5. EMPIRIKUS KUTATÁSOK
5.3 K UTATÁSAIM RENDSZERE , FELÉPÍTÉSE
5.3.3 M INTA
162
A kutatások 3 fázisának egymásra épülését foglalja össze a következő ábra.
163
ben és 2012-ben végzett kutatások közül legalább egy fókuszcsoporton. Az OVSZ-es vérellátókon kívül további 22 releváns kórház35 dolgozói, valamint 2 független kft. munkatársai vettek részt a kutatásaimban. A 22 kórház elsőre nem feltétlenül tűnik soknak a 147-ből (ezt a számot úgy kaptam meg, hogy a 26 OVSZ-es labort kivontam a 173 intézményből), azonban ha hozzávesszük, hogy évente körülbelül 770.000 vércsoport-szerológiai vizsgálatot végeznek (Cytotech, 2002), amelyek közül körülbelül 500.000 az OVSZ intézményeiben kerül kivitelezésre, akkor az alábbiak állapíthatók meg.36
Az OVSZ intézményeiben végzik a vizsgálatok 500.000 / 770.000 ≈ 65%-át.
Az OVSZ-en kívüli intézmények (kórházak, független kft.-k laborjai) 770.000 - 500.000 = 270.000 vizsgálatot végeznek évente.
Így azt mondhatjuk, hogy a (22+2)37 / (173-26+x) * 270.000 ≈ 44.000 vizsgálatot kivitelező intézmények munkatársai voltak jelen a fókuszcsoportok valamelyikén. Itt x a kutatásomban részt nem vett kft-k laborjainak számát jelöli, és a fenti számításkor 0-nak vettem.
A 44.000 éves vizsgálat a 770.000 vizsgálatnak körülbelül 5,7%-a, ami azt jelenti, hogy összesen 65% + 5,7% = max. 70,7%-a a vércsoport-szerológiai vizsgálatokat végző intézményeknek képviseltette magát legalább egy fókuszcsoportos kutatás alkalmával. A maximum arra vonatkozik, hogy a kutatásomban részt nem vett független laborok (pl. nonprofit kft.-k laborjai) száma nem volt hozzáférhető számomra, így azokkal nem tudtam számolni. Úgy gondolom, hogy a kutatásomba bekapcsolódó két nonprofit kft.-n kívül még akad olyan intézmény, ahol vércsoport-szerológiai vizsgálatot végeznek, azonban ezek száma viszonylag alacsony lehet. Mivel azonban nem elhanyagolható, a fenti 70,7%-os elérést maximumnak kell tekinteni, és valójában ennél kevesebbet sikerült elérni a piacból.
Az alapsokaság és a fókuszcsoportos vizsgálataimban részt vevő laborok kapcsolata látható az alábbi táblázatban (a táblázat nem tartalmazza a független laborokat, lévén azok száma ismeretlen).
35 Releváns kórház alatt azt értem, hogy a fókuszcsoporton természetesen csak olyan intézmények munkatársai vehettek részt, ahol kiviteleznek vércsoport-szerológiai vizsgálatokat.
36 A számításnál azzal az egyszerűsítéssel éltem, hogy minden laborban átlagosan ugyanannyi mintát dolgoznak fel. A valóságban az intézmények a feldolgozott minták nagyságától függően4 csoportba oszthatóak: kis labor (50 minta/nap vagy kevesebb; közepes labor (51-100 minta/nap); nagy labor (101-150 minta/nap) és nagyon nagy labor (151-250 minta/nap). Mivel a kutatásomban részt nem vett laborok mintaszámával kapcsolatban nincs információm, így ugyanakkora („átlag”) méretűnek vettem minden labort, amelyek munkatársai részt vettek a fókuszcsoportokon, és amelyeké nem.
37 A 22 a kutatásban részt vett releváns kórházak számát, a 2 a független laborokat jelöli.
164
15. táblázat: Alapsokaság és minta kapcsolata Forrás: Saját szerkesztés
OVSZ-hez tartozik /
OVSZ-en kívüli Intézmények száma Megoszlás [%]
Alapsokaság OVSZ-hez tartozik 26 15
OVSZ-en kívüli 147 85
Minta OVSZ-hez tartozik 26 54
OVSZ-en kívüli 22 46
Látható, hogy a mintában az OVSZ-hez tartozó laboratóriumok felülreprezentáltak az magyarországi összes vércsoport-szerológiai vizsgálatot végző laboratórium tekintetében. Ennek oka az lehet, hogy az ACT műszercsaládot gyártó vállalat jó kapcsolatot ápol az OVSZ-szel, így a fókuszcsoportos kutatások meghirdetése hozzájuk nagyobb arányban jutott el.
A következő táblázatban a kutatás 3 fázisában (2008-ban, 2010-ben és 2012-ben) szereplő minta jellemzőit összesítettem.
