Katona Csilla–
Erdő 2. lásd Város-erdő
Erdőőri lak-tábla 1959: Erdőőri lak tábla.
— A bodaszőlői Belső-erdő táblája, csőszház állt rajta. Ma már nem használják a nevet. — H. Fekete 1959: 57. — T23-E4.
Erdőre járó út lásd még Sütő dűlő
Erdős Árpád tanyája 2011: Erdős Árpád ta-nyája ~ Erdőstanya. — Tanya Pródtól nyugat-ra, a Róka-háton, az Erdős dűlő mellett. Az üre sen álló épület jelenleg a Bocskai téesz tu laj donában van. Erdős-tanya-ként is emlí
tik. Egykori tulajdonosáról kapta a nevét. — T12-C3.
Erdős dűlő 2011: Erdős dűlő. — Dűlőút Pró-don, a Róka-háton. Sokáig földút volt, ma már szi lárd burkolattal rendelkezik. Nevét a dűlő ele jén álló Erdős Árpád tanyájáról kapta. — T12-D2C3.
Erdős-tanya lásd Erdős Árpád tanyája Erdő utca 1. 2012: Erdő utca, 2004: Erdő utca.
— A Zaboskert egyik utcája Hajdúböszörmény
bel területén, merőleges a Kálmán Ferenc utcá-ra, és párhuzamos az Egyház utcával. Nem azo nos a 17–18. századi források által említett ugyan ilyen nevet viselő utcával. — T35-G4.
Erdő utca 2. 1747: Ns. Városnak Erdő nevű Uttzájában, 1718: Erdő Utzai, 1674–1676: Er-dő utca [nem betűhív forma]. — Egykori utca Bö szörményben. Pontos helyét nem ismerjük.
Nem azonos a ma ugyanilyen nevet viselő ut
cával. — H. Fekete 1959: 19.
Eresztvény 1496: Erezthwen. — Egykori erdő Ze leméren. Az eresztvény földrajzi köznév, amely a név alapjául szolgált, ’fiatal sarjadó er dő’ jelentésű. — H. Fekete 1959: 57, TESz.
Erkel Ferenc utca 2011: Erkel Ferenc ut ca, 2004: Erkel Ferenc utca, 1977: Erkel Fe renc utca. — A Délilucernás egyik utcája Haj dú bö-szörmény belterületén, párhuzamos a Bél Má-tyás utcával. — HbT. 1977. — T34-B4.
Északi dűlő 1959: Északi dűlő, 1856: Éjszaki Dű lő. — Földút a Kispródi út és a Csonkadűlő kö zött, a Nyugati-Csordanyomás területén. Ma nem használják a megnevezést. — H. Fekete 1959: 58.
Északilucernás 2011: Északilucernás, 1981:
Észa ki-lucernás, 1977: Északi-lucernás, 1959:
Észa ki lucernás, 1929: Északi Lucernás, 1905:
Északi Luczernás, 1890: Északi Lu czer nás.
— Külvárosi településrész, amely Haj dú bö-ször mény központjától északra terül el. He-lyén egykor szántóföld volt, ahol lucernát ter
meltek, innen kapta a nevét. Régebbi része az 1950-es években, újabb része pedig az 1980-as években épült ki. A Lucernás északi része, vö. Délilucernás. — H. Fekete 1959: 58, HbT.
1880, 1905, 1929, 1977, MoFnT. 2. — T34-B1C1.
Eszenyi nyiladék 2011: Eszenyi nyiladék. — Er dei út, amely a bodaszőlői Csonkatorony ut ca végétől halad délkeleti irányban. — T23-H5.
Esze Tamás utca 2011: Esze Tamás utca, 2004:
Esze Tamás utca, 1977: Esze Tamás utca. — A Dé lilucernás egyik utcája Hajdúböszörmény bel területén, merőleges a Görgey Artúr utcára.
— HbT. 1977. — T34-D5.
