lásd Vasút utca

Bél Mátyás utca 2011: Bél Mátyás utca, 2004:

Bél Mátyás utca, 1977: Bél Mátyás utca. — Haj dúböszörmény belterületén a Délilucernás leg szélső utcája. Nevét Bél Mátyás evangéli-kus lelkészről, történet- és földrajztudósról kap ta. — HbT. 1977. — T34-B4.

Belső csapszék 2011: Belső csapszék ~ Nagy-ven déglő, 1959: Belső csapszék, 1959: Belső kocs ma, Belső vendégfogadó, Nagy csapszék, Nagy vendégfogadó, Nagy vendéglő, 1892:

nagy vendéglő, 1847: nagy vendégfoga dó, 1813: Belső vendégfogadó, 1785: Belső Kocs­

ma, 1755: Belső korcsmán, 1728: Belső kocs-ma, 1699: Belső kocsma. — Egykori vendéglő Haj dúböszörmény belterületén, a későbbi vá­

rosháza helyén állt. 1905-ben bontották le. A bel ső előtag arra utal, hogy a város külterületén fek vő csapszékekkel szemben ez a központban fe küdt. A források említik még Belső­kocsma,­

Bel­ső­ vendégfogadó,­ Nagy­ csapszék,­ Nagy­

ven­dégfogadó­és­ Nagy­ vendéglő­neveken is.

Vö. Külső csapszék. — H. Fekete 1959: 14, 15, 25, 26. — T34-D3.

Belső-erdő 2011: Belső­erdő, 1988: Belső er­

dő, 1981: Belső­erdő, 1980: Belső­erdő, 1959:

Bel ső­erdő, Bēső­erdő, 1897: Belső Városi er dő, 1884: Belső e[rdő], 1871: Belső erdő, 1864: Belső­erdő, 1858: Belsö Erdö, 1803:

Bel ső Erdő, 1794: Belső osztásbeli Erdő, 1789: Belső osztás, 1788: Belső osztás, 1774:

Bel ső osztásbeli, 1772: Osztott Erdő. — Erdő Bo daszőlőtől északra, a Város-erdőtől délre, amely egykor az Ugar és a Bides-Guti-szántó kö zött terült el. A 18. század végén területe

643 kataszteri hold volt. Mára a korábbi er-dő nagy részét kivágták. A kiosztás idejében Bel­ső-osztásbeli-erdő, Belső-osztás,­ Osztott-er­dő és Belső-Városi-erdő neveken szerepelt.

Ezek az elnevezések ma már nem használato­

sak. A belső előtagot az magyarázza, hogy a Bel ső-erdő a Hajdúböszörmény belterületétől dél keletre található egykor összefüggő erdős te rület belső részén fekszik. Az osztott jelző pe dig arra utal, hogy az összefüggő erdős terü-le tet táblákra osztották fel. — Bancsi 1988: 4, H. Fekete 1959: 43, 91, HbT. 1871, 1897b, HKFT., MKFT., MoFnT. 2. — T23-E4F4.

Belső-erdei csőszház lásd Fekete Gábor-csősz ház

Belső-erdei nyiladék lásd még Sütő dűlő Belső-erdei út lásd még Sütő dűlő

Belső-Kadarcs 1790: Belső Kadarcs. — A Ka darcs vízfolyás egyik szakaszát jelölték így a Külső­ és a Közép-Kadarcs megnevezések mel lett. — H. Fekete 1959: 70.

Belső-kert lásd Vénkert

Belső kocsma lásd Belső csapszék Belső-osztás lásd Belső-erdő

Belső-osztásbeli-erdő lásd Belső-erdő Belső-szőlőskert lásd Vénkert

Belső-Városi-erdő lásd Belső-erdő Belső vendégfogadó lásd Belső csapszék Belső-Vid 1970: Belső­Vid. — A Vidi-föld déli ré sze. — É. Kiss 1970: 434. — T15-F2G2.

