lásd Botond utca

Égett-laponyag 1959: Égett-laponyag, Ígett la ponyag, 1724: égett Laponyag. — Egykori ha lom Nagypródon, a Polgári úttól balra, a Pó-csi- tanyánál. Ma már nem használatos elneve­

zés, az 1950-es években is már csak a legöre­

gebbek ismerték. — H. Fekete 1959: 56.

Égett-szállás 1832: ugyanazon Sz. Györgyi és Zeleméri puszták határa között a hol is az égett szállás fele egy kopott határút mentibe.

— Zeleméren említett hely. Pontosabb helyét nem ismerjük. A névadás hátteréről szintén nin csenek ismereteink. — H. Fekete 1959: 56.

Égett-tó 1959: Égett-tó, Ígett-tó. — Egykori szi kes tó a Pródi-legelőn. Ha nyáron kiszáradt, a benne nőtt vízi növényzetet meggyújtották, s az egész tó kiégett, ez magyarázza a nevét. — H. Fekete 1959: 56.

Egyes iskola lásd Központi lányiskola Egyház-föld 1. 2011: Egyház-föld ~ Eklézsia föld je ~ Eklézsia-föld, 1959: Eklézsia földje, 1795: az Ekklesia Földjébe, 1794: az Ekk le sia földjét a Gát megett. — Szántóföld Haj dú bö-ször mény belterületétől nyugatra 3 km-re, a Nyu gati-Csordanyomás környékén. Egykori ne ve Eklézsia­föld(je) volt, ezt a megnevezést ma már ritkán használják. Régebben a refor­

mátus egyház tulajdonában állt, innen ered a ne ve. — H. Fekete 1959: 56. — T21-F2.

Egyház-föld 2. 2011: Egyház-föld ~ Egyház föld je, 1970: Etyházfőüggye. — Szántóföld Haj dúvid nyugati határában. A helybeliek sze­

rint onnan ered a név, hogy az első világhábo-rú előtt a földterület az egyház tulajdonában volt. Később a világháború hősi halottainak csa ládjai között osztották szét. Egyház­földje alak ban is használják a nevet. — É. Kiss 1970:

447. — T8-B5.

Egyház utca 2012: Egyház utca, 2004: Egyház ut ca. — Hajdúböszörmény belterületén a Za-bos kert egyik utcája, merőleges a Kálmán Fe-renc utcára. — T35-F4.

Eklézsia földje lásd Egyház-föld 1.

Eklézsia szigete 1959: Eklézsia szigetje, [1857]: Eklezsia sziget. — Magasabban fekvő te rület volt a Réten a Varga-sziget és a Portörő-szi get között. Mivel nem volt teljesen vízmen­

tes, ezért olykor nem lehetett megművelni. Ek­

lé zsia­sziget formában is adatolható. Ma már nem ismerik a nevet. — H. Fekete 1959: 56.

Eklézsia szőlője 1755: Ecclesia Szőllője, 1744: Parochia Szőlője. — Szőlőbirtok, pontos helyét nem ismerjük, de feltehetően a Vén kert-ben lehetett. A református egyház tulajdoná ban állt, erről kapta a nevét. Bizonyára azonos le-het a közel egykori forrás által Parókia­szőlője for mában említett hellyel. — H. Fekete 1959:

56, 93.

Eklézsia-föld lásd Egyház-föld

Elek dűlő 2011: Elek dűlő ~ Elek Zsiga dűlő

~ Elek Zsiga bácsi dűlő ~ Halom dűlő ~ Pródi dű lő ~ Oláh Jakab utca, 1959: Pródi halom-dű lő. — Dűlőút Pród nyugati szélén. A Pródi­

dű­­lő,­Pródi-halom­dűlő­és a Halom­dűlő ne­

veket az magyarázza, hogy a dűlő déli végében áll a Pródi-halom. Az Elek­dűlő,­Elek­Zsiga­

dű­­lő elnevezések pedig a dűlő elején álló ta­

nya tulajdonosára utalnak. Mai hivatalos neve Oláh­Jakab­utca.­— H. Fekete 1959: 96. — T36-A1A2.

Elekes Ferenc tanyája 2011: Elekes Ferenc ta nyája. — Egykori tanya Hajdúvid északnyu-ga ti határában, a Forrai dűlő mellett. Ma szán­

tóföld van a helyén. Tulajdonosáról kapta a ne-vét. — T9-G5.