Etelaka 1499: Ethelaka, praed., 1493: Ethe la-ka, praed., 1489: Ethelala-ka, praed., 1425:
Ethe-laka, poss., 1423: EtheEthe-laka, poss., 1413: Eche-la ka, praed., [1410]: EtheEche-laka, 1394: EtheEche-laka, poss., 1221/1550: Paul. et Petr. de v. Ethe. — El pusztult középkori falu, amely részben Haj
dúböszörmény határába olvadt bele. Zelemér, Bö szörmény és Balmazújváros határvidékén fe küdt. Önállóságának megszűnése után mint ze leméri birtokot említik. A helynév előtagja az Árpád-korban ismert Ete személynév (lásd pl. 1138/1329: Ete), utótagja, amely kezdet
ben esetleg csak a birtokos házát jelölte, a régi ma gyar településnevek jellegzetes eleme. A leg régebbi adatnak az e településsel való azo
nosítása kétséges, amennyiben ide tartozik, el képzelhető, hogy a helység neve eredetileg Ete volt. — ÁSz., Cs. 1: 514, K. Fábián 1997:
62, H. Fekete 1959: 58, FNESz. Ete, Hanvay 169, Herpay 222, 224, 247, 249, Lévai 2003:
32–34, Németh 1997: 73–74, Révész 1859:
62, 64, 66, VárReg. 213.§, 265, Zs. 1: 391, 4:
289, 10: 528.
Fábián dűlő 2011: Fábiján dűlő ~ Fábián dű lő, 1981: Fábiándűlő, 1959: Fábiándűlő, 1927: az Ugarban a Fábiándűlőben. — Dűlőút a Dombi dűlő és Bodnár dűlő között. A dűlő men tén egykor nagyobb földterületet birtokló Fá bián családról kapta a nevét. — H. Fekete 1959: 58, MoFnT. 2. — T26-D2.
Fábián-kert 2011: Fábiján-kert ~ Fábián-kert. — Egykor nagyobb összefüggő birtok volt a Fábián dűlő mentén. Ma szántóföld van a helyén. Tulajdonosáról kapta a nevét. — T27-E2.
Fábiánmalom utca lásd Eötvös József utca Fábián Sándor tanyája 2011: Fábián Sándor ta nyája ~ Fábián Sándortanya. — Tanya a Bras sói-zugban. Fábián Sándor-tanya-ként is említik. Tulajdonosáról kapta a nevét. — T20-D1.
Fábián-zug 1790: Fabján Zug. — Egy 18. századi forrásban Hajdúböszörmény és Balmazújváros határában említett hely. Bi zo-nyá ra a tulajdonosáról kaphatta a nevét. — H. Fekete 1959: 58.
Fácánnevelő nyiladék 2011: Fácánnevelő nyi ladék ~ Fácántnevelő nyiladék. — Erdei út Bodaszőlőtől északra, a Fácántelepi nyila
dék és a Csalánszállító nyiladék északi felével pár huzamos. Nevét arról kapta, hogy régen az
er dőbe vitték ki az előnevelt fácáncsibéket, és természetes körülmények között próbálták utó nevelni őket. Egy időben az előnevelést is itt végezték. — T23-E2E3.
Fácántelep 2011: Fácántelep ~ Bodaszőlői fá cántelep. — Fácántenyésztő telep Bo da sző-lő től északnyugatra, a Lorántffykert mellett.
Bodaszőlői fácántelepnéven is említik. — T23-F4.
Fácántelepi nyiladék 2011: Fácántelepi dék, 1988: Tuskónyiladék, 1959: Tuskó nyila-dék. — Erdei út a bodaszőlői Város-erdőtől és Bel ső-erdőtől nyugatra. A Fácántelephez tarto
zik, nevét is erről kapta. Korábbi elnevezése Tuskónyiladék volt, amely onnan származik, hogy az országút melletti végén a város a ki
termelt tuskót hatalmas kazlakba rakatta. Ez utób bi megnevezését ma nem használják. — Ban csi 1988: 12, H. Fekete 1959: 113. — T23-E2F4.
Faggyas útja 1496: Fagyasuta. — A zeleméri er dőn említi egy 15. századi oklevél, de isme
rünk ilyen nevet Hajdúhadházon is. H. Fekete Pé ter szerint talán a Fagy-völgyes-tábla névvel hoz ható kapcsolatba. Ma nem használják a ne
vet. — H. Fekete 1959: 58.
Fagyvölgyestábla 1959: Fagyvölgyes táb-la. — A bodaszőlői Város-erdő egyik táblája a hajdúhadházi országúttól délre, a Lóger, a Ke-lep ce és a Méhészházi nyiladékok között. Ma nem használják a nevet. — H. Fekete 1959:
58. — T23-F2.
