Szegény, ns szüléktől (atyja a gr. Andrássy-család ügyvéde volt) származék Monókon Zemplénmegyében 1804. apr. 27. Már fiatal korá ban a sárospataki ref. tanodában , hol gyakorlá tanulmányait, lángeszé nek csalhatlan bizonyságait adta. Azok végeztével ügyvédi pályára szánta magát.
Mint név- és vagyonnélküli ügyvéd, gróf Szapárynénál egy állo mást elfogadni kénytetett. Mint legtöbbnyire a körülményeket, ügyesen felhasználta e helyzetét is. Lángszónoklata által a megyén meglehetős befolyásra tett szert. Alig hogy kitünni kezdett , a rágalom nyelve ta lált utat nevéhez. Dolgokkal vádolák , miknek nyomán — bár azok alaptalansága napfényre jött, távozni kényteték.
Pestre ment. Hány jogtudós, hány ügyvéd nem volt itten ? Lelke röptét e pálya nem elégitheté ki. Mint szavazat nélküli helyettes az 1832-ki országgyülésre Pozsonyban megjelent. Próbált ugyan egyszer szónokolni, de mint kezdő akadozék.
Olly pályára lépett tehát, hol toll- és észre volt szükség. A korlá tolt sajtó mellett az országgyülési szónoklatokat kiadni nyomtatásban tilos vala. Egy országgyülési lapot szerkeszte tehát , bár kezdetben — mint Kölcsey naplójában feljegyzé — azt a rr. hitele hiánya miatt rá-bizni vonakodának. Leirta, birálgatta a viták folyamát, a tárgyakat, s másolatilag az ország minden szögletébe szétküldé. Utóbb , midőn látta, hogy e mű a köztetszést megnyerte — lithographiroztatá lapját.
Alig képzelhetni , mekkora tekintélyt és befolyást szerzett neki ez egyszerü mű. A megyék e lapokat kapva kapták , mindenfelé olvasák s
terjeszték általa az oppositió szellemét, annyira, hogy nem egy conser-vativ megye megváltoztatá követeinek adott conserconser-vativ utasitását.
A kormány betiltá. De a sajtót az oppositió felszólalására gróf Revitzki megvásárolta. Ezáltal kevesbszer jelent ugyan meg hetenként s ára tetemesen növekedett, de előfizetői olvasói, száma is azon arány ban nőtt. A szegényebbek társulatokban , a vagyonosbak külön szerez ték meg.
Befolyása hason arányban nőtt. Szónokokat teremtett, megtört ellenvéleményüeket. Mert e lap által megdicsértetni mindenki legna gyobb büszkeségének hitte.
Az országgyülés bevégeztével (1836) e lap metamorphosison ment át. Ugyanis a sajtót Pestre tette át s a megyei gyülésekről irt tudósi tásait Űthographiroztatá. Nem gondolhatni , mennyire növelé e lap az oppositiót. A fiatalok tömegestül jelentek meg a gyüléseken , szónokol tak, s boldog volt, kit e lap patriotismusáért megdicsért. Ezáltal annyira elterjedett, hogy majd mindenik megyének rendes tudósi tója lőn.
A kormány egy rendelettel e lap folytatását megtiltá, vagy a cen-sura által meghatározott korlátok közé utalá, mit ha Kossuth nem akarna, sajtójának lefoglalását rendelé. Kilencz hó alatt hiában próbál ták ismételt parancsokkal e czélt elérni.
Végre a nádor rendeletet kapott a sajtót lefoglalni s Kossuthot elfogatni, s felségsértésért pörbe idézni. Kossuth protestált most is mint ezelőtt , s mivel magyar törvények szerint censura nincs , magát egye nesen a megyék pártfogásába ajánlá.
Hasztalan. A nádor betegsége miatt a rendelet teljesitését gr. Czi-ráky vállalá el. Kossuth s vele többen elfogattak az előbbi Eötvös Jósef, volt kir. ügyvéd által, budai nyári lakában, honnan gránátosok a várba kisérték. (1837.)
Ott két csinos szobája volt , papirt, könyveket kivánata szerint nyert. Komolyabb politikai studiumra fogsági unalmában kezdte magát adni. A franczia nyelvet is itt tanulta meg , valamint itt ismerkedett meg a jelesebb forradalmi müvekkel. — Lefoglalt papirai közt az oppo sitio főnökeivel folytatott levelezéseit is megtalálták, azonban kevéssé vették számba.