16. táblázat: A kutatás 3 fázisának mintái összesítve Forrás: Saját szerkesztés
2008-as kutatás
2010-es kutatás
2012- es kutatás
Összesen
Fókuszcsoportok száma 8 10 5 23
Intézmények száma 39 29 3 71
amelyek közül az OVSZ-hez
tartozik 24 21 1 46
Résztvevők száma 86 118 41 245
akik közül az OVSZ-nél dolgozik 52 75 12 149
Résztvevők beosztása
Vezető asszisztens 20 26 6 ≥26
Asszisztens 42 65 26 ≥68
Főorvos 16 23 9 ≥27
Egyéb diplomások (biológus,
vegyész stb.) 8 4 - ≥8
Az intézmények a feldolgozott minták nagyságától függően4 csoportba oszthatóak:
„kis labor” = 50 minta/nap vagy kevesebb
„közepes labor” = 51-100 minta/nap
„nagy labor” = 101-150 minta/nap
„nagyon nagy labor” = 151-250 minta/nap
Ezen szempont mentén is összesítettem a 3 kutatási fázisban résztvevők küldő intézményeit, amit az alábbi táblázatban mutatok be.
165
17. táblázat: A mintában szereplő intézmények napi feldolgozott mintaszám alapján történő besorolása és száma Forrás: Saját szerkesztés
OVSZ-hez tartozik / OVSZ-en kívüli
2008-as kutatás
2010-es kutatás
2012- es
kutatás Összesen
„kis labor”
(50 minta/nap vagy kevesebb)
OVSZ-hez
tartozik 5 4 - 9
OVSZ-en
kívüli 13 6 - 19
„közepes labor”
(51-100 minta/nap)
OVSZ-hez
tartozik 10 11 - 21
OVSZ-en
kívüli - 1 1 2
„nagy labor”
(101-150 minta/nap)
OVSZ-hez
tartozik 8 4 1 13
OVSZ-en
kívüli - - -
„nagyon nagy”
(151-250 minta/nap)
OVSZ-hez
tartozik 1 2 - 3
OVSZ-en
kívüli 2 1 1 4
Összesen 39 29 3 71
A fókuszcsoportokon résztvevők száma nem minden esetben volt (6-)8-12 fő között, bár döntő többségben ez volt a jellemző. Az asszisztensek, orvosok egy időpontra történő összehívása hatalmas feladatot jelentett, így bizonyos esetekben engednem kellett a magas kutatói elvárásokból. A csoportok létszámát az is meghatározta, hogy az egyes laborok miként tudták megoldani a kieső munkaerő pótlását, illetve az egyes helyettesítések hogyan kerültek elrendezésre. Csoportalakításnál szempont volt, hogy a vizsgáló helyek (munkahelyek) szempontjából heterogén csoportokat hozzunk létre, azaz egyik fókuszcsoportos vizsgálat alkalmával se kerüljenek túlsúlyba egy labor munkatársai, és így a vélemények különbözősége is előtérbe kerülhessen. (Bár látom előnyét az összeszokott személyek közös megkérdezésének /többek között a fesztelenség/, de az oldott hangulatot úgynevezett „bemelegítő kérdések”
feltételével minden esetben el tudták érni a moderátorok, és a továbbiakban inkább előnyét láttam a csoportok heterogén összeállításának, ahogy a szakirodalom is említi).
Az egészségügy meglehetősen hierarchikus. Nem egyszer tapasztaltam, hogy több évtizede együtt dolgozók között olyan megszólítások hangzanak el, hogy „főorvos asszony”, és a tegeződés is a hierarchia szintjein belül jellemző csupán, a szintek között nem. Ezek fényében fontosnak találtuk moderátor- és kutatótársaimmal, hogy a fókuszcsoportokat mindig kétféle bontásban folytassuk le.
166
Az egyik csoportba az asszisztensek és vezető asszisztensek tartoznak, míg a másikba az úgynevezett „diplomások”, azaz főorvosok, analitikusok, osztályvezetők, biológusok, laborvezetők.
Néhány intézményen belül tapasztalható, hogy a vezető asszisztensek egyfajta „középszintet”
alkotnak, így ezen kivételes esetek felmerülésekor inkább az orvosokhoz osztottuk be őket.
Az alábbi táblázat a fókuszcsoportok létszámának alakulását mutatja be a kutatás 3 fázisában.
Néhány egyszerűbb statisztikai adatot is számoltam, ezek láthatóak a táblázat alsó részében.
