lásd Békás csapszék Brassó 3. lásd Brassó-ér

Brassó 4. lásd Békás-halom

Brassó-ér 2011: Brassó-ér ~ Baraksó, 2009:

Bras só-ér, Barassó, Baraksó-ér, 1981: Brassó-ér, 1959: Brassó-ér, Barassó, Baraksó-ér, 1930: baraksóba. | A csaplárné, meg a csikós, gú lyás / A nagy baraksóba halász (Népdal), 1905: Brasso, 1889: Brassó, 1884: Brassó-ér, [1880]: Brasso Brassó-ér, 1866: Brassó ere, 1858:

Bras só ér, 1836: Brassó ere, 1801: Brassó erén, 1777: Brassó, 1764: Brassóba, 1750: Baraksó erén, 1748: Baraksó erén. — Vízfolyás, mely Ze leméren, a Földesi-laposban ered. A Keleti-fő csatorna alatt is átbújtatták, és attól nyugatra öm lik a Kadarcsba. Felső szakaszát Zelemér-ér nek, a középsőt pedig Gát-Zelemér-érnek hívják. Hi-vatalosan az egész 22 km-es vizet Brassó-ér- nek nevezik, de régebben Brassó ere válto zat­

ban is szerepelt a forrásokban. Hajdan sokkal bő vebb vizű volt, a 18. században még vízi­

malmot hajtott. Vízmennyisége ma változó. A Brassó név ejtésváltozataiként Barassó,­ Ba-rak só formában is említik. A Brassó név terü-let és vízfolyás megnevezéseként több más név ben is előfordul a településen, ugyanilyen alak változatokban. A név elsődleges jelenté­

sét és eredetét nem tudjuk megállapítani. Nem va lószínű, hogy etimológiai tekintetben ösz­

szefüggésben lenne Brassó város nevével — H. Fekete 1959: 48, 49, FNESz., Gábor 2009:

27–28, HbT. [1880], 1889, 1905, HKFT., Kar-dos J. 1933: 22, MKFT., MoFnT. 2. — T20-B1D2, T21-E3, T26-A1C2.

Brassó-gát 1959: Brassó gát, 1786: Brassó Gáttyánál, 1781: Brassó Gáttyán, Brassó Gáttyát, 1778: Brassó Gáttyát. — Gát a Bras­

só- éren. Egykor vízimalom állt mellette, a víz-fo lyás Gát-ér nevű szakaszán. Ma már nem hasz nálják a nevet. — H. Fekete 1959: 48.

Brassó-halom lásd Békás-halom

Brassó(i) csapszék lásd Békás csapszék Brassói-zug 2011: Brassói-zug ~ Brassó-zug ~ Ba raksói-zug, 1938: Brassó zug, 1905: Brasso zug, 1890: Brasso zug, 1889: Brassó zug, 1871:

Bras só zug. — Földterület Hajdúböszörmény nyu gati határában, a Brassó-ér egyik kanyaru-la tában. Brassó­zug és Baraksói­zug formá­

ban is említik. — HbT. 1871, 1889, 1890a, 1905, 1938. — T20-C1.

Brassó-lapos 2011: Brassó-lapos. — Alacsony fek vésű terület Hajdúböszörmény nyugati ré­

szén, a Földesi-lapostól délre, közel a Brassó-ér hez. Egy része szántóföld. — T26-C2.

Brassó-telek 1959: Brassó-telek, 1777: a Bras só oldalán levő Telekecskét, 1775: A Bras-só Telekét, A BrasBras-só Zugját … A Telket. — A Bras só nevű szántóföld egy része, Pródtól dél­

re. Régen rét, legelő és kaszáló volt. A 18. szá­

zadi források Telek és Telekecske néven emlí­

tik. Ma már egyik elnevezést sem használják.

— H. Fekete 1959: 48. — T13-G4.