Hire nymbusa ezáltal tetemesen nőtt. S valamint itt idejét ügyesen felhasználta, neve is azon arányban növekedett. E kiképzés megszerezte neki a forradalmi eszméket. Lelkében fölkelt a gondolat, hazájának sza badabb működési tért, institutiókat szerezni.
Mit ezután tett, e lelkével összeforrt gondolat kivitelére számitott előkészületek voltak. Lángész, akarat, készültség, megvalának benne, csak a körülményeket kelle előkésziteni.
E börtönben fejlett ki viszonya nejével Meszlényi Susannával , egy székesfehérvári nemes hölgygyel , ki vele levelezett, könyveket küldött be, s kiszabadulása után (1841.) oltárnál — a vegyes házassági kérdé sek ekkor levén napirenden — evang. lelkész által megesküdött vele.
Felségsértési perében néhány oppositionalis főnökök tanácsa sze rint védte magát, kiknek sympathiáját Wesselényi barátsága által nyerte meg. A hétszemélyes tábla 4 évi börtönre itélte (1839.)
Ez évben országgyülés nyilt meg. A kormány 38,000 ujonczot kért. Az elitéltekért támadt közfelindulást s részvétet az oppositio olly ügyesen fel tudta használni , hogy többségre vergődvén , az ujonczokat csak a helytelenül lefolyt perben hozott törvénytelen itéletek megvál toztatása feltétele alatt szavazták meg.
A conservativek tanácslák a kormánynak , hogy a főbbrangu eli téltek sententiáját ne vegye teljesedésbe , az itélet megsemmisitése által csökkenvén a kormány tekintélye. Ekkép legjob'ban vélték megoldatni az amnestia népszerüvé lett kérdését. A ministerek azonban sem egyik kel sem másikkal nem gondoltak sokat.
Fél évig folyt a parlamentaris vita , az oppositió (kik még a ma gyar nyelv diplomaticai rangra emelését is kivánták) s conservativek
közt hol egyiknek hol másiknak levén előnye.
Thiersnek Frankhonban ministerré lette okozá , hogy Metternich a recruták kérdését sietteté.
S mivel remélék, hogy gr. Majláth több sikerrel működend a kan-czellári helyzetben , mint az előttei gróf Pálffy, kit az országgyülés ösz-vehivása előtt mentének fel hivatalától, azzá kinevezék. Egyszersmind minden további zavart kerülni akartak, s egyszerre 1840-ben az ország nádora az akkoriban többségben levő ellenzéknek coriphaeusait magához hivatta , 's nekik azon igéretet tette , miszerint az amnestia azonnal ki fog bocsáttatni, mihelyt az ujonczokat megajánló felirat fölterjesztetik.
— Ez megtörténvén , néhány nap mulva a nádor az igért amnestiát fel is olvasta Az oppositió további kivánatait szóvali igéretekkel csön-desiték le. Újonczok és adó megszavaztattak.
Kossuth hire nőtt. Hogyan ? midőn az oppositio nevezett conces-siókra kiszabaditása által találta meg az utat.
Börtönét a fiatalság az oppositió ujongásai közt hagyta el, kik csa ládja számára 10,000 ftot gyüjtének.
1841-ben egy meglepő dolog történt. Ö, ki hirlapszerkesztésért záratott el, ez év jan. l-jén mint a „Pesti Hirlap" szerkesztője lépett fel.
A lap első számában elárulá , hogy az oppositió organuma , s rövid idő alatt annyira elhirhedett, mint azt várni is alig lehete. S valóban Kos suth szerkesztését sok ügyességgel folytatá. Vezérczikkei, sziwágyainak stereotypkiadásai , ostorozták a megyei s városi visszaéléseket, emelni
akarták a polgárságnak társadalmi jelentőségét , lerombolni a nemesi kiváltságok nymbusát , szóval : először reformot, másodszor reformot s századszor reformot akartak.
A lap jövedelméből magának Esztergommegyében mezei jószágocs-kát vásárolt, akarván e megyében is szavazattal birni , azonkivül hogy napi szükségei fényesen el voltak látva.
