 16. század elejétől aSerenissimafegyvereit és fegyverzeteit gyűjtötték össze. A 17. század második felétől aztán, a hadművészet fejlődésével párhuza-mosan a katonai jellegű gyűjteményekben a tárgyak mellett kezdtek megjelenni a hadmérnöki tevékenységhez és a tüzérség működéséhez kötődő eszközök is.
A citadellák, különböző erődítmények makettjeinek, a tüzérségi modelleknek, a különféle rajzoknak, katonai traktátusoknak a megjelenésével az arisztokra-tikus vagy dinaszarisztokra-tikus eredetű fegyvertermek elrendezése kezdett új alakot öl-teni. Ezzel újfajta gyűjtemények születtek, melyek megfeleltek a kor technikai-tudományos kihívásainak. A bolognai Marsigli gyűjtemény, ugyan minden ön-reprezentációs céltól mentesen, de ebbe az új vonulatba tartozik. Marsigli gazdag katonai hagyatéka emellett igen sokszínű: 39 darab fából készült modell mutat-ja be a különféle erődítési rendszereket, hárompoligona,vagyis erődített várost szemléltető nagyméretű sokszögű domborzati térkép11 és ezek mellett számos fa híd, ágyúállás modellje, valamint ágyúk12is helyet kaptak a gyűjteményben, egy sor katonai célokra alkalmas tudományos eszközzel együtt.
Marsigli gyűjteményének részlete a bolognai Palazzo Poggiban
10Simoni, 2012, 129. Ennek a fajta gyűjteménynek egyik jellegzetes példája a firenzei Galleria degli Uffiziben I. Ferdinando de Medici által létrehozott hadmérnöki helyiség, melyben az apja I.
Cosimo de Medici által összegyűjtött katonai célokat szolgáló matematikai eszközöket állíttatta ki.
11Leydi, 2012. 12Ridella, 2012.
Ide kapcsolódik továbbá a már ismertetett fegyver- és fegyverzetgyűjtemény, ahol a szúró- és vágófegyverek mellett megtalálhatjuk a modern tűzfegyvere-ket is, valamint a különböző ágyúmodelletűzfegyvere-ket és rajzokat, és ide sorolhatjuk a megerődített várakról és városokról húsz évnyi hadmérnöki munka során össze-gyűjtött értékes térképgyűjteményt is. Szintén amilitariához kapcsolódik Mar-sigli közel százharminc kötetet kitevő hadtudományi könyvtári fondja is, mely a hadvezér által összegyűjtött, megvásárolt és végül az Intézetnek adományo-zott, nyomtatásban megjelent könyveket tartalmazza, felvonultatva a 16. század második felétől a 18. század elejéig az európai katonai értekezések legjavát.13