Brassó-zug lásd Brassói-zug

Budai Nagy Antal iskola lásd Középkerti is-kola

Budai Nagy Antal utca 2012: Budai Nagy An tal utca, 2004: Budai Nagy Antal utca, 1977: Budai Nagy Antal utca, 1959: Budai Nagy Antal utca, Gorzsás dűlő, Paksy Károly ut ca, 1929: Paksy Károly utca. — A Középkert egyik utcája Hajdúböszörmény belterületén, pár huzamos a Nefelejcs utcával. Mai nevét 1948 óta viseli, azelőtt Paksy­Károly­utca volt, a város egykori polgármestere után. Korábban a Középkert első dűlője volt, s a dűlő sarkán lé vő egykori bolt tulajdonosáról Gorzsás­dűlő­

nek nevezték. — H. Fekete 1959: 16, 20, 27, HbT. 1929, 1977. — T35-F3.

Bulcsú utca 2012: Bulcsú utca, 2004: Bulcsú ut ca, 1977: Bulcsú utca, 1959: Bulcsú utca, Len ti zug, 1929: Bulcsu utca, Lenti-zug. — Haj dúböszörmény belterületének északnyuga-ti részén található utca, az Ungvár és a Dam-ja nich utcákat köti össze. Korábban az egykor ott lakó Lenti családról Lenti zug­nak nevez­

ték. — H. Fekete 1929: 12, 37, 1959: 16, 25, HbT. 1977. — T34-C2.

Bundi köz 1892: Bundi köz. — Pontos helye is meretlen, s az elnevezés hátteréről sincsenek

in formációink. Az 1892. évi forrás „hangzatos, ékes nevezet”-ként utal rá. Ma már sem a he­

lyet, sem a nevet nem ismerik. — H. Fekete 1959: 16.

Büdös-Gút lásd Bides-Guti-erdő Büdös-kút lásd Bides-Guti-erdő Büdös-kút erdeje lásd Bides-Guti-erdő Büdös-kúti csőszház 1890: Büdöskuti csősz-ház, 1884: Büdöskúti csh. [csőszház]. — Egy-ko ri csőszház Bodaszőlőtől északra, a Bides-Gu ti-erdő (másként a Büdös-kút) területén.

Le bontották, s ma már a nevét sem ismerik.

— HbT. 1890a, HKFT. — T23-F4.

Büdös-kúti-erdő lásd Bides-Guti-erdő Büdös-kúti-kert lásd Lorántffykert Büdös-kúti-szántó lásd Bides-Guti-szántó Bűt-mocsolya 1879: Butmocsolyai, 1857: Bőt Mocsolya, 1857: Bőt Mocsolya, 1858: Bött mocsolya, 1854: Büd mocsoja, 1850: Bőt mo­

tso jánál, 1848: Büt motsojánál, 1786: Bőtt mo­

cso lya, 1783: a bőjt Mocsoja felé a határ utig, Bőtt motsolya, 1775: Bőt mocsolyához, 1765:

Az 1-ső Tized Bojt Mocsoja. — Állóvízzel teli fe nék, rét, mocsaras hely lehetett Hajdúvidtől dél nyugatra, a Telekföld északi részén, a határ men tén. A mocsolya utótag a terület vizenyős, mo csaras jellegére utal. Ma nem ismerik a ne-vet. A forrásokban sokféle alakváltozatban em-lített Bűt­mocsolya név talán a Bűdi út nevével áll összefüggésben (ami mellett például a Bűt-mocsolya-zug is fekszik), s ez esetben (Ti sza) Bűd település nevével hozhatjuk kapcso lat-ba. — H. Fekete 1959: 47, 62, FKnT., HbT.

1786, 1857b, MKFT. — T15-F3.

Bűt-mocsolya-gát 1782–1785: Büt Mocsoja gát, 1775: Bőt Mocsolya Gátak, 1765: Bőjt Mo csolya Gáttyánál, 1749: Büt motsoja Gát.

— A név szerkezete és a gát utótag alapján olyan helyet jelölhetett, ahol a Bűt-mocsolya mo csaras területén át lehetett járni. Ezen a te rületen ugyanis a gát szó ’országút, köves­

út’ jelentésben is használatos. Ma már sem a he lyet, sem a nevet nem ismerik. — EKFT., H. Fekete 1959: 47, FKnT. — T15-F3.

Bűt-mocsolya-tó 1839: A Verébsár, Bőt mo­

cso lya tava, Nagy Lapos és közte levő uttal együtt, 1836: Bőt mocsolya­Tó. — Vízállásos te rület lehetett Hajdúvid délkeleti határában, a Bűt- mocsolya területén. Ma már nem ismerik

a nevet. — H. Fekete 1959: 47, HbT. 1836. — T15-F3.

