Együttműködik az ember és a robot 38

A környezeti intelligencia-kutatások támogatója is a másik fontos intelligenciatudomány:

a mesterséges intelligencia.

A mesterséges intelligencia az a tudomány, amelynek célja „okos” gépek, programok létrehozása, amelyek olyan feladatokat oldanak meg, amelyeket intelligenciát igénylő tevékenységnek tekintünk, ha ember végzi őket. (Például: idegen nyelvű szöveg fordítása, betegség diagnosztizálása)³⁹

Az intelligencia jegyeit mutató rendszerek létrehozásával a mesterséges Intelligencia két eltérő célt valósíthat meg. A mesterséges Intelligencia egyfelől műszaki tudomány, így célja olyan számítógépes programok készítése, amelyek bizonyos területeken kiváltják az embert, vagy pedig hatékonyan támogatják munkájában. Ahhoz, hogy ezekre a feladatokra jó minőségű programokat írjunk, elvileg nem szükséges az, hogy ismerjük és kövessük az emberi problémamegoldó tevékenység módját. Elképzelhető, hogy egészen más módszerek is célra vezetnek, mint amilyeneket az ember – feltehetően – követ.

A mesterséges intelligencia másrészt lehetőséget ad arra, hogy az emberi intelligencia természetét közelebbről megismerjük. Ebben a megközelítésben nem az említett hatékonyság elérése a cél, hanem az, hogy a létrehozott működés minél inkább hasonlítson az ember gondolkodásmódjára – annak erényeivel és hibáival együtt. A kutatásnak ez az iránya a kognitív pszichológia célkitűzéseihez illeszkedik, mert az emberi gondolkodás mechanizmusairól szóló ismereteink és elképzeléseink modellezésére, kipróbálására törekszik. Ma már nyilvánvaló, hogy a két megközelítés kölcsönhatásban áll egymással, mindkettő használja a másik eredményeit.

A mesterséges intelligencia alkalmazási területei szerteágazók. Példaként említhetjük a kétszemélyes játékok vizsgálatát, a természetes nyelvű szövegek megértését, az emberi beszéd megértését, a gépi látást, az intelligens robotvezérlést, az alakfelismerést, az

38 A mesterséges intelligenciáról szóló szakasz alapját Aranyi László: Mesterséges Intelligencia, szakdolgozata képezte. Aranyi László: Mesterséges Intelligencia, szakdolgozat, Szegedi Tudományegyetem, 2002, http://www.freeweb.hu/aranylaci/mesterseges/mi.htm

39 Mérő László: Az érzelmek logikája, Tericum, 2010

115 / 150

automatikus programkészítést, vagy az élet számos területén működő szakértői rendszereket.

A mesterséges intelligencia története évezredekkel ezelőttre nyúlik vissza: Ázsiában Csin-Si Huang-Ti első kínai császár kincstára számára (ie. 200 körül) elkészült az első automatának számító önműködő bábzenekar; Európában pedig az alexandriai szenteltvíz-adagoló automata az időszámításunk kezdete idején.

A középkorban is voltak próbálkozások: Magnus, német mérnök, 1250. körül készített életnagyságú szolgája, amely egy beszélő- és ajtónyitó automata volt; vagy a Leonardo da Vinci által 1500 körül épített működő oroszlán.

A magyarok számára a legjelentősebb efféle találmány Kempelen Farkas (1734-1804) sakkozó automatája volt.

A mesterséges intelligencia-kutatások a számítógép feltalálása és elterjedését követően erősödtek meg. A kezdetektől eltelt közel fél évszázadot három korszakra szokás osztani:

1. korszak: Az első korszak bő tíz évében a kutatók nagyra törő terveket állítottak maguk elé (világbajnok sakkprogram, univerzális gépi fordítás), a kutatás fő irányának pedig az általános célú problémamegoldó módszerek kidolgozását tekintették. Ez az irány nem bizonyult feltétlenül sikeresnek.

2. korszak: Az előző periódus negatív tapasztalata az volt, hogy nem lehet általános célú hatékony programokat készíteni. Ezután már egy-egy szűkített feladatosztály megoldását tűzték ki célul, felhasználva ebben az arra jellemző specifikus ismeretanyagot. Ekkor már például nem általános fordítóprogramot akartak készíteni, hanem olyat, amelyik egy jól körülhatárolt témakörön belüli szöveget fordít egyik nyelvről a másikra. Egy ilyen program már nemcsak egy szótár és az általános nyelvtani szabályok tudásanyagára támaszkodhat, hanem felhasználhatja a szűkebb témakör belső szemantikus összefüggéseit is. A második korszak programjait ennek a szemléletváltásnak köszönhetően már hatékonyabbak. Ekkor jelentek meg a szakértői rendszerek is.

3. korszak: A harmadik korszak napjainkban is tart. A mesterséges intelligencia konzekvensen továbbvitte a megkezdett szemléletváltást és az ismerettechnológia felé fordult. A kutatók ma már erősen speciális célú programokat készítenek nagy mennyiségű szakértői ismeretanyag felhasználásával. A harmadik korszak hozta meg azt

116 / 150

a frontáttörést, amellyel a mesterséges intelligencia kilépett a kutató laboratóriumok falai közül és ma már piacképes termékek sorát állítja elő.

A mesterséges intelligencia legismertebb találmányai a különféle robotok. Jelenleg Japánban több kutatócsoport is nagy erőkkel dolgozik a legkülönfélébb robotok előállításán. Találkozhattunk már orgonista, futballista, pincér, kutya, macska és ki tudja még miféle robotokkal cégeik gyártmányai közt.

Az ipar sem maradt le a fejlesztések terén. A hegesztőrobotok például az 1980-as években forradalmasították az autógyártást. Megszülettek a „szellemgyárak”.

Az önálló robotgépek csapatmunkában is tudnak dolgozni, mint például a repülőterek bombahatástalanító robotjai. Egymást közt kommunikálva folyamatosan közlik a többiekkel az újabb feladatokat. Más robotok a víz alatt is képesek a homokba vagy az iszapba telepített aknák hatástalanítására.

A cirkálórakéta szintén egyfajta robot és az űrkutatásban számos roboteszközt használnak, illetve terveznek használni.

Egyszerű mesterséges intelligenciát már a hétköznapi eszközökben – fényképezőgépekben, autókban – is megtalálhatunk, és számuk a jövőben növekedni fog.

A mesterséges intelligencia kutatása során a tudósok végső célja gondolkodó számítógépek létrehozása. Ezek a gépek önmaguk karbantartása mellett olyan kérdések eldöntésére is alkalmasak lesznek, amelyekhez jelenleg emberre van szükség.

A mesterséges intelligencia fejlődése számos filozófiai kérdést vet fel, melyeknek boncolgatását nagysikerű filmekben is megtalálhatjuk:

Stanley Kubrick 1968-ban rendezett 2001: Űrodüsszeia című vagy a Cris Columbus rendezte, Robin Williams brilliáns főszereplésével 2001-ben bemutatott „A kétszáz éves ember” című művekben.

A minden területet eluraló technológia és a „gondolkodó, döntéseket hozó, érző”, de egyben halhatatlan gépek gondolata félelemmel tölti el az emberiséget, és új dimenziókat hoz az emberi élet értelmének és az alapvető humán kapcsolatok értékének kérdéseiben.

117 / 150