3. AZ ENERGIAMEGTAKARÍTÁSI BERUHÁZÁSOK ÉRINTETTJEINEK VIZSGÁLATA
3.5. AZ ÉRINTETTEK EGYMÁSHOZ ÉS A PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATAI ÉS
Az érintetteknek az energiamegtakarítási projektekhez fűződő kockázatainak és feltételezéseinek összefoglalása mindazon veszélyeknek és lehetséges buktatóknak a számbavételét és kritikus elemzését jelenti, amelyek a befolyás és fontosság viszonylatában kirajzolódó erőviszonyokból következnek. Ezzel az eszközzel hatékonyan lehet felkészülni az energetikai beruházásokkal kapcsolatban felmerülő akadályok megelőzésére, illetve leküzdésére.
A legtöbb kockázat az érdekütközésekből származik. A 3.2. fejezet és 3.1. táblázat magában foglalja az érintettek érdekeivel megegyező és ellentétes projekt célokat, melyek mind a lehetőségeket, mind a veszélyeket (kockázatot) rejthetnek magukba. A 3.3. fejezet
bemutatja az egyes érintettek befolyását és fontosságát. A 3.4. fejezet pedig az érintettek egymáshoz kapcsolódásának módját.
A kockázatok meghatározása és értékelése fontos feladatként jelenik meg az érintettek projekt iránti elkötelezettségének fokozása vagy az „ellentevékenységének” mérséklése végett. A kockázatok meghatározása és kezelése során figyelembe kell venni a befolyás és fontosság mértékét. Ennek egyik módja, a velük történő folyamatos információs kapcsolat kiépítése és működtetése. Az információs kapcsolat kiépítéséhez célszerű meghatározni, hogy a projekt egyes szakaszaiban mely érintettel milyen kapcsolat kívánatos. Ezt foglalja össze a 3.6. táblázat.
Az épületenergetikai vállalkozásokat 4 csoportra bontottam a tevékenységi körük alapján, mellyel árnyaltabb képet kapunk a kapcsolati rendszerről. Jól látható, hogy az energiamegtakarítási beruházások célmeghatározása és tervezése elsősorban az állam és az élenjáró pénzügyi és környezetvédelmi szakemberek feladata, de konzultáció formájában bevonják a háztartások, lobbi szervezetek, gyártó és tervező szakértőket, energiaszolgáltató és termelő vállalatokat is. A célmeghatározás és tervezés alapjainak lerakása általában bizottsági ülések formájában zajlik. A bizottsági üléseken ellenőrző szakértőként érdemes részt venni egyetemek, kutatóintézetek szakértőinek. Háztartásokat általában nonprofit szervezet képviseli, akik tanulmányaikkal, adatbázisukkal tudnak hozzájárulni a kezdeti szakaszhoz. Lobbi szervezetek formális vagy informális formájuktól függően konzultánsként jelen vannak az első kettő folyamatrészben is. Az önkormányzatok és épületenergetikai vállalkozások, mint informálandó érintettként vannak jelen. Az épületenergetikai vállalkozások képviselői gyakran kritikaként említik, hogy az állam nem vonja be őket a célmeghatározási és tervezési szakaszokba. Ennek az a gyakorlati oka, hogy bizottsági üléseken állandó tagként olyan szakértők vehetnek részt, akik teljes függetlenséget tudnak képviselni. Azonban az informálandó érintettek köréből nem szabad őket kihagyni.
A megvalósítás szakaszának sikere gyakorlatilag a két primer érintetten múlik:
épületenergetikai vállalkozásokon és háztartásokon. Az állam, mint koordináló, a pénzügyi szervezet, mint eszközt biztosító résztvevőként folyamatos konzultánsi és megvalósító szereplők, akik – lehetőségeik és képességük szerint - igyekeznek a jogi és politikai környezetet a célmeghatározáshoz igazítani. Felügyelő szerepkört ebben a fázisban környezetvédelmi szervezetek, mint tanácsadók, valamint a célkitűzések érdekekre való
hatásának mérését az önkormányzatok és a lobbi szervezetek ebben a szakaszban végzik el.
Az energiamegtakarítási beruházás ideális esetben egy olyan folyamat, mely hosszútávon fenntartható energiagazdálkodást tesz lehetővé. Folyamatos értékelési munkákat a kezdeti szakaszok érintettjei végzik a korábban kialakult partneri forma szerint.
