Adatvédelem, adatbiztonság

Mit jelent az adatvédelem?

Az adatvédelem szűkebb értelemben a személyes jellegű adatokat védi attól, hogy illetéktelen személyek megismerjék, kiértékeljék vagy megváltoztassák azokat.

Mit jelent az adatbiztonság?

Az adatbiztonság magába foglalja az adatok és a programok műszaki eredetű, hanyagságból eredő vagy célzatos megváltoztatása illetve törlése ellen foganatosított összes védőintézkedést. Ide tartozik az illetéktelen hozzáféréssel szembeni biztonság is.

13 Az adatvédelem, adatbiztonság témájú áttekintés az alábbi forrás alapján készült:

http://www.kariszoft.hu/

46 / 150

Az adatokra leselkedő legfontosabb veszélyforrások a következők:

 illetéktelen hozzáférés (hacking, cracking);

 a számítógép vagy az adathordozó meghibásodása, sérülése;

 az információkezelő szoftver meghibásodása, sérülése (pl. vírus vagy programhiba következtében);

 túlfeszültség, áramszünet miatt beálló adatvesztés.

Illetéktelen hozzáférés

A számítógépen tárolt adatokhoz sajnos azok is hozzáférhetnek, akikre azok nem tartoznak. Megtörténhet ez a lehető legbanálisabb módon: nyitva hagyott irodában olyan valaki ül a gép elé, aki eléggé ismeri az alkalmazott adatbázis-kezelőt ahhoz, hogy gond nélkül beletekintsen az állományokba, sőt akár beléjük is írjon vagy töröljön. A telefonvonalon keresztül összekapcsolt rendszerekbe is a legkülönfélébb módokon lehet

„betörni”. A hétköznapi felhasználónak természetesen kevésbé kell félnie mindettől, bár nyilvános helyen használt adatbázisainak védelmére mindenképpen tanácsos ügyelnie (pl. internetkávézóban). Az sem kellemes, ha kíváncsi szemek „csak” szövegszerkesztővel írt és tárolt magánlevelezésüket olvasgatják. Belátható tehát, hogy – a tényleges veszély és az okozható kár mértékével arányos ráfordítással – nem árt bizonyos óvintézkedéseket megtenni.

Illetéktelen hozzáférés megelőzése

A mindennapokra leginkább alkalmazható, legegyszerűbb szabály a következő: ne engedjünk illetéktelent a számítógépünk közelébe, azaz tartsuk zárható helyen. Ez az egyszerű óvintézkedés az esetek nagy részében elegendő is.

Amennyiben hálózaton dolgozunk, ügyeljünk a hozzáférési jogok korrekt, ámde korlátozott kiadására. Az illetéktelen hozzáférés megakadályozására elterjedt módszer a jelszavak alkalmazása. Az adott rendszer jellemzőitől függően akár többszintű jelszavas védelem is alkalmazható, így a rendszer különféle elemeihez való hozzáférési jogosultság szabályozhatóvá tehető.

47 / 150

A jelszavas hozzáférés egyszerű és elegáns, de nem sokat ér, ha közben – valamelyik jól ismert adatbázis-kezelőben írt – adatállományaink szerkezete a rendszer megkerülésével felfedezhető. Egyszerűbb esetben elegendő, ha csak a rendszer megkerülését teszik megfelelően nehézzé. Ha azonban adataink nagyon fontosak, akkor komolyabb védelemre is szükség lehet. Ilyen, pl.: a hardvervédelem (cartridge kártya) alkalmazása, vagy az adatállományok rejtjelezése.

Fontos szempont, hogy a védelem szintjét mindig olyanra szabjuk, amit a védendő állományok fontossága és a potenciális „kalózok” várható szakértelme megkíván. Minél bonyolultabb ugyanis a védelem, annál drágább, és a túlbiztosítás a rendszerünk sebességére is hatással lehet.

A számítógép vagy az adathordozó sérülése

Murphytől tudjuk, hogy ami elromolhat, az el is romlik, mégpedig úgy, hogy a lehető legnagyobb kár származzék belőle. Nincs ez másként a számítógépes rendszerek esetén sem. Tönkremehet a gép, sőt maga az adathordozó is. Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy amióta a winchester a munkaadatok tárolásában gyakorlatilag egyeduralkodóvá vált, az adathordozó sérüléséből származó adatveszteségek száma jelentősen csökkent, hiszen a hajlékonylemez (floppy) sokkal könnyebben tönkrement, mint a védett helyre beépített, pormentesen zárt winchester. Igaz viszont, hogy ha a winchester egyszer mégis megsérül, akkor hirtelen hatalmas adattömegek válhatnak hozzáférhetetlenné.

