Szárd-huszárezredes, aztán cs.k. altábornok vala. Olaszhonban Ra-deczkynek kedvcnczebb katonái közé tartozék, mint ki az embernek szi vére, eszére sokat tartott, s több csatákban nevezetes szerepet játszék.
Gr. Batthyány kinevezésére mint első független felelős magyar hadügyministert őt erősité meg az uralkodó. Mindamellett csak május közepén érkezett Pestre, midőn nagyszem fáklyás zenével fogadták.
Itten (május 24-én) kiadott első rendelete :
„Polgártársak! Midőn forrón szeretett hazámba megérkeztem, ezeii-uel mindenekelőtt ajánlom magamat azon nagy nemzetnek , mellynek királya által szentesitett közbizodalma emelt fényes hadügyministeri polczára.
Átlátom állásom és tendőimnek e haza jüvendüjérei fontosságát, s bár igénytelen személyem mélyen érzi, hogy e nagy várakozásnak talán nem Tbg tudni minden tekintetben megfelelni : de legyenek meggyőződ ve a felől, hogy én minden tehetségeimet és perczeimet szeretett hazám boldogságára fogom szentelni, fölhivom egyszersmind e hazának minden polgárait , hogy engem nehéz feladatomban bölcs belátásaikkal elősegi teni tartózkodás nélkül sziveskedjenek. Pest. május 24-én 1848. Mészá ros Lázár, hadügyministcr."
Junius közepén az ujoucz honvédek és Ceccopierik a Károly- lakta nyában összeütközvén, Mészáros megjelent a vész szinhelyén, sara irányzott golyózáport föl sem véve csendesitett.
Az öreg Mészáros minden egyéb vala, csak forradalmi ember nem,
ő bizonyosan, ha a körülmények be nem sodorják, nem szerepelt volna.
Hanem miután benne vala, szavának embere lőn; mi tőle, erejétől ki telheték, mindent megtün. Tán honszerehne okozá, hogy midőn annyian kikerülték a scylla- és charibdist, ő azt tenni nem tudá.
Mint hadügyministernek első háboruja a parlamentben volt jul.
20-án, midőn az Austriának Olaszhon ellen adandó segély volt szőnyegen, midőn a ministerium politikája mellett nyilatkozék. Aug. közepe táján az ujon czozás, a hadsereg magy ar lábra állitása s a magyar hadinyelv ke rültek szőnyegre , s pro et contra vitatások hatalmas bombalövésekkel nyilvánultak. Nevelte a vitát több a ráczoknáli csatavesztések hire, mi
•A baloldalt nevezetes tüzelésekre ingerlé. Eg}- követ nyilván kimondá, hogy egy angol káplár is jobban vezette volna a dolgokat. Mészáros' rá felelt : hogy azon angol káplár, kit Wellingtonnak neveznek, alkalma sint. Fine finali az öreg kóficz a hadsereg magyarizálásának nem volt barátja, mi mégis keresztülment.
Ö aug. 15-én tért haza az al vidékről, hová 8-án utazott. Útjáról s t.javaslatáról következőket beszélt az ang. l(5-iki ülésben :
„Mielőtt a tárgyhoz szólanék, valamit előre kell bocsátanom. Nem mondhatom hogy megjártam Tolnát- Baranyát , de megjártam Toron tál- és Bácsmegyét. Itt sokat találtam , mi későbbi időre jó reményt nyujt. Ügy tapasztaltam, hogy a katonaság, bármi faju s nyelvü legyen, kötelességét lelkesedve tölti be s még eddig mindig nagyobb erőt veit vissza. Azonban tán azért — folytatá szóló — mivel életemről gondos kodtak, vagy előbb, vagy később történt valami, mint ott jártam , de ti mai ujság már közölni fog tudósitásokat Neuzina-, Járek-és Verbászról.