Bűt-mocsolya-zug 1782: a Büt mocsoja zug-ban a Bődi út félen, 1777: A Büt Mocsoja és a Kolos Zugját kaszálni fogják. — Zug, talán ka száló Hajdúvid délkeleti határában, a Bűt-mo csolya területén. Ma már nem ismerik a ne­

vet. — H. Fekete 1959: 47. — T15-F3.

Cégény 2011: Cégény, ­re, 1970: Cégé, 1926:

Cé gény. A középkori adatait lásd Téglás telepü-lés alatt! — Egykori falu, melyet északról Do rog, keletről Téglás, délről Hajdúhadház, nyu gatról pedig Vid határolt. Később elpusztá-so dott, de a neve határrész neveként több te­

lepülésen (Téglás, Hajdúhadház) is tovább él.

A böszörményi névkincsben az emlékét a Cé-gény- rét, Cégény dűlő elnevezések is őrzik. A Cégény név magyarázatát lásd Téglás telepü-lés alatt a Cégény szócikkében. — FNESz. Cé­

gény- rét, É. Kiss 1970: 437, Zoltai 1926: 109.

— T16-D2, T17-E2F2.

Cégény dűlő lásd Cégényi út

Cégény iskola lásd Cégényi úti iskola Cégényi kövesút lásd Cégényi út

Cégényi út 2011: Cégényi út ~ Cégényi köves-út ~ Cégény dűlő ~ Makadámköves-út, 1981: Cé gé­

nyi út. — Hajdúvid délkeleti részén kezdődő út, amely Hajdúvid és Hajdúhadház határát át szelve az egykori Cégény területén halad ke resztül. 1938-ban lett makadámút. Cégényi kö vesút és Cégényi­dűlő néven is ismerik. Egy sza kasza volt a Nyárfák útja. — MoFnT. 2. — T16-B1C2.

Cégényi úti iskola 2011: Cégényi úti iskola ~ Fe hértói úti iskola. | Eszt a falubéliek úgy em-legetik, hogy Cégényi úti iskola, pedig az há-romszáz míterre van. 1970: Cégény­iskola. — Egy kori iskola Hajdúböszörmény és Újfehértó kö zött, Hajdúvid délkeleti határán kívül, a Cé-gé nyi út és a Fehértói út találkozásától nem messze. Elhelyezkedése alapján Cégényi úti is kola és Fehértói­ úti­ iskola­néven is isme­

rik. Korábban Cégény­iskolá-nak is nevezték.

1940 és 1975 között tanítottak benne, majd vegy szerraktárként működött. Az épület ma is áll, üzem működik benne. — É. Kiss 1970:

437. — T16-D3.

Cégény-lapos lásd Cégény-rét

Cégény-part 1741: Cégém par. — Magasan fek vő terület Hajdúvid délkeleti határában a Cé gény területén. — É. Kiss 1970: 437. — T17-E2.

Cégény-rét 2011: Cégény­rét ~ Cégény­lapos, 1981: Cégény­rét, 1972: Cégényi rét, 1972:

Czé gényrét, 1970: Cégérít, 1956: Cégényrét, 1890: Czégény rét. — Vízállásos terület, szán­

tó, kaszáló Hajdúvid délkeleti határában, a Cé gényi út mentén. Ez a Cégény legmélyeb­

ben fekvő része, emiatt Cégény-lapos­néven is ismerik. — HbT. 1890a, Hnt. 1956, É. Kiss 1970: 437, Mesterházy 1972: 28, Módy 1972:

34, MoFnT. 2. — T16-D2.

Cigány dűlő 2011: Cigány dűlő, 1981: Cigány­

dű lő, 1959: Cigány­dűlő. — Egykori dűlőút, amely Hajdúböszörmény felől a Dorogi út irá-nyá ba haladt. 2-3 kilométeres rövid út volt, ame lyet a táblásításkor beszántottak. A név­

adás indítékát nem ismerjük. — H. Fekete 1959: 49, MoFnT. 2. — T15-H3H4.

