Jogtiszta felhasználás: a megváltozott szerzői jog a digitális érában

A szerzői jog kérdése a könyvnyomtatás kialakulásával került középpontba. Eleinte nem a felhasználóktól, hanem a nyomdászoktól kellett védeni a műveket, akik a nyomtatáshoz szükséges infrastruktúra birtokában a szerző engedélye nélkül sokszorosították és adták ki a korábban sikeresnek bizonyult műveket.¹⁶ A felhasználók által történő sokszorosítás a 20. században nyert teret a magnó és a videó (később a fénymásoló) feltalálásával,

16Szakadát István: Egyben az egész: Egytől egyig, Budapest: Typotex Kiadó, 2007.

http://mediaremix.hu/2-download.html

56 / 150

amelyeket másolásra alkalmas funkcióik miatt kezdetben erőteljes támadások értek a kiadók és szerzők oldaláról. A videó ellen indított támadásból végül a fejlesztő (Sony) cég került ki győztesen azzal az érveléssel, hogy az eszköz jogszerű felhasználásra is alkalmas, és a jogszerűtlen felhasználás lehetősége miatt nem szükséges betiltani.¹⁷

Az alkotók és a kiadók joga, hogy szellemi termékeik felhasználása felől rendelkezzenek, gazdasági érdekük pedig, hogy a felhasználásért (legalábbis a kereskedelmi forgalomban történő felhasználásért) díjazásban részesüljenek. Ennek alapján a szerzői jogok megsértésének (gyakorlatilag lopásnak) minősül a filmek, hangfelvételek, könyvek engedély nélkül történő másolása. A szerzői jogi rendelkezések szigorúan védik a szellemi tulajdont, oly annyira, hogy a szerzők, ha akarnának, sem mondhatnak le például a tulajdonlás bizonyos százalékáról. A szerzői jogvédelem az alkotó halálát követően még 70 évig fenn áll, amikor a jogokat az örökösök gyakorolják.

A digitális éra új alapokra helyezte, helyezi a szerzői jogvédelemmel kapcsolatos nézeteket. A digitális másolás technikailag egyszerű és – az analóg másolással szemben - nem jár minőségvesztéssel. Ez sokakat ösztönöz arra, hogy gondolkodás nélkül másolják a filmeket, hangfelvételeket. Az internet alapú társadalomban, amelyben minden könnyen hozzáférhető, és amelyben értéket képvisel a közös alkotás és a megosztás, átértékelődik a szerzői jogvédelem kérdése.

Bodó Balázs A szerzői jog kalózai című, nemrégiben megjelent könyvében részletesen tárgyalja a szellemi tulajdon módszeres lopásának történetét az ókortól napjainkig. A szerző bemutatja az internet egy, az ezredforduló táján megjelent, a szerzői jogi kérdéseket a figyelem középpontjába helyező mozgalmát, a peer-to-peer (P2P) filecserélők esetét, amelyek az internetes kalózkodás egy speciális formájának tekinthetőek, és amelyek jogi megítélése jelenleg is vitatott és országonként változik. A P2P hálózatok lényege, hogy minden résztvevő egyenrangúan szerepel a hálózatban, a rendszer kitüntetett csomópont nélkül működik, a peremkapcsolatokon keresztül

17Szakadát István: Egyben az egész: Egytől egyig, Budapest: Typotex Kiadó, 2007.

http://mediaremix.hu/2-download.html

57 / 150

mindenki mindenkivel össze van kötve. A központi egység hiányából és a sűrű permkötésekből adódóan a P2P hálózatoknak két fontos tulajdonságuk van: (1) csak az összes állomás megszüntetésével lehet őket megsemmisíteni; (2) információátadási-képességük magas. Éppen ezek miatt tudnak hatékonyan működni a filecserélés területén, amelynek – ahogy a magnónak is – számos előnye van, azonban a média file-ok ilyen formában történő terjesztése a jelenlegi szabályozásfile-ok szerint a szerőzi jog megsértésének kategóriájába esik.¹⁸ (Korábban - 4. fejezetben – már említettük a P2P hálózatok dokumentum-tárolással kapcsolatos szerepét, a 8. fejezetben beszélünk még az ilyen típusú P2P hálózatok egyéb területekre vonatkozó előnyeiről.)

A KaZaA (www.kazaa.com) és a Napster (www.napster.com) korábban P2P filemegosztással indult oldalak például mára, a különböző jogi csatározások és zeneműkiadókkal történt egyezkedések után fizetős letöltő oldalakként üzemelhetnek.

Az internet filozófiája sok

szempontból új

megközelítést hozott a szerzői jogi kérdésekbe.