A katonaság tehát mint emlitém — a kötelesség terén áll. A nemzetőr ségre nézve ezen rövid táborozás katonai szempontból felette jó hatással volt, mert azonkivül hogy némelly süvöltő bogarakat megszokván, ne ki bátorodtak, sokat nyertek abban is, mi táborozásnál szinte szükséges, t. L rendben és engedelmességben. Kiemelendő föképen az aradi tüzér ség, kik mintha rendes katonák volnának, nem azt' nézik , mennyi ellen ség van előttük, hanem hogy hol van. A békesi lovas nemzetőrség közül többen nyilvániták, hogy tovább is atáborban maradnak. A tolnaiak meg esküdtek, hogy utolsó csepp vérig küzdenek. A jászkunok derék emberek, jó katonák,»s eddig is sokat tettek már ; kár hogy Bácsmegyébcn olly nagyra nőtt a kukoricza, mert még többet is tettek volna. Az önkényte-sekről csak jót és szépet lehet mondani , s ha van is köztük még némi emberi gyöngeség , ezt szólt) nem akarja feltakarni. — Bácsmegyéből megdicséré szóló a bajaiak és szabadkaiak derekas magokviseletét, s ha valamellyiket kifeledte volna , kéri az általános dicséretbe befoglaltatni.
— Szóló a katonai játékot ugyan szerencsejátékhoz hasonlitja, de meny nyire számitani lehet a győzelemre , 1 00 hihetőségi ok közül 70 a mi részünkön áll. — Ezenkivül megdicséré szóló Szeged és Baja városok ha zafiúi készségét, mellyet kivált az előbbi a betegek és sebesültek ápolása körül tanusit (éljenzés). Végre személyeket nevez, a ház , sőt a haza kö
szönetére érdemeseket, köztük első helyen Szentkirályi Móriczot, ki a nemzetőrségre nézve is a legjobb hatást gyakorolja, — Török Gábort s a Temesben működő királyi biztost, kinek neve nem jut eszébe, — Hor váth 'főispán t, ki kötésben hordja most is karját, de hol szükséges, minde nütt jelen van stb. Mindezeket a ház kitörő éljenekkel fogadá.
Ezután átment szóló napirenden levő törvényjavaslatára , megje gyezvén, miként azt , hogy arat-e azzal éljent vagy nem — nem tudja, de hogy gyakorlat és tapasztalás utján meritett meggyőződéséből folyt azon javaslat, az iránt tisztában van. Ha békesebb idők volnának , hogy akkor millyen ujonczállitási rendszert kivánnék, megmutattam — ugy mond — általános javaslatomban , mellyet azonban most tárgy altat ni nem kivánok. Az uj rendszer életbeléptetése időt kiván. Én tehát meg győződésemtől elüttetve, a kisebbet választám , melly a létező állapoton kevesebbet változtasson, de mégis megfeleljen azon kelléknek, mit a ha za védelme kiván , hogy igy megvédetvén a haza , más javitásokra for-dithassuk figyelmünket. Szóló sokat törte fejét, s meglehet ollyanon akad fel, miért talán — ugymond — a képviselőház szóló fejét töri be. 45 év óta huzom — monda — ezen igát , s ha sokat nem tanultam is, ha en gedelmességben neveltettem is : mindig az volt iparkodásom : mindent ugy tenni, hogy lelkiismeretem s meggyőződésem szerint a czélnak meg feleljen. — Két mód állott ugymond előttem, uj vagy régi rendszert kö vetni. Kérdem, hol van az uj magyar rendszer ? Ha tőlem azt kivánják, hogy két hónap alatt századok mulasztásait orvosoljam : többet feltéte leznek rólam, mint mennyit lehet. A hadi tanulmányok 10 — 15 féle tu dományokból állanak, s ha az, ki tanitani akar, még maga tartozik előbb tanulni : bajosan megy a dolog. Ha én most uj osztályokat formálok , a felebbvaló nem fogja ismerni alattvalóját, a pajtás pajtását, következő leg az erő nem irányoztathatik egyezél felé. Hiányzik az idő, mi veszély idején legnagyobb capitális. Ide járul, hogy egészen uj rendszer életbe léptetése ez idő szerint sok költséggel jár. De politicailag sem tanácsos az uj rendszer rögtöni életbeléptetése ; mert., kérdi szóló, ha valljon azo kat, kik nincsenek mellettünk, de a kötelesség terén 'mégis mellettünk harczolnak, nélkülözni akarjuk-e? — Az örökös tartományokkal egy ka lap alatt állunk , bármennyi rés mutatkozik ezen kalapon. Nem kellene kimondani tehát , hová vezet intézkedésünk , hanem az időre* bizni kivi telét. Szóló tehát, mint egyenes ember, ellene nyilatkozik.
