3. AZ ENERGIAMEGTAKARÍTÁSI BERUHÁZÁSOK ÉRINTETTJEINEK VIZSGÁLATA
3.1. A KÖZVETLEN (PIACI) ÉS KÖZVETETT (INTÉZMÉNYI) ÉRINTETTEK, VALAMINT AZ
a célok sikeres elérése érdekében mikro- és kisvállalkozások hatékony „lobby tevékenységének” előkészítéséhez.
Az érintettek elemzésének módszere segítségével feltérképezhető, hogy egy szóban forgó projekttel különböző szinteken kapcsolatba kerülő potenciális érintettek – vevők különböző csoportjai, szakemberek, döntéshozók, helyi közösség tagjai, civil szervezetek, informális érdekcsoportok, az üzleti szféra képviselői stb. – érdekei milyen viszonyban vannak a lakossági energiamegtakarítási beruházások által képviselt érdekekkel és célokkal, valamint az érdekeik miként befolyásolhatják a megvalósítást.
3.1.1. A vizsgálat tárgya
A fejezet célja, hogy az energiamegtakarítási projekteknek az érintettek szempontjából történő megközelítése egy pontosabb piac képet adjon a hazai épületenergetikai ágazat szereplőiről. Az érintettek elemzésével – mely ugyan elfogadott piacelemzési módszer, de még nem alkalmazzák ezen a piacon – árnyaltabb képet kaphatunk az energiamegtakarítási beruházások szereplőiről.
A háztartások energiamegtakarítási projektjeit többnyire a hazai mikro- és kisvállalkozások végzik el, akik számára a egy sikeres beruházás létrejöttében a legnagyobb kihívást az erős verseny, a rossz gazdasági helyzet és a potenciális vevők alacsony informáltsága jelenti. Az energiamegtakarékossági beruházások mennyiségi növelésében az állam is kiemelkedő szereppel bír, különféle támogatásokkal tudja leginkább segíteni ezt a piacot. Azonban az elégtelen információk és különböző szervezetek és érdekcsoportok lobbi-tevékenysége miatt gyakran nem a leginkább szükséges formában tudja nyújtani ezt a segítséget. A fejezet minden érintett érdekviszonyát vizsgálja, de a dolgozat a háztartások, az épületenergetikai mikro- és kisvállalkozások és az állam számára hordozhatja a legtöbb hasznos információt a további, hosszú távú stratégiáik, cselekvési terveik és akcióik meghatározása érdekében.
A vizsgálat kifejezetten a lakossági szegmensre irányult, mivel a mikro- és kisvállalkozásoknak ez az egyik legnagyobb piaci területük (a szervezeti piac mellett). Napjainkban több érintett részéről nagy erőfeszítések figyelhetők meg e szegmens energiatakarékossági tevékenységének ösztönözésére, mert az energiafogyasztás csökkentésében nagy piaci és gazdasági potenciál rejlik. Következésképpen, az épületenergetikai projektek vizsgálata az
érintettek szemszögéből nélkülözhetetlen információkat tárhat fel a piaci feltételekről és a lehetőségekről, akik a tervezésben, a kivitelezésben, a beruházások finanszírozásában stb.
érdekeltek.
A vizsgált lakossági energiamegtakarítási beruházások piaci szegmensébe tartoznak az új épületenergetikai rendszerek és/vagy berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése, valamint meglévő vagy új épületek felújítási munkái. Az 3.1. ábra célja, hogy szisztematikusan mutassa be a háztartási beruházások berendezéseinek és felhasználási területeinek legfőbb kategóriáit.
3.1. ábra: A lakossági energiamegtakarítási beruházások technológiai területei. Forrás: (Bíró-Szigeti, Vágási, 2009; Bíró-Szigeti, 2009c).
