AZ ÉRINTETTEK BEFOLYÁSÁNAK ÉS FONTOSSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE

Az energiamegtakarítási beruházások elemzése során egy adott érintett befolyásának és fontosságának meghatározása a következőképpen értendő. A befolyás arra vonatkozik, hogy milyen erős az adott érintett érdekérvényesítő képessége, míg a fontosság arra vonatkozik, hogy az adott érintett érdekei, problémái, szükségletei a tervezett beruházás szempontjából milyen mértékben fontosak és támogatandók.

3.3.1. Az érintettek befolyásának vizsgálata

Az egyes érintettek befolyásának meghatározásához 5-5 szempontot használtam fel súlyozva az egyes érintettek alapján (3.2. és 3.3. táblázat). A befolyást külön vizsgáltam formális és informális érdekcsoportok esetén, eltérő szempontrendszer szerint az ODA ajánlása alapján.

Formális szervezetek esetében az alábbi szempontok alapján végeztem az elemzést:

 Formális intézményi hierarchiában elfoglalt hely.

 A vezetőség döntéshozatali jogosultsága, a döntések érvényesülésének köre.

 A beruházás szempontjából stratégiailag fontos források felett való rendelkezés mértéke.

 Speciális tudásokkal, jártasságokkal való rendelkezés mértéke.

 Tárgyalási pozíció erőssége.

Informális szervezetek esetén a következő szempontok segítették az egyes érintettek befolyásolási mértékének a meghatározását:

 Társadalmi, gazdasági és politikai státusz.

 A szervezettség mértéke - a csoporton belüli konszenzus megléte vagy hiánya, a vezetők döntéshozatali hatékonysága.

 A beruházás szempontjából meghatározó források feletti rendelkezés mértéke.

 Más kulcsszereplőkkel kapcsolatos informális befolyásolás képessége.

 Más kulcsszereplőktől való függés mértéke - a csoporton belüli konszenzus megléte vagy hiánya, a vezetők döntéshozatali hatékonysága.

A súlyozás mértéke három kategóriába sorolható. Magas befolyás mértéke (3), közepes befolyás mértéke (2), míg az alacsony befolyás mértéke (1). A befolyás mértékét az egyes szempontokra adott értékek összege határozza meg.

3.2. táblázat. Az érintettek befolyásának meghatározását segítő szempontok formális szervezetek esetében. Forrás: Saját szerkesztés. Felhasználva: (ODA, 1995) („Érintettek elemzés” saját mélyinterjús felmérés eredményei alapján)

Érintettek megnevezése

Befolyás mértéke formális szervezetek esetében

Befolyás mértéke*

formális szervezetek

esetében összesen Formális

intézményi hierarchiában

elfoglalt hely

A vezetőség döntéshozatali jogosultsága, a

döntések érvényesü-lésének köre

A beruházás szempontjából

stratégiailag fontos források

felett való rendelkezés

mértéke

Speciális tudásokkal, jártasságokkal

való rendelkezés

mértéke

Tárgyalási pozíció erőssége

Állam Magas

(3)

Széles körű (3)

Magas (3)

Közepes (2)

Magas (3)

Magas (14) Önkormányzat Közepes

(2)

Korlátozott körű

(2)

Alacsony (1)

Alacsony (1)

Alacsony (2)

Alacsony (8)

Környezet-védelmi szervezetek

Alacsony (1)

Szűk körű (1)

Alacsony (1)

Magas (3)

Közepes (2)

Alacsony (7) Épületenergetikai

vállalkozások

Alacsony (1)

Szűk körű (1)

Magas (3)

Magas (3)

Alacsony (1)

Közepes (9) Egyetemek,

kutatóintézetek

Közepes (2)

Szűk körű (1)

Alacsony (1)

Magas (3)

Alacsony (1)

Alacsony (8) Pénzügyi

intézmények

Magas (3)

Széles körű (3)

Magas (3)

Közepes (2)

Magas (3)

Magas (14)

Energia-szolgáltató és termelő vállalatok

Közepes (3)

Korlátozott körű

(2)

Közepes (2)

Magas (3)

Közepes (2)

Közepes (12)

*Értéktartományok: magas: 13-15, közepes: 9-12, alacsony: 5-8.

