Lehetőségek és kihívások

Az interneten történő megjelenés – akár hagyományos, akár mobil eszközön történik – számos lehetőséget nyújt, de egyben újszerű kihívások elé is állítja a cégeket, szervezeteket.

Az alábbi táblázatban a néhány, jelenleg legaktuálisabb kérdéskört vetettük fel:

Lehetőségek Kihívások

Elvileg sok ügyfelet/vásárlót elérhetünk. Hogyan találják meg az ügyfelek a weboldalunkat, hirdetéseinket?

Hogyan találjuk meg a célcsoportjainkat az interneten?

Az egy főre eső elérési költség sokkal alacsonyabb, mint a hagyományos

Hogyan győzzük meg a vásárlót/ügyfelet, hogy időzzön a weboldalunkon, illetve

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

Japan Sweden Australia Korea Portugal Denmark New Zealand United States Italy Switzerland Luxembourg Netherlands Norway United… Belgium Czech… Ireland Greece Austria Spain OECD average Slovak… Finland Germany Canada France Iceland Hungary Poland Turkey

72 / 150

marketing-eszközök esetében. térjen vissza gyakrabban?

A weboldalunkon megforduló ügyfelektől hogyan gyűjtsünk fejlesztéshez hasznos információkat úgy, hogy közben nem ijesztjük el őket?

A közösségi hálókon célcsoportok szerint

„támadhatjuk”a felhasználókat.

Milyen trükkökkel juthatunk az adatvédelem-tudatos csoportok

Az internet kutatói a hálón történő megjelenést jelenleg 3 szakaszra bontják²⁴:

web 1.0: Az online jelenlét korszaka, amely a papírvilág egyfajta online leképezése.

Jellemzői: a megmutatkozás, a cégek esetében a prospektus jellegű, ritkán frissülő weboldalak, egyes személyek esetében a portfolió és egyéb bemutatkozó oldalak, a különböző híroldalak, ahol a visszajelzés formája az e-mail vagy a telefon.

web 2.0: jelenleg tartó időszak, amely a felhasználók által generált tartalomról és a közösségekről, a közösségi cselekvésről szól.

web 3.0: jelenleg van kialakulóban, és több elképzelés is létezik róla. Herendy Csilla összefoglalója szerint lehet ez szemantikus (semantic) web, érzékelő/érző (sentient) web, szociális (social) web, vagy talán mobil (mobile) web, a virtuális valóság valamely formája; vagy „Mindezek egyszerre, de még annál is több” (O'Reilly–Battele, 2009: 2).

Valóban most valami forradalmian új következik, amelynek része lesz a mesterséges intelligencia (lásd 8. fejezet), a mobilvilág által rögzített mérhetetlen mennyiségű adatállományából származó következtetések alapján a felhasználóhoz

24Herendy Csilla: A kereső, a dokumentumok és a user

http://www.mediakutato.hu/cikk/2010_01_tavasz/03_szemantikus_web

73 / 150

simuló/alkalmazkodó web, a tökélesített keresők, az elektronikus készülékeink (nem csak a számítógép) személyreszabott működései stb. (részletesebben lásd 8. fejezet.)

Mielőtt előre megyünk az időben, ejtsünk pár szót a jelenleg domináló, minden internetező által ismert web 2.0-ról:

A web 2.0 a megosztásról, a közös kreálásról, a folyamatos visszacsatolásról, a weben történő aktív jelenlétről, együttműködésről szól. Az együttműködés értendő felhasználói csoportok (közösségek) között, de releváns az ügyfél / vásárló-szolgáltató viszonylatában is.

Az effajta tevékenységnek számos eszköze ismert, amelyek zárt, részben nyitott, vagy teljesen nyitott közösségek esetében is alkalmazhatóak. Néhány web 2.0-ás eszköz:

 a kommunikáció eszközei: az elektronikus levelezőlisták; pl.: GoogleGroups, Facebook-os levelezőcsoportok; a chat (bármelyik messanger, iChat, Gmail chat etc.); az internetes konferenciabeszélgetések (pl.: Skype);

 a közös alkotás, komolyabb vélemény-megosztás eszközei: blog, a wiki;

 a közösségi oldalak: az offline vagy online baráti, ismerősi társaságok virtuális megtestesülései, amelyek az életben is megtörténő interakciók leképezésével működnek; pl.: Facebook, MySpace, Twitter, LinkedIn.