Faiskola 1959: Faiskola. — Egykori faisko
la, amely Hajdúböszörmény délkeleti részén, a Szé chényi-kertben volt. 1959-ben helyén már sport pálya állt. Ma nem használják a nevet. — H. Fekete 1959: 58. — T35-E4.
Farkasordító 2011: Farkasordító, 1959: Far-kas ordító, 1823: FarFar-kasordító, 1801: az And-rá si töltés mellett északról a Farkas ordító eré
ben, 1784: azon Gát és töltés a Kadarts folyá
sán és a Farkas ordítón, 1764: Farkas Ordító, 1748: Farkas ordító. — A Rét déli részén, a Pa lostya és a Híres-hát között fekvő egykori ná das, gyékényes terület: a hagyomány sze
rint réti farkas tanyázott benne. Ma szántó. — H. Fekete 1959: 58, HbT. 1823. — T12-B4.
Farkasordító-dűlő 1959: Farkasordítódűlő, 1868: a városnak a Farkasordító dűlőben 16
hold dűlője van, 1861: Réten a Fardas orditó dű lőben. — Dűlőföld a Réten, a Farkasordító mel lett. Ma nem használják a nevet. — H. Fe-kete 1959: 58. — T12-B4.
Farkas-sziget 1959: Farkas-sziget, 1848:
Far kas és a Nagy Kupa szigetek, 1848: Farkas Szi get, 1847: Farkas sziget, 1769: Farkas Szi
get, 1768: Farkassziget. — Korábban vize-nyős, a környezeténél magasabban fekvő, mű
veletlen terület volt a Réten, ma szántóföld. — H. Fekete 1959: 58, 59. — T13-E1.
Fazekas Gábor körút 2012: Fazekas Gábor kör út, 2009: Fazekas Gábor körút, 2004: Fa-ze kas Gábor körút, 1977: FaFa-zekas Gábor kör-út, 1959: Fazekas Gábor körkör-út, 1929: Fazekas Gá bor körút, Fazekas-körút. — A várost kö
rülvevő körút északkeleti szakasza, mely a Hu-nya di János körúttól a Szilágyi Erzsébet kör
útig tart, s a Dorogi út és a Fehértói út metszi.
Fa zekas Gábor böszörményi iparosról kap
ta nevét, aki halála után vagyonát a Bocskai Gim náziumra hagyta. — H. Fekete 1929: 16, 1959: 19, HbT. 1977. — T34-D2.
Fazekas Mihály utca 2012: Fazekas Mihály ut ca, 2004: Fazekas Mihály utca, 1977: Fa ze-kas Mihály utca. — A Délilucernás egyik utcá-ja Hajdúböszörmény belterületén, a Bánság tér től délre. — HbT. 1977. — T34-C4.
Fazekas-tanya 2011: Fazekas-tanya ~ Fa zi-kas- tanya. — Tanya a Sziken, a Keleti-fő csa-tor na mellett. A 19. század végén alakult, s kö
zépbirtoknak számított. Tulajdonosáról kapta a ne vét. — T13-G3.
Fegyveres híd 2011: Fegyveres híd. — Híd a K. IV. csatornán, Pródtól délre. Nevét a mellet
te álló Fegyveres-tanyáról kapta. — T13-F3.
Fegyveres-tábla 1959: Fegyveres-tábla. — A Bel ső-erdő egyik táblája Bodaszőlőtől észak
nyugatra, a Bocskai nyiladék és az ugari szán
tóföldek között. Bérlőjéről kapta a nevét. Ma nem használják a nevet. — H. Fekete 1959:
59. — T23-E4.
Fegyveres-tanya 1. 2011: Fegyveres-tanya.
— Tanya a bodaszőlői Gohér utca déli végé
nél. Tulajdonosáról kapta a nevét. — T23-G5.
Fegyveres-tanya 2. 2011: Fegyveres-tanya, 1959: Fegyveres-tanya. — Tanya a Pródi-ha-tár ban, a Kispródi út és az Elek dűlő találkozá-sá nál. Jelenleg egy Bujdosó nevű gazda él itt,
de korábban a Varga és a Fegyveres család gaz dálkodott rajta: ez utóbbiról kapta a nevét.