Cigány köz lásd Újfehértói utca

Cigány-kút 1959: Cigánykút, Cigánkút, 1867:

Czi gánykut, 1848: Cizgánykút. — Egykori kút Hajdúböszörmény belterületén, amely az Új fe-hér tói utca végében állt. Nevét onnan kaphat­

ta, hogy egykor itt, az Újfehértói utca végén volt a cigánytelep. — H. Fekete 1959: 16. — T35-E1.

Cigány utca lásd Weszprémy Gáspár utca Cikkely-dűlő 1959: Cikkely­dűlő. — Egykori föld terület a Réten. Már az 1950-es évek­

ben sem használták ezt a megnevezést. — H. Fekete 1959: 49.

Corvin János körút 2012: Korvin János kör-út, 2004: Corvin János körút, 1977: Corvin Já nos körút, 1959: Korvin János körút, Vasúti kör út, 1929: Korvin János-körút, Vasúti-körút, 1896: vasúti körúti. — A Hajdúböszörmény bel területét körbevevő körút délkeleti része, a Táncsics Mihály körúttól a Mátyás király kör-útig tart. A mai nevét a város egykori földes-urá ról kapta 1929-ben. Egy időben Vasúti kör­

út- nak is nevezték. — H. Fekete 1929: 21, 40, 1959: 24, 33, HbT. 1977. — T35-E4.

Csaba királyfi utca 2012: Csaba királyfi utca, 2004: Csaba királyfi utca, 1991: Csa­

ba királyfi utca, Október 22. utca, 1977: Ok-tó ber 22. utca. — A Középkert egyik utcája

Haj dúböszörmény belterületén, párhuzamos a Kül ső Hadházi utcával. Mai nevét 1991 óta vi­

seli, korábban Október­22.­utca volt. — HbT.

1977, SzH. 1991. — T35-G3.

Csahér 2011: Csahér, 1959: Csahér, 1944:

Csa hér, 1929: Csahér, 1898: Csahér, 1886:

Csa hér. — Határrész a hajdúhadházi határ mel-lett, a Zrínyi-szőlőskerttől és Árpádkerttől dél-re. Egy része erdős terület, a többi része pedig szántó és homokhordó hely, újabban szőlővel telepítették be. A névadás indítékát nem ismer-jük. — H. Fekete 1959: 49. — T23-F1G1.

Csahéri-tábla 1959: Csahéri tábla. — A bodaszőlői Város-erdő északi része a haj dú-had házi országúttól északra, a Lóger nyiladék és a Méhészházi nyiladék között. Ma már nem hasz nálják a nevet. — H. Fekete 1959: 49. — T23-F1.

Csahér-szőlőskert [1857]: Csahér­szőlőskert.

— Egykori szőlőskert a Zrínyi-szőlőskert és az Ár pádkert között, a Csahér nevű határrészen.

Ma már nem használják a nevet. — T23-F1.

Csákó-dűlő 2011: Csákó dűlő, 1970: Csákó dű lő. — Szántóföld és egykor rajta húzódó dű lőút Hajdúvid keleti határában, a Szegedi-fo lyás dűlővel szemben. Nevét a dűlőben álló Csá kó Mihály-tanyáról kapta. — É. Kiss 1970:

438. — T16-C2.

Csákó József tanyája 1970: Csákó József ta-nyája. — Egykori tanya Hajdúvid keleti határá-ban, a Fekete-földön. Tulajdonosáról kapta a ne vét. — É. Kiss 1970: 438. — T10-D5.

Csákó Mihály-tanya 2011: Csákó Mihály­

ta nya. — Egykori tanya Hajdúvid délkeleti ha tárában. Tulajdonosáról kapta a nevét. — T16-C2.

Csalánszállító nyiladék lásd Bocskai nyiladék Csanády Sámuel utca 2012: Csanádi Sámuel ut ca, 2004: Csanády Sámuel utca, 1977: Csa­

nády Sámuel utca, 1959: Aranyos utca, Csa ná­

dy Sámuel utca, 1929: Csanády Sámuel ut ca, Aranyos utca, 1894: Arany utca. — Utca Haj-dúböszörmény központjától kissé északnyu-gat ra, merőleges az Arad utcára. Nevét Csa ná-dy Sámuel hajdúkerületi főkapitányról kapta.

