Képi, audio és videofájljaink

A szöveges dokumentumoknál leírt ajánlások a képi és video tartalmak tárolásával kapcsolatosan is érvényesek. Ez utóbbiak esetében van néhány szempont, amit még érdemes figyelembe venni: a képek és főként a videók nagy méretük miatt gyorsan elfoglalják a számítógépünk memóriáját. Így különösen fontos figyelni arra, hogy a tárolásnak „jó” rendszere legyen, hogy feleslegesen ne tartsunk duplikátumokat a gépünkön.

Azokat a filmeket tároljuk csak a gépen jó minőségű változatban, amelyek feltétlenül szükségesek, egyébként használjuk a tömörítési funkciókat a videók „lebutítására”, illetve a képek kisebb felbontású változatainak létrehozására. A képek esetében, ha azokat csak képernyőn használjuk, sokkal kisebb felbontású változat is elegendő, mint a nyomtatási felhasználáshoz. Azokat a multimédiás anyagokat és képeket, amelyeket nagy méretben szeretnénk megőrizni, tanácsos CD-re, DVD-re írnunk.

A képek tárolásának és megosztásának is vannak online módjai. A már említett me.com vagy a Dropbox is alkalmas erre, de a közösségi oldalak (pl. Facebook, iwiw) is ajánlanak képek tárolására alkalmas felületet. A Google képek tárolására és megosztására szakosodott része, a Picasa is egyfajta lehetőséget kínál. Ahogy voltak olyanok, akik a papíralapú korszakban dobozokba ömlesztve tárolták a képeiket, mások pedig szépen albumokba rendezték azokat, ugyanúgy a digitális képtárolás tekintetében sem vagyunk egyformák. Míg a papírképek készítésében megfontoltabbak voltunk (főként a negatív és a papírképek ára miatt), a digitális fényképezőgépekkel, mobiltelefonokkal, kamerákkal gondolkodás nélkül kattintgatunk, ezért előbb-utóbb, ha nem válogatunk és rendszerezünk, elönt minket a jobb–rosszabb fotók halmaza, és egy-egy kép visszakeresése hosszú órákat, napokat vehet igénybe.

90 / 150

Ejtsünk pár szót a kép és video formátumokról:

Képformátumok³⁰

Alapvetően kétféle képtípus van: a bittérképes (vagy raszteres), illetve a vektorgrafikus. A bittérképes formátumban minden egyes képpont tartalmát külön-külön információként tároljuk. A vektorgrafikus ábrázolásnál az egyes ábrák matematikai formulákkal (téglalap, négyzet, kör, ellipszis, csomópontokkal leírt görbék, stb.) vannak leírva.

A bittérképes formátumok előnye, hogy adatszerkezetük egyszerű, könnyen, gyorsan feldolgozhatóak. Hátrányuk, hogy a jó minőségű képek mérete nagy, a nagyításnál a minőség romlik. A nagy méretet általában tömörítéssel oldják meg az egyes formátumok.

Ezek az eljárások lehetnek veszteségmentesek, illetve veszteségesek is. Ez utóbbi kisebb fájlméretet eredményez, de a kép részének jelentős információja elveszhet, így kevésbé lesz éles! Ezzel ellentétben veszteségmentes tömörítésnél az eredeti képet maradéktalanul visszaállíthatjuk.

A vektorgrafikus képek könnyen szerkeszthetők, mivel az egymás mögötti objektumok kiválóan elmozdíthatóak, illetve átméretezhetőek. Bár a több objektumot tartalmazó kép nagyobb feldolgozási igényt jelent, de a minőség jelentősen nő ezzel a formátummal. A vektorgrafikus képek készítéséhez erős processzorra van szükség, szerkezetük a bittérképes képeknél bonyolultabb, feldolgozhatóságuk lassúbb, ezért ezt a formátumot főként a professzionális grafikusok használják. Előnyük viszont, hogy a képminőség nagyításkor nem romlik és méretük kisebb, mint a bittérképes képeké. A vektorgrafikus formátumok legfontosabb felhasználási területe: ábrák, síkbeli és/vagy térbeli rajzok, animációk megvalósítása.

A felbontás mértékegysége: képpont/hüvelyk. (Angolul: pixel per inch, azaz ppi) Ha pl.

egy kép felbontása 200 ppi, akkor 1 négyzetinch-en belül 200*200 = 40 000 képpont található.

A legelterjedtebb bittérképes formátumok: a JPEG, TIFF, GIF, PNG.

30 A képformátumokról szóló szakasz megírásához az alábbi honlapon található összefoglalót használtuk:

http://www.tferi.hu/kepformatumok-alapfogalmak

91 / 150

A JPEG (Joint Photographic Experts Group; kiterjesztései: .jpg, .jpeg, .jpe, .jif, .jfif, .jfi) a digitális fotózásban és az interneten is leggyakrabban használt formátum, mert mérete viszonylag kicsi, minősége viszont jó. A JPEG viszont nem igazán alkalmas vonalas rajzok, vagy egyéb szöveges ábrák, illetve kis ikonok átvitelére, ahol a szomszédos képpontok között éles kontraszt van. Az ilyen képeket célszerűbb egy veszteségmentes tömörített formátumban elmenteni, mint például TIFF (Tagged Image File Format), GIF (Graphics Interchange Format) vagy a PNG (Portable Network Graphics). A JPEG nem kifejezetten alkalmas arra sem, hogy képeket ilyen formátumban szerkesszenek, mivel a képek ki-betömörítésekor sok információ elveszhet, illetve az egyes képeken tárolt fontos információs tartalom is gyengülhet. Ennek elkerülése érdekében érdemes a szerkesztendő képet például a veszteségmentes PNG formátumban tárolni, majd a kész, megszerkesztett munkát végül JPEG-be exportálni. A legtöbb szerkesztőprogram támogatja a PNG, GIF, JPEG importálását és exportálását is.