— H. Fekete 1959: 59. — T13-F3.
Fehér-hegy 1959: Fehér-hegy, 1944: Fehér-hegy, 1929: Fehérhegy. — Egykori halom a bo daszőlői Város-erdőn. Ma nem használják a ne vet. — H. Fekete 1959: 59. — T23-F3.
Fehér-hegyi-tábla 1959: Fehér-hegyi tábla.
— A bodaszőlői Város-erdő része, a Ró ka po-ro zó, a Lóger és a Görbe nyiladék között. Ma nem használják a nevet. — H. Fekete 1959:
59. — T23-F3.
Fehér-hegy-kút 1884: Fehérhegy kút. — Egy-ko ri kút a Fehér-hegy közelében. Ma már nem hasz nálják a nevet. — HKFT. — T23-F3.
Fehér-malom dűlő 1959: Fehérmalomdűlő.
— Út Hajdúböszörmény belterületétől észak
ra, a Telekföldön. Nevét a közelében lévő ma lomról kapta. Ma nem ismerik a nevet. — H. Fekete 1959: 59.
Fehértói út 1. 2011: Fehértói út, 1857: Fe-hér tói út, 1786: Fehértói út, 1783: Fejértai út, 1782: Fejértói és Nyiregyházi utakon ál tal, 1769: Fejértai és Kállai útfélen. — Haj dú bö
szörményből Újfehértóra vezető út. Egyes tör-té neti források Fejértai út-ként szerepeltetik, ahol ugyanazt az ó ~ a váltakozást láthatjuk, mint a Szoboszló > Szoboszlai út helynévben.
— H. Fekete 1959: 59, HbT. 1786. — T16-D3C4, T17-F2.
Fehértói út 2. lásd Újfehértói utca Fehértói utca lásd Újfehértói utca
Fehértói úti iskola lásd Cégényi úti iskola Fejes-gát 1959: Fejes-gát, 1788: a Füz és Fe-jes Gátakon található Nádak, 1783: FeFe-jes gát, 1770: A Fejes Gát töltése, 1764: A Fejes Gát-ba. — Vízparti védmű, illetve a mellette levő víz állás Hajdúböszörmény nyugati határá
ban, a Gát-éren. Ma nem ismerik a nevet. — H. Fekete 1959: 59.
Fejes-gát ere 1854: fejesgát erén. — Vízfolyás a Fejes-gátnál. Már az 1950-es években sem is merték a nevet. — H. Fekete 1959: 59.
Fejes-gáti-halom 1959: Fejes-gáti halom, 1854: Fejesgáti-halom. — Kiemelkedés a Kis-pród határrészen, a Fejes-gát közelében. Ma nem ismerik a nevet. — H. Fekete 1959: 59.
Fejes-tanya lásd Bácsmegi-tanya
Fejes-tanyák 2011: Fejes-tanyák. — Egykori ta nyák Hajdúvidtől nyugatra, az Iskola dűlő mel lett. Ma szántóföld van a helyükön. Tu laj-do nosaikról kapták a nevüket. — T15-G1.
Feketedűlő 1973: Feketedűlő, 1967: Feke te -dűlő. — Egykori dűlőföld Hajdúvid északke-le ti határában. Nevét a közelében fekvő Fe-ke te-halomról kapta. — Hnt. 1967, 1973. — T10-D4.
Fekete dűlő lásd Fekete-hegy dűlő
Fekete-föld 1865: Feketefőüd. — Nagy kiter-je désű határrész volt Hajdúvid keleti határában a Szegedi-folyás dűlőtől a Vidi-földig. A Fe-ke te előtag a föld színét és jó minőségét jelöli.
— É. Kiss 1970: 450. — T10-D5.
Fekete Gábor-csőszház 2011: Fekete Gá bor- csőszház, 1959: Belsőerdei csőszház, 1883:
belső erdei csőszház. — Csőszház Haj dú-bö szörmény belterületétől délkeletre, a Bel-ső- erdő közelében. Az ott dolgozó csőszről ne vezték el. Belső-erdeicsőszház nevét az el
helyezkedése alapján kapta, de ma már ezt a ne vet nem használják. — H. Fekete 1959: 42, 43. — T22-D4.