3.1.2. A vizsgálat módszere és menete
A vizsgálatot mikro- és kisvállalkozók tulajdonosai és vezető menedzserei között folytattam le (2008 tavasz és 2009 ősz között), további hozzáadott információt pedig épületenergetikai energiamegtakarítási projektek szakértőitől nyertem. A kutatásnak ebben a fázisában 5 személyes interjú készült tulajdonosokkal és menedzserekkel, további 12 interjú pedig szakértőkkel. Az interjúk elősegítették a különböző érintettek meghatározását, szempontjainak azonosítását és széleskörű megközelítését. A vállalatvezetői és a szakértői interjúk struktúrája megegyezett. A mélyinterjú kérdéseit az 1.a számú melléklet tartalmazza. A vizsgálat a következő kérdéskörökre irányult:
Melyek az adott érintett saját céljainak megvalósítása érdekében preferált érdekei?
Milyen előnyei származnak abból, ha a beruházás megvalósul, illetve ha támogatja a megvalósulását?
Milyen erőforrásokat lenne hajlandó az érintett a beruházás megvalósulása, vagy megakadályozása érdekében mozgósítani?
Milyen érdekei ütköznek a beruházás megvalósulásával?
Hogyan viszonyulnak az érintettek egymáshoz?
Milyen befolyással és fontossággal bírnak az egyes érintettek?
Milyen kockázatokkal kell számolni az érintettek között a projekt során?
Milyen kapcsolati rendszer azonosítható, mely szerepkörökbe sorolhatók az érintettek a projekt egyes fázisaiban?
A saját kutatási célt szolgáló kutatási összefoglaló a különböző érintettek azonosítását, valamint motivációikat és speciális erőforrásaikat tartalmazza, amelyek elősegíthetik a különböző energiamegtakarítási beruházások kezdeményezését, kivitelezését és támogatását. Az érintettek lehetnek olyan egyének vagy szervezetek, akik ténylegesen részesei az adott beruházásnak, vagy akiknek az érdekei hatással lehetnek a projektek véghezvitelére, esetlegesen befolyásolni is tudják azok céljait és kimenetelét (Freeman, 1984). Más megközelítésben az érintettek körébe tartoznak azok a támogatók, akiknek előnyük származik a sikeres beruházások megvalósulásából (Girán, 2006).
Az érintettek azonosítása az Overseas Development Administration által kifejlesztett módszerre épül (ODA, 1995). Eszerint az érintettek három fő kategóriába sorolhatók:
elsődleges érintettek, másodlagos érintettek és „kívülállók”. Amennyiben a beruházás – akár pozitív, akár negatív értelemben – meghatározó hatást gyakorol az adott érintettre, úgy primer érintettről beszélhetünk. Abban az esetben viszont, ha a vizsgált érintett közvetítő szerepet játszik a primer érintett érdekeinek érvényesítésében, szekunder érintettről beszélhetünk. „Kívülállóknak” nevezzük azokat az érintetteket, akik passzív tényezőként vannak jelen (például természeti környezet), így nem tudnak bizonyítható módon hatást gyakorolni a beruházások kimenetelére.
A lehetséges érintettek meghatározását az alábbi előkészítő munkák elvégzésével kezdtem:
A beruházás megvalósítása során a potenciális érintettek (személyek, szervezetek vagy érdekcsoportok) meghatározása.
Az érintettek, a tervezett projekt sikeréhez fűződő – mind pozitív, mind negatív - érdekeinek és erőforrásainak meghatározása.
Azoknak az előnyöknek a számbavétele, amelyeket – az érdekek találkozása során – a beruházás képes lehet az egyes érintetteknek biztosítani.
A primer, a szekunder érintettek és a „kívülállók” elkülönítése.
Az egyes érintettek kapcsolódási pontjainak (hálózatának) feltárása.
Az egyes érintettek befolyásának és fontosságának meghatározása.
Az érintettek kapcsolati rendszerének és szerepkörök azonosítása.
Kockázati tényezők, konfliktuspontok feltárása az egyes érintettek között.
A kutatási eredményeket az ODA módszertan által javasolt struktúrában táblázatokba és ábrába foglaltam, melyek a következő fejezetekben részletesen bemutatásra kerülnek.