18 http://en.wikipedia.org/wiki/Napster

16. ábra: A Wikipedia nyitólapja

Forrás: saját képernyőfotó

15. ábra: A P2P hálózatok felépítése – központi egység nélküli

peremkapcsolatok sokasága

Forrás:

http://en.wikipedia.org/wiki/File:P2P-network.svg

58 / 150

Vannak olyan „mozgalmak” a neten, amelyek alapvető szemlélete, hogy az általuk közzétett anyagok szabadon és ingyenesen felhasználhatóak legyenek. Ennek a legsikeresebb és legközismertebb példája a felhasználók által szerkesztett, folyamatosan bővülő, online enciklopédia: a Wikipedia. Mivel a Wikipedián megjelenő tartalom közös alkotás, ezért az ezzel kapcsolatos szerzői jogvédelmi filozófia a hagyományostól eltérő hozzáállást kíván. Erre vonatkozóan az enciklopédia saját szabályrendszert hirdetett a szerzői jogok kezelésére, melynek lényege a következőkben foglalható össze: a Wikipediára feltöltött anyagok kizárólag saját munkák lehetnek, illetve olyanok, amelyek nem jogvédettek, vagy szerzőjük engedélyezte a Creative Commons Attribution-Sharealike 3.0 Unported License (CC-BY-SA) vagy (korábban) a GNU Free Documentation License (GFDL) szerint történő felhasználásukat. A Wikipediára feltöltött munkák a szerzőik tulajdonát képezik, terjesztésük és közzétételük a CC-BY-SA, illetve a GFDL alapján szabályozott.

A Creative Commons és a GFDL licencek használata a digitális korban megváltozott szerzői jogi hozzáállás érvényesítésére ad lehetőséget.

A GFDL egy szövegekre vonatkozó szabad licenc, amelyet a Free Software Foundation tervezett a GNU projekthez. A licenc eredetileg a GPL programokhoz tartozó dokumentációk, kezelési útmutatók, tankönyvek és egyéb kiegészítő anyagok számára készült, de bármilyen szöveges műre alkalmazható; mára számos könyv és internetes oldal használja. Korábban a Wikipédia szövege is GFDL alatt volt felhasználható.

A licenc lényege – más szabad licencekhez hasonlóan –, hogy a mű szabadon terjeszthető (akár pénzért is) és szabadon módosítható, feltéve, hogy feltüntetik az eredeti szerzőt, és a lehetővé teszik mindenkinek a mű – módosítás esetén az új mű – GFDL szerinti felhasználását, módosítását és továbbterjesztését.¹⁹

A Creative Commons lehetővé teszi a copyright alá eső művek tulajdonosainak, hogy az oltalom alatt álló jogok egy részét a közösségre hagyományozzák, míg más részét maguknak megtartsák. Mindezt változatos licencformákkal segítik, amelyek lehetővé teszik például a teljes közkinccsé nyilvánítást éppúgy, mint számos szabad licencformát a

19 http://hu.wikipedia.org/wiki/GFDL

59 / 150

nyílt tartalom biztosításához. A cél a jelenlegi szerzői jogi törvények problémáinak elkerülése, amelyek a tudás megosztását akadályozhatják, tekintve hogy az innovációk és az új ötletek a már meglévőkre épülnek.

A Creative Commons a teljes jogi védettség – „minden jog fenntartva” – és a közkincs (köztulajdon) közötti széles skálán kíván létrehozni rugalmas és korszerű védelmet („néhány jog fenntartva”). A CC-licencek lehetővé teszik a szerzők számára, hogy szerzői jogaikat megtartsák, de ezzel egyidőben lehetőséget biztosítsanak – különböző korlátok között – a mű feldolgozására, terjesztésére.

A Creative Commons licencei négy korlátozó feltétel különböző variációiból állnak össze, melyeket az alábbi táblázat foglal össze:

60 / 150

terjeszthető.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Creative_Commons

A Creative Commons 3.0 az alábbi licencek használatát teszi lehetővé: CC-BY, CC-BY-ND, CC-BY-NC-ND, CC-BY-NC, CC-BY-NC-SA, CC-BY-SA, CC0 (közkincs).

Ahogy említettük, a Wikipedia által jelenleg használt CC-BY-SA tehát a Nevezd meg! Így add tovább! elvet követi.

A Wikipedia minden oldalához tartozik egy szerzői jogi információs oldal, amelyet az ott szereplő anyagok használata előtt ajánlatos megtekinteni.

Bár a szerzői jogokkal kapcsolatos szabályozás – a megváltozott felfogás és új technikai lehetőség miatt – átalakulás előtt áll, sosem szabad megfeledkezni arról, hogy egy adott szellemi termék az alkotó tulajdona, és az azzal kapcsolatos felhasználási jogok meghatározása kizárólag őt illeti.

A szellemi tulajdon tisztelete becsület és intelligencia kérdése. „Legártatlanabb” – büntetőjogi kategóriába nem tartozó, de erkölcsileg megkérdőjelezhető - formája az, amikor valaki a másik ötletét a sajátjaként tünteti fel akár egy baráti társaságban, akár a munkahelyén. Ahogy ezt elítéljük, úgy kell megtanulnunk elítélni azt is, hogy valamely, mások által alkotott, készített terméket vagy szolgáltatást engedély nélkül használunk.

Fontos, hogy gyermekeinknek ezt egészen kicsi kortól kezdve jó példamutatással és beszélgetések keretében megtanítsuk mind otthon, mind az iskolában.

61 / 150