A 20. század első felében Aranyos­utcá-nak, a 19. század végén pedig Arany utcá-nak is ne­

vezték. — H. Fekete 1929: 13, 1959: 13, 16, 34, HbT. 1929, 1977. — T34-C2.

Csángó utca 2012: Csángó utca, 2004: Csán­

gó utca, 1991: Csángó utca, Hajdú István ut-ca, 1977: Hajdú István utca. — A Középkert egyik utcája Hajdúböszörmény belterületén, pár huzamos a Csaba királyfi utcával. Mai ne­

vét 1991 óta viseli, korábban Hajdú­ István­

ut ca volt. Ez utóbbi nevét a város szülöttéről kap ta, aki az 1956-os forradalom áldozata volt.

— HbT. 1977, SzH. 1991. — T35-G3.

Csapó Feri tanyája 1970: Csapó Feri tanyá-ja. — Egykori tanya Hajdúvid délkeleti hatá-rá ban, a Cégényi út mellett. Tulajdonosáról kap ta a nevét. — É. Kiss 1970: 438.

Csap Péter-halom 2011: Csap Péter­halom, 1996: Csap Péter­hlm. [halom], 1981: Csap Pé ter halom, 1980: Csap Péter halma, 1959:

Csap Péter­halom, 1929: Csap P[éter] halom, 1890: Csap Péter halom, 1884: Csap Péter ha-lom, [1880]: Csap Péter hal[om], 1871: Csap Pé ter halom, 1832: Csap Péter halma. — 161 mé ter magas kiemelkedés Hajdúböszömény bel területétől délkeletre, a Zaboskerttől délre.

Ne vét a szóbeli hagyomány szerint Csap kapi­

tányról kapta, aki ott gyakorlatozott a katonái-val. Csap­Péter­halma alakban is említik. — H. Fekete 1959: 49, Gyarmathy szerk. 1996:

28, HbT. 1871, [1880], 1890a, 1929, HKFT., MoFnT. 2, M. Nepper–Sőregi–Zoltai 1980:

98. — T22-C3.

Csap Péter útja 1959: Csap Péter útja. — Egy kori erdei út a bodaszőlői Belső-erdőben.

Má ra benőtte a fű, és az elnevezést sem hasz­

nálják. — H. Fekete 1959: 49.

Csapszék lásd Békás csapszék

Csatár István utca 2012: Csatár István ut ca, 2004: Csatár István utca. — Utca Haj dú

bö-ször mény belterületének délkeleti részén, mely pár huzamos a Nagyatádi Szabó István utcával.

Ne vét az első hajdúböszörményi lelkipásztor­

ról kapta. — Lázár 2009: 115. — T35-F5.

Csatorna lásd Kadarcs

Csatorna-parti dűlő 1959: Csatornaparti dű­

lő. — Egykori dűlőút a Kupa-csatorna mellett.

Ma már nem ismerik a nevet. — H. Fekete 1959: 49.

Csege-halom 2011: Csege­halom ~ Csegeji­

ha lom ~ Csegei­halom, 1981: Csegei­halom, 1980: Csege halom, Thege halom [hibás], 1959: Csege­halom, Csegei­halom, Lyukas-ha lom, 1945: Csegei Lyukas-halom, 1890: Csegei Lyukas- ha-lom, 1884: Csegei haha-lom, 1882: Csegei haha-lom, 1858: Csege halom, 1853: Csegei halom, 1794:

Cse gei Halom, 1782–1785: Csegei halom, 1768: Csegei halom, 1767–1779: Czegei ha-lom, 1755: Csegei haha-lom, 1728: Csegei halom dű lőjében, 1727: Csegei halom, 1724: Csegei ha lom, 1489: Chegehalom. — 167 méter ma­

gas mesterséges kiemelkedés Zelemér déli ré­

szén, közel a debreceni határhoz. A város leg­

magasabb pontja. Egy 15. század végi oklevél tesz róla első ízben említést. Csegei-halom-nak is gyakran nevezik. A név előtagja — ami azo nos lehet a Csegekuta név előtagjával — ta lán személynév lehet, ilyen nevű személyek gyak ran adatolhatók már a korai oklevelekben is (pl. 1252: Chege). A csupán egy alkalommal fel tűnő (nyilván alkalmi használatú) Lyukas­

ha­lom nevét a kincskeresők által vájt lyukak után kaphatta. — ÁSz. 181, EKFT., H. Fekete 1959: 49, 50, 83, HbT. 1767–1779, 1890a, HKFT., Lévai 1981: 10, MKFT., MoFnT. 2, M. Nepper–Sőregi–Zoltai 1980: 98, Pesty 1888: 66, Révész 1853: 22, Varga 1882: 129.