Bem József utca 2012: Bem József utca, 2004:

Bem József utca, 1977: Bem József utca, 1959:

Bem József utca, Dóka utca, 1929: Bem József ut ca, 1929: Dóka utca, 1892: Dani köz, 1891:

Da ni utcai, 1881: dani köz. — Nyugat–keleti irá nyú utca Hajdúböszörmény délnyugati ré­

szén, mely a Harmincötös úttól a Szoboszlai útig tart. Mai nevét 1929 óta viseli, azelőtt egy ott lakó családról Dóka utcá-nak nevezték. A 19. században egy szakaszára a Dani köz és a Dani utca nevet használták. — H. Fekete 1959: 11, 15, 17, 18, 35, HbT. 1929, 1977. — T34-B4.

Bence hegye 1828: A Büdös kut oldalon a Ben tze hegye körül fát vágatnak, 1790: Bencze He gye. — Kiemelkedés a Bodaszőlő északi szom szédságában lévő Bides-Guti-erdő

terü-le tén. Ma már nem használják a nevet. Vö.

Kis- Bence-hegy. — H. Fekete 1959: 43. — T23-F4.

Bene gödre 1959: Bene gödre, 1910: bene gö-dörbeli lakos. — Gödrös terület, mely Haj dú-bö szörmény délnyugati részén, a Batthyány La jos utca végétől a Délilucernás felé eső ker tek alatt található. A név előtagja talán sze­

mélynév lehet. Egyes források szerint a város-nak ezen a részén lakott Balogh Benedek, aki­

ről a helyet is elnevezhették. Ez az elképzelés azon ban nem igazolható. Ma már nem használ­

ják a nevet. — H. Fekete 1959: 43. — T34-C4.

Benedek János utca 2012: Benedek János ut-ca, 2004: Benedek János utut-ca, 1977: Benedek Já nos utca, 1959: Hold utca, 1929: Benedek Já nos utca, Hold utca. — Hajdúböszörmény köz pontjában található utca, párhuzamos a Kas sa utcával. A korábbi Hold­utca egyik ré-sze. Mai hivatalos nevét Benedek Jánosról kap ta, aki böszörményi kötődésű országgyűlé­

si képviselő volt. — H. Fekete 1929: 11, 36, 1959: 21, HbT. 1929, 1977. — T34-C3.

Bercsényi Miklós utca 2012: Bercsényi Mik-lós utca, 2004: Bercsényi Miklós utca, 1977:

Bercsényi utca, 1959: Bercsényi Mik lós utca, 1929: Bercsényi Miklós utca. — Haj dú bö­

ször mény belterületének délkeleti részén ta­

lálható utca, merőleges a Debreceni utcára.

— H. Fekete 1929: 11, 1959: 15, HbT. 1929, 1977. — T35-E4.

Bereczki-dűlő 2011: Berecki­dűlő, 1981: Be-recz ki­dűlő. — Hajdúböszörmény belterületé-től délnyugatra, a Sziget-orrban található föld­

terület. Nevét az itt lévő Bereczki-tanyáról kap ta. — MoFnT. 2. — T21-G4.

Bereczki-tanya 1. 2011: Berecki-tanya. — Egy kori tanya Hajdúvid északi határában, az Asz talos-dűlőn. Ma szántóföld van a helyén.

Tu lajdonosáról kapta a nevét. — T9-G3.

Bereczki-tanya 2. 2011: Berecki-tanya. — Egy kori tanya Hajdúböszörmény belterületé-től délnyugatra, a Sziget-orrban. Ma szántó­

föld van a helyén. Tulajdonosáról kapta a ne­

vét. — T21-H4.

Berena-halom 1959: Berena-halom. — Ha­

lom a határ keleti részén a Keleti-Ugarban, a Löki dűlőn. A Löki-tanya épülete áll rajta.

Ma már nem használják a nevet. — H. Fekete 1959: 43. — T22-D2.

Berki-lapos 2011: Berki-lapos, 1959: Berki-la pos. — Lapos terület Hajdúböszörmény bel területétől nyugatra, a Kaparóház dűlő és a Radácsi dűlő között. A Harmincötös út ketté-sze li. A berki előtag a berek ’vizenyős (termé­

ketlen) terület’ jelentésű földrajzi köznév -i mel léknévképzős alakja. — H. Fekete 1959:

43, FKnT.

Besenyő utca 2012: Besenyő utca, 2004: Be se-nyő utca, 1977: Besese-nyő utca, 1959: Besese-nyő ut ca, 1929: Besenyő utca, Középkert VIII. dűlő.

— Hajdúböszörmény belterületén a Középkert leg keletibb utcája, merőleges a Külső Hadházi ut cára. Korábban a Középkert egyik dűlője volt, ezért az egyik forrás Középkert­Nyolcadik­

dű­lő néven is említi. — H. Fekete 1929: 12, 37, 1959: 15, HbT. 1977. — T35-G3.

Beteg dűlő 1959: Beteg­dűlő. — A Nagy-Bocs-kai- szőlőskert negyedik dűlőútja. Elnevezése ál lítólag onnan származik, hogy nyáron az it­

teni pajtákba költöztek ki a betegek. Ma már nem használják a nevet. — H. Fekete 1959:

43. — T23-E2.

Bethlen Gábor általános iskola lásd Hármas is kola

Bethlen Gábor körút lásd Bethlen Gábor ut ca Bethlen Gábor utca 2012: Betlen Gábor ut-ca, 2004: Bethlen Gábor utca, 1977: Bethlen Gá bor körút, 1929: Gróf Bethlen Gábor utca.

— Hajdúböszörmény központjától kissé észa-kabb ra található utca, amely kelet–nyugati irány ban nyúlik a Polgári utcától az Újfehértói ut cáig. — HbT. 1929, 1977. — T34-C2.

Bethlen-szőlőskert 2011: Betlen­szőlőskert ~ Bet lehen­szőlő, 1959: Bethlen­szőlőskert. — Sző lőskert a határ keleti részén, a Homok-, a Hu nyadi- és a Kossuth-szőlőskert szomszédsá-gá ban. Bethlen Gábor fejedelemről kapta a ne­

vét. A Betlehen-szőlő névváltozat a név írott alak jában meglévő, nem ejtett h hatására kelet­

kezhetett, talán a Betlehem helynév mintájára.

— H. Fekete 1959: 43. — T16-D5.

Betlehen-szőlő lásd Bethlen-szőlőskert Bides-Gút lásd Bides-Guti-erdő

Bides-Guti-erdő 2011: Bides­Guti­erdő ~ Bi-des-Gút ~ Büdös-Gút ~ Büdös-kút, 1988: Bi-des gúti erdő, Büdöskúti erdő, 1959: Bidesguti er dő, Büdöskút, Büdöskuti erdő, 1927: Bi des-gut, 1905: Büdöskút, 1884: Büdöskúti e[rdő], 1883: Büdöskut, 1867: Büdeskuti, 1853:

Bü-dös kut, 1841: Bides kut, 1795: a Zelemiri ugy ne vezett Büdös Kuti Erdőnél, 1793: Büdös ku ti erdőre, 1778: Büdös Kut Erdelyét, 1766:

Bü dös Kut, 1755: Büdös Kut, 1725: Büdöskút Er deje. — Erdő Bodaszőlő és a Peres között, Bo daszőlőtől északra, az egykorinál kisebb te rületen. A nagy része ma is erdős terület, egy része szántó, illetve pulykatelep. Részei a Nagy- és Kis-Bides-Gút, de inkább a terület egé szének a nevét használják rájuk Bides-Gút­

for mában is. A Büdös-kút,­ Büdös-kúti-erdő meg nevezés arra utalhat, hogy az erdőben egy bü dös vízű forrás vagy kút volt. A büdös nyelv­

járási bides alakban is használatos, a kúti utó­

tag — talán a környékbeli Gúti-erdő nevének ha tására — gúti formává alakult. — Bancsi 1988: 4, 5, H. Fekete 1959: 43, 44, FNESz.

Sa vósgút, HbT. 1905, HKFT., Révész 1853:

21, UC. 157: 11. — T23-G4.

Bides-Guti pulykatelep lásd Pulykatelep 3.

Bides-Guti-szántó 2011: Bides-Guti-szántó

~ Bü dös-kúti-szántó, 1988: Bidesguti szántó, 1959: Bidesguti szántó, Büdöskuti szántó. — Szántóföld, amely a Bides-Guti-erdő egy ré-szének kiirtása után keletkezett. A Belső-er dő és a Bodaszőlő melletti Lorántffykert között található, Bodaszőlőtől északra. Nevezik Bü­

dös-­kúti-szántó-nak is. — Bancsi 1988: 4, H. Fekete 1959: 44, 49. — T23-F4.