E kitünő agitatori tapintattal szerkesztett lap csakhamar irányt adott a megyei közszellemnek s megszerezte Kossuthnak Pestmegye gyülésein a legnagyobb befolyást az inkább poeticus mint politicus ma
gyar népnél. S a mint nőtt kettős hatalma , azon arányban gyöngült a conservativeké, kik fénykörük ingadozó épületét elvégre fentartani pró bálták egy meginditott lap által.
A küzdhomokra, megvivni Kossuththal. egy férfi lépett föl , tudo mány, patriotismus és belátás által imponáló. Gr. üessewfly Aurél volt.
S midőn Kossuth a feudalis vár falait, bástyáit recognoscirozni kezdte, hogy föltalálja a pontot, mellyen legnagyobb haszonnal rés lőhető , ő is megkezdte vele mithritwtesi harczát, melly ifju életébe került.
A conservativek befolyása növekedni kezdett , a D. Auréltól szer kesztett Világ által gyöngitvén az agitator befolyását. De a növekedés csak ideig-óráig tartott. D. Aurél (1843. febr. hóbau) kora sirba szállt.
S a „Világ" ugy járt, mint macedói Sándor biralma — a vezérek közt feloszlott. Mit ezután tett, a működés, igen gyakran gyöngesége, hatá rozatlansága miatt növelte Kossuth befolyását.
Széchenyi , Dessewffy Emil és Zsedényi , az ultrac-onservativtól fel Kossuthig, e három fokozati főnök s különösen ez utóbbi, változandó szerencsével léptek fel Pestmegye gyülésein az ekkor még csak magyar O'Connell, utóbb magyar Rienzi ellen ; s bárha ott a conservativ ügyet lábra nem kapathaták, mindenesetre nem egyszer kő valának ez opponens fönök lábai előtt , min át kelle buknia. Bár Dessewfty Aurel ban nem kis támaszukat veszték el , meg tudták gátolni Kossuthnak 1843-ban követté leendett választatását annyival inkább , mert a még akkor uralkodott aristocraticus táblabirói szellem következtében , mi szerint a liberalis párthoz tartozott egyének is Kossuthban csak ügyvé det 's ujságirót látván, őt olly egyénnek nem tarták, ki követségre igé nyeket formálhasson.
Az első jelesen a „Kelet népe nyugoton" czimü könyvével (1841) Kossuth doctrináit ügyesen meg tudta támadni. Kiméletlen satirával, látnoki szellemmel megjóslá , hogy ez Voltaire azon tanát követi tán öntudatlanul : „batir est beau, mais detruire est sublime." Akkortájban az összes magyar világ figyelmét magára vonta , nevezetes polemiákra adott alkalmat, s ma már sokan elmondják : „most értem én gróf Szé chenyit."
Hatása az lőn , mire a gróf — bámulandó emberismerete mellet is
— nem számitott. Nevelte az agitator népszerüségét, csökkenté a grófét, kit ezutánra előbb aristocratának s azután magyarnak mondának.
Az ekközben megnyilt 1843-iki országgyülésre Kossuth nem vá lasztatott el követnek. E helyett az országgyülési tudósitásokat közlé, bár censura mellett, de az oppositió érdekében.
Pénzérdekek miatt e laptól visszalépett. Ö maga akart egyet ki adni. Bécsbe utazott s Metternichchel beszélt ez iránt. A conservativek tanácslák az engedély magadását, mi által ő másszerü agitatori szerep- V tol elvonva, működéseit a censura korlátai közt folytathatta volna. E tanács elvettetett, s Kossuth azon biztatást kapá , hogy , ha a kormány érdekében folytatja működéseit, nevezetes segélyt nyerend. Szándoka volt neki a Jelenkort is megvenni, de Helmeczy nem adta el.
Nem fogadta el, s miután körülmény és sors ekkép viszont nevelte befolyását, a direct politikai agitatiók terrenumára lépett.
Egy kereskedelmi társaságot tervezett 1000 aetiával pr. 500 pfrt. v-Csak felületes kereskedelmi ismeretei voltak , s mint ki ritkán tudá em bereit megválasztani, ifj. Szabó Pállal, könnyelmű fiumei banquerotte kereskedővel szövetkezék , kit a társulat , mint legtöbb aetiával birót, elnökévé is választott.