— T27-E3.

Csegei út lásd Bagotai út

Csegekuta 1489: terras Chegekutha. — Ze le -mér hez tartozó föld, amelyen a Csege-halom áll. A leleszi levéltár egyik 1489-ben kelt okle-ve lében találkozunk csupán a helynévokle-vel, ké sőbb nem szerepel. Eredetileg minden bi-zonnyal egy kút megnevezésére szolgálhatott, utó lag vonódott át a terület megjelölésére. A Cse ge előtagja talán személynév lehet (lásd ehhez a Csege-halom szócikkét). — Lévai 1981: 10, Pes ty 1888: 66.

Csap Péter-halom Fotó: Molnár Sándorné

Cseh dűlő 2011: Cseh dűlő, 1959: Cseh­dű lő, 1947: Cseh­dűlő. — Egykori földút Haj dú bö-ször mény délkeleti részén, az Erdélyi utca és a vas útvonal találkozásánál kezdődött, és délke­

leti irányban húzódott. Egyes részeit beépítet­

ték vagy elszántották. A Zsemberi téesz mel­

letti szakaszán azonos a Zsemberi dűlővel. A dű lő mentén földet birtokló tulajdonosról kap­

ta a nevét. — H. Fekete 1959: 50. — T22-B3.

Cseketeleke 1423: Csókatelek, poss., 1413:

Che keteleke, 1394: Cheketeleke, poss. — El-pusz tult középkori település. Az 1394. évi ok levél Zelemér, Szilegyház és Etelaka birto-kok kal együtt sorolja fel. Ezek közelében fek­

hetett. A név a Cseke személynévből (1181/

XVI.: Cheke) és a ’település, falu’ jelentésű te-lek földrajzi köznévből alakult. A Csókatelek vál tozat a személynévi előtag elhomályosulása után keletkezhetett, azt a csóka madárnévvel azo nosíthatták. Esetleg összefügg az ugyanitt fek vő Csege-halom és Csegekuta nevek elő­

tagjával is. — ÁSz. 183, Lévai 1981: 10–11, Né meth 1997: 55, Pesty 1888: 66, Zs. 1: 391.

Csemetekert 2011: Csemetekert, 1959: Cse­

me tekert. — Az erdőbirtokosság földje volt a bo daszőlői Város-erdő területén. Itt nevelték a telepített erdő pótlására a csemetéket. — H. Fekete 1959: 50. — T23-F3.

Cséplő utca lásd Szilassy János utca

Cséplő zug 1891: Takács György cséplő­zugi lak háza. — Az egykor Cséplő utcának neve­

zett Szilassy János utcából nyíló zug volt. A név adás hátterét nem ismerjük. — H. Fekete 1959: 16. — T34-B3.

Csere-erdő-tábla 1988: Csereerdőtábla, 1959:

Csereerdő­tábla. — A Boda-erdő északke leti ré sze, a Hajdúhadházhoz tartozó Csere-erdő, il letve a Bides-Guti-szántó és Bodaszőlő kö­

zött található. Ma már nem használják a ne­

vet. — Bancsi 1988: 5, H. Fekete 1959: 50.

— T23-G4.

Cserehát 1959: Cserehát. — A Vénkert kör­

nyéke Hajdúböszörmény belterületén. A név­

adás hátterét nem ismerjük. Ma már nem hasz nálják a nevet. — H. Fekete 1959: 16. — T35-F2.

Cserép zugja 1790: Cserép zugja. — Egykori föld terület a Réten. Tulajdonosáról kaphatta a ne vét. Csupán egyetlen történeti forrásból ada­

tolható. — H. Fekete 1959: 51.