3.1.3. Eredmények és értékelésük
Az eredményeket az ODA modell által javasolt felépítés szerint mutatom be a következő fejezetekben. A 3.2. alfejezet értelmezi az érintettek körét, annak csoportosítását, valamint az egyes érintettek motivációinak, érdekeiknek és erőforrásinak feltárását, továbbá az információkból származó tapasztalatok, következtetések leírását. A 3.3. fejezetben az energiamegtakarítási beruházások elemzése során az érintettek befolyásának és fontosságának meghatározását végeztem el, az eredményeket mátrixszerűen ábrázoltam. A 3.4. fejezetben az érintettek kapcsolati modelljét készítettem el, mely szemlélteti a különböző szereplők kapcsolódási pontjait és az egymáshoz viszonyított pozícióit. Végezetül (3.5. fejezet) az érintettek az energiamegtakarítási projektekhez fűződő kockázatainak és feltételezéseinek összefoglalását végeztem el, mely mindazon veszélyeknek és lehetséges buktatóknak a számbavételét és kritikus elemzését foglalja magában. Az elemzés célja, hogy hatékonyan lehessen felkészülni az energetikai beruházásokkal kapcsolatban felmerülő akadályok megelőzésére, illetve leküzdésére.
3.1. táblázat: Energiamegtakarítási beruházások érintettjei, érdekeik és erőforrásaik. Forrás: (Bíró-Szigeti - Vágási, 2009; Bíró-Szigeti, 2009c). Felhasználva:
(Szigeti, 2006b; Ürge-Vorsatz, Füle, 1998) („Érintettek elemzés” saját mélyinterjús felmérés eredményei alapján)
Érintettek kategóriái
Érintettek megnevezése
Érdekek/motivációk A projekt céljaival egybeeső érdekek/motivációk
A projekt céljaival ütköző érdekek/motivációk
A projekt viszonylatában releváns erőforrásai
Adott erőforrás felhasználásának
lehetősége Primer
érintettek
Épületenergetikai vállalkozások:
Gyártók Keresletnek megfelelő minőségű, alacsony áru, piacképes termékek, profit, szakmai elismerés, versenyelőny.
Hírnév megalapozása, gyártás, energiatakarékos és piacképes termékek.
A verseny, az alacsony ár minőség-romlással párosulhat. Külföldi vállalkozások az alacsony kereslet miatt kivonulhatnak a hazai piacról.
Gyártási eszközök, szakmai ismeretek.
Gyártás, fejlesztés.
Tervezők Gyártóktól és
forgalmazóktól származó jutalék, szakmai kihívás, energia hatékony rendszerek tervezése.
Energiatakarékos energetikai rendszerek tervezése.
Gyártók jutalék mértékétől függ a tervezés során beépítendő termékek köre.
Nem történik tényleges
„testreszabás”.
Szakmai ismeretek. Termékek tervezése, fejlesztés, tanácsadás.
Forgalmazók Piacképes termékek és szolgáltatások kínálása értékesítésre. Profit és szakmai elismerés, márkaismertség.
Jó ár/értéken megfelelő minőségű technológiai megoldások kínálása.
Mennyiségi és nem minőségi eladás dominál, nem a vevők érdeke a fő szempont. Nem térülnek meg a beruházások.
Szakértelem,
munkaeszközök, tőke, munkaerő.
Termékek és szolgáltatás forgalmazása, tanácsadás, Kivitelezők Megfelelő minőségű
termék beépítése.
Piacképes termékek és szolgáltatások kínálása értékesítésre és kivitelezésre. Profit és szakmai elismerés.
Szakmailag megfelelő technológiai megoldások alkalmazása és a kivitelezés során.
Minőségi kivitelezés hiánya esetén a gyártóra vagy forgalmazóra hárítanak. Nem a vevők érdeke a fő szempont.
Nem térülnek meg a beruházások.
Szakértelem,
munkaeszközök, tőke, munkaerő.
Kivitelezés, szolgáltatások nyújtása, tanácsadás.
Vevők (háztartások)
Energia- és
költségmegtakarítás, modern technológia alkalmazása, megtérülő beruházás.
Költségmegtakarítás, ingatlan értékének megnövekedése, javuló komfort.
A magas beruházási költségek és a hosszú megtérülési idő hátráltatják a beruházásokat.