A társulat ma is fen áll , de Szabónak könnyelmüsége által — a sánta ördög ide is el tudta helyettesét küldeni bájos női alakban — ke vés ideig rosz lábon állott. Szabó elszökött. Atyja megfizette ugyan a fiaokozta kár egy részét , mennyit t. i. az kész pénzben magával vitt, de hogy a társulat hitele helyreállt , azt az ujon választott elnök ügyes
ségének köszönheté. .<
Csaknem ez időben alkotá a védegyletet. E szerint minden tagja a társulatnak szükségeit honi terményekkel s gyártmányokkal tartozék ellátni, mindenki egyet, a, belföldön nem található vagy jobb külföldi áraczikket kivehetvén belőle. Ez eszme csakhamar népszerüvé lett. Fő-, közép- és alsóranguak egyaránt siettek az ország minden részébe szét küldözött ivekre följegyezni magokat, melly legelőbb mutatá ki az op-positiónak roppant erejét. Elnökévé Kossuthot nevezték ki, kinek 1000 pengőt adtak fizetésül , mellyel azonban kijönni nem tudott. A nyom tatási kiadásokon kivül ez volt egyetlen költsége a társulatnak. E tár- v sulat inkább a bel, mint külföldi gyárnokok miatt bukott meg.
Mint anomalia foljegyzést érdemel az általa tervezett fiumei vasut is, mellynek fölállitására oda utat is tett.
Hason szorgalommal ápolá az általa alakitott pesti iparegyletet is, melly által hasonlag szélesbült hatásköre.
E különböző czimü és j ellem ü társulatok tagjai az öpgositió fér-fiaiból telvén ki , mind megannyi politikai propagandákká alakultak, terjesztvén és növelvén az agitator népszerüségét.
E társulatoknak köszöni Kossuth Batthyány Lajos grófiali ismeret ségét, ki mint vagyonos ember s főnöke az opponens aristocratiának, hatalmas egidejéül szolgált. Az 1847-ki pozsonyi országgyülésre lett követté választatását (1847. oct. 17-én) e gróf eszközölte ki. Azonban Kossuth és Batthyány ezen egyletekben örökös conflictusokban s S
ellenségeskedésekben voltak. — Ezen köztük volt feszes állapotnak vé get vetett Apponyinak korlátnokká lett kineveztetése s az általa behozott administrátori rendszer. — Ezáltal veszélyeztetve látta Batthyány az ellenzéknek ügyét, kibékült tehát olly emberrel — (Kossuththal) ki nek nagyszerü izgatásaitól lehetett még csak orvoslást várni, s épen ez okból tartá Kossuthot a bekövetkezett országgyülésen mint követet nél-külözhetlennek , mert csak általa remélt többséget a kk. rr. táblájánál nyerhetni az ellenzék meggyengült ügyének.
Az országgyülés megkezdetett s folyt, mint rendesen, sok vitákkal.
Már néhány hó telt el , s a stabilis felsőház s merőben Kossuth által vezetett alsóház egyetlen törfényczikknél — ez is a boldogult nádor érdemeinek törvénybe igtatása volt — többet előhozni nem birt. A vi ták épen a válaszfelirat felett folytak. Az alsóház a sérelmek felhozá sara akarta felhasználni , a felsőház nem egyezett bele , melly miatt el is vettetett.
A februári forradalom Párisban előhozta a márcziusit Bécsben, ez viszont a pozsonyit. A forradalom szövétnekét egy mennydörgő szónok lattal Kossuth ragadta fel. Az országgyülési fiatalság nemzetőrséggé
alakult. Balog Kornél győrmegyei követ márcz. 3-án pénzviszonyo kat illető inditványához csatolta Kossuth politicai hitvallását s ábránd-szerű független felelős magyar ministerium iránti következő feliratát :
„Felséges stb. Á legujabb időkben kifejlett események mulaszthatlan köte lességül teszik , figyelmünket azokra forditani , miket felséged uralkodóháza iránti hűségünk, az öszszes birodalom iránti törvényes viszonyaink és hazánk iránti kötelességünk megkiván.
Historiánkra visszatekintve , előttünk áll annak emlékezete , hogy három század óta alkotmányos életünket a kor igényeihez képest nemcsak ki nem fejt hettük, de sőt leginkább fentartására kelle minden gondjaikat forditanunk.
Ennek oka : hogy folséged birodalmi kormánya nem levén alkotmányos Irányu, ugy kormányunk önállásával , mint alkotmányos éltünkkel öszhangzás-ban nem lehetett.