Cserepes lásd Cserepes csárda, Cserepes-ér Cserepes csárda 2012: Cserepes csárda ~ Ha tár csárda, 1990: Cserepes, Cserepes csár-da, 1972: Cserepes kocsma, 1970: Cserepes, 1938: Cserepes­korcsma, 1905: Cserepes cs[ár da], 1889: Cserepes csárda, 1884: Cse­

re pes cs[árda], 1858: Cserepes, Cserepesi csár da, 1855: Cserepes, 1736: Vidi korcsoma [nem betűhív forma]. — Egykori csárda Haj-dú böszörmény belterületétől északra, a Vidi-ér mel lett. Eredetileg Vidi­kocsmá-nak (régiesen korcsmá-nak) hívták, a Cserepes, illetve a Cse­

re pes csárda megnevezéseket egy tetőcsere után kapta. Feltehetően a nánási határhoz való kö zelsége miatt nevezik Határ­csárdá-nak is.

— Draviczky 1990: 95, Gönczy–Kogutowicz 1889, HKFT., HnT. 1855, 1858b, É. Kiss 1970:

440–441, Kogutowicz 1905: 22, Kőrösi 1972:

24, MKFT., Molnár 1938: 8, 18. — T9-G4.

Cserepes-dűlő 1959: Cserepes­dűlő. — Dű-lő föld volt Pródon. Nevét a közelében folyó Cse repes-érről kapta. — H. Fekete 1959: 50.

— T7-E4.

Cserepes-ér 1981: Cserepes­ér, 1959: Cse­

re pes- ér, 1890: Cserepes ér, 1889: Cserepes ér, 1886: cserepes ér, Cserepes, 1871: Csere­

pes-ér. — Vízfolyás Nagypródon, a Horgas-ér ből ágazik ki nyugat felé, és belefolyik a Ka darcsba. Nevét az magyarázhatja, hogy a Cse re pes-laponyag mellett folyik el. Egy 19.

századi forrásban Cserepes néven is emlí­

tik. — H. Fekete 1959: 50, HbT. 1871, 1889, 1890a, MoFnT. 2. — T7-E4.

Cserepes kocsma lásd Cserepes csárda Cserepes-laponyag 1959: Cserepes­laponyag, 1889: Cserepes laponyag, 1871: Cserepes la­

po nyag. — Ármentes, magasabban fekvő terü-let, kisebb halom volt Pródon. Ma szántóföld.

Az egymás mellett fekvő helyeket jelölő, Cse­

re pes előtagú nevek között talán ez lehetett az el sődleges. A névadás indítékául esetleg az szol gált, hogy a halom környékén cseréptöre­

dékek kerültek elő. A Cserepes neveket másutt gyak ran a kiszáradó, kicserepesedő földfelszín-nel hozzák összefüggésbe. — H. Fekete 1959:

51, HbT. 1871, 1889. — T7-E3.

Cserepes-lapos 1959: Cserepes­lapos. — Mé­

lyebb fekvésű terület Nagypródon, a Cserepes-ér mellett. — H. Fekete 1959: 51. — T7-E3.

Cserna utca 2012: Cserna utca, 2004: Cserna ut ca, 1991: Cserna utca, 1977: Cserna utca, 1959: Cserna utca, 1929: Cserna utca. — Haj­

dú böszörmény központjától kissé északkelet­

re található utca, mely a Szondi György és a Ma dách Imre utcák között fekszik. Egyes fel­

tételezések szerint a nevét a Hunyad várme­

gyei Cserna-patakról kapta, ezt azonban sem­

mi sem támasztja alá. — H. Fekete 1929: 13, 1959: 16, HbT. 1977, SzH. 1991. — T34-D2.

Csibi tanyája 2011: Csibi tanyája. — Tanya Haj dúvid keleti határában, a Kiss András dű-lő mellett. Tulajdonosáról kapta a nevét. — T17-E2.

Csige Varga 2011: Csige Varga. — Egykori ta­

nya a Réten, a Döglő-ér mellett. Tulajdonosáról kap ta a nevét. — T13-G4.

Csiha Antal utca 2012: Csiha Antal utca, 2004: Csiha Antal utca, 1991: Csiha Antal ut­

ca, Gagarin utca, 1991: Dr. Csiha Antal utca, 1977: Gagarin utca. — Hajdúböszörmény bