5. Internet és mobilkommunikáció
5.1 Az internet története és a mobilkommunikáció rövid története
5.1.1 Az internet22
Az internet számítógépes hálózatok egymással összekapcsolt rendszere, amelyek szabványos kommunikációs protokollokkal (TCP/IP) kapcsolódnak egymáshoz. Az internet kifejezés az internetwork (összekapcsolt hálózatok) szóból rövidült, néha „a Net”-ként vagy magyarul „a „háló”-ként beszélünk róla.
Az internet – mint a legtöbb technológiai fejlesztés – a hadseregtől indult. A 60-as években az Egyesült Államokban az USA Védelmi Minisztériuma olyan decentralizált csomagkapcsolt hálózatot akart létrehozni, amelyben nincs egyetlen olyan kritikus csomópont sem, aminek egy nukleáris támadás esetén történő megsemmisülése magával rántaná az egész hálózatot. Ezt a kísérleti hálózatot ARPANET-nek nevezték el.
22 Az internet történetének bemutatásához Futó Iván-Gelencsér András: Informatikai hálózatok, BKÁE 2000 című írását vettük alapul.
65 / 150
Az ARPANet-hez való hozzáférés a hadsereg, a hadsereg szállítói és a hadsereg számára alvállalkozásban kutató intézetek számára volt megengedett. 1969 és 1983 között az alacsony szintű protokollok fejlődése vezetett a TCP (Transmission Control Protocol) és az IP (internet protocol) kifejlesztéséhez, miközben a hálózat fokozatosan terebélyesedett.
Az TCP/IP protokollokat más hálózatoknál is használni kezdték, így pl. a National Science Foundation (NFS) NSFNet-jénél, ez az egyetemeket kötötte össze öt szuperszámítógép-központtal. Ez a hálózat később hozzáférhetővé vált a nyilvánosság számára is. Az NSFNet és a hozzá kapcsolódó regionális hálózatok váltak ismertté internet néven. 1990-ben vált az internet olyanná, amilyennek napjainkban is ismerjük, miközben megszűnt az ARPANet. A hálózat jelenleg rendelkezésre áll mindenki számára, akinek van megfelelő eszköze a csatlakozáshoz.
Az internet napjainkban több százezer hálózatot foglal magába, használóinak száma a Föld lakosságának 30%-ára tehető.
Az internetet egyetlen intézmény sem irányítja, egymástól függetlenül irányított hálózatok együttműködéséből alakul ki.
Az internettel kapcsolatos fejlesztések, az összehangolt működés biztosítása önkéntes alapon szerveződő nonprofit szervezetek tevékenysége alapján működik. A 3 legfontosabb szervezet az ISOC, az IETF és az ICANN.
Az internet fejlődését felügyelő, a vele kapcsolatos politikai, oktatási és sztenderdizálási kérdésekkel foglalkozó legmagasabb fórum az Internet Society (ISOC - http://www.isoc.org/). Az ISOC önkéntes tagságon alapuló szervezet, célja az internetnek az emberiség javára történő, nyitott fejlesztésének, fejlődésének és használatának biztosítása mindenki számára.
Az internet technikai szempontú működésének tökéletesítését missziójának tekintő szervezet az Internet Engineering Task Force (IETF- http://www.ietf.org/).
Az internetes protokoll (IP) címek kiadásáért és a domain nevek menedzsmentjéért felelő szervezet az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN - http://www.icann.org/).
Az interneten elérhető szolgáltatások közül a legnépszerűbbek:
– Elektronikus levelezés (E-mail):
66 / 150
– Filetranszfer (FTP): lehetőséget biztosít az egyik csomóponti gépről file-ok
– Távoli beszállás (rlogin): más számítógépeken található alkalmazások és programok használata.
– Terminálemuláció: telnet.
– Információ-visszakeresés (Gopher): böngészés és keresés szöveges módban.