Eddig ezen irány csak alkotmányosságunk kifejlődését hátráltatta, most ugy látjuk, hogy ha tovább is folytattatik és a birodalmi kormány az alkotmányos sággal öszhangzásba nem hozatik, folséged trónját és a pragmatica sanctiónál fogva kedvelt kapcsokkal hozzánk kötött birodalmat elláthatlan következmé nyekbe bonyolithatja, hazánkra pedig kimondhatlan kárt áraszthat.
Fölséged minket reformokra hivott össze ; mi régi ohajtásunkat láttuk ez által teljesedve, és buzgó készséggel fogtunk a munkához.
Elhatároztuk, hogy a közös teherviselés alapján, a nép közterheiben, mely-lyekkel az a megyei közigazgatást eddig egyedül fedezi , osztozni fogunk , s az ország uj szükségeinek pótolásáról is hasonló alapon gondoskodandunk.
Elhatároztuk, hogy az úrbéri viszonyokbóli kibontakozást kármentesitéssel összekötve eszközöljük, s ezáltal a nép és nemesség közti érdekeket kiegyen-litve, hazánk boldogságának gyarapitásával folséged trónját megszilárditjuk. t« * . .
A katonai élelmezés és szállásolás terheinek megkönnyebbitése gondjaink főbbjei közé tartozik.
A királyi városok éa szabad kerületek közigazgatási és politicai rendezését
balaszthatlan tárgynak tekintjük , s a népnek is politicai jogokban illő részesi tésére az időt elérkezettnek véljük.
Hogy fóldmivelésünk , műiparunk, kereskedésünk felvirágzására sikeres lépések tétessenek, hazánk méltán várja.
De alkotmányos életünk is valódi képviseleti irányban igényel fejlődést,
— szellemi érdekeink a szabadság alapján ápolást követelnek. — Honvédelmi rendszerünk nemzeti jellemünknek s a honlakosok különböző osztályai érdekegy ségének alapján gyökeres átalakitást kiván; ez pedig ugy föl séged királyi széke, mint hazánk bátorléte tekintetéből nem halasztható intézkedést tesz szükségessé.
A magyar közállomány jövedelmeinek és szükségeinek számbavételét és felelős kezelés alá tételét tovább nem halaszhatjuk, mert csak igy teljesithetjük azon alkotmányos tisztünket, hogy ugy fölséged királyi székének diszéről, mint hazánk közszükségeinek és minden jogszerü költségeknek fedezéséről siker rel intézkedhessünk.
Sokban e kérdések közül az örökös tartomáuyokkali érdektalálkozás ki-egyenlitésének szüksége forog fen , mire önálló nemzeti jogaink és érdekeink megóvása mellett örömest nyujtunk segédkezet.
De arról is meg vagyunk győződve, hogy alkotmányos életünk kifejtésére s nemzetünk szellemi és anyagi javára hozandó törvényeink csak azáltal nyer hetnek életet és valóságot, ha végrehajtásukkal minden máé befolyástól fugget len nemzeti kormány lesz megbizva , melly a többség alkotmányos elvének le gyen felelős kifolyása — s ezért collegiális kormányrendszerünknek magyar felelős ministeriummá átalakitását minden reformjaink alapfeltételének s lénye ges biztositékának tekintjük.
Ekként fogtuk fel hivatásunkat.
Ezeket felségeddel egyetértve ez országgyülésen szerencsésen megoldani elhatározott komoly szándokunk.
Ezt várja tőlünk a haza, ezt várják a nép milliói , ezt sugalja a hűség és .•ragaszkodás ösztöne, mellyel felséged uralkodóháza iránt tántorithatlanúl visel
tetünk; mert meg vagyunk győződve, hogy csak ezek által fektethetjük ha zánkban a békét, nyugalmat és bizalmas egyetértést olly szilárd alapra , misze rint azt váratlan eseményviharok meg ne ingassák , s a békének és elégedésnek illy biztositásával szerezhetjük csak meg az erők azon lelkesült öszhangzását és gyarapodását, mellyre felséged uralkodóháza minden viszonyok között nyugod
tan támaszhodhassék.
Ámde felséged velünk együtt érezni fogja, miként ezeknek eszközlésére béke kell, és kellenek zavartalan, nyugott viszonyok.