Az adathordozó sérülésekor megkülönböztetjük a fizikai sérülést és a szoftveres sérülést (amikor az adat a hordozóról, bár fizikailag rajta maradt, „normális” módon megközelíthetetlen, pl. mert a fájlelhelyezési tábla, a FAT sérült vagy tönkrement).

Fizikai sérülések megelőzése, megbízható adattárolás

Adathordozóink élettartamát helytelen kezelésük is jelentősen megrövidítheti. A winchesterre az a legkárosabb, ha az éppen működő gépet emelgetjük, tologatjuk vagy lökdössük. Ezért a számítógép toronyházát sohase tegyük úgy az asztal alá, hogy a lábunk beleütközhessen. A hajlékony lemezeket, CD-ket, streamer kazettákat portól, hőtől, mechanikai hatásoktól egyaránt óvni kell. Valamennyi mágneses elven működő adattároló érzékeny a mágneses terekre.

48 / 150

Az adatveszteséget nagymértékben csökkentjük az által is, ha írásokat mindig két lemezen végezzük el. Az adatok hibatűrését a RAID technológiával (lásd lentebb) is növelhetjük. Ennél, ahelyett hogy az adatokat egy nagy lemezegységre tennénk, redundánsan (pl.: hibajavító kódolással) viszik fel több kisebb, és így olcsóbb lemezegységre, aminek következtében egy (esetleg több) egység kiesése esetén is vissza lehet állítani a tárolt adatokat.

Vírusok

A vírusok olyan programok, amelyek önmagukat másolják, szaporítják – vagyis

„fertőznek”, a fertőzött környezet viselkedését pedig átalakítják. A vírusokat általában rosszindulatú emberek írják azzal a céllal, hogy adatállományokat tegyenek tönkre, és megbénítsák a számítógépeket. A vírusoknak öt fő támadási területük van: az operációs rendszer, a betöltőszektor, a merevlemezek partíciós táblája, a futtatható állományok, Word- és Excel-állományok. A vírusok működése kétirányú: fertőzés és rombolás. A fertőzés fázisában minden elindított programot megfertőznek, majd valamilyen feltétel teljesülésekor rombolnak. A rombolás lehet szelíd, de lehet igen goromba is.

Fertőzési módjukat tekintve a futtatható állományokat támadó vírusok fertőzhetnek felülíró módon, hozzátoldással, lopakodva és többlaki módon.

Vírusfertőzésre gyanakodhatunk gépünk bármely rendellenes viselkedését tapasztalva, eddig stabilan működő programok lefagyása, a számítógép gyakori újraindulása, indokolatlanul felszaporodó winchesterhez fordulás, szokatlan szövegek megjelenése, állományok és regisztrációs bejegyzések gyakori eltűnése vagy sérülése, meglepő, például nagyon lelassult hardverműködés stb.

Védekezés a vírusok ellen

A vírusok pusztítását legegyszerűbben úgy tudjuk elkerülni, ha nem engedjük meg, hogy a gépre kerüljenek. Ennek érdekében:

 csak jogtiszta szoftvereket használjunk;

 használjunk jogtiszta víruspajzsot, vírusfelismerőket és vírusirtókat;

 állítsuk be a BIOS-ban a vírusvédelmet;

49 / 150

 ne engedjük a boot szektort felülírni, kivéve, ha azt az operációs rendszer kezdeményezi;

 lemezt soha ne felejtsünk a meghajtóban;

 alkalmazzunk többféle vírusölő programot, és azok a legfrissebbek legyenek.

Túlfeszültség, áramkimaradás

Az elektromos hálózatban időnként fellépő túlfeszültségek tönkretehetik a számítógépet.

Áramszünet esetén értékes adatok veszhetnek el. Az adatvesztések közel 50%-át a tápellátás zavaraira lehet visszavezetni.

Túlfeszültség és áramszünet kivédése

A viharok idején fellépő túlfeszültségek ellen is védekezhetünk, ha túlfeszültségvédelmet, illetve szünetmentes áramforrást alkalmazunk. Az utóbbi lényegében villám- és túlfeszültség-védelemmel ellátott megbízható tápfeszültséget nyújtó akkumulátoros eszköz. A szünetmentes áramforrás lehetővé teszi, hogy váratlan áramszünet esetén is bőven legyen időnk menteni a munkánkat.

