2. AZ ENERGIAMEGTAKARÍTÁSI PIAC ELEMZÉSE
2.4. LAKOSSÁGI ENERGIAMEGTAKARÍTÁSI BERUHÁZÁSOK PIACÁNAK MIKROSZINTŰ
Az épületenergetikai piac jellemzőinek feltárásához elengedhetetlen a piac sajátosságainak vizsgálata, a főbb résztvevők (vevők és vállalkozások) azonosítása és jellemzése, a piaci kereslet (szükségletek és igények) és a kínálat (termékek, technológiák) meghatározása. A
11 A DOLCETA program EU program keretében megvalósuló online fogyasztói oktatási rendszer.
(www.dolceta.eu).
következőkben e szempontok alapján elemzem a lakossági épületenergetikai piacot, amihez az információkat részben szekunder forrásokból, részben a mélyinterjúk révén nyertem. A mélyinterjú kérdéseket az 1.b melléklet tartalmazza. Az információkat célirányosan rendszerezetem és értékeltem.
2.4.1. Legfőbb piaci szereplők: eladók és vevők
Eladó alatt értjük az épületenergetikai piacon mindazon szervezeteket, akik energia megtakarítást elősegítő áru és szolgáltatás mennyiséget adott időpontban, adott áron eladásra ajánlanak. Az eladók többségükben olyan mikro- és kisvállalkozások, amelyek kifejezetten e területre szakosodtak, többségükben gyártói, tervezői, forgalmazói és kivitelezői szerepkört töltenek be a piacon.
Vevő alatt értjük azon fizetőképes szervezeteket vagy egyéneket, akik az épületenergetikai piacon energia megtakarítást elősegítő és/vagy komfortérzetet növelő árut (terméket vagy szolgáltatást) szándékoznak vásárolni.
Az energiamegtakarítási beruházásban érdekelt vevői piac három fő szegmensre bontható a vevők és a jellemzőik alapján (lásd 2.9. táblázat). A vevők számára azonos a cél, azonban eltérő motivációval és pénzügyi forrásokkal rendelkeznek. Ez az épületenergetikai vállalkozások számára azért fontos, hogy meghatározzák miként érdemes az egyes célcsoportokhoz közeledni, a projekt várhatóan miként zajlik le, milyen speciális felmerülő problémákkal lehet találkozni az egyes piacokon. Az egyes célcsoportok eltérő módon tudják a beruházáshoz szükséges forrásokat előteremteni. A jogi környezet miatt pedig a vállalkozások számára az egyes piacokra való belépés korlátjai is eltérőek. A különbségek azonosítása elengedhetetlen az egyes piacokon érvényes mechanizmusok megértéséhez.
Dinya és társai (2006b) fenntartható energiagazdálkodási kutatásainak tapasztalatai azt sugallják, hogy „a professzionális tájékozottság hiánya nemcsak a lakossági, de a közüzemi és a vállalati szférában is fennáll (ha csekélyebb mértékben is), vagyis a problémák között az ebből fakadó következmények ennél a két szféránál is jelentkezhetnek. A piaci szereplők viszonya emiatt némileg aszimetrikus, a vevők hátránya (kiszolgáltatottsága) érzékelhető az eladókkal szemben”. Az épületenergetikai piacot a továbbiakban kizárólag a lakossági piac
szemszögéből vizsgálom, ahol a vállalkozások közti „tiszta verseny” érvényesülésének feltételei a leginkább teljesülni tudnak.
2.9. táblázat: Energia megtakarítási beruházások vevői és jellemzői. Forrás: (Bíró-Szigeti, 2009a) („Vállalkozások marketingtevékenységének feltárása” saját mélyinterjús felmérés eredményei alapján)
Vevők Szervezeti Lakossági
Közületi Vállalati (ipari) Célok Működési és fenntartási
költségek csökkentése
Működési és fenntartási költségek csökkentése
Fenntartási költségek csökkentése Komfortnövelés - közösségi
érdekek
Komfortnövelés –
alkalmazotti és vevői érdekek
Komfortnövelés – saját érdekek Példamutatás (EU elvárás) Környezettudatosság Presztízs szempont
Társadalmi felelősségvállalás Környezettudatosság Jellemző
források
Állami forrás Önerő Önerő
Pályázat Pályázat Pályázat
Önerő ESCO Hitel, ESCO
Ajánlatok beszerzése
Közbeszerzési pályázat kiírása Ajánlatkérés Ajánlatkérés Pályáztatás
Projekt / beruházás menete
A beruházónak először meg kell pályáznia a munkát, majd a pályázat elnyerése esetén lesz lehetősége/érdeke részletes kivitelezési tervek elkészítésére. A közbeszerzési eljárások hátrányos jellemzője, hogy a szükséges munkálatokat előre meghatározott összegből kell megvalósítani, így a beruházónak kell az árfolyam ingadozásból és a kivitelezés során fellépő kockázatokat viselnie. A közbeszerzési munkákra így gyakran a valós piaci érték feletti ajánlatok érkeznek, valamint erősen megmutatkozik a korrupció és a körbetartozás is. ESCO12 jellegű beruházási forma jogi szempontból nehezen kivitelezhető közületi szervezetek esetén.
1. Klasszikus árajánlat alapú ajánlatkérés, amikor a vállalati (ipari) szervezet keres fel több vállalkozást és ajánlatot kér szükséges munkálatokról.
2. Egyre inkább terjedőben lévő másik forma, amikor a (ipari) szervezet pályázatot ír ki, de lehetőséget kínál a pályázatban résztvevők
számára alapos
terepfelmérésre, mely alapján a legjobb ár/értéket kínáló pályázót választja ki.
Amennyiben a beruházás ESCO jelleggel valósul meg, akkor a beruházó fél érdekelté válik a munkálatok minél jobb tervezésében és kivitelezésében, valós megtakarítást eredményező beruházásban, és a szakszerű üzemeltetésben.
A lakossági vevők klasszikus vevői döntéshozási folyamaton mennek keresztül. Ajánlatot kérnek olyan vállalkozásoktól, amelyek az információgyűjtési szakaszban felkeltették érdeklődésüket, majd vevői szegmensenként gyakran eltérő szempontok alapján döntést hoznak.
1. Miután a lakossági vevők többsége nem rendelkezik a döntés objektív meghozatalához szükséges műszaki és gazdasági ismeretekkel, így gyakran az ár és a személyes benyomás alapján döntenek egy-egy technológia vagy vállalkozás mellett, összességében szubjektív módon.
2. Többlakásos lakóépületek, és több-tulajdonosú ingatlanok esetén egyre gyakrabban mérnöki irodáktól, komplex tevékenységre képes vállalkozóktól, gyártóktól, rendszergazdáktól kérnek teljes-körű, esetleg a finanszírozást is magában foglaló ESCO ajánlatot.
Problémák A közbeszerzési pályázatok
jellemzői és
rugalmatlansága miatt nem tud az energiahatékonyság szempontja
maradéktalanul érvényesülni.
Drága.
Korrupció veszélye.
Korrupció veszélye Az 1. esetben a vevő érdeke károsodhat. A nem megfelelő minőségű és teljesítményű termékek beépítése esetén nem valósul meg az elvárt mértékű energia megtakarítás, illetve kívánt komfortérzet.
Erős árverseny, mely hosszú távon minőségi problémákhoz vezethet.
12 ESCO alapú finanszírozási forma, amikor a beruházó viseli a teljes beruházási összeget is, azonban a beruházás hatására létrejövő megtakarítás arányában, az üzemeltetés előre meghatározott időtartama alatt jutalékot kapnak, mely jutalék összege fedezi a beruházási összeget és a sikerdíjukat.
2.4.2. A szükségletek, igények és a hozzájuk kapcsolódó kereslet azonosítása
A szükséglet hiányérzetet jelent. Az emberi szükségletek bizonyos alapvető kielégítetlenség esetén hiányérzetként jelentkeznek. Az igények az ilyen alapvető szükségletek konkrét kielégítésére irányulnak. A megfelelő (komfortos) hő érzékeléséhez és fiziológiai szükségletek ellátásához pedig energiaforrások felhasználása elengedhetetlen. A lakossági energia megtakarítás során elsőként a várható igényeket kell azonosítani, azaz azon háztartási energiafelhasználási pontokat, ahol az egyes épületenergetikai technológiák komplex alkalmazásával az energiafogyasztás és a komfortérzet optimalizálható.
Lakossági szinten az energiafelhasználásból eredő energiaigény két nagy csoportra oszlik:
villamos energiára és hőenergiára. Az egyes háztartásokban előforduló energiafelhasználási pontok azon szükségleti cselekvéseket foglalják magukba, melyek (villamos vagy hő-) energiát igényelnek kielégítésük során. Mindezen energiafelhasználási módokat, tevékenységet, és a hozzájuk kapcsolódó energiaforrást foglalja össze a 2.16. ábra.
A kereslet egy konkrét termék iránti olyan igény, ami mögött vásárlóképesség és vásárlási hajlandóság áll. Itt is érvényes a szabály, hogy a vevők elsősorban nem termékeket kívánnak venni, hanem a szükségleteiket kielégíteni. Ebből eredően az átgondolt épületenergetikai tervezés során a jövőbeli szükségleti pontok azonosítására, a kívánt komfortfokozat és az energiafelhasználás mértékének becslésére nagy hangsúly tevődik. Az egyes szükségletek ugyanazon energiaforrással is kielégíthetők, a választás a „testreszabott” tervezés alapján dől el. Megjegyzendő, hogy normál esetben, egy-egy népességi generáció tekintetében energetikai termékekre vagy szolgáltatásokra irányuló jelentősebb igény új ingatlan építése vagy vásárlása, illetve azt követően mintegy 20-25 év múlva, a használt ingatlan felújítása során keletkezik. Természetesen, a fenti két alapvető igény mellett, illetve között kisebb mértékű javítási, vagy korszerűsítési igények is felléphetnek.