3.6. táblázat: Kapcsolati rendszer táblázat. Forrás: Saját szerkesztés. Felhasználva: (ODA, 1995) („Érintettek elemzés” saját mélyinterjús felmérés eredményei alapján)
A projekt
szakaszai
Informálandó érintettek
Konzultációs partneri érintettek
Közvetlen partneri érintettek
Ellenőrzésbe bevont érintettek
Célmeghatározás Önkormányzatok, Épületenergetikai vállalkozások
Háztartások, Lobbi szervezetek,
Állam,
Környezetvédelmi szervezetek, Pénzügyi intézmények,
Energiaszolgáltató és termelő vállalatok, Egyetemek,
kutatóintézetek,
Tervezés Önkormányzatok, Épületenergetikai vállalkozások
Háztartások, Lobbi szervezetek,
Állam,
Környezetvédelmi szervezetek, Pénzügyi intézmények,
Egyetemek, kutatóintézetek,
Megvalósítás Egyetemek, kutatóintézetek,
Állam, Pénzügyi intézmények,
Épületenergetikai vállalkozások Háztartások,
Önkormányzatok, Lobbi szervezetek, Környezetvédelmi szervezetek, Monitoring,
értékelés
Önkormányzatok, Épületenergetikai vállalkozások
Háztartások, Lobbi szervezetek,
Állam,
Környezetvédelmi szervezetek, Pénzügyi intézmények,
Egyetemek, kutatóintézetek,
Az egyes érintettek érdekeiknek egymásra ható kockázatait gyűjtöttem össze a 3.7.
táblázatban. A ferdén safrozott cella azt jelöli, hogy mely érintettek kapcsolata esetén nem értelmezhető kockázati tényező.
A legtöbb konfliktus az épületenergetikai vállalkozások és a vevők (állam, önkormányzat és háztartások) eltérő érdekeikből származnak. A vállalkozások profitorientáltak, számukra az jelenti a hatékonyságot, ha egységnyi termék vagy szolgáltatás értékesítésébe minél kevesebb időt, energiát és tudás kell invesztálniuk. A vevők azonban a gondos, testreszabott termékeket, terveket, értékesítést és kivitelezést várnak el a lehető legalacsonyabb áron.
(Jelen táblázat értelmezésében vevőnek számít a háztartás, ami közvetlenül élvezi beruházásának eredményeit, az önkormányzat, amennyiben önrésszel támogatja a beruházást – társasházak esetén –, valamint az állam, aki pályázati konstrukció keretében nyújt támogatást a beruházásnak.)
3.7. táblázat: Az érintettek egymás és a projekthez kapcsolódó kockázatai. Forrás: Saját szerkesztés. („Érintettek elemzés” saját mélyinterjús felmérés eredményei alapján)
Érintettek
Épületenergetikai vállalkozások Háztartások Állam Önkormányzatok Környezetvédelmi
szervezetek
Energiaszolgáltató és termelő vállalatok
Pénzügyi intézmények Egyetemek és kutatóintézetek
Lobbi szervezetek Természet
Gyártók Tervezők Forgalmazók Kivitelezők
Épületenergetikai vállalkozások
Gyártók
Tervezők A jutalékok miatt nem történik tényleges
„testreszabás”.
Forgalmazók A jutalékok miatt nem a vevő érdeke az elsődleges szempont.
Jutalék mértéke a legfontosabb mindkét fél számára.
Kivitelezők Kivitelezés során nem a szakmailag megfelelő termék kerül beszerelésre.
Kivitelezők és tervezők konfliktusa, ha nem teljesül az elvárt teljesítmény.
Kivitelezés során nem a szakmailag megfelelő termék kerül beszerelésre.
Háztartások Testreszabás hiánya miatt nem térül meg a befektetés.
Tervezők nem veszik figyelembe a költség-tényezőket a tervezés során.
Testreszabás hiánya miatt nem térül meg a befektetés.
Kivitelezés minősége befolyásolja a termék
teljesítményét.
Állam Testreszabás hiánya miatt nem teljesül az elvárt teljesítmény.
Szabályozások és annak gyakorlati alkalmazásának konfliktusa.
Szigorú
szabályozások és pályázati rendszer kiszámíthatatlan-sága miatt kis forgalom.
Kivitelezés minősége befolyásolja a rendszer teljesítményét.
Nem megfelelő, kiszámíthatatlan támogatási forma
esetén nem
valósulnak meg a beruházások.
Önkormányzatok Testreszabás hiánya miatt nem teljesül az elvárt teljesítmény.
Testreszabás hiánya miatt nem teljesül az elvárt teljesítmény.
Testreszabás hiánya miatt nem térül meg a befektetés.
Kivitelezés minősége befolyásolja a rendszer teljesítményét.