Elek Feri tanyája 2011: Elek Feri tanyája. — Tanya a Réten, amely ma is áll, és gazdálkod nak rajta. Tulajdonosáról kapta a nevét. — T6-B3.

Elek János utca 2012: Elek János utca, 2004:

Elek János utca. — A Vénkert egyik utcája Haj dúböszörmény belterületén, mely a Perczel Mór és az Apafi Mihály utcák között fekszik.

A nevét Elek Jánosról kapta, aki 1953 és 1957 kö zött Hajdúböszörmény országgyűlési képvi­

selője volt. — T35-F2.

Elek Zsiga (bácsi) dűlő lásd Elek dűlő

Elek Zsiga bácsi tanyája 2011: Elek Zsiga bá csi tanyája. — Tanya Pródon, az Elek dűlő mel lett. Tulajdonosáról kapta a nevét. — T13-F2.

Elemér dűlő lásd Közlekedő út Elemér lásd Zelemér

Elfenbein Bertalan utca 2012: Elfenbein Ber-ta lan utca, 2004: Elfenbein Bertalan utca. — Az Észa kilucernás egyik utcája Hajdúböszörmény bel területén, merőleges a Nagy András utcára.

Ne vét Elfenbein Bertalanról kapta, akinek ko­

moly szerepe volt Hajdúböszörmény kulturális Elek dűlő

Elek Zsiga bácsi tanyája

életében. Az ő nevéhez fűződik többek között az 1936-ban megalakult Csokonai Iparos Ön-mű velő Csoport létrehozása is. — T34-B1.

Elő-haraszt 1496: ad alia rubeta Hatharallya et Elewharazth dicta. — Bokros, cserjés hely volt Zeleméren. Ma nem használják a nevet.

— H. Fekete 1959: 57.

Elő-hát 1959: Előhát, 1896: előhát, 1786: Elő Hát, 1743: előhát. — Magasabban fekvő terü-let Hajdúböszörmény belterüterü-letétől délre, az Ugar ban. A földhátnak azt a részét jelöli, mely a városhoz közelebb esik. Már az 1950-es évek ben is csak az idősebbek ismerték a nevet.

— H. Fekete 1959: 57. — T35-E5.

Első csőszház 1959: Első csőszház. — Az er­

dőőr lakása a bodaszőlői Város-erdő Haj dú-bö szörmény felőli bejáratánál. Ma már nem hasz nálják a nevet. — H. Fekete 1959: 57. — T23-E2.

Első dűlő lásd Zelemér utca Első kerület lásd Első tized

Első tized 1959: I. tized, 1929: I. kerület. — Haj dúböszörmény belterületének egyik része:

a város központjának északi részén a Bethlen Gá bor utca és a Polgári út eleje, keleten az Új-fehértói utca eleje, a Petőfi Sándor utca, a Kor-pona utca, délen a Kálvin tér és az Árpád ut-ca, nyugaton pedig a Vörösmarty Mihály utca ál tal határolt terület. A tizedek kialakulásának tör ténete a hajdúkorig vezethető vissza. A vá­

rosvezetés kifejlődésével párhuzamosan ala­

kulhatott ki az utcatizedek hálózata. A hajdúk le települése előtti katonai tisztségviselők let­

tek a város vezetői. Hajdúböszörmény belterü­

letét hat tizedre osztották fel, amelyek száma a népesség számának növekedésével sem emel­

kedett, csak területileg terjeszkedtek tovább.

1929-ben megváltozott a közigazgatási felosz­

tás. A hat tized helyett hét kerületre osztották a vá rost, ez magyarázza az Első­kerület megne­

vezést. Ma már egyik elnevezést sem ismerik.

— H. Fekete 1929: 8, 1959: 12. — T34-C2.

Első-kert lásd Vénkert

Első-őrházi-tábla 1959: Első őrházi tábla.

— A bodaszőlői Város-erdő egyik táblája az első csőszház mögött. Határai voltak a haj dú-had házi országút és a Görbe nyiladék. Ma nem hasz nálják a nevet. — H. Fekete 1959: 57. — T23-E2.