– World Wide Web (www): grafikus információkeresés és -szolgáltatás, hipermédia-dokumentumok grafikus interfészen keresztül történő keresése.
A www egy TCP/IP protokollon alapuló globális hálózat, amely az internet része. A www tulajdonképpen hipermédia adatbázis, objektumai szöveges dokumentumok, grafikák, animációk, audio- és videófelvételek. A www adatbázis objektumait egyetlen URL (Uniform Resource Locator) címkével címezi az interneten. Ez a címzési forma elegendő információt tartalmaz a visszakereséséhez: az átviteli protokollt, a host gép nevét, a port számát és a file nevét. A www alap átviteli protokollja a HTTP (Hypertext Transport Protocol) ez a kliens/szerver modellt használja a kommunikációra. A www rendszer két fő komponensre osztható: a böngészőre (browser) és a szerverre. A böngésző a felhasználó felügyelete alatt kéréseket küld a szerver felé, hogy dokumentumokat, file-okat vagy más szolgáltatásokat kapjon tőle. A szerver ezeknek a kéréseknek tesz eleget. A kliensalkalmazások vagy scriptek végrehajtását is kérheti a szervertől. Az eredményt ilyenkor a szerver visszaküldi a kliensnek. A legelterjedtebb böngészők jelenleg az internet Explorer, a Firefox, a Chrome, a Safari, és az Opera.
67 / 150
Az internet használóinak
száma évről évre
folyamatosan növekszik. A technológiai szempontból legfejlettebb országokban (USA, Kanada, Egyesült Királyság, skandináv országok, Japán, Németország, Franciaország, Izland) a 100 lakosra jutó internethasználók száma 80 fölött van, a középmezőnybe tartozó
országok esetében
(Magyarország, Cseh Köztársság, Málta stb.) 60% feletti, a dél-amerikai országok esetében 40% körüli, Afrikában még alacsonynak mondható.
A 3. mellékletben az International Telecommunication Union (www.itu.int) statisztikái az internethasználók számának 2000-2010 közötti idősoros adatait tekinthetjük meg.
18. ábra: 100 lakosra jutó internet-használók száma 1997-2007
Forrás: http://www.itu.int/ITU-D/ict/statistics/ict/graphs/internet.jpg
68 / 150
5.1.2 A mobil kommunikáció
A mobiltelefonálás története Ferdinand Fessendennek a hang és zene rádióhullámon keresztül történő továbbításra alkalmas találmányával kezdődött a 20. század elején.
A telekommunikáció többi területéhez hasonlóan a zsinór nélküli telefon fejlődésének pedig mai áron számítva kb. 100.000Ft volt), de a kézben tartható készülékek megjelenésére azonban még a 70-es évekig várni kellett.
1979-ben Japánban, 1981-ben Skandináviában, majd 1983-ban indultak kereskedelmi forgalmi útjukra az 1G-s hálózatok. minőségű technológiai szolgáltatások (3G, 4G) egyre kedvezőbb árakon történő kínálatával
„harcolnak” az előfizetőkért, nem kis sikerrel miles was satisfactorily accomplished in the presence of a number of persons invited to witness demonstration of a new system of wireless telephony at the experimental station of the National Electric Signaling Company, Brant Rock, Mass., on Dec. 21st, 1906.
The representative of THE AMERICAN
TELEPHONE JOURNAL who was present at these tests was furnished by Professor Reginald A. Fessenden, the inventor of the system, with many facts which have made it possible to trace in the present article the development of his work…”
Forrás: http://earlyradiohistory.us/1907fes.htm
69 / 150
19. ábra: Összes mobil előfizetések száma az OECD országokban 1991-2007
Forrás: OECD Communications Outlook 2009 [www.oecd.org/sti/telecom/outlook]
A mobiltelefonálás sikerének alapja, hogy az emberek szeretik egyrészt szabadnak, másrészt fontosnak érezni magukat. Mobiltelefonjainkkal szinte bárhol lehetünk, mégis elérhetőek maradunk mások számára és nekünk is lehetőségünk van a számunkra fontos emberek felhívására. Ez azonban sok csapdát is rejt:
(1) Ha valaki nem használ mobiltelefont, azt vagy „hülyének” nézik, vagy sértésnek tekintik a környezetében lévők, hiszen ezzel azt fejezi ki az illető, hogy „nem vagyok számára fontos”.