 a kép-dokumentum-videó-bemutató-audio megosztó rendszerek: pl.: Flickr-Yahoo, Picasa-Google; Scribd; Youtube; SlideShare;

 a file- szerverek, amelyek a közös munkát, a távoli együttműködéseket segítik, pl.: Dropbox, me.com;

 a virtuális tanulási környezetek a fenti elemeket integrálva a klasszikus osztálytermi tanulást helyezik virtuális felületre (Moodle, Coospace és Coospace Extra, Blackboard);

 online stratégiai játékok;

 a felhasználók/vásárlók véleményét integráló online vásárlói felületek, pl.:

Amazon.com, Bookline.hu, port.hu;

 a felhasználók visszacsatolásait integráló keresők (fejlesztés alatt), pl.: Google próbálkozik ilyennel;

74 / 150

 az egyén és a hálózati szolgáltatások együttműködését (összesimulását) támogató eszközrendszer: online felmérések; RSS; weboldal személyreszabása; e-mail alerts; keresők, online vásárlás, online ügyintézés stb. második negyedévben végzett online felhasználók körében reprezentatív felmérésből kiderül, hogy az internet használók 38%-a használ okostelefont, és ezek a felhasználók aktívabb közösségi oldalhasználók is, mint a többiek. A közösségi oldalakra belépők 50%-a kötődik márkákhoz; a márkaszimpátia sok esetben első lépése az online ismeretkötésnek. A fenti adatok ismerete azért fontos, mert ezek alapján lehet végiggondolni egy esetleges közösségi oldalhoz kötött PR kommunikációs stratégiát. Természetesen, az interneten zajló gyors változások miatt érdemes a statisztikák ügyében naprakésznek lenni, szükség esetén a célcsoportunkra vonatkozó online felméréssel feltárni a számunkra releváns információkat. Egy biztos:

az online közösségek, mozgalmak, divatok kommunikációs és információ-szerzési szempontból történő figyelmen kívül hagyása cégek esetében jelentős piaci hátrányt, szervezetek esetében presztízsveszteséget okozhat.

22. ábra: Közösségi hálózatok ismertsége és a bennük való részvétel

Forrás: Social Media Around the World 2011, (http://www.slideshare.net/stevenvanbelleghem/social-media-around-the-world-2011

75 / 150

Ahogy korábban kávéházakban, manapság a közösségi hálózatokon szerveződnek forradalmak (lásd 7. fejezet: egyiptomi lázadás), terjednek politikai kampány-üzenetek (7, fej.: Obama-kampány), de ezek a fórumok kínálnak lehetőséget divatok elterjesztésére, fogyasztói preferenciák feltérképezésére is.

A közösségi oldalakon zajló események megértését különböző mutatók, jelentések segítik. A „Radian 6 report”-ok (http://www.radian6.com/) naprakész összefoglalót adnak arról, hogy mit mondanak az emberek online saját üzletükről, márkájukról és a konkurenciáról. A „Klout score” (http://klout.com/home) egy egyén online befolyását mutatja meg, 35 különböző összetevőből számítva egy aggregát indexet.

5.2.3 A honlap

Az online kommunikáció egyik nagyon fontos és visszatérő eleme a honlap. A Web-en történő jelenlét fontosságát már a web 1.0 időszakban felismerték a cégek és a szervezetek, sokan azonban a mai napis sem fektetnek kellő hangsúlyt a megjelenés minőségére. Jakob Nilesen webhasználhatóság-kutató (web usability) szerint az internetes honlapok többsége rosszul szerepel a felhasználóbarát szempontú teszteken, ezért a felhasználók gyorsan továbblépnek róluk.²⁵ A webes felhasználók türelmetlenek, a konkurens oldalra történő átnavigálás költsége alacsony (ellentétben a fizikai vásárlás esetében, amikor fáradságos más üzletbe átmennünk), így gondolkodás nélkül lépnek tovább azokról az oldalakról, ahol rövid időn belül nem érik el céljaikat.

Non-profit szervezetek esetében nem a vásárláson van a hangsúly ugyan, azonban a felhasználók megítélése itt is értékes szempont (erkölcsi, politikai, áttételesen tehát gazdasági is). Nem mindegy tehát, hogy milyen élménnyel távozik weboldalunkról az oda látogató, és hogy hajlandó–e oda – akár rendszeresen is – visszatérni. Az alábbiakban áttekintjük azt a néhány területet (vizualitás, szerkezet, tartalom, illemtan, mögöttes információk), amelyeket érdemes figyelembe venni honlaptervezés esetében.

25 Jakob Nielsen and Donald A. Norman: Usability On The Web Isn't A Luxury;

http://www.informationweek.com/773/web.htm

76 / 150

5.3 Az internetes megjelenés és kommunikáció szabályai és