3.3. táblázat. Az érintettek befolyásának meghatározását segítő szempontok informális szervezetek esetében. Forrás: Saját szerkesztés. Felhasználva: (ODA, 1995) („Érintettek elemzés” saját mélyinterjús felmérés eredményei alapján)

Érintettek megnevezése

Informális érdekcsoportok esetében

Befolyás mértéke informális szervezetek

esetében összesen Társadalmi,

gazdasági és politikai

státusz

A szervezettség

mértéke

A beruházás szempontjából

meghatározó források feletti

rendelkezés mértéke

Más kulcsszereplőkkel

kapcsolatos informális befolyásolás

képessége

Más kulcs-szereplőktől

való függés mértéke

Háztartások Közepes (2)

Alacsony (1)

Közepes (2)

Alacsony (1)

Magas (3)

Közepes (9) Lobbi

szervezetek

Magas (3)

Magas (3)

Magas (3)

Magas (3)

Közepes (2)

Magas (14) Természeti

környezet

Közepes (2)

Nem értelmezhető

Magas (2)

Nem értelmezhető

Magas (3)

Nem értelmezhető

(7)

*Értéktartományok: magas: 13-15, közepes: 10-12, alacsony: 5-9.

3.3.2. Az érintettek fontosságának vizsgálata

Az egyes érintetteknek a beruházással kapcsolatos fontosságának megítélésére az alábbi kérdések megválaszolásával kaphatunk válaszokat (melyből a 2. kérdéskörrel már a 3.2.

fejezetben is foglalkoztam):

1. A beruházás célkitűzései mely érintett mely problémáira gyakorolnak hatást, azok enyhítése, megoldása, vagy éppen súlyosbodása szempontjából?

2. A beruházás célkitűzései mely érintett céljai között szerepelnek prioritásként, illetve melyek igényeivel, szükségleteivel, elvárásaival egyeznek meg?

3. Mely érintett érdekei állnak a legközelebb a beruházás célkitűzéseihez?

A 3.2. táblázat magában foglalja az egyes érintettek mindazon érdekeit, melyek a beruházás céljával egybeesnek, vagy éppen ellenkezőek. A fontosság elemzéshez meg kell határozni az egyes érintettek problémáit, melyet a 3.4. táblázat tartalmaz.

Az épületenergetikai beruházások legfőbb célja az energiamegtakarítás elérése oly módon, hogy azok gazdasági, természeti és társadalmi szempontból is fenntarthatóak legyenek. A további célok, melyek részben vagy egészében megegyeznek az érintettek érdekeivel:

 Energiatakarékos és piacképes termékek létrehozása és alkalmazása.

 Hatékony energetikai rendszerek alkalmazása.

 Jó ár/értéken megfelelő minőségű technológiai megoldások.

 Háztartási költségmegtakarítás, ingatlan érték növekedés, komfortérzet növelés.

 Megtérülő beruházás.

 Nemzetgazdasági szinten kiadások és energiafüggőség csökkentése.

 Gazdasági versenyképesség és fejlődés.

 Energiatámogatási költségek csökkentése.

 Alacsonyabb energiaköltségek.

 Környezettudatosság növelése.

 Környezet és energiaforrások védelme.

 Energiatakarékossági ismeretek terjesztése, vevőhűség.

 Beruházások finanszírozásának megkönnyítése.

 K+F irányvonalak meghatározása, az eredmények ipari adoptálása.

 Klímavédelem, fenntartható energiafelhasználás.

3.4. táblázat: Az érintettek problémáinak meghatározása. Forrás: Saját szerkesztés. („Érintettek elemzés” saját mélyinterjús felmérés eredményei alapján)

Érintettek Az egyes érintettek problémái

Épületenergetikai vállalkozások

Gyártók Profit csökkenés, erősödő verseny, egyre magasabb technológiai és környezetvédelmi elvárások, növekvő jogszabályi feltételnek való megfelelés.

Tervezők Profit csökkenés, jutalékoknak való kiszolgáltatottság, egyre összetettebb tervek készítése, testreszabási elvárások, növekvő jogszabályi feltételeknek való megfelelés.

Forgalmazók Profit csökkenés, erősödő verseny, egyre több és magasabb szintű szolgáltatások biztosítása

Kivitelezők Profit csökkenés, egyre magasabb kivitelezési elvárás, növekvő jogszabályi feltételeknek való megfelelés.

Háztartások Magas háztartási költségek, elavult épületgépészeti rendszerek.

Állam Magas energiafüggőség, nemzetgazdasági versenyhátrány, magas költségek.

Önkormányzatok Magas szociális ártámogatási költség, alacsony lakossági elégedettségi szint Környezetvédelmi

szervezetek

Fokozódó felelősségérzet a társadalom és természet jövőjéért.

Energiaszolgáltató és termelő vállalatok

Csökkenő profit, erősödő verseny, egyre magasabb technológiai és környezetvédelmi elvárások, növekvő jogszabályi feltételnek és társadalmi elvárásoknak való megfelelés.

Pénzügyi intézmények Alacsony kockázatú befektetések támogatása, szigorodó hitelezés Egyetemek és

kutatóintézetek

K+F projektekben részvétel jelentőségének növekedése, lépést tartani a piaci igényekkel és fejlődéssel.

Lobbi szervezetek Saját piacuk védése.

Természet Erőforrások védelme.

3.5. táblázat: Az érintettek fontosságának meghatározása. Forrás: Saját szerkesztés. („Érintettek elemzés” saját mélyinterjús felmérés eredményei alapján)

Érintettek A beruházás

célkitűzésének hatása az érintett problémáira

A beruházás célkitűzései és az

érintett érdekei közötti egyezés.

Az érintett fontossága*

Épületenergetikai vállalkozások magas (3)

magas (3)

magas (6)

Háztartások magas

(3)

magas (3)

magas (6)

Állam magas

(3)

magas (3)

magas (6)

Önkormányzatok közepes

(2)

közepes (2)

közepes (4) Környezetvédelmi szervezetek közepes

(2)

közepes (2)

közepes (4) Energiaszolgáltató és termelő

vállalatok

közepes (2)

közepes (2)

közepes (4)

Pénzügyi intézmények magas

(3)

közepes (2)

közepes (5) Egyetemek és kutatóintézetek alacsony

(1)

magas (3)

közepes (4)

Lobbi szervezetek magas

(3)

közepes (2)

közepes (5)

Természeti környezet magas

(3)

magas (3)

magas (6)

*Értéktartományok: magas: 6, közepes: 4-5, alacsony: 2-3.

A 3.5. táblázatban minden egyes érintetthez kapcsolódóan vizsgálom a megtakarítási beruházás célkitűzéseit, érintettek érdekekeinek kapcsolódását a célokhoz, valamint besorolom az egyes érdekeket érvényesülése, problémamegoldás és célok megegyezése szempontjából.

3.3.3. A befolyás és fontosság kombinációjának értékelése

Az érintettek elemzésének legfontosabb eszköze a befolyás és fontosság dimenziók kombinációjának mátrixa (3.2. ábra). A projekt tervezése során ennek segítségével határozható meg az épületenergetikai érintettekkel kiépítendő viszonyrendszer milyensége, ami egyben az energiamegtakarítási projekt kiinduló állapotának érdekviszony-rendszerét is megjeleníti.

A mátrix egyes celláinak értelmezése (ODA, 1995 alapján):

 A cella: Az itt található érintetteknek szükségük van speciális támogatásokra, ha érdekük érvényesülése a beruházás szempontjából támogatottnak ítélt.

 B cella: Az ebben a cellában található érintettek pozitív szereplők, mivel mind befolyás, mind fontosság tekintetében magas megítéléssel rendelkeznek.

 C cella: Az itt található érintettekkel kapcsolatban általános és jelentős a kockázat, mivel érdekeik a tervezett projekt tárgyával, célkitűzésével kapcsolatban ellenétesek, és adott esetben képesek hátráltatni, vagy szélsőséges helyzetben meggátolni a beruházás megvalósulását.

 D cella: Az ebben a cellában található érintettek nem igazán érdekeltek a beruházás céljával, vagy eredményivel kapcsolatban.

A mátrix cellái közül az, B, és C, cellákban találhatóak az állam, a pénzügyi intézmények, lobbi szervezetek, energiaszolgáltató- és termelő vállalatok, amelyek jelentősen befolyásolhatják az energiamegtakarítási beruházások megvalósulását. Az állam, pénzügyi intézmények és lobbi szervezetek azok az érintettek, amelyek a beruházásban a fontosságukhoz megfelelő mértékű befolyással is rendelkeznek, tehát érdekeiket hathatósan tudják érvényesíteni. Az energiaszolgáltató és termelő vállalatok a B és C cella határán helyezkednek el. Ez is megmutatja, hogy magas befolyással rendelkeznek ezen vállalatok – többnyire a lobbi tevékenységük miatt - a területen, azonban érdemben nem ők a legfontosabb kulcsszereplők

a problémák megoldásához. Az A cellában található érintettek (háztartások és épületenergetikai vállalkozások, valamint környezetvédelmi szervezetek, egyetemek, kutatóintézetek és önkormányzatok) képezhetnek egyfajta „tartalék bázist”, mivel megfelelő kommunikációs, lobbi vagy egyéb támogatás révén befolyásuk növelhető, ezáltal átkerülhetnek a B cellába. Figyelemre méltó, hogy az A cellában 2 kategória alakult ki. Az első kategóriába a primer érintettek kerültek, azaz a háztartások és épületenergetikai vállalkozások. Az eredmény megmutatja, hogy ők magas fontossággal bírnak, azonban a szükséges befolyás megszerzéséhez még összefogás, lobbi-tevékenység szükséges. Az ehhez szükséges támogatás „befektetésként” kezelendő, melyek többségében projektfeladatok- és költségek a célok hosszú távú támogatása érdekében (Girán, 2006). Az A cellán belül másik kategória a környezetvédelmi szervezetek, önkormányzat és egyetemek. Itt nemcsak a befolyás, hanem a fontosság növelése is fontos, mert nem megfelelő érdekérvényesítés miatt leszakadhatnak ezen szereplők a D cellába.

A projekttel kapcsolatos tervezés során a szóban forgó érintettekkel történő kockázatok és feltételezések mérlegelése szükségszerű, mely már a 3.4. fejezet témája.

alacsony befolyás magas befolyás

magas fontosság magas fontosság

5 15

A B

D C

5 15

alacsony fontosság magas befolyás

alacsony befolyás alacsony fontosság

3.2. ábra: A befolyás és fontosság kombinációjának mátrixa. Forrás: Saját szerkesztés. Felhasználva:

(ODA, 1995) („Érintettek elemzés” saját mélyinterjús felmérés eredményei alapján)

6 6

2 2

Energiaszolgáltató és termelő

vállalatok Háztartások,

Épületenergetikai vállalkozások

Állam

Önkormányzat, Egyetemek, kutatóintézetek Környezetvédelmi

szervezetek

Pénzügyi intézmények,

Lobbi szervezetek

In document az energiamegtakarítás lakossági piacán Mikro- és kisvállalkozások marketingfeltételeinek vizsgálata (Pldal 102-108)