Fekete Gábor dűlő 2011: Fekete Gábor dűlő.
— Földút, amely a vasúttól a Kishatár útig nyú lik. Az erdő széléhez legközelebbi dűlő, Haj dúböszörmény belterületétől délkeletre. — T27-G1.
Fekete István szigete 1790: Fekete István szi-get je. — Magasabban fekvő, ezért vízmentes hely volt a Rét szélén, a Hortobágy mellett.
Már az 1950-es években is ismeretlen hely
név volt. A név előtagjában személynév szere-pel, de a névadás hátterét nem ismerjük. — H. Fekete 1959: 59.
Fekete-halom lásd Fekete-hegy
Fekete-hegy 1981: Fekete-hegy, 1956: Feke-te hegy, 1854: Fekete-halom, 1767–1779: Fe-ke te halom, 1714: Fekete-hegy. — Egykori ha lom Hajdúvid északkeleti határában, a mai Po roszlai-föld területén. Történeti forrásokban Fekete-halom-ként is említik. A kiemelkedést el szántották, így ma már sem a helyet, sem a ne vet nem ismerik. — H. Fekete 1959: 59, Hnt. 1956, HnT. 1767–1779b, É. Kiss 1970:
450, MoFnT. 2. — T10-D5.
Fekete-hegy dűlő 2011: Fekete-hegy dűlő ~ Fe kete dűlő ~ Kis Dorogi út, 1970:
Fekete-hegy dűlő, Isván dűlő. — Dűlőút Hajdúvid észak keleti határában, a Poroszlai-föld mellett.
A Feketehegy dűlő és a Feketedűlő nevek a kö zelben levő Fekete-hegy nevével vannak összefüggésben. Kis Dorogi út-nak azért ne
vezik, mert a dűlőút a Dorogi út folytatása.
Az egy időben használatos Istvándűlő nevet pe dig azért kapta, mert a dűlőút északi olda
la mellett húzódó földterület birtokosa egykor Had házy István volt. — É. Kiss 1970: 450–
451, 457. — T10-D5.
Fekete-lapos 2011: Fekete-lapos, 1959: Fe-ke te-lapos, 1854: FeFe-kete-lapos. — Kisebb la
pos Hajdúvid északkeleti határában, a Fekete-hegy től nem messze. Ma már csak a legidőseb
bek ismerik a nevet. — H. Fekete 1959: 59.
— T10-D5.
H. Fekete Péter utca 2012: H. Fekete Péter ut ca, 2004: H. Fekete Péter utca, 1992: H(a-la si) Fekete Péter utca, 1991: H. Fekete Péter ut ca, 1991: Dimitrov utca, 1977: Dimitrov ut-ca. — Hajdúböszörmény belterületén, a Za-bos kertben található utca, merőleges a Baktay Er vin utcára. Az utca nevét H. Fekete Péter haj dúböszörményi lokálpatriótáról kapta, aki többek között a Baltazár Dezső Polgári Le-ányiskola igazgatója, a Városi Múzeum meg-ala pítója, a Hajdúböszörmény című politikai lap szerkesztője volt. Ő állította össze a dú böszörmény helyneveinek adattára és a Haj-dúböszörmény utcanevei című munkákat is.
Nevét 1991 óta viseli az utca. Korábban Di
mitrovutca volt. — HbT. 1977, SzH. 1992. — T35-G4.
Fekete-tanya 1. 2011: Fekete-tanya. — Tanya a Réten, a Marjai-parton. Tulajdonosáról kapta a nevét. — T6-D3.
Fekete-tanya 2. 2011: Fekete-tanya. — Ta nya Pródtól északra, a Pródi-legelőn. Tu laj do no sá-ról kapta a nevét. — T13-G1.
Fekete-tanya 3. 2011: Fekete-tanya. — Egy-ko ri tanya Hajdúvidtől nyugatra, a Nánási út és az Iskola dűlő kereszteződésében. Tu laj do no-sá ról kapta a nevét. — T15-G1.
Felső-Bodzás 1781: felső bodzás. — A bo da-sző lői Város-erdőn lévő egykori Bodzás egyik ré sze. Ma már nem használják a nevet. — H. Fekete 1959: 45, 59. — T23-F1.