Bides-kút lásd Bides-Guti-erdő

Bikakút 1981: Bika-kút. — Kút a Bagota kö zelében, a Hortobágy nyugati oldalán. — MoFnT. 2. — T12-A3.

Birkalegelő 2011: Birkalegelő. — Legelő a Bagota déli részén, a Csikós-legelő és a Gu-lya legelő mellett. — T12-A4.

Birki zug 1959: Birki zug, 1903: Birki zugi.

— Szűk, rövid utca Hajdúböszörmény belterü-le tén, a Szilassy János utcából nyílik. Egy ott la kó családról kapta a nevét. Ma már nem hasz nálják a nevet. — H. Fekete 1959: 15. — T34-B3.

Bíró Ferenc utca 2012: Bíró Ferenc utca, 2009: Bíró Ferenc utca. — Hajdúböszörmény bel területén, a II. Rákóczi Ferenc utca egyik zu gában kialakított utca. 2009-től viseli ezt a nevet, amit Bíró Ferenc festőművészről, a Hajdúsági Művésztelep egyik alapítójáról ka pott. — Bencsik–Nyakas 1973: 573. — T35-E3.

Bíró Lajos utca 2011: Bíró Lajos utca, 2004:

Bí ró Lajos utca, 1977: Bíró Lajos utca. — Utca Haj dúböszörmény belterületén, a Délilucernás dé li szélén. Nevét Bíró Lajos festőművészről, a Hajdúsági Művésztelep egyik alapítójáról kap ta. — Bencsik–Nyakas 1973: 573, HbT.

1977. — T34-D5.

Bíró Péter utca 2011: Bíró Péter utca ~ Kiráj köz, 2004: Bíró Péter utca, 1977: Bíró Péter ut ca, 1959: Bíró Péter utca, Király köz, 1929:

Bi ró Péter utca, Király köz, 1893: király köz, 1889: Király utcza, 1883: Királyköz, 1842: Ki-rály utca. — Utca Hajdúböszörmény délke-le ti részén, a Debreceni utcától kedélke-let–nyugati irányban nyúlik a vasútállomásig. Nevét Bíró Pé ter böszörményi gazdálkodóról kapta, aki kul turális célokra földet adományozott a város­

nak. Korábban Király köz-nek vagy Király ut­

cá-nak hívták, ezt a nevet az egyik ott élő csa-lád ról kapta. — H. Fekete 1929: 12, 36, 1959:

15, 23, HbT. 1889, 1929, 1977. — T35-E3.

Bíró Tatár József tanyája 1970: Biró Tatár Jó zsef tanyája. — Tanya Hajdúvid keleti hatá-rá ban, a Cégényi út mellett. Tulajdonosáról kap ta a nevét. Ma már nem használt megneve­

zés. — É. Kiss 1970: 491. — T16-C2.

Bocskai bekötőút lásd Bocskai kövesút Bocskaikerti nyiladék lásd Bocskai nyiladék Bocskaikerti út lásd Bocskai nyiladék Bocskai kövesút 2011: Bocskai kövesút ~ Bocs kai bekötőút. | Nyócvan körül építették, a Bocs kai téeszről van a neve. — Szilárd burkola­

tú bekötőút, amely a Polgári úttól a Kupasi-Ka-dar csig tart. Nevét az egykor az út mellett álló Bocs kai Mezőgazdasági Termelőszövetkezet

köz pontjáról kapta. Bocskai­bekötőút-ként is em lítik. — T6-D4.

Bocskai nyiladék 2011: Bocskai nyíladík ~ Bocs kaikerti nyiladék ~ Bocs kaikerti út ~ Csa­

lánt szállító nyiladék ~ Csalánszállító nyiladék, 1959: Bocskai-nyi la dék. — Erdei út, amely a Nagy- Bocskai-sző lős kert délnyugati sarkától húzódik déli irányban, Bodaszőlő felé. Pár hu-zamos a Fácántelepi nyi ladékkal és a Fá cán-ne velő nyiladékkal. Bocs­kaikerti­nyiladék és Bocs­kaikerti­út néven is említik. Ezeket a név­

formákat a Nagy-Bocs kai-szőlőskertről kap ta.

