Az innováció és a termékfejlesztés értelmezése és ösztönzői az

felülvizsgálata szükséges, mind az épületen (ereszcsatorna, összefolyó), mind az épületek körül, mind a településeken (vízelvezető árkok).

Az éghajlatváltozás városokat érintő fontosabb tendenciái közül kiemelendők az egyenetlen csapadékeloszlás, a szárazabb nyári időszakok, a szélsőséges hőmérséklet-ingadozások és légáramlások, valamint a nehezen kezelhető nyári hőhullámok. A beépített területek túlzott terjeszkedésével az átszellőző folyosók megszűnnek, a zöldterületek összezsugorodnak.

2.2.3.3. UV sugárzás emelkedése

UV sugárzás növekedésével külső felületvédelem fontossága felértékelődik elsősorban napsütésnek kitett anyagoknál, a műanyag és fa szerkezeteken. A fokozódó UV sugárzás hatására csökken az építőanyagok színtartóssága, hamarabb kifakulnak, tönkremennek.

2.2.4. Az innováció és a termékfejlesztés értelmezése és ösztönzői az épületenergetikai

és szolgáltatásfejlesztéseket, ha azokhoz nem tudnak újszerű és sikeres üzleti modelleket társítani, és/vagy azt minden projektelemre kiterjedő rendszerinnovációval alátámasztani. Az innováció egy nemzetközi szervezeti definícióját is idézhetjük, amely különösen érvényes az energiamegtakarítási projektekre: az OECD szerint az innováció olyan változás is lehet, amely során a piacon, az iparban és a kereskedelemben felhasznált termék, illetve szolgáltatás új vagy továbbfejlesztett műveletté alakítva kerül hasznosításra, illetve megjelenhet társadalmi szolgáltatások újfajta megközelítéseként is (OECD, 1993).

A hazai épületenergetikai mikro- és kisvállalkozásokat jelenleg több tényező is ösztönzi, hogy épületenergetikai termék- és szolgáltatásfejlesztésbe kezdjenek a lakossági piacon.

Mindezeket elméleti megközelítésben az innováció hét forrásának szempontjai (Drucker, 1998, 152-177. o.) segítenek beazonosítani – a vállalati magatartást, a változásokra adott válaszokat szem előtt tartva. A források ösztönzik arra az épületenergetikai mikro- és kisvállalkozásokat, hogy energetikai termék és szolgáltatás portfoliófejlesztésbe kezdjenek.

Az innováció hét forrását az alábbiakban az energiatakarékosság példáján keresztül mutatom be, Vágási (2001, 41-42. o.) által feldolgozott formában:

1. Váratlan dolgok: a vállalkozás számára váratlan külső események. Témám szempontjából példaként említhető, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok különböző energetikai termékek értékesítését ösztönözheti. A 2008-as gázkrízist követően igen széleskörben terjedt el az az értékesítési stratégia az épületenergetikai vállalkozásoknál, miszerint érdemes a lakossági fogyasztóknak függetleníteniük magukat a fosszilis energiahordozóktól, így még inkább a megújuló energiaforrásokra épülő technológiákra helyezték a hangsúlyt.

2. Ellentmondások: amelyeket a vállalkozás a gazdasági jelenségek, a valóság és a feltételezések között tapasztal. A 2007-ben a lakossági energia megtakarítási program pályázóinak száma csökkent, míg átlagosan közel 50 százalékos gázáremelkedést lehetett prognosztizálni ebben az évben, mely logikusan az energiatakarékosságot ösztönözné.

3. Különféle folyamatok szükségletei: amely során a vállalkozás az elvégzendő feladatok jobb megoldását tűzi ki célul. Az épületenergetikai projektek terén előtérbe kerül a háztartások energetikai rendszerének kiépítése oly módon, hogy az energiatakarékosság a költségtakarékosság és hosszú távú érdekek szempontjával is ötvöződik. Egy

épületenergetikai vállalkozás nem csupán egy adott háztartás energetikai rendszerét építi ki, hanem azt energiatakarékos módon, környezettudatos szemlélettel teszi, hosszútávú trendeket is figyelembe véve.

