ADATOK ÉS SZEMELVÉNYEK
I. HELYTÖRTÉNETI MONDÁK ÉS LEGENDÁK
33. Lucanapi mosás és köszöntő
A Luca? Az nagyon is izés nap... Akkor nem szabad varmyi, mosnyi, vasalnyi ... illesmi, ami ugye asszonyi munka. Az egyszeri asszony is mosott Luca napján. Nagy pállósajtárba pállúta a vászonfélét. Aztán a szomszédasszony mondja neki: - Asszony! Hát te nem tudod, hogy Lu
cakor nem szabad mosni, mert a Luca idesklucál? - A! - azt mondja, mire a Luca idesklucál én már - azt mondja - addigra el is végzek.
Hanem a Luca előbb odasklucált és az asszont belefojtotta a pállósajtárba.
{Szoktak-e Luca napján hajnalban a gyerekek köszöntést mondani?) Még a mái napság is járnak igy hajnalba, jobban az asszonyvári gyere
kek. Hogyan? Magyarul is meg régebben még horvátul. Kinél hogyan:
Luca, Luca kity-koty, Gelegenye kettő, Náspola három, A pálinkát várom!
Ha nem adnak pálinkát, Levágom a gerendát.
Luca, Luca kity-koty, Gelegenye kettő, Náspola három.
A kendtek lányának akkor cicije legyen, mint a bugyogós korsó!
A kendtek disznajának ollan vastag szallánnája legyen, mint a mes
ter gerendája! A kendtek hizajának ollan hosszú kolbásza legyen, mint Visszafoló-árok.
Adjon az Isten ennek a gazdának bort, búzát békességet, sok pénzt, kevés gyereket és léleküdvösséget. Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Mondjam horvátul is?
Falam bodi Jezoš Kristoš!
Dej van Bog puriče, kunjiče, vuliče!
Fnogo penez, malo dece!
Falam bodi Jezoš Kristoš!
A gyerekek visznek magukkal egy botot vagy pálcát, azt ott hagyják a gazdaasszonynak, az reggel megkurkálja vele a majorság ólját, hogy azok jól tojjanak. Azt mondja: - Kurkállom a likatokat, hogy minden tojás idejöjjön!
Lucaszék, ajis... Hallottam, beszélték, hogy a lucaszéket Lucakor kez
di és mindennap egy darab fát farag hozzá a székbe. De abban vas szeg nem lehet, csak fából és minden darabja más fából legyen és karácsony este akkor befejezi... Ha azt a széket viszi el az éjféli misére a templom
ba és arra rááll, akkor meglátja kik a boszorkányok a faluban. De ak
kor aztán fusson hazáig, mert a boszorkányok ha elérik széttépik. Ügön, ügön, akkor azt mondják, hogy mákot kell útközben hintenyi, mert azt a
copemicáknak föl köll szednyi, és úgy nem tudják beémyi... Ez nagy izé volt valamikor...
{Hegedűs János né Precskó Anna) 34. Luca napkor a kereszuton
Ha valaki Luca napkor éjjel tizenkét órakor egy egyéves, egy kétéves, egy hároméves magyarófaágból karikát hajlit és azt az útkereszteződésre teszi, s abba beleül, ijeztő dolgokat láthat. De akármilyen borzasztó je lenséget is lát, onnaj, abból a körből kimozdulni nem szabad, mert akkor a halál fia. Ilyenkor vonulnak a rossz szellemek. Először jön egy tüzes hintó. Benn emberek ülnek és az egyik kiszól: - Vigyázz ember, mert el- tiprunk! Utána jön egy tüzes borona, akkor mérges bikák, vágtató lovak, az ördögök szurkállódnak... De a körön belül nem tudnak ártanyi.
Aki mindezt a sok rémisztést végig tudja viselni, annak nagy szeren
cséje lesz az életben.
(Horváth Ivánné Kondricz Katalin, 65 é. 1965.) 35.
Jaj, jaj! Tanító Ur, hát maga nem tudja hónap mi van? Luca! Ne is ha
ragudjon már, nem akarok szőröncsétlenséget, hogy asszony gyűjjö na házikba elsőnek... Majd szóllak a B. Lacinak, hogy korábban hozza te
jet, férfi lögyön az első. Biztos ami biztos, ha kilencre itt vagyok, még végzők a takarítással.
{Hegedűs Jánosné Precskó Anna) 36. Luca-napi horvát köszöntő
Luca napkor azt hallottam, hogy semmit a háztól kiadni nem szabad.
Asszonyok még a boltba se menjenek. Egy fillér kiadást ne csináljanak.
Igen, köszöntőket mondtak, horvátul:
Dej vam Bog fnogo puriče, račiče, piliće, konjiće, vuliče, puno štale marhe, puno koce svinje, fnogo penez
i dušno zveličenje največ. Falam bodi Jezoš Kristoš!