A Csalánszállító­nyi­ladék elnevezés állítólag on nan származik, hogy régen sok csalánt szál­

lítottak rajta. — H. Fekete 1959: 44. — T23-E2E4.

Bocskai réti központja lásd Bocskai téesz üzem egysége

Bocskai szabadidőközpont 2011: Bocskai sza badidőközpont. — Egykori szabadidőköz­

pont Hajdúböszörmény belterületén, a Bocskai té esz tulajdonában volt. Ma már üres terület, ma gánkézbe került.

Bocskai-szőlőskert 2011: Bocskai­szőlős­

kert. — Részben beépített szőlőskert Haj dú-bö szörmény belterületétől keletre, a Hadházi út két oldalán. Részei a Kis-, a Nagy- és az Új- Bocskai-szőlőskert. A kertségek névadási mód jához a településen lásd a Kossuth-kert szó cikkét.

Bocskai téesz üzemegysége 2011: Bocskai té esz üzemegysége ~ Bocskai réti központja, 1959: Bocskai Mezőgazdasági Ter me lő szö vet­

kezet. — Egykori termelőszövetkezeti központ a Réten, a Bocskai kövesút és a Kadarcs

mel-Bocskai tér Fotó: Füz László

lett. 1952-ben alapították, ma már nincs meg.

Bocs­kai­ réti­ központja-ként is említik. — H. Fekete 1959: 44. — T12-C3.

Bocskai tér 2011: Bocskai tér ~ Főtér, 2004:

Bocskai István tér, 1977: Bocskai tér, 1959:

Bocskai István tér, Bocskai tér, Fő tér, 1929:

Bocskay tér, 1929: Bocskay István tér, 1898:

Főtéri, 1892: Bocskai tér, főtér. — Haj dú bö­

ször mény központjában található tér. Itt áll Bocs kai István szobra. Főtér néven ma is em­

lí tik. — H. Fekete 1929: 12, 1959: 15, 19, HbT. 1929, 1977. — T34-C3.

Bocskai téri református templom 2012:

Bocs kai téri református templom ~ Református temp lom. — Templom a Bocskai téren. Re­for-má­tus­templom-ként is említik. — T34-D3.

Bocskai utca lásd Krúdy Gyula utca, Petőfi Sán dor utca

Boda lásd Bodaszőlő Bodacsere lásd Bodaszőlő

Boda-csereerdő 1988: Boda csereerdő, 1794:

Bo dai Cserén, 1767: Bodai Cserén, 1766: Bo-dai Cserének, 1753: Boda Csere. — Egykori

cse rerdő Bodaszőlőtől északkeletre, a Boda-er dő északkeleti részén. Ma már nem használ­

ják a nevet. 18. századi források Bodai-csere né ven említik. — Bancsi 1988: 4, H. Fekete 1959: 45. — T23-G4.

Boda-erdő 2011: Boda­erdő ~ Bodai­erdő ~ Bo dasi­erdő, 1988: Bodaerdő, 1981: Bodai-er-dő, 1959: Boda­erBodai-er-dő, 1905: Boda erBodai-er-dő, 1897:

Bo da erdő, 1890: Boda erdő, 1884: Bodai e[r dő], 1864: Boda erdők, 1841: Bodai erdő, 1803: Silva Böszörményiensis Boda, 1796:

Bo dai Erdő. — Erdő Bodaszőlőtől északra. Ré-gen nagy terület volt, a helybeliek szerint egé­

szen Pallagig húzódott. A mai Lorántffykert is a része volt. Ismerik Bodai-erdő,­Bodasi-erdő né ven is, illetve egy ízben Boda és Boda-er-dők alakban is említik a történeti források.

— Bancsi 1988: 5, H. Fekete 1959: 45, HbT.

1890a, 1897b, 1905, HKFT., MoFnT. 2. — T23-E5F4.