Olcsóbb igénybe venni a jelenlegi támogatási formákat, mint beruházni.
Teljesíthetetlen szabályozási feltételek, egyéni specifikációk figyelmen kívül hagyása.
Környezetvédelmi szervezetek
Testreszabás hiánya miatt nem teljesül az elvárt teljesítmény, környezetkímélő hatás elmarad.
Környezeti elvárások és annak gyakorlati alkalmazásának konfliktusa.
Környezeti elvárások és annak gyakorlati alkalmazásának konfliktusa
Környezeti elvárások és annak gyakorlati alkalmazásának konfliktusa
Össze-egyeztethetetlen pénzügyi és komfort feltételek, és
környezetvédelmi kritériumok.
Összeegyeztethete
tlen helyi
adottságok, szabályozások, nemzetgazdasági és
környezetvédelmi kritériumok.
Összeegyeztethete
tlen helyi
adottságok és környezetvédelmi kritériumok.
Energiaszolgáltató és termelő vállalatok
Testreszabás hiánya miatt nem teljesül az elvárt teljesítmény.
Testreszabás hiánya miatt nem teljesül az elvárt teljesítmény.
Össze-egyeztethetetlen technológiai kritériumok.
Össze-egyeztethetetlen technológiai kritériumok.
Kevesebb energiafogyasztás nem kedvez az energiaszolgáltató
knak és
termelőknek.
Kevesebb energiafogyasztás nem kedvez az energiaszolgáltató
knak és
termelőknek.
Összeegyeztethete
tlen helyi
adottságok és technológiai kritériumok.
Összeegyeztethetetle n környezetvédelmi és technológiai kritériumok.
Pénzügyi intézmények Testreszabás hiánya miatt nem térül meg a befektetés.
Testreszabás hiánya miatt nem térül meg a befektetés.
Testreszabás hiánya miatt nem térül meg a befektetés.
Kivitelezés minősége befolyásolja a rendszer teljesítményét.
Újabb hitelterhek, kamatok miatt nem megtérülő beruházás.
Üzleti alapon megtérülő beruházásokat
kíván csak
támogatni.
Újabb hitelterhek, kamatok miatt nem megtérülő beruházás, önerő hiánya.
Ha a
környezetvédelmi kritériumok túl szigorú technológiai feltételek
tartalmaznak, akkor üzletileg nem lesznek megalapozottak a beruházások.
Egyetemek és kutatóintézetek
Nem teljesülő K+F eredmények.
Nem teljesülő K+F eredmények.
Nem teljesülő K+F eredmények.
Nem teljesülő K+F eredmények.
Felmérések során torz válaszok.
Pozitív vélemény,
de passzív
hozzáállás.
Nem teljesülő K+F eredmények, nem teljesül az elvárt teljesítmény.
Erős önérdek érvényesítés, teljesíthetetlen környezetvédelmi kritériumok.
Felmérések során torz válaszok. Pozitív vélemény, de passzív hozzáállás.
K+F projektekben meghatározott
túl szigorú
technológiai feltételek tartalmaznak, akkor üzletileg nem lesznek megalapozottak a beruházások.
Lobbi szervezetek (olaj, gáz, szén)
Csökkenő árbevételek, üzleti lehetőségek csökkenése.
Csökkenő árbevételek, üzleti lehetőségek csökkenése.
Csökkenő árbevételek, üzleti lehetőségek csökkenése.
Csökkenő árbevételek, üzleti lehetőségek csökkenése.
Tévhitek kialakulása, befolyásolás.
Sikeres érdekérvényesítés esetén elmaradó nemzetgazdasági haszon.
Sikeres érdekérvényesítés esetén támogatási rendszer változatlan marad.
Sikeres/Sikertelen érdekérvényesítés környezetvédelmi irányelvek meghatározásában.
Sikeres/Sikertelen érdekérvényesítés új technológia
rendelkezésre bocsátással, kiegészítő szolgáltatások nyújtásával.
Sikeres/Sikertelen érdekérvényesítés pénzügyi források felszabadításával.
Sikeres/Sikertelen érdekérvényesítés K+F témák támogatásában.
Természeti környezet Testreszabás hiánya miatt kevésbé környezetkímélő megoldás alkalmazása.
Testreszabás hiánya miatt kevésbé környezetkímélő megoldás alkalmazása.
Testreszabás hiánya miatt kevésbé környezetkímélő megoldás alkalmazása.
Testreszabás hiánya miatt kevésbé környezetkímélő megoldás alkalmazása.
Testreszabás hiánya miatt kevésbé környezetkímélő megoldás alkalmazása.
Testreszabás hiánya miatt kevésbé környezetkímélő megoldás alkalmazása.
Testreszabás hiánya miatt kevésbé környezetkímélő megoldás alkalmazása.
Testreszabás hiánya miatt kevésbé környezetkímélő megoldás alkalmazása.
Testreszabás hiánya miatt kevésbé környezetkímélő megoldás alkalmazása.
Testreszabás hiánya miatt kevésbé környezetkímélő megoldás alkalmazása.
Testreszabás hiánya miatt kevésbé környezetkímélő megoldás alkalmazása.
Eddigi
energioaforrásokat felhasználó technológiák alkamazása.
Az állam a visszaéléseket szigorú szabályozással, pályázati feltételekkel igyekszik visszaszorítani, azonban gyakran tapasztalható e téren túlzott szigor, így elmaradnak a beruházások. Az állam jelenleg a pályázatok folyamatos felülbírálatát végzi, amely miatt gyakran felfüggesztésre és változtatásra kerül sor. Ez a pályázati rendszer kiszámíthatatlanságát eredményezi.
Pénzügyi intézmények azon szereplők, akik ezeket a beruházásokat támogatni tudnák, azonban ők üzleti alapon létrejött beruházások finanszírozását hajlandóak vállalni, állami kezességvállalás ezen a területen nem történik. Irányszámok még nem alakultak ki arra vonatkozóan, hogy egy beruházás háztartási mércével milyen kondíciók esetén számít megtérülőnek.
Környezetvédelmi szervezetekkel szembeni konfliktus általában a túlzott környezetvédelmi elvárásaik miatt alakulnak ki, melyek betartása pénzügyileg, gazdaságilag, technológiailag és felhasználóként nem támogatott, nem lehetséges.
A lobbi szervezetek érdekviszonyuk alapján sikert vagy sikertelenséget könyvelhetnek el ezen a területen. Amennyiben például fosszilis energiahordozókban érdekelt szervezeteknek sikerül megakadályozniuk egyes megújuló energiaforrásra épülő technológiák elterjedését az energiamegtakarítási beruházások során, úgy sikert értek el a saját szemszögükből, de az állam jövőbeli energiastratégiai fejlesztési irányait tekintve már sikertelenségről beszélhetünk.
Egyetemek, kutatóintézetek segítségére tudnak lenni elsősorban az államnak a beruházások részleteinek kidolgozása során és a hatástanulmányok készítésének formájában. Ahhoz, hogy a hatástanulmányokban bemutatott technológiai megoldások a megvalósítás szakaszában az elvárt eredményeket hozzák, ugyanolyan minőségű anyagokat, technológiákat kell beépíteni a rendszerekbe megfelelő szakértelemmel. Ennél a feltételnél ütközhetnek az egyes épületenergetikai vállalkozói érdekek egymással. A mélyinterjúk során gyakran hangzott el a vállalkozások részéről tapasztalatként, hogy a potenciális vevők nagyobb lelkesedést mutatnak egy beruházás iránt mindaddig, amíg konkrét cselekvés nem válik szükségessé.
Mindez a jövőbeli beruházásokról kialakított elvárások eltéréséhez vezethet.
Az energiaszolgáltató és -termelő vállalatok alapjában véve ellenérdekeltjei az energiamegtakarítási beruházásoknak, mert a csökkenő energiafogyasztás számukra
csökkenő bevételeket eredményez. Azonban etikus magatartásként elvárt, hogy ezen közüzemi vállalatok társadalmi felelősségvállalásként az energiatakarékosság szemléletének terjedését segítsék. Megfigyelhető – elsősorban a távhő szolgáltató vállalatok esetében –, hogy ők maguk kezdeményeznek energiamegtakarítási beruházásokat társasházak esetében.
Ez az üzleti hozzáállás követendő példaként szolgálhat más közüzemi szolgáltatók számára is, hogy a kieső energiafogyasztásból származó bevételüket szolgáltatásnyújtással kompenzálják. Igaz, ez esetben az épületenergetikai vállalkozások erős versenytársakat kapnak. A közüzemi vállalatoknak ez esetben kisvállalkozásokra jellemző nagy rugalmassággal, és speciális szakmai tudás beépítéssel kell felvértezniük magukat.
Természeti környezetre gyakorolt negatív hatás értelmezhető, mint kockázati tényező.
Amennyiben nem kellően átgondolt az energiamegtakarítási beruházások eszközei és támogatási rendszere, abban az esetben nem valósul meg az optimális erőforrás gazdálkodás.