(Adjon az Isten maguknak sok pulykát, récét, csirkét, lovat ökröt, marhával teli istállót, teli disznóólát, sok pénzt, és teljes léleküdvösséget! Dicsértessék a Jézus Krisztus!)
{Horváth Iván, 64. é. 1962.) 37. Szentgyörgy és Luca
Szent György napja az különleges nagy nap, akkor az asszonyi munka tilos ugye. Szokták mondanyi horvátul: - Na Djurdjevo sem šivala, na Markovo sem slepela. (Szentgyörgy napkor tűvel varrtam, Márok napra megvakultam.) Nem, énekelni mi nem szoktunk, csak mondanyi: - Na Djurdjevo je šivala, na Markovo je slepela. Az öregek nagyon tartották.
Je, je! Kod nas joko so držali. (Igen, igen, nálunk ezt nagyon tartották.) (Horváth Mihályné Mihóczi Margit, 54 é, 1963)
38.
Lucakor is nagyon tartottuk: nem szabad mosnyi, párolnyi, varrni sem.
Niti na Lucija, je r ako žene šivaju, onda kokoši ne jaju. Zato vredno deržati. (Lucakor sem, mert ha az asszonyok varrnak, akkor nem tojnak a tyúkok.) Luca napkor szokták mondanyi, hogy, aki Luca napkor párol, akkor a Luca annak a fejét beledugja a párolósajtárba. A patakra sem mentünk mosni. Az nagy vétek volt.
(Horváth Mihályné Mihóczi Margit, 54 é. 1963.) 39. Szentgyörgynapi mágikus dal
Valamikor is tanitó úr a Szent György napja gyelös innep vót erefelé. Itt a hegyen is, Légrádon, Berzencén is, mert én odavalósi lány vótam. Hajnal
ban ződ nyirfaágat aggattunk a kerittésre, ajtókra, ablakokra, mög az istál
lókra, ólakra, hogy a boszorkányok ne tudjanak ártanyi. Unda copernice več ne mre so škoditi. Bog m e! (Akkor a boszorkányok nem tudnak ártanyi.
Isten bizony!) Mert Djurdjevókor ügön nagy erejük van. Akkor Borbála, mög Lucakor is, fehémépeknek nem szabad varmyi, fonyni, mosnyi, sehá, még a szomszédba se szabad elmennyi, mert szöröncsétlenségöt jelönt. A boszorkányok, a copemicák akkor nagyon tudnak cóprányi...
Még az én lánkoromba énekütünk is a kerítésnél. Hol horvátul, hol magyarul:
Na Djurdjevo sem šivala, Szentgyörgynapkor tűvel varrtam, Na Markovo sem slepela, Márok napján megvakultam.
Dekle, dekle pazite se, Lányok, lányok vigyázzatok, Na Djurdjevo naj’ ne šivate! Szentgyörgy napkor ne varrjatok!
(Simon Mihály, 50 é. és Simon Mihályné Pauza Teréz, 48 é.) 40. Szent György napi szokás
Szent György napjáról annyit tudok, hogy akkor nem szabad varrni. Aki Szent György napján varr, az másik napján megvakul. Márok napja van másnap. Anyu mesélte, hogy mikor még átjártak a jugók, aztán ott volt egy lány. Tizennyolc éves... Ez is igy Szent György napjára varrt és má
sik napjára megvakult. Aztán mindig szokta énekelni:
Szent György napján varrtam, Másik napján megvakultam.
Magyarul is meg horvátul is énekelte:
Na Djurdjevo sem šivala Na Markovo sem slepela.
Ugye, hogy mind a két nép értse. Az énekét nem tudom, csak igy a szövegét hallottam...
(Pongrácz Anna, 14 é. 1963.)
41.
Az elásott kincs, leginkább Szent Iván éjjelén virágzik, akkor lobban föl a tüze.
42.
Szent György nap hajnalán a kapukra nyirfaágat kell aggatnyi, hogy a boszorkányok el ne vihessék a ház szerencséjét..
43.
Farsang kedd egyik boszorkányos nap. Ilyenkor különösen nagy erejik van a copemicáknak (boszorkányoknak)... Akkor tudnak igen ártanyi és rontanyi is...
Az egyik azt mondta a másik boszorkánynak: - Lépj a jobb lábamra, akkor látlak...!
44.
Alsóbomborún karácsony éjjel a földön, szalmán fekszik a család. A gazda a szalmát összekötve hozza be a házba, mintha idegen lenne, úgy köszön és igy fogadják. Az asztalra két abroszt tesznek. Rajta mindenféle magok:
búza, kukorica, mák, dió, pénz stb. Mintha ajándékot adnának a Jézusnak ... Másnap a leteritett szalmából kötelet tekertek, azokat a gyümölcsfákra kötötték, hogy jól teremjenek. A maradék szalmát külön helyen tárolták a pajtában, azt tették a kotlósok alá. Karácsony napján kora reggel a kutnál piros almával mosakodtak meg, hogy egészségesek legyenek.