Bodafüred lásd Bodaszőlő

Bodagyakra 1496: Bodagyakra. — Egykori er dő a mai Bodaszőlő területén. A gyakor a ré­

gi magyar nyelvben ’sűrű, bokros erdő’ jelenté-sű közszó volt. A helyére később szőlősker­

tet telepítettek, majd ezen a területen alakult ki a mai Bodaszőlő település. — H. Fekete 1959: 44, FKnT., TESz., Zoltai 1926: 108. — T23-G5.

Boda-hegy lásd Szamár-hegy

Bodai-Apró-nyilaserdő lásd Apró-nyilas er dő Bodai bekötőút lásd Bekötőút

Bodai-csere lásd Boda-csereerdő

Bodai csőszház lásd Csőszház 1., 2., Zeleméri őrház

Bodai főút lásd Bekötőút

Bodai-Nagy-halom lásd Zeleméri-halom Bodai-őrház-tábla 1988: Bodaőrháztábla, 1959: Bodai­őrház­tábla. — A Boda-erdő észak nyugati része a Zeleméri (másképpen Bo dai) csőszháztól északra. Korábban Bodai-őr­ház-tábla-ként is szerepelt. Ma már egyik el nevezést sem használják. — Bancsi 1988: 5, H. Fekete 1959: 45. — T27-G2.

Bodai út 1. 1855: Boda ut, 1832: Bodai út. — Dű lőút, amely Hajdúböszörményből délkeleti irány ban vezetett Bodaszőlőre. Ma már nem hasz nálják a nevet. Boda­út­néven is szerepel a forrásokban. — H. Fekete 1959: 45.

Bocskai téri református templom Forrás: http://postcards.hungaricana.hu

Bocskai téri református templom Fotó: Civertan Grafikai Stúdió

Bodai út 2. lásd Bekötőút

Boda Katalin utca 2011: Boda Katalin utca

~ Főút, 1988: Főút, Adi Endre ucca, Kövesút, Kö zépút, 1959: Boda-Szőllőskert középső útja, 1894: az üres szekerek kifele menőben a közép uton a bodai szőlőskerten keresztül mennek, 1801: Közép-ut. — Az egykori Bodai bekötőút Bo daszőlőn belüli szakasza. A helyi hagyo­

mány szerint Bodaszőlő egykori birtokosá­

nak, Boda Jánosnak a lánya volt Boda Katalin, aki ről az utcát elnevezték. Sokan nem tudják, hogy ez az utca hivatalos neve, s mint a telepü­

lésrész legfontosabb utcáját Főút-nak hívják.

Ko rábbi elnevezései Köves­ út,­ Közép[ső]­ út.

— Bancsi 1988: 4, 7, 8, H. Fekete 1959: 80.

— T23-G5.

Boda-őrház-tábla lásd Bodai-őrház-tábla Boda Pista bácsi tanyája lásd Boda-tanya Boda(s)i-Apró-nyilaserdő lásd Apró-nyilas-er dő

Bodasi csőszház lásd Csőszház 1., 2., Ze le-mé ri őrház

Boda(s)i-erdő lásd Boda-erdő Boda(s)i főút lásd Bekötőút

Bodasi iskola 2011: Bodasi iskola ~ Zeleméri Lász ló Általános Iskola ~ Iskola ~ 7. számú Ál-talános Iskola, 1988: Iskola. — Bodaszőlő is-kolája, a Vákáncsos utcában található. Ko ráb-ban 7. számú Általános Iskolának nevezték. A he lyiek az iskola hivatalos nevét általában nem hasz nálják, helyette Bodasi iskolá-nak vagy egy szerűen csak Iskolá-nak hívják. Hivatalos ne ve a Zeleméri László Általános Iskola. — Ban csi 1988: 7. — T23-G4.