(2) Ha mindenkinek megadjuk mobilszámunkat, akkor megvan annak a veszélye, hogy folyamatosan hívogatnak ismerőseink, kollégáink és nem marad egy szabad percünk sem dolgozni, pihenni.
(3) Lehet több számot használnunk, ahogy sokan teszik (lásd 20. ábra), ebben azonban ismét az a veszély, hogy kinek, melyik számot adjuk meg, és mi van akkor, ha éppen az a telefon nincs nálunk, amelyiken a „fontos” kapcsolataink hívnak minket.
A fentieket inkább gondolatébresztőnek írtuk a jegyzetbe, nem fejtegetjük tovább a mobiltelefonálás pszichológiai hátterét. Információmenedzsment szempontból lényegesebb a mobiltelefonok internetalapú szolgáltatásainak áttekintése, ennek tárgyalásával folytatjuk a következő szakaszban.
0 200 400 600 800 1000 1200
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Millions of
subscribers
OECD Total mobile subscribers
OECD Total pre-paid cards
70 / 150
20. ábra: Mobile előfizetők és feltöltőkártyák száma 100 lakosonként az OECD országokban, 2007
Forrás: OECD Communications Outlook 2009 [www.oecd.org/sti/telecom/outlook]
5.1.3 Internet a mobilon
A mobiltelefon-társaságok legújabb közkedvelt kínálata az internet használatára alkalmas eszközök (telefonok, tabletek, PDA-k) árusítása, és az ezekhez kapcsolódó olyan, a lakosság számára megfizethető díjcsomagok kialakítása, amelyekkel az internetezés valóban mobil tevékenységgé változik.
Ezt a lehetőséget erősíti az egyre több helyen ingyenesen rendelkezésre álló wifi környezet. Pl. Skandináviában már alapszolgáltatás a lakosság számára. Budapesten is sok helyen elérhető.
A folyamatos kapcsolódás az internetre sok szempontból megváltoztatja a viselkedésünket, információ-szerzési és terjesztési szokásainkat. Például:
- felerősíti a közösségi jelenlétet és a közösségi médiában történő aktív részvételt;23 - mozgásunkat követhetővé teszi, elősegítve ezzel a már említett hálózatkutatás
tudományának további fejlődését, illetve a 3. fejezetben leírt CRM lehetőségek ezirányú kibontakozását;
23 „Social Media Around the World 2011”
http://www.slideshare.net/stevenvanbelleghem/social-media-around-the-world-2011 0
20 40 60 80 100 120
Italy Greece Luxembourg Czech Republic Portugal United Kingdom Austria Germany Ireland Denmark Finland Netherlands Slovak Republic Sweden Norway Hungary Switzerland Poland Spain Iceland New Zealand Australia Belgium OECD average Korea France United States Turkey Japan Mexico Canada
Subscribers per 100 inhabitants
Mobile subscribers Subscribers using pre-paid cards
71 / 150
- megváltoztatja e-mailezési szokásainkat: átalakul az elektronikus levelezés nyelvezete (sms irányba); a szofisztikáltabb levelezés iránti szükséglet új technológiák megjelenését kívánja meg;
- a mobilon történő keresés átalakítja a honlap-készítés szemléletét.
21. ábra: Az OECD országok lakosságának 3G-s lefedettsége 2010-ben (%)
Forrás: OECD (2010), Indicators of broadband coverage, OECD, Paris. [www.oecd.org/sti/telecom]