A másik rendszer — ugymond — nincs inyünkre , — az enyémre sem. Én ugyan, ugymond, feljutottam egy polczra, mit senkinek sem köszönök , — de nyeltem sok boszuságot s keserüséget is. — Azonban meggondoltam, hogy, ha az ujoncz a meglevők közé berámáztatik , hol a felebbvaló ismeri alattvalóját, hol mechanicai gyakorlottság már létez, egy hónap alatt is már hasznát lehet venni. — Továbbá mostani utam-ban tapasztaltam, hogy rendes katonaságunk, legyen árvai, vagy liptói, ha azt mondják neki : menj , — lő , vág és tör , a mennyi kell, mig azt nem mondják : elég, —- s általában, -kivéve egyetlen testületet, az enge
delmességet egyik sem tagadta meg, de az is nem nyilatkozott ellenünk.
hanem kijelenté", hogy akárhová rendelik, elmegy , s pár nap mulva azt megis fogjuk látni. — Ha a fenlevő katonaságból a magyar szellemüe-ketkivennők, egyrészt emelnénk, másrészt lenyomnánk és szakadást gyanittatnánk akkor, midőn az erő öszpontositására legnagyobb szükség van. En tehát sajnálva bár, tán a ház ohajtása s a haza régi kivánata el lenére, a czélt tartván szemem flott, nem akarok semmit rögtönözni, ha nem azt mondom : a ház kivánhatja, hogy a katonaság magyar legyen ; de adjon erre időt, — másként ollyat kivánna tőlem , mire én nem vagyok képes. Ha valaki jobbat tud , mi a czélnak hamarabb s tökéletesebben megfelel, én hódolni fogok neki, s mint közlegény is kész leszek alatta szolgálni. A 4-ik zászlóaljra, mi annyikat megbotránykoztatott. seregeink messiáskint várnak, ezeket jutalmazni kell, ugyis a magyar seregek áll nak e tekintetben leghátrább. Egyéb észrevételekre szóló, fentartja vita tás közben felelhetni."
E tárgyban legnagyobb baja Teleky Lászlóval volt , kinek szavait kartácshoz hasonlitá. Mindamellett az öreg sem hagyá töltetlen a maga fegyvereit.
Ezenben az első magyar hadigőzöst nevéről nevezték el, de szeren csétlenül járt az, mert hiányai miatt félutról visszatérni kényteték.
Az öreg pedig lement a péterváradi várerősités megtekintésére s a ráczok elleni vezénylet átvételére. Vivott ő ottan szerencsés és szeren csétlen csatákat, mellyekben -.- a sz.-tamási sánczok ellen személyesen vezetvén a támadást — vitézségének ritka jeleit adá. Egy alkalommal már körül volt véve , ha 12 segélyére sietett huszár ki nem szabaditja, kik merészül a ráczok sorába vágva, vezéröknek visszaadták szabadságát.
Sept. 19-kén történt Mészáros vezénylete alatt nevezetes próba Szent-Tamás ellen, hol kitüntetett bátorsága valóban a hihetetlenséggel határos. A legveszélyesebb helyet választá ki s 36 ágyugolyó esett le kö zelében. S midőn látta, hogy a sánczozat szigoru rendeletei daczára sincs bevéve, lóháton a csatornába ugrott , átuszta , a túlparton megtette a szükséges intézkedéseket s megint visszauszott !
Ezután nem sokára feljött. A kardot viszont tolllal cserélte fel, sok szenvedéllyel bocsátá ki a proclamatiókat, irta alá a rendeleteket s ki nevezéseket. Ezek közül nevezetesebb az oct. 4-ki, a déli magyar sereg hez intézett felszólitása, mell}- kedélyességének, lelkesült gondolkodásá nakjellemét hordozza magán.
Következő dec. hóban táborszernagy Schlick Kassáig nyomulván elő, dec. 1 4-én a parlament az ottani hadtest fő vezényletével megbizta.
Mészáros elvállalá a mcgbizást^ s szokott kedélyes modorral felszólitá a házat , hogy ha megitélik is , de el ne itéljék. Különben reméli , hogy Schlicket majd ,,megslikkolja" s most szerencsésebb leend mint túl a Lajtán. Ugyancsak ez ülésben találta fel a „kóficz" szót is. (Nb. tudós társasági tag volt.)