Bodaszőlő 2011: Bodaszőlő ~ Boda, Gra, bo-da ji, bodasi, 2011: Bodaszőlő, 1988: Boda, Bo daszőlő, 1981: Bodaszőlő, 1967: Bodaszőlő, 1959: Boda, Boda­szőlőskert, 1945: Bo da-sző lő, 1937: Bodaszőllő, 1921: Bodán vagy ahogy újabban hívják Bodafüreden, 1905: Bo-da szőlő, BoBo-da, 1901: Boda szőlőskert, 1890:

Boda szőlő, 1884: Boda szőlős kert, 1841:

Boda Szőlőskert, 1801: Boda Szőlős Kert, Boda Szőlőskert, 1794: Boda, Bodára, 1774:

Bodán, 1769: Boda, 1768: Bodán. — Kül te-rületi lakott hely, amely közigazgatásilag Haj-dú böszörményhez tartozik. Annak központjá-tól 16 km-re délkeleti irányban található. La-kos sága kb. 1850 fő. Saját iskolája és temetője is van. Az itt élők szerint egykori birtokosáról, Boda Jánosról kapta a nevét. A névadó sze-mélyről azonban a történeti források nem szól-nak. A hely csupán a 18. század közepén tű nik fel a forrásokban, ettől az időtől említik nagy kiterjedésű erdejét Bodai-csere és Bodai­er dő néven. Az ugyanezt az erdőt jelölő Boda gyak-ra név viszont már a 15. század végén elő-fordul egyetlen korai adattal (erről lásd a meg-felelő szócikket). Ebben a névben a Boda elő-tag a település neve éppúgy lehet (s ebben az esetben a név ’Boda település erdeje’ értelmű), mint személynév, amely az erdő birtokosát je­

löli meg. A Boda személynév egyébként már az Árpád-korban is gyakori lehetett, és kiter-jedt névcsaládja volt, később pedig családnév-ként ismerjük. Boda település neve ebből a sze mélynévből alakult, a név keletkezésének ide jét azonban nem tudjuk meghatározni.

Ugyan ilyen nevű településeket máshol (példá­

ul Baranya és Somogy megyében) is ismerünk már a középkorban is. Az egykori erdőterület egy részére szőlőt telepítettek, és a helységet 1801- től Bodaszőlőskert néven hegyközség­

ként említik. Később Bodaszőlő formában ál­

landósult a neve, hivatalos megnevezéseként ma is ez szerepel, a mindennapi nyelvhasználat-ban azonnyelvhasználat-ban gyakrabnyelvhasználat-ban említik Bodá-nak. Az el ső világháború után Bodaszőlőt nyaralóhely­

ként Bodafüred néven próbálták népszerűsíte­

ni, sikertelenül, mivel az új név nem gyökere­

sedett meg. — A. 3: 26–27, 4: 226–32, 7: 130, AOklt. 6: 153, 217, 228, 7: 130, 200, 8: 79, 87, 9: 64, 10: 271, 12: 215, 14: 275, 17: 126, 129, 24: 307, 25: 215, 325, 326, 26: 215, 221, 395, Bodaszőlő Fotó: Civertan Grafikai Stúdió

29: 92, 27: 68–69, 31: 71, 72, 77, 154, ÁSz., Ban csi 1988: 2, Borovszky–Sziklay szerk.

[1900]: 18/336, Cs. 1: 529, 684, F. 8/5: 204, Fe kete Nagy 1931: 56–57, H. Fekete 1959:

44, 45, FKnT., FNESz., Hanvay 169, HbT.

1890a, 1905, Herpay 70, 74, HKFT., Hnt.

1967, 2011, Kállay 2: 138, 140, 163, Lelesz 1:

192, Lévai 2003: 141–4, Mező–Németh 1972:

52, MoFnT. 2, Németh 1997, Tóth P. 1990:

70, Tóth V. 2008: 198–206, Vat. I/1: 255, 344, Z. 1: 235, 238, 252, 253, 271, 4: 546, 5: 2, 454, 6: 30, 291, 312, 359, 380–383, 404–405, 418–

419, 428, 460, 472–474, 485–486, 7: 109, 9:

61, 284, 285, 10: 239, Zs. 1: 385, 391, 4: 1211, 2000, 2341, 5: 116, 287, 556, 512, 6: 67, 130, 562, 1333, 7: 111, 112, 146, 302, 8: 35, 9: 231, 320, 342, 359, 10: 528. — T23-G5.

Bodaszőlői fácántelep lásd Fácántelep Boda-szőlőskert lásd Bodaszőlő

Boda-szőlőskert-tábla 1959: Boda­sző lős­

kert- tábla. — A Boda-erdőnek a Bodai úttól dél re eső, Bodaszőlővel annak nyugati oldalán ha táros táblája. Ma már nem használják a ne­

vet. — H. Fekete 1959: 45. — T28-A2.