Video formátumok

A legelterjedtebb video formátum az MPEG (Moving Picture Experts Group).

Kiterjesztései: .mpg, .mpeg, .mp1, .mp2, .mp3, .m1v, .m1a, .m2a, .mpa, .mpv

Alapvetően a JPEG mozgóképpé kiterjesztett változata, hiszen a filmek képkockákból állnak, ezért viselkedésük elve is hasonló a JPEG jellemzőihez: például viszonylag kisméretű, relatíve jó minőségű file-ok készíthetők (emiatt terjedt el az internetre feltöltött filmek esetében), a tömörítés adatvesztéssel jár.

Szintén ismert a Microsoft által bevezetett AVI (Audio Video Interchange) formátum, amely azonban sok tekintetben korlátosabb, mint az MPEG.

A képeknél említett vektorgrafikus formátum videós megfelelője a Flash technológiával készült, .flv kiterjesztésű Flash video fájlok.

A filmfelvételek tárolásának tekintetében is hasonló a helyzet, mint a képekkel.

Régebben, a szalagokra készített filmek esetében a költségvonzat miatt óvatosabban bántunk a felvételekkel, mint ma, amikor „csak”olcsó tárhelyet foglalnak a videók. Egy idő után azonban a videók esetében is elönt minket az információs szemét, ezért érdemes ezt szem előtt tartani a filmek tárolásánál. Hasznos lehet valamely videó vágó

92 / 150

program megismerése, hogy egy hosszabb felvételből a legjobban sikerült részeket tartsuk csak meg, és azt egy élvezhető kisfilm formájában tegyük el. Ebben a formában a Youtube-ra is jobb feltölteni, ahol nyilvánossá tehetjük mások számára a megtekintést, vagy korlátozhatjuk azt az általunk meghívott személyek körére.

A Youtube-on nem csak a saját videóink miatt érdemes körülnézni. A reklámok, vicces videók, filmek, filmrészletek, családi felvételek mellett számos ismeretterjesztő előadás videóját is megtaláljuk a videomegosztó portálon. A jegyzetben is hivatkozott Google Tech Talks vagy a híres TED előadások például informális egyetemként is funkcionálhatnak.

A hanganyagok tárolásának tekintetében is különböző lehetőségeink vannak. Magunk által rögzített hanganyagainkat, illetve máshonnan letöltött zenéinket különböző adathordozón tárolhatjuk (CD, pendrive, winchester, távoli szerver, P2P hálózat valamely gépe). A rendszerezést illetően itt is érdemes következetesnek lennünk: amikor bemásolunk egy CD-t a számítógépbe, vagy zenét töltünk le, érdemes albumba rendezni, felcímkézni a számokat (ha ezt a gép automatikusan nem teszi meg); saját alkotásaink visszakereshetőségének tekintetében érdemes valamely általánosan használ logika szerinti filestruktúrát és elnevezési rendszert alkotnunk és követnünk.

Végezetül fontos megjegyezni, hogy a videó és hanganyagok terjesztése a rohamos technológiai fejlődés következtében átalakulóban van, ezért nagyon valószínű, hogy a közeljövőben már nem beszélünk CD-kről, DVD-kről, kizárólag valamiféle szervereken keresztüli letöltések és távoli, megosztáson alapuló tárolási módok jönnek szóba. Ez gyorsan átalakítja a film- és hanganyagokhoz történő hozzáférési, birtoklási így a személyes tárolási szokásokat is.

6.2.4 Prezentációk

Prezentációt készteni ma már alapfeltétel minden nyilvános megjelenésnél. Nagy különbség lehet azonban a prezentációk külleme, funkciója és tartalma között. Az

93 / 150

unalmas szöveggel teleírt diák ideje lejárt, azok az előadók, akik a slide-okról olvassák az előadásukat ne csodálkozzanak, ha ásítozó közönség néz vissza rájuk.

A jó előadás diái manapság gondolatébresztők, érzelemkeltők és rövid, vázlatos emlékeztetők az előadás témájával, legfontosabb mondanivalójával kapcsolatban.

Jó példaként érdemes megnézni az alábbi, a társas médiáról szóló prezentációt a Slideshare-en:

http://www.slideshare.net/stevenvanbelleghem/social-media-around-the-world-2011 A Slideshare nem csak példavétel szempontjából, hanem információ gyűjtés tekintetében is hasznos oldal, ahol téma szerint kereshetünk a feltöltött prezentációk között. Az oldal kapcsolódik a vezető társas hálózatok oldalaihoz (Facebook, Twitter, Linkedin) és különböző blogszolgáltatókhoz, így az ott feltöltött bemutatók könnyen megoszthatók a Slideshare látogatóival is. Az oldal a prezentációk (ppt.,open office, keynote) megosztása mellett dokumentumok, pdf-ek, videók és webináriumok megosztásra is alkalmas.

A Slideshare-ben rejlő lehetőségeket az alábbi címen elérhető bemutató illusztrálja részletesen: http://www.slideshare.net/about

Az ismert prezentációkészítő szoftvereken túl (Power Point, Open Office, Keynote) az internet ezen a területen is ajánl újabb alternatívákat: a prezi.com használatával például látványos bemutatókat készíthetünk, munkáinkat a prezi.com szerverén tárolhatjuk, onnan letölthetjük és offline prezentálhatjuk. (A prezi.com-ra Facebook azonosítóval is be lehet jelentkezni.)

94 / 150

6.2.5 Információk a világhálóból