De biz a dolog egészen ellenkezőleg ütött. ki, s ki Schlicknek maga
is adjutánsa volt, mesterétől a legkeményebb leczkét most kapá. Igaz, hogy sergei nemzetőrök s ujoncz honvédek valának. Január 4-kén volt az ütközet. Schlick positiója a bárczai csúcson volt, honnan sokszoros és kemény lövésekkel fogadva Mészárost, megszalasztá. A parancsnokságot helyette Klapka vette át.
Ö maga Debreczenbe ment s ottan folytatta hivatalát egész apr.
15-kéig, mikor felszólitá a házat, hogy lemondását fogadják el, s egy szerüen mint bajai képviselőt fogadják el körükben, mert, ugymond, mint az agg Htifeland hivé, hogy ki 30 éves koráig nem tudja, mi jó s mi ártalmas organismusának, nem érdemli meg az egészséget. Ki ősz hajak kal nagy dolgok élén nem tudja, mikor járt le kora , az rosz patrióta.
Különben ő már igen is rococo-ember s Egerben , mellyet hús nélkül hagyott, meghalt. A halotti beszédet majd megtartja egy veressipkás sat.
Palóczy L. ajánlatára a ház köszönetét szavazta neki , s altábor-nagygyá nevezte ki.
Különben liadügyministerségéről irt memoire-ja azon érdekkel birand, mellyel a Julius Caesaré a gallusok ellen folytatott had után.
Az öreg ezután nyugalomra szállt egész julius hóig, mikor Kossuth az összes magyar hadsereg fővezérévé nevezte ki, mellé rendelvén Dem-binszkyt mint táborkari főnököt. A öreg ezután bocsátott Dembinszky-hez egy rendeletet, mellyben felhatalmazza arra, hogy a sereg mozdu latai s élelmezése iránt tetszése szerint intézkedjék. Igaz nevén nevezve, e dolog baklövés volt, hasonló ahhoz, midőn Bem Erdélyt ostromálla
potba hely ezé.
Az öreg ezután jobbadán a táborban volt s a szegedi , szőregi, temesvári csatákat intézte. Ezután Lugosra, s onnan Dembinszkyvel Törökhonba menekült. Itten Viddinből Schumlába vitetett.
Magyar hadi-iskolául alapitá a ludoviceumot, ellátta minden szük ségesekkel parlamenti tczikk nyomán. Ez ma kórház gyanánt hasz náltatik.
Tagadhatlanul Mészáros a legjellemesebb emberek egyike. Mint katona, páratlan bátorsággal bir, jó huszárezredes, ha mint strategista a lőport nem találta volna is fel. Szép vonzó külsőjü ember, ki iránt min
denki bizonyos pietással viseltetik. Hazáját forrón imádja.
II.
KLAPKA.
Mellékneve Gyöi-gy. Született 1820-ban Temesvárt. Atyja ottan polgármester , anyja verseczi születés, Kehrer Julia volt.
A philosophiát Szegeden, a mathematicát Karánsebesen tanulta, tüzérségi ismereteit pedig Bécsben szerezte meg. Talentomáért mindhá
rom helyt bámulat tárgya volt.
Egy év mulva a bombászkarba vétetett fel, s 3 és fél év mulva az egész tanulmányt bevégzé.
Innen a magyar testőrseregbe lépett, hol 5 év mulva a geniecorpsi tanulmányokból olly fényes vizsgálatot tett le , hogy Ferdinánd király ezért hizelgő kézirattal tisztelte meg.
1844-ben Laboreba tüzértábornoki meghivást nyert, nyugalmaz -tatni is akarta magát, de nem fogadtatott el, hanem főhadnagygyá ne veztetett ki a németbánáti határőrök közt.
A mult évben századosi ranggal a veszprémi honvédek közt állt.
Ezekkel a ráczok ellen ment , s a Szent-Tamás elleni szuronycsatában részt vett.
Innen a magyar ministerium Erdélybe küldte rendezni a székely népfolkelést.
Ezután mint táborkari őrnagy Komáromba ment Majthényival, át veendő e várat s védelmi állapotba helyezendő.
Kitüntetéseit ezután csaknem egész a tábornokságig a csatamezőn nyerte, s mint illyen alltbn. Schlick ellen Mészárostól az ottani magyar hadsereg vezényletét átvevén, nem egy szerencsés csatát küzdött, többi közt a tokajit és tarczalit, hol kis erővel ügyes strategiai harczokat állt ki.
Ezután Görgei alatt, kinek testi lelki barátja volt, az első hadtest parancsnokságát vette át.
Az aprilisi hadjáratban tetemes részt vett. Tápió-Bicskénél (apr.
4-én) szétveretett ugyan serge, de ez legkevésbé sem genirozta őt. Egy perez alatt rendbeszedte katonáit s Damjanichtól gyámolitva, az ellensé ges brigade-nak visszaadta a kölcsönt.
Apr. 26-án Komáromnak ostromzár alóli felszabaditásakor csodát tett. 0-Szőny ellen a szuronycsatát személyesen vezette.
A hadügyi tárcza ezenben megüresedvén, mint helyettes hadügy-minister Debreczenbe ment. Milly pontosan mindenről gondoskodó módon járt el hivatalában, bizonyitja ezen Perczelhez irt levele :
„Debreczen, máj. 8-án 1849. A hadügyministeriumnak több jelen tésekből fájdalmasan kelle értesülnie azon szomoru viszonyról, miszerint tábornok urnak Bácskábóli kivonulása után e vidék, melly annyi hősies kuzdelem és véres áldozat mellett már visszafoglaltatott, ismét ujonnan a rácz sergek boszujának van kitéve.
Es már is egész területek az ellenség által visszafoglaltalak, mely-lyeknek biztositásáról eleve kellett volna gondoskodni annál inkább, mi vel hadjáratunk és hadiműködéseink nem egyed üli czélja a visszafoglalás, hanem egyszersmind, mi olly fontos feladat, az elfoglaltnak megtartása.
Hasonló sajnos következmény volt Bácskának elegendő fedezet nél küli otthagyása azon körülménynél fogva, miszerint az ellenség Budáról nagyszámu hajókon szállittatván lefelé tetemes erejét, annak kényelmeit senki sem gátlá, holott ennek csekély erővel tetemes kárt és akadályt lehetett volna okozni.
Annálfogva felkéretik tábornok ur sürgetüleg, sziveskedjék a leg érdekesebb pontokra kisebb csapatokat szállitani át, és átalában erélye sen intézkedni, nehogy nagyobb baj és szerencsétlenség háramoljon 8 védtelen és jóérzelmü lakosságra."
Az aug. 20-án Debreczenben tartott haditanács következő tervét fogadta el :
1-ör. A nemzeti hadsereg minden hadosztályának működései eon-centricus és combinált irányban vezetendők.
Es azért a hadosztályi parancsnokoknak az eddigi körülményeken sarkallott azon hatósága, miszerint kiki az elébe szabott specialis czélra önállólag, s a többi hadosztályok körülményeire való figyelem nélkül vezérkedhetik, jövendőre megszüntettetik, s minden külön hadosztályi parancsnokok a hadügyministeriumtól, mint az ország és honvédelem egész állapotát áttekintő középponttól veendik dispositióik irányát, misze rint az összes hadi operatio minden egyes részeiben concentrice legyen vezetve.
Mi végett a hadügyministernek Klapka tábornok ur által kijelentett azon készsége, hogy mihelyt vagy Budavára bevéve, vagy ha az rögtön eszközölhető nem volna, annak ostromlása kisebb hadsereggeli ostromzár alakjára leend átváltoztatva : a hadügyministeri ügyek vezetését szemé lyesen átveendi, - ugy a nélkülözhetetlen egység, mint a hadsereg sza poritásának, rendezésének s fegyverzeti, ruházati, felszerelési, elhelyezési és hadszertári organisatiója szükségének tekintetéből is helyeslő tudo másul vétetett.
Egyszersmind az is elhatároztatott, hogy jövendőre a tiszti előter jesztések és kitüntetések körül a hadügyminister hatósága s illetőleg
az ország kormányzójának legfőbb megerősitési joga teljes épségben annál inkább visszaállitandó, inivel a hadseregparancsnokoknak e részben
eddig gyakorlott csaknem korlátlan s az utólagos jóváhagyás körüli sza bad intézkedést is, úgy szólván, nullificaló hatósága, az egy és osztha tatlan hadseregre nézve gyakran zavart okozának, — más hadosztályoknál az egyenlő, vagy magasb érdemre nézve sérelmesnek, a tiszti rang kellő tekintélyére néz ve pedig nem kedvezőnek tapasztaltatott. Jövendőben te hát a seregparancsnokok semmi főtiszti előléptetést, vagy akatonai érdemjel harmadik osztályávali kitüntetést addig ki nem hirdethetnek, mig előter jesztéseikre a hadügyminister helyeslő megerősitését nem Veendik.