Pénzügyi forrás (saját
tőke, hitel,
támogatások, ingatlan)
Beruházás épületenergetikai megtakarítási projektekbe.
Szekunder érintettek
Állam Gazdasági
versenyképesség és fejlődés.
Nemzetgazdasági szinten kiadások csökkentése, energiafüggőség csökkentése.
Megfelelés egyéb lobbi szervezetek akaratának.
EU és nemzetközi finanszírozási
beruházások, törvényi szabályozások.
Pályázati felhívások és beruházások
támogatása, tanúsítási rendszerek,
lobbitevékenység.
Önkormányzat Költségmegtakarítás, regionális fejlesztés, regionális
szintű energiaproblémák megoldása.
Decentralizált energia-előállítás ösztönzése, csökkenő szállítási költségek, alacsonyabb energiaár.
Magas költségű képzések, támogatások nyújtása.
Bürokrácia.
Engedélyezési funkciók, emberi erőforrás, saját pénzügyi források.
Igazgatás, engedélyezés és ellenőrzés.
Energiamegtakarítási beruházások
kezdeményezése, társadalmi oktatási programok.
Környezet-védelmi szervezetek
Környezet és
energiaforrások védelme.
Környezettudatosság növelése.
Konfliktus egyéb érintettek érdekeivel (üzemanyag, gáz, olaj lobbi stb.) Erős az olaj- és gáz-lobbi befolyása.
Szakmai ismeretek, emberi erőforrások, szervezeti finanszírozás, törvényes képviselet.
Kampányok, szakmai tanácsadás,
lobbitevékenység.
Energia-szolgáltató vállalatok, energiatermelő vállalatok
Energetikai
szolgáltatások, profit, fogyasztói igények kielégítése.
Energiatakarékos megoldások, új
szolgáltatások fejlesztése, energiatakarékossági ismeretek terjesztése, vevőhűség.
Energiából származó profit csökkenése. Piacszűkülés.
Szakértelem, infrastruktúra.
Infrasturktúra fejlesztés és új szolgáltatások.
Pénzügyi intézmények
Profitbővítés, hitelközvetítés
Beruházások finanszírozásának megkönnyítése
Kockázat a megtérülés és a hitel visszafizetése miatt.
Pénzügyi források. Hitel, beruházások.
Versenytárs vállalkozások
Versenyképesség és piaci részesedés növelése.
A versenyhelyzet fejlesztéshez, új szolgáltatásokhoz, alacsonyabb árakhoz vezethet.
Alacsonyabb árak alacsonyabb minőséggel is párosulhatnak.
Szakértelem,
munkaeszközök, tőke, munkaerő.
Kedvezőbb ajánlatok, fogyasztók
“elcsábítása”.
Egyetemek, kutatóintézetek
Energiatakarékos megoldások fejlesztése, társadalmi és gazdasági hatások vizsgálata és érdekek feltárása.
K+F irányvonalak meghatározása, az eredmények ipari adoptálása, oktatás.
A kutatási beruházások függnek a támogató
programoktól és eszközöktől.
Eltérés az egyetemi és az ipari kutatási érdekek között.
Emberi erőforrás, laboratóriumok.
K+F, ipari alkalmazás, oktatás.
Lobbi szervezetek (üzemanyag, gáz, olaj lobbi stb.)
Olaj- és gázfogyasztás szükségletének fenntartása.
Új igények és projektek az energiatakarékosság fokozása miatt.
Rövid távú, maximális profit szemléletű gondolkodás, mely a meglévő készletek mielőbbi értékesítéséhez vezet.
Kapcsolati tőke. Beruházások és szervezetek elleni lobbi tevékenység.
„Kívülállók” Természeti környezet
Klímavédelem, fenntartható energiafelhasználás.
Energiaforrásokkal takarékosság és üvegházhatást előidéző gázok csökkentése.
Az energiatakarékos megoldások új környezeti problémákat is generálhatnak.
Energiaforrások. Fenntartható energiafogyasztás.
3.2. AZ ÉRINTETTEK KÖRÉNEK MEGHATÁROZÁSA, ÉRDEKEIK ÉS ELLENÉRDEKEIK,