4. Iparágak és piacok strukturális változásai: energiaigények növekedése, azonban az erőforrások rendelkezésre állása korlátozott, energiaár növekedés prognosztizálható a jövőben.

5. Demográfiai változások: társadalmi változások, például folyamatosan növekvő komfortigények, klímahasználati igény terjedésének egészségügyi kívánalma stb.

6. Szemléletváltozás a társadalomban: a környezettudatossággal együtt nő az energiatakarékos megoldások keresése és a megújuló energiaforrások elfogadása.

7. Új tudás: a fogyasztók számára növekvő ismeretanyag érhető el az energiatakarékos megoldásokról és a környezetre gyakorolt hatásokról. A vállalkozóknak új ismereteket és képességeket kell elsajátítaniuk a technológia, a piac, a versenyképesség, stb. terén.

2.2.4.2. A termékfejlesztés szintjei és termék-szolgáltatás rendszerek értelmezése az energiafogyasztás szemszögéből

A termékekkel – többek közt épületenergetikai termékekkel - kapcsolatos jelenlegi szemlélet kiemelten kezeli a környezeti kritériumoknak való megfelelést. A következő irányzatokkal lehet az általános megközelítésben találkozni: design for environment („környezetre való tervezés”), a zöld- (green-), a környezeti- (environmental-), ökológiai (ecological-) termékfejlesztés, valamint az öko-design (Kőszeghy, 2006). Megemlítendő továbbá a fenntartható jelző esetenkénti leszűkített használata is: példaként említhető Fuller és Ottman (2002, 1231-1238. o.) a fenntartható termékfejlesztés kifejezést használják, miközben kizárólag környezeti kérdésekkel foglalkoznak.

A fenntarthatósági kritériumoknak (bővebben lásd 2.3. fejezet) való megfelelés tekintetében a termékfejlesztés négy szintje határozható meg (Charter – Chick, 1997, 5-6. o.), amelyek két fő kategóriába foglalhatók (2.12. ábra) az innováció foka szerint. Az egyes szinteket energiahatékonysági szemszögből értelmezem.

1. Kategória: Hagyományos megoldások keresése

A fejlesztési feladatok elsősorban mérnöki szemléletmódot érvényesítenek. A fogyasztói szükségleteknek a megszokott séma szerinti kielégítésén túl, szinte kizárólag környezeti szempontok uralkodnak a tervezés fázisa során.

 Kiigazítás/kijavítás: utólagos, kisebb technológiai módosítások, melyekkel kiegészítő technológia segítségével csökkenthető a negatív környezeti hatás. A károsanyag kibocsátás csökkentését is ide soroljuk. Az energiafelhasználás során a károsanyag kibocsátás csökkenthető kéményekre szűrők szerelésével, valamint a kibocsátás csökkentésével.

 Finomítás: a felhasznált energia és alapanyag csökkentése mind a gyártás, mind a termék használata során. Például kondenzációs kazánok fejlesztésével a gázfogyasztás csökkenését érték el.

 Újratervezés: a teljes életciklus mentén történő környezeti átgondolás és javítás, amikor a fogyasztói szükséglet kielégítése a megszokott struktúrában történik.

Például egyes épületenergetikai termékek modern formát öltenek, mellyel a lakás díszét képzik.

2. Innovatív megoldások keresése: az előzővel szemben kreatív, új megoldásokat kínál, a fogyasztói szükséglet (pl.: megtérülő energetikai befektetések) újraértelmezése révén.

 Újragondolás: a fogyasztói szükségletet újragondolva, átfogalmazva, azt jobban megértve a fogyasztók számára már nem kifejezetten termékek, hanem megoldások kínálása az elsődleges szempont. Ehhez a hagyományos, termék-központú megközelítést a szükséglet-központú megközelítésnek kell felváltania.