Törzstiszti előterjesztések s a katonai érdemjel második osztályávali kitüntetések kihirdetésére pedig a kormányzó előleges megerősitése is okvetetlenül bevárandó. Tábornoki kinevezések s a katonai érdemrend első osztályávali kitüntetés csak a ministeri tanács előleges meghallgatása után fogván a kormányzó által megerősittetni.
A hadseregparancsnokok mindazáltal a harcztéren egyes rendki-vüli vitéz tettek méltó jutalmaul tehetnek ugyan főtiszti előléptetéseket, s a katonai érdemrend harmadik osztályávali kitüntetéseket , valamint szinte törzstiszti (de nem tábornoki) előléptetés végett! előterjesztéseiket is nyilvánithatják ; de erre a rendes katonai kötelességnek még olly hű teljesitése is soha elegendő alapul nem fog vétetni, hanem csak az , ha valaki magát a kötelesség körén túl rendkivüli vitéz tett vagy különös siker által kitüntette.
Mind ezekről a hadseregparancsnokok magok alkalmazása végett a hadügyministerium utján, s ha tanácsosnak látszandik , maga az összes hadsereg is napi parancs által azon hozzátétellel értesitendők, hogy ám-*
bár a szükséges egység s öszhangzás végett a hadi munkálatok irány zata a hadügyministeriumtól fog kiszabatni, strategiai kivitel körüli dispositiók s operationalis részletek szabadsága természetesen a hadvezé rek hatóságához tartozandik.
2-or. A jelen körülményekhez képest a hadsereg minden részének olly irányban kell alkalmaztatni, hogy az országnak a kettős ellenségtőli megóvására egymást kölcsönösen segithessék s illetőleg concentratiojuk is elökészittessék. És azért
3-or. A felsőmagyarországi hadi munkálatok" fötámaszpontjaul Komárom tekintendő, ugy hogy a legközelebbi hadjáratnál ne csak vár-erősség, hanem az ellenség bármi nagy haderejének előnyomulását is akadályozható elsánczolt táborminőségben jelenjék meg, s azért a komá romvári sereg a fötáborból nyomban vagy 1 6,000 emberrel, nevezetesen a Damjanics és Pöltenberg hadosztályokkal szaporitandó.
Ezen dunai hadseregnek hatásköre és rendeltetése lesz a Duna jobb- és balpartja közti közlekedést biztositani, s Komárom vára ótalmán kivül a Duna jobb partján az ország határszélei felé működni , a dunán túli megyéket az ellenségtől tisztán tartani, száguldó detachementok ál tal azon megyékben az ujonczozást és a kormányhatóságot biztositani.
Egyszersmind rendeltetése leszen szükség esetében, a bal dunaparti had sereg működését is öszhangzólag előmozditani.
Ha Buda várának rögtöni bevétele nem sikerülne s hosszasabb ostromzárlat forogna fon , szükségben az ostromzárlati hadsereg is ezen dunai hadsereg vezérének főparancsnokságához levén számitandó. Melly dunai hadsereg egyszersmind Komárom vára főparancsnokságával Klapka tábornok ur fog megbizatni. Guyon tábornok alatta a 8-dik hadosztályt vezénylendvén, Lenkey tábornok pedig az alakitásban lévő seregosztály fölött a lovasság parancsnokságával bizatván meg.
4-er. A szabadsereg többi rés/e, nevezetesen az eddigi Klapka és Aulich hadosztályok a Duna balpartjára szállandnak át , ő legelőbb is mindjárt a Nyitra vagy Vág mentében foglalván állomást, az ország felső vidékét biztositandják, s a Dunán inneni vidéket fedendik.
Ezen dunaparti hadsereget további rendeletig Aulich tábornok vezérlendi.
5-ör. Ezen hadsereggel összeköttetésbe hozandó a Dembinszky altábornagy parancsnoksága alatti hadosztály , mellynek rendeltetése, az országot Galliczia felől biztositani s a dunaparti operatióknak szélső jobb szárnyát képezni.
6-or. Dembinszky altábornagy jobb szárnyával összeköttetésbe hozandó az erdélyi hadsereg bal szárnya, mellynek feladata Besztercze
6-or. Dembinszky altábornagy jobb szárnyával összeköttetésbe hozandó az erdélyi hadsereg bal szárnya, mellynek feladata Besztercze