Mit tehetünk, ha mégis bekövetkezett az adatsérülés?

A biztonság fokozásának módszerei elsősorban technikai jelentőségűek: A biztonsági tartozékmásolatot mágneslemezen vagy mágnesszalagon tárolják. Ez olyan elkülönített archív adattároló, amely a felhasználó számára adataink véletlenül (pl.: áramszünet miatt) bekövetkező megváltozása esetén legalább azt a lehetőséget biztosítja, hogy az adatállapot legutolsó változatát visszaállítsa.

Visszaállítási tartalékállomány: Ha egy olyan adatállomány kerül átdolgozásra, amely a mágneslemezen már rögzítve van akkor a rendszer az új változat mellett egy megkülönböztető (pl.: SIK vagy BAK) kiterjesztés szerepel.

Az adatvédelem, adatbiztonság további lehetőségei

A szoftvergyártók az adatok és programok illetéktelen másolása ellen technikai trükkök (pl.: a részletek speciális kódolása, másolása esetén önmegsemmisítés, spirális sávok alkalmazása, lézerrel előállított lyukak stb.) segítségével igyekszenek – általában sikertelenül – védekezni.

50 / 150

Sok felhasználó eredeti szoftvert használ, mert ezek szinte teljesen hibátlanok, nincsenek vírussal megfertőzve és bizonyos garanciára is, jogosítanak. A shareware valamint a public domain / freeware szoftverek kivételével a szoftvermásolás tilos.

A programférgek (angolul: worms) eredetileg a számítógépben elhelyezett, helyzetüket szabadon változtató és a számítógéprendszert vagy a számítógép-hálózatot tesztelő programok voltak. Arra szolgáltak, hogy pl.: az egyes alkotórészek működését periodikusan ellenőrizzék. Időközben a programférgek gyakran „rosszindulatúakká”

váltak, és a gazdaprogram egyes részeit letörlik. A vírusokkal ellentétben a programférgek nem szaporodnak.

Érdemes szólni még egy lehetőségről: amennyiben adataikat vélhetőleg fizikailag még merevlemezen vannak, de valamilyen okból (pl. vírus) hozzáférhetetlennek, bizonyos segédprogramok, bonyolultabb esetben erre szakosodott cégek képesek az adatok még meglévő részét visszaszerezni. Ehhez a módszerhez persze csak akkor érdemes folyamodni, ha az eltűnt adatok fontossága ezt indokolttá teszi.

Adatvesztés elleni védekezés

A háttértárakra mentett adataink a legnagyobb körültekintés ellenére sincsenek soha tökéletes biztonságban. Felléphet például olyan előre nem látható hardverhiba, amely a merevlemezünkön tárolt adatok egy részét vagy akár a teljes merevlemezt olvashatatlanná teszi. Értékes adataink elvesztése ellen elsősorban más háttértárakra - például CD-re vagy streamerre - történő biztonsági mentések készítésével védekezhetünk.

A váratlan áramkimaradás, illetve áramingadozás okozta adatvesztések esélyét szünetmentes áramforrás, más néven UPS (Uninterruptible Power Supply) beiktatásával csökkenthetjük. Az UPS-ek képesek a különféle áramingadozások kiegyenlítésére, illetve áramkimaradás esetén - korlátozott ideig - a tápfeszültség biztosítására. Egyes változataik hosszabb áramkimaradás esetén képesek a számítógép szabályos leállítására is.

Hibatűrő rendszerek (RAID)

Nagyvállalati rendszerben gyakran nem elegendő az adatok rendszeres mentésével védekezni az adatvesztés ellen, a kiszolgáló számítógépek folyamatos rendelkezésre állását is biztosítani kell. Ezt különféle hibatűrő rendszerek alkalmazásával érhetjük el.

51 / 150

A merevlemezes háttértárakon tárolt adatok - a hardver hibájából fakadó - sérülése vagy elvesztése ellen általában úgynevezett RAID (Redundant Array of Independent Disks) rendszereket alkalmaznak. Ennek lényege, hogy az adatokat több merevlemezes háttértár használatával ismétlődő (redundáns) formában tárolják.

A felsorolt hibatűrő technikák megvalósítására szoftveres és hardveres megoldások is léteznek. A szoftveres megoldások olcsóbbak, de a hardveres megoldás nagyobb biztonságot nyújt.