Az utóbbi szint esetén a fogyasztói alapszükségletek feltárását kell elvégezni (Törőcsik, 2003;

Dobers - Strannegard, 2005, 324-336. o.) az épületenergetikai gyártó vállalkozásoknak, hogy elkerülhessék a marketing rövidlátás⁵ esetét (Levitt, 1983).

Az épületenergetikai innovatív megoldások egyik módja lehet a termék-szolgáltatás rendszerek (product-service systems, PSS) bevezetése, melyeket Tukker – Tischner (2006) három csoportba sorolt:

5 Ha a vállalat azt gondolja, hogy a terméke olyan tökéletes, hogy szinte mindegy, hogy ki vásárolja meg. Ha nem szegmentumokban gondolkodik, nem veszi észre a vevők különbözőségeit (Levitt, 1983).

1. Termékorientált szolgáltatások: a meglévő termékek élettartamának, hatékonyságának növelése egy kiegészítő szolgáltatás által, mely jellemzően kismértékű környezeti javulást eredményez. Példaként említhető a nyílászárók utólagos szigetelése, mellyel növelhető az élettartamuk és energiamegtakarítás érhető el.

2. Használatorientált szolgáltatások: mindazon megoldások, amellyel egy adott terméket felváltanak egy szolgáltatással – a hangsúly a termék-használaton van. Esetünkben jellemző megoldás a termékek közös használata (pl. társasházak esetén közös kazán, illetve távhő használata), illetve bérlése, melyek számottevő környezeti hatékonyságjavulást eredményezhetnek.

3. Eredményorientált szolgáltatások: olyan innovatív megoldásokat (termék-szolgáltatás rendszereket) takarnak, melyek kialakítása a fogyasztás motivációjának megértése révén lehetséges és radikális javulást eredményezhet. Jó példa erre a napjainkban terjedő energetikai házfelügyeleti rendszerek alkalmazása, melynél a termék és a hozzá kapcsolódó szolgáltatás együttesen jelentik a megoldást.

2.12. ábra: A (környezet)tudatos termékfejlesztés szintjei. Forrás: (Charter – Chick, 1997; 5)

2.2.4.3. Legjellemzőbb energiamegtakarítási területek

Jelenleg a háztartási léptékben megvalósítható energia megtakarítási intézkedések közül elsősorban a meglévő épületek utólagos hőszigetelésére, a légzárás fokozására, a passzív energiahasznosítási lehetőségekre, illetve a gépészeti rendszerek korszerűsítésére fektetik a

Újragondolás

‘Új szemlélet’

Fejlettségi fok

Idő Innovatív megoldás

Újratervezés

‘Tökéletesítés’

Hagyományos megoldás

Finomítás

‘hatékonyság’

Kiigazítás/kijavítás

‘csővégi’

legnagyobb hangsúlyt. Az alábbiakban ezeket a területeket sorolom fel Medgyasszay (2007b) munkája, valamint megnevezem az egyes technológiai területekhez tartozó energiatakarékossági lehetőségeket Ürge-Vorsatz és társai (2000) munkája alapján.

 homlokzati hőszigetelés,

 nyílászárók (hőszigetelő üveg, jól záródó keret),

 tetőszerkezetek (magastető, lapostető, zöldtető),

 padlásfödém (tető utólagos szigetelése),

 talajon fekvő padló,

 pincefödém (pince utólagos szigetelése),

 hőhidak (szigetelés),

 légzárás,

 fűtéskorszerűsítés (vezérelhető fűtésszabályzók),

 melegvíz előállítás korszerűsítése (használati melegvíz fogyasztás lakásonkénti mérése, megújuló energiaforrások alkalmazása - napenergia),

 szellőzés (egyedi szellőztető rendszerek kiépítése),

 passzív energiahasznosítás (épületforma, helyiségek elhelyezkedése, lehűlő felületek, alacsony beépítési sűrűség, télikertek),

 Világítás (energiatakarékos izzó, természetes fény).