Boda-tanya 2011: Boda-tanya ~ Boda Pista bá csi tanyája. — Egykori tanya a Réten, a Pol-gá ri út mellett, a Botos-tanya szomszédsáPol-gá­

ban. Tulajdonosáról kapta a nevét. Boda­Pista­

bá csi tanyája-ként is említik. — T6-C3.

Bódi Antal-tanya 2011: Bódi Antal-tanya.

— Egykori tanya a Bódi-sarokban, a Rét dé li részén. Ma szántóföld van a helyén. Tu laj do-no sáról kapta a nevét. — T6-B5.

Bódi Sándor-tanya 2011: Bódi Sándor­ta nya.

— Egykori tanya a Bódi-sarokban, a Rét déli részén. Ma szántóföld van a helyén. Tu laj do-no sáról kapta a nevét. — T6-B5.

Bódi-sarok 2011: Bódi-sarok. — Fasorral le­

kerített földterület, szántó és legelő a Rét déli ré szén. Nevét az egykor rajta álló Bódi Antal- és Bódi Sándor-tanyáról kapta. Korábban itt állt a Pelyhe-tanya és a Zellei-tanya is, de ma már egyik sincs meg. — T12-A1.

Bodnár tanya 2011: Bodnár András-ta nya. — Egykori András-tanya Pródtól délnyugatra, a Kispródi út mellett. Tulajdonosáról kapta a ne vét. — T12-D3.

Bodnár dűlő 2011: Bodnár dűlő, 1981: Bod-nár­ dűlő, 1959: Bodnár­dűlő, Bonnár­dűlő.

— Földút, amely Hajdúböszörménytől délre hú zódik észak–dél irányban. A Közlekedő útra me rőleges, a Vince dűlő és a Fábián dűlő kö­

zött található. Nevét az egykor itt álló Bodnár-ta nyáról kapBodnár-ta. — H. Fekete 1959: 45, MoFnT.

2. — T27-E2.

Bodnár Gyuri tanyája 2011: Bodnár Gyuri ta nyája. — Egykori tanya Pródtól nyugatra, a Ta tár dűlő mellett. Ma szántóföld van a helyén.

Tu lajdonosáról kapta a nevét. — T13-E1.

Bodnár köz lásd Désány István utca

Bodnár-lapos 1959: Bodnár-lapos, Bon nár- lapos. — Mélyebben fekvő terület. Tu laj do-no sáról kapta a nevét. Ma már nem ismerik a ne vet. — H. Fekete 1959: 45.

Bodnár-tanya 1. 2011: Bodnár-tanya. — Egy-ko ri tanya a Hatöles út és a Polgári út között.

Ma szántóföld van a helyén. Tulajdonosáról kap ta a nevét. — T13-F1.

Bodnár-tanya 2. 2011: Bodnár-tanya. — Egy kori tanya Hajdúvid nyugati határában, az Is kola dűlővel szemben. Ma a helyén szántó van. Tulajdonosáról kapta a nevét. — T15-G1.

Bodnár-tanya 3. 2011: Bodnár-tanya. — Egy kori tanya Hajdúböszörménytől délre, a Bod nár-dűlő mellett. Épületét lebontották, a he lyén ma szántóföld van. Tulajdonosáról kap­

ta a nevét. — T27-E2.

Bodnár utca lásd Désány István utca Bodnár utcai kertalja lásd Bánság tér Bodzás 1959: Bodzás 1848: Bodzás, 1786:

Bo dzás. — A bodaszőlői Város-erdő egyik ré­

Bodnár dűlő Fotó: Molnár Sándorné

sze. Növényzetéről kapta a nevét. Egyik része volt a Felső-Bodzás. Ma már nem használják a ne vet. — H. Fekete 1959: 45, 46. — T23-F1.

Bodzás-határ 1790: Bodzás határ. — Cserjés

Bodzás-határ 1790: Bodzás határ. — Cserjés

In document HAJDÚ-BIHAR MEGYE HELYNEVEI 1. (Pldal 114-123)