2.16. ábra: A háztartások általános energiafelhasználási módjai technológia és tevékenység alapján.
Forrás: Saját szerkesztés. Felhasználva: (Glücklich, 1989; 11)
2.4.3. Termékek és termékekhez kapcsolódó kínálat
A kínálat az eladásra szánt termékek és szolgáltatások összessége adott áron. Ahhoz, hogy az egyes energiafelhasználási szükségletek kielégítést nyerjenek, testreszabott termékeket és technológiai megoldásokat elérhető áron kell kínálni. Felhasználási módjuk és helyük szerint háztartásonként különböző technológiai megoldások biztosíthatják a nagyobb energia megtakarítást és a magasabb energiahatékonysági szint elérését, valamint az energia megtakarításból származó bevételek és a beruházási költségek alapján a megtérülés időtartamát.
Az épületenergetikai termékek az alkalmazási területük és az alkalmazott technológiák szempontjából a 2.10. táblázatban bemutatott nagyobb csoportokra bonthatóak - a teljesség igénye nélkül. A csoportosítás a következő szempontok szerint történt. Az alkalmazás célja kétirányú lehet. Az egyik irány az épület által felhasznált hőenergia előállítására fókuszál, és itt további két csoportot lehet megkülönböztetni az energiaforrástól függően illetően (megújuló vagy fosszilis). Ebbe a kategóriába soroltam a villamosenergia előállítására
A háztartások általános energiafelhasználási módjai technológia és tevékenység alapon
Hő Villamos áram
Hőtermelő berendezések
Meleg víz Meleg levegő Hideg levegő
Fűtés
Főzés, sütés
Tisztálkodás Szárítás Légkondicionálás
Főzés, sütés
Világítás
Gépi mosás, mosogatás Mosogatás
Elektromos készülék
Fűtés
Háztartási gépek üzemeltetése Épületgépészeti rendszerek berendezéseinek üzemeltetése
létrejött technológiákat, melyek lakossági célból hazánkban csak egyes tanyákon használatos, széleskörű elterjedése nem jellemző. A másik irány azon technológiai megoldásokat foglalja össze, melyek már meglévő vagy előállított energia hatékony továbbítását, leadását, megtartását teszik lehetővé. Az egyes termékek vagy technológiai megoldások közti választást az előzetes szükségletek feltárása és testre szabása alapján történik (például: fosszilis és megújuló energiaforrások együttes alkalmazása). A kínálat a világszerte kibontakozó kutatási, fejlesztési és gazdasági aktivitás nyomán egyre szélesebb. A termékek és technológiák köre egyre inkább képes egyénre szabott, komplett megoldásokat kínálni.
2.10. táblázat: Épületenergetikai termékek és technológiák csoportosítása. Forrás: (Bíró-Szigeti, 2009a)
Alkalmazás célja Csoportok Termékek, technológiai megoldások
Lokális (épület) villamos- és hőenergia
előállításhoz tartozó rendszerek fő elemei.
Fosszilis
energiaforrásokra épülő épületgépészeti megoldások (hőenergia)
Központi hőtermelők
(gáz-, olaj-, szilárd tüzelőanyag tüzelésű kazánok, elektromos kazánok)
Egyedi fűtőkészülékek
(ventilátoros,- vagy ventilátor nélküli gáz, elektromos konvektorok, olaj, szilárd, gáz, gáz-, és elektromos hősugárzók)
Központi hőtermelővel kombinált használati meleg-víz termelő berendezések
(kombi gáz, olaj, és vegyes-tüzelésű kazán)
Központi használati meleg-víz termelő berendezések (átfolyó-, és tároló jellegű gáz, tároló jellegű villany boiler)
Használati meleg-víz termelő berendezések - a fogyasztás helyén termelő
(fatüzelésű fürdőhenger, átfolyó-, vagy tároló villamos „kis”víz-melegítő)
Elektromos klíma Megújuló
energiaforrásokra épülő épületgépészeti megoldások (hőenergia)
Hőszivattyú Napkollektor Légkollektor
Biomassza vaskályhák, szilárd, és biomassza tüzelésű kazánok és cserépkályhák, fatüzelésű kandallók.
Fatüzelésű kályha Egyéb megoldások
(villamos energia)
Generátor Napelem Szélkerék Hatékony és
takarékos energia továbbítás és leadás
Épületgépészeti megoldások
Takarékos víz-szerelvények alkalmazása Épületgépészeti rendszerek korszerűsítése:
primer energia megválasztása
hő-leadók korszerűsítése
hidraulikai egyensúly megteremtése, beszabályozás
szabályozhatóság, mérhetőség megteremtése
a rendszerek felülvizsgálata, üzembiztonság szempontjából Egyéb megoldások Árnyékolástechnika
Építőanyagok, hőszigetelés Megfelelő növényzet telepítése Külső nyílászárók javítása, cseréje Világításkorszerűsítés
2.5. AZ ÉPÜLETENEGETIKAI VÁLLALKOZÁSOKRA HATÓ MAKROKÖRNYEZETI TÉNYEZŐK