Felső-csikóskút lásd Felső-kút
Felső-csordakút 1959: Felsőcsordakút ~ Fē
ső csordakút, 1848: felső csorda kút. — Két kút volt a Bagotán, a Csordalegelőn. A kettő közül az északibb fekvésűt hívták Felsőcsor
da kút-nak. Ma már nem használatos név. — H. Fekete 1959: 59. — T12-A3.
Felső-gulyakút lásd Gulyakút 1.
Felső-Gulyástanya lásd Gulyástanya
Felső kereskedő bolt 1776: Felső Kereskedő Bólt. — Egykori bolt Hajdúböszörmény belte
rületén. Már az 1950-es években sem ismerték a nevet. — H. Fekete 1959: 19.
Felső-kút 2011: Felsőkút, 1959: Felső kút, Fē
ső kút, 1959: Felső csikóskút, 1848: Bagotán a felső csikós kutat, 1789: A Hortobágy megett a Felső kutnál. — Kút a Bagotán, a Csikós-le ge-lőn, ahol a lovakat itatják. Töviskes Gábor fel
újíttatta, így ma is az állatok itatására szolgál.
Ko rábban Felső-csikóskútformában is hasz
nálták. Tőle délre feküdt az Alsó-csikóskút. — H. Fekete 1959: 60. — T12-B2.
Felszabadulás tér lásd Baross Gábor tér Fenyves 1959: Fenyves, 1944: Fenyves. — A bo daszőlői Város-erdő peresi részén lévő, fe
nyőfákkal betelepített tábla, a Lorántffykert észa ki szomszédságában. Ma már nem hasz
nálják a nevet. — H. Fekete 1959: 60. — T23-G3.
Fenyves dűlő lásd Szálkai dűlő
Feri-tanya 2011: Feri-tanya ~ Hadházi Fe renc tanyája. — Egykori tanya Hajdúvidtől észak-keletre, a dorogi határban. Ma a helyén szán-tóföld van. Uradalmi tanyaközpont volt, ahol gyapotot, dohányt és szőlőt termesztettek az ott élők. Tulajdonosáról kapta a nevét. Hadházi
Ferenc tanyája néven is ismerik, de a Hadházi családnevű tanyatulajdonosoknál jó val gyako
ribb, hogy a keresztnevük jelenik meg a tanya
névben (lásd erről még Balázs-ta nya).
Fiatal Kerékgyártó-malom 2011: Fiatal Ke-rék gyártó-malom. — Egykori malom Haj dú-bö szörmény belterületén, az Újvárosi út men
tén, a Kórház mellett. Kerékgyártó nevű tulaj
donosáról kapta a nevét. — T34-B4.
Fiatalos-erdő 1783: Fiatalos Erdő, 1782: fia
talos Erdő, 1781: Fiatalos erdelyéről, 1774:
Fia talos Erdő, 1774: Fiatalos Erdő. — A Vá-ros- erdő újabb telepítésű része volt. Ma nem hasz nálják a nevet. — H. Fekete 1959: 60.
Ficsori-tó 1981: Ficsori-tó, 1959: Ficsori-tó, Fi csoritó-tó, Vicsorító, 1945: Ficsori tó, 1897:
Fi csori tó, 1890: Ficsóri tó, 1871: Ficsori tó, 1851: a városnak a Vidi pusztán az ugy neve
zett Ficsori-tó tóban levő kaszálója, A város fitsoritójába való fü, 1851: a városnak a Vidi pusz tán az un. Ficsoritó tóban és a Máté lapo-sá nál levő kaszálója, 1836: Ficsori Tó, 1836:
Fi csori-Tó. — Szikes fenék Hajdúvid határá-ban. Egykor bizonyára tó volt, de már a 19.
szá zadi források is kaszálókat említenek ben
ne. A Ficsori előtag eredete ismeretlen. A hely-beliek az 1950-es években a számukra nem érthető nevet Ficsoritó-tó és Vicsorító for-má ban is használták. Ma for-már nem ismerik a ne vet. — H. Fekete 1959: 60, 84, HbT. 1836, 1871, 1890a, 1897a, MoFnT. 2.
Ficsori-tó laposa 1959: Ficsori-tó laposa, 1839: Ficsoritó laposa. — Lapos terület volt Haj dúvid határában, a Ficsori-tó mellett. Ma már nem használják a nevet. — H. Fekete 1959: 60.
Ficsoritó-tó lásd Ficsori-tó
Ficsoritó-tó-dűlő 1981: Ficsoritódűlő, 1959:
Fi csoritótó dűlő. — Földterület (esetleg út) a Fi csoritó-tó mellett Viden. — H. Fekete 1959:
60, MoFnT. 2.
Fiúiskola 2011: Fiúiskola ~ Kettes iskola ~ Központi iskola ~ Pijaci iskola, 1959: Köz-ponti iskola. — Általános iskola Hajdú bö-ször ményben, a Bocskai tér 11. szám alatt.
Hivatalos neve Hajdúböszörményi Bocs kai István Általános Iskola. Korábban csak fiúk jár tak ide, ez magyarázza a legáltalánosabb Fiú iskola elnevezést. Az 1960-as években 2.
sz. Általános Iskola lett a hivatalos neve, ezért Fiúiskola (1916) Forrás: Füz László
so kan ma is Kettesiskolá-nak nevezik. Piaci iskolá-nak és Központi iskolá-nak is hívják, mert a város központjában, a piachoz közel fek szik. — H. Fekete 1959: 24. — T34-D3.
Focipálya 2011: Focipálya. — Sportpálya Haj dúvid belterületén. — T36-C2.
Fodor köz lásd Klapka György utca
Fodor kútja 1725: a másik a Vidi földön a Nyá ras Uttya félen a Fodor kuttyára dül. — Egy kori kút, majd talán földterület a Vidi-föl-dön. — H. Fekete 1959: 60.
Fodor utca lásd Klapka György utca
Folyás 2011: Folyás, 1986: Gáti folyás, 1980:
Gá ti-folyás, 1970: Folyás, 1900: Gáti folyás, 1893: Folyás, 1884: Gáti folyás, 1858: Gáti fo lyás, 19. sz.: Gáti folyás, 1722: Folyás. — Ki sebb természetes vízfolyás Hajdúvid észak
keleti, részben Hajdúdorog déli határában.
Gáti-folyás néven is említik. A folyás földraj-zi köznév a Debrecen környéki helynevek
ben ’árok’ jelentésben szerepel. — HdL19, HdT. 19. sz., HKFT., É. Kiss 1970: 452, 488, Lé vai 2003, MKFT., MoFnT. 2, Török 2009:
14. — T10-C4.
Folyó köz lásd Arad utca Folyó lásd Kanális Folyó utca lásd Arad utca
Folyó utcai körút lásd Dózsa György körút Forgács dűlő 1. 2011: Forgács dűlő. — Dű lő-út a Réten, a Harmincötös lő-útból nyílik. Nevét az egykor mellette álló Forgács-tanyáról kap
ta. — T6-D3.
Forgács dűlő 2. 2011: Forgács dűlő. — Dű lő-út a Sziken. Nevét — talán a másik ilyen nevű dű lőhöz hasonlóan — az egykor mellette álló For gács-tanyáról kapta. — T13-G2.
Forgács-tanya 2011: Forgács-tanya. — Ta-nya a Marjai-parton, a Forgács dűlő mellett.
Tu lajdonosáról kapta a nevét. — T6-D3.
Forrai 2011: Forrai ~ Forrai-föld ~ Forrai gróf földje, 1973: Forraidűlő, 1970: Fōraji, 1967: Forraidűlő. — Lapos, olykor vizenyős szán tóföld Hajdúvid északnyugati határában, a For rai dűlő és a Reus dűlő között. Korábban kül területi lakott helyként is szerepelt Forrai-dűlő néven. A helybeliek elmondása szerint ide tervezték építeni Hajdúvidet, ki is mérték a területet utcákra, de ez a terv végül nem va
lósult meg. A nevek Forrai gróf családnevét őr zik, aki a területet birtokolta. — Hnt. 1967, 1973, É. Kiss 1970: 452. — T9-H4.
Forrai dűlő 1. 2011: Forrai dűlő, 1981: For-rai dűlő. — Dűlőút Hajdúvid nyugati határá
ban. Nevét a mellette fekvő földről, a Forrairól kap ta. — MoFnT. 2. — T9-H4.