Első-szőlőskert lásd Vénkert

Enyingi Török Bálint utca 2012: Enyingi Tö-rök Bálint utca, 2004: Enyingi Török Bálint ut ca, 1977: Enyingi Török Bálint utca, 1959:

Enyin gi Török Bálint utca, 1959: Mátyus utca, 1929: Enyingi Török Bálint utca, Mátyus ut-ca, 1842: Mátyus köz. — Hajdúböszörmény észa ki részén található utca, mely összeköti a Ná nási és a Dorogi utcákat. 1929 óta viseli a mai nevét, amelyet a város egykori földesurá­

ról kapott. Korábban Mátyus utca és Mátyus köz néven is szerepelt. Ezeket a neveket az ott lakó Mátyus családról kapta. — H. Fekete 1929: 15, 37, 1959: 18, 25, HbT. 1929, 1977.

— T34-C2.

Eötvös József utca 2012: Ötvös József utca, 2004: Eötvös József utca, 1977: Eötvös József ut ca, 1959: Eötvös József utca, Fábián-malom ut ca, Iskola utca, 1929: Báró Eötvös József ut-ca, Iskola utca. — Hajdúböszörmény délnyu-ga ti részén található utca, mely összeköti a Baj csy-Zsilinszky Endre és a Batthyány Lajos ut cákat. 1929 óta viseli mai nevét, korábban Is­kola­utca volt a hivatalos neve, mivel az ut­

cában volt a református egyház egyik iskolája.

Ne vezték emellett Fábiánmalom­utcá-nak is az utcában lévő malomról. — H. Fekete 1929:

15, 36, 1959: 18, 19, 21, HbT. 1929, 1977. — T34-C3.

Eperfás-kert lásd Epreskert

Epreskert 1851: Epres kerti földhöz, 1847:

ep reskertbeli veteményföldek, 1795: Epres Kert, 1784: Eperfa Plantáknak való Kertek, 1784: Eperfás kert. — Egykori kertség Haj dú-bö szörmény belterületének északkeleti szélén, a Fehértói út mellett. Egy 18. századi forrás Eper­fás-kert néven is említi. Ma egyik megne-ve zést sem használják. — H. Fekete 1959: 57.

— T34-D2.

Epreskerti-lucernás 1855: Epreskerti lu-cernás. — Egykori lucernatermő terület Haj-dúböszörmény belterületétől északra, a Vén-kert mellett. Már az 1950-es években sem is-mer ték a megnevezést. — H. Fekete 1959: 57.

— T35-E1.

Ercsey köz lásd Mester utca Ercsey utca lásd Mester utca

Ercsey-ház 1959: Ercsey-ház, Ercsey-is ko-la, 1898: Ercsey-féle iskolatelek, 1896:

Er-csey- féle telken levő iskola, 1896: Ercsey ud-varbeli iskola. — Egykori magánház Haj dú-böszörmény belterületén, amely a mai Lé vay Márton utca 7. szám alatt található. Tu laj do-no sáról kapta a nevét. Később iskola műkö­

dött benne, amely a református egyházé volt, in nen származik az Ercsey-iskola elnevezés.

— H. Fekete 1959: 18. — T34-C3.

Ercsey-iskola lásd Ercsey-ház Erdély(i) út lásd Erdély utca

Erdély utca 2012: Erdély utca, 2004: Er-dély utca, 1977: Erdélyi út, 1959: Erdély út, 1929: Erdély út, 1929: Erdély utca. — A Za-boskertet a Középkerttől elválasztó utca Haj-dú böszörmény belterületén. 1929 óta viseli ezt a nevet. Erdély­út és Erdélyi­út­formában is em lítik. — H. Fekete 1929: 16, 1959: 19, HbT.

1929, 1977. — T35-F4G4.

Erdészlak 1. 1988: Erdészlak, 1959: Erdészlak.

— Az állami erdőmérnök lakása a Város-erdőn a Tiszti lak táblában, közel a hajdúhadházi ha­

tárhoz. Ma nem használják a nevet. — Bancsi 1988: 6, H. Fekete 1959: 57. — T23-G4.

Erdészlak 2. lásd Méhészház

Erdő 1. 2011: Erdő ~ Kis­erdő. — Erdő Haj-dú vid belterületén, a Vasút utcától a Krúdy Gyu la utcáig tart.

In document HAJDÚ-BIHAR MEGYE HELYNEVEI 1. (Pldal 138-141)