18. táblázat: Fókuszcsoportok létszámának alakulása és egyszerűbb statisztikai mutatók Forrás: Saját szerkesztés
Fókuszcsoport 2008-as kutatás [fő] 2010-es kutatás [fő] 2012- es kutatás [fő]
1. 12 12 9
2. 9 10 8
3. 13 14 11
4. 14 14 5
5. 10 11 8
6. 13 9 -
7. 7 12 -
8. 3 13 -
9. - 12 -
10. - 11 -
átlag ≈11 ≈12 ≈8
terjedelem 11 5 6
középeltérés 2,875 1,2 1,4
szórás ≈3,59 ≈1,55 ≈1,95
medián 11 12 8
módusz 13 12 8
Mint említettem, a fókuszcsoportos kutatás megszervezése idő- és energiaigényes feladat, főleg, ha olyan specifikus célcsoportról van szó, mint jelen esetben is. Célszerű lehet ezért ösztönzőket alkalmazni, mellyel növelhető a potenciális felhasználók motivációja a részvételre. A kutatás során is alkalmaztunk ösztönzőket. 2008-ban lehetőség nyílt egy szép, Budapesten kívüli település hoteljébe invitálni a résztvevőket.38 A kétnapos rendezvény során csupán néhány órát töltöttek a résztvevők fókuszcsoportokon, a többi idővel ők rendelkeztek. Még vonzóbbá igyekeztünk tenni az alkalmat, így hétköznapra (csütörtök-péntek) tettük a rendezvényt. Ezen felül pedig, hogy a résztvevőknek ne kelljen feltétlen szabadságot kivenniük, olyan minősített szakmai programot (előadásokat) szerveztünk a hotelben, amelyeken való részvétellel továbbképzési pontokat
38 A nagy költségvetésű rendezvény a K+F projekteknek támogatást nyújtó Jedlik Ányos program keretein belül elnyert pályázatnak (TECH_08-A2-2008-0137 (A2 cy_robot) számú projekt) köszönhetően volt megvalósítható. Egész pontosan a „Fotószedimentációs mérési eljárást alkalmazó vércsoport-szerológiai műszercsalád kibővítése” címet viselő NKTH-s pályázatról van szó.
167
kaphattak az egészségügyi munkatársak. A vidékről/messzebbről érkezők igényelhettek továbbá utazási támogatást is. Mindez együtt már kellő motiváció volt ahhoz, hogy 8 fókuszcsoportnyi embert össze tudjunk szervezni. A 2010-ben végzett fókuszcsoportok alkalmával a motiváció egy másik (a vállalat számára költség-, a résztvevők számára időhatékony és hasznos) fajtáját választottuk. Kidolgoztunk szakértők segítségével egy távoktatási programot az egészségügyi szakdolgozók részére (és hozzáférést biztosítottunk számukra), mely a MOODLE elektronikus tanulási környezeten keresztül volt (online) elérhető. Ezt azért találtuk megfelelő képzési formának, mert több előnnyel is jár. Előny a továbbképzésben résztvevők munkáltatói számára, hogy az oktatás kötetlen időpontjából fakadóan nem kell nélkülözniük dolgozóikat, így többek közt a munkák feltorlódása vagy a helyettesítési problémák is elkerülhetőek. Másrészről viszont maguk a dolgozók sincsenek kötelezve arra, hogy értékes szabadidejükből kelljen továbbképzésre áldozniuk. Minden labor, dolgozó (élet)ritmusa más és más, és a saját időbeosztáson alapuló távképzés ehhez kiválóan alkalmazkodik. A távoktatásos továbbképzésen való részvétellel jelentős mennyiségű továbbképzési pont volt kapható, amit szintén előnyként jelent meg. A dolgozóknak ugyanis nem szükségeltetett számtalan – csupán néhány pontot érő – konferencián részt venniük, ha az általunk szervezett távoktatási anyagokat elsajátították, és a számonkérést sikeresen abszolválták. Mindezzel ismét időt lehetett megtakarítani, ráadásul mindenki a saját tempójában haladhatott. Sikeres teljesítés esetén az immunhematológiai, klinikai transzfuziológiai laboratóriumok szakdolgozói, orvosai 28 továbbképzési pontot kaptak, ami ezúttal is kellő motivációnak számított.39 A kutatás harmadik fázisában, a 2012-es fókuszcsoportos vizsgálatok során egy szűkebb felhasználói csoportot kellett elérnünk (az előző alfejezetben bemutatásra került kutatási célok végett), ezért a 41 fővel teljesen elégedettek voltunk. A motiváció egyrészt az előzőek szerint alakult, másrészt olyan laboratóriumok résztvevői lettek meghívva, akikkel több éves (akár évtizedes) kapcsolatot ápolt a gyártóvállalat, így jobban hajlottak a részvételre a meghívottak. Emellett igen motiválóan hatott az, hogy a résztvevők által használt ACT Robottól (és az ACT műszercsalád korábbi tagjaitól) teljesen eltérő, radikális innováció került bemutatásra, azt kellett (egyebek közt) véleményezniük a fókuszcsoport alanyainak, amire meglehetősen kíváncsiak voltak. Az mondható, hogy a résztvevők (saját érdeklődésből fakadó) belső motivációja is nagy volt.