Forrai dűlő 2. lásd Forrai Forrai-föld lásd Forrai Forrai gróf földje lásd Forrai
Forrai-kastély 2011: Forrai-kastély. | A hábo-rú után teljes tönkrement. — Egykori épület Haj dúvid északnyugati határában, a Forrai te
rületén. A helybeliek szerint a 20. század elején épül hetett, és az 1960-as években, a téeszesítés mi att bontották el. Ma szántóföld van a helyén.
Tu lajdonosáról kapta a nevét. — T9-G4.
Forrai-lapos 2011: Forrai-lapos. — Kisebb la pos Hajdúvid északnyugati határában, a For-rai közelében. — T9-H4.
Forrai-tanya 2011: Forrai-tanya, 1970: For-rai- tanya. — A Forrai-kastélyhoz tartozó egy
kori cselédszállás és major. — É. Kiss 1970:
452. — T9-G4.
Forrás 1. 1794: a Füz Gátnál levő Canális árka ki tisztittatik, hogy ennélfogva a mellette levő For rásból víz folyván beléje, 1770: Forrás, 1768: Forrás. — Egykori forrás a Fűz-gát mel lett, Hajdúböszörmény nyugati határában.
Ma már nem ismerik a nevet. — H. Fekete 1959: 60.
Forrás 2. 1959: Forrás. — Egykori forrás a Bel ső-erdő déli-középső táblájának északi ré
szén, Bodaszőlőtől északnyugatra. Ma nem is merik a nevet. — H. Fekete 1959: 60. — T23-F4.
Forrás nyiladék 1988: Forrásnyiladék. — Kö zelebbi helyét nem ismerjük, talán egy erdei út lehetett a Forrás környékén. Ma nem hasz
nálják a nevet. — Bancsi 1988: 7.
Forrás-tábla 1959: Forrás-tábla. — Erdős rész a Belső-erdőn a Fegyveres-táblától kelet
re, a Bocskai és a Fácántelepi nyiladék között, Bo daszőlőtől északnyugatra. Nevét feltehető
en az itt található Forrásról kapta. Ma már nem hasz nálják a nevet. — H. Fekete 1959: 60. — T23-E4.
Fő alj 1794: fő aj, 1793: A IV. Tized erdeje a Fő ajjban. — A pontos helyét nem ismerjük, vél hetően a Negyedik tizedhez tartozott. — H. Fekete 1959: 60, FKnT.
Földesi dűlő 2011: Földesi dűlő, 1981: Föl de-si dűlő. — Dűlőút Hajdúböszörmény délnyu
gati határában, keletről az M3-as autópályával, nyu gatról pedig a Sóvágó-lapos dűlővel párhu
zamos. Nevét az itt lévő Földesi-tanyáról kap
ta. — MoFnT. 2. — T26-C2.
Földesi-lapos 2011: Földesi-lapos, 2009: Föl-de si-lapos, 1959: Földesi-lapos. — Mélyen fek vő terület Zeleméren, a Szoboszlai út kele
ti oldalán. Korábban legelő volt és nádas, ma már csak kiszáradt meder. Itt eredt a Brassó-ér. Nevét az itt lévő Földesi-tanyáról kapta.
— H. Fekete 1959: 60, Gábor 2009: 36. — T26-C2.
Földesi-tanya 2011: Földesi-tanya. — Tanya a Földesi dűlőnél, a Földesi-lapos területén.
Tu lajdonosáról kapta a nevét. — T26-C2.
Földvár 1. 1803: Földvár, 1794: Földvár. — Egy kori földvár Nagy-Zeleméren. Már az 1950-es években sem ismerték a nevet. — H. Fekete 1959: 60.
Földvár 2. 1959: Földvár, Fődvár, 1847: föld-vár erének. — A hagyomány úgy tartja, hogy Nagy pródon, az újvárosi határ mellett egykor föld vár állt, és ennek emlékét őrzi az ottani ér, fok, híd, part és domb Földvár előtagú neve.
Földvár 2. 1959: Földvár, Fődvár, 1847: föld-vár erének. — A hagyomány úgy tartja, hogy Nagy pródon, az újvárosi határ mellett egykor föld vár állt, és ennek emlékét őrzi az ottani ér, fok, híd, part és domb Földvár előtagú neve.