És e tekintetben lehetetlen aggodalommal nem tapasztalnunk a nyugalom bomladozásának azon jeleit, meUyek a pragmatica sanctiónál fogva velünk egyesült birodalom némelly részeiben mutatkoznak; s mellyeknek sulyát a leg ujabb külső események előreláthatlan fejleményei sokszerüen növelhetik.
Nem akarjuk felséged atyai szivét a bomladozás ama jeleinek részletes felemlegetésével szomoritani , nem a pénzviszonyok tekintetében már is érez hető hatást fejtegetni ; de a hűség ösztöne s a rajtunk fekvő felelősség kény szerit kimondani , hogy mi valamint a jelenkező bajok valódi kutfejét és saját elmaradásunk egyik főokát is a birodalmi kormányrendszer természetében ta láljuk : ugy erősen meg vagyunk győződve , hogy felséged az elkövetkezhető balesemények legbiztosabb óvszerét , hű népeinek legbarátságosabb egyetérté sét, a monárchia különböző tartományainak legerősebb forrasztékát s mindezek által fólséges trónjának s az uralkodóháznak legrendithetlenebb támaszát abban találandja fel, ha fejedelmi székét minden uralkodói viszonyaiban a kor szüksé gei által múlhatlanul igényelt alkotmányos institutiókkal környezendi.
Azonban felséges ur ! az események isten kezében vannak. Mi bizunk a gondviselés ötalmában, de érezzük a kötelességet : gondoskodni , hogy felséged hű Magyarországát a bizonytalan jövendő készületlenül ne lepje meg. E gon doskodás halaszthatlan kellékeihez számitjuk mi a fenemlitett átalakulási kér déseknek még ez országgyülésen alkotmányos iránybani megoldását, és aggó dunk, hogy a szokásos országgyülési alkudozások és kormányszéki tárgyalások collegialis rendszerszülte Hosszadalmassága a telséged atyai szándokának s ha zánk méltó várakozásának megfelelő sikert veszélyesen késleltetheti.
És azért a királyi szék iránti tántorithatlan hűségünk szilárd bizalmával esedezünk felségednek : méltóztaseék a fen forgó rendkivüli körülmények tekin tetbevételével, legkegyelmesb királyi akaratának teljhatalmu organumai, egy szersmind a fenálló törvények szerint hazánk legfőbb kormányszékének a magyar királyi helytartótanácsnak tagjai gyanánt , a közigazgatás külön ágainak megfelelő számban olly egyéneket az országgyülésre utasitani, kik, mint a vég rehajtó hatalomnak a hozandó törvények szerinti alakban, gyakorlatára felséged kegyelmes bizalmával előlegesen kijelölt alkotmányos organumok — és kiknek, mint illyeneknek, személyes felelősségük alá leszen a hozandó törvények végre hajtása is helyezendő — országgyülési tárgyalásainkban közvetlen részt vegye nek, s felséged királyi szándoka iránt az ország rendeit tájékozva , s a kellő fel világositásokat és kimutatásokat a kormány részéről , különösen a pénzviszo nyok tekintetében is megadva, a fenforgó fontos kérdések megoldását olly si kerrel előmozditsák : miszerint a hozandó üdvös törvények mihamarabb felsé ged kegyelmes helybenhagyása alá terjesztethessenek , s általuk a jelen körül mények bármi váratlan fordulatának esetére is biztositva legyen hazánkban a béke, megszilárditva a bizalmas nyugalom, s ezeknek alapján kifejthető azon szellemi erő és anyagi tehetség, mellyben felséged, tántorithatlan hűségünk mellett, a bizonytalan jövendő minden eseményei között , királyi székének leg-rendithetlenebb támaszát fogja feltalálhatni."
Bécsbe — a fiatalságtól kisérve — maga Kossuth vitte föl. Fogad tatása fényes volt. Szekerét nemzetőrök huzták szállására , melly elébe tiszteletőröket állitottak. E fiatalság neki karját s életét ajánlá, ha meg-tagadtatnék a felirati kérelem teljesitése.
Megadatott a független felelős magyar ministerium. Elnökké grófBat thyány Lajos neveztetett ki , a pénzügyi tárczát előszámitással magának
Megadatott a független felelős magyar ministerium. Elnökké grófBat thyány Lajos neveztetett ki , a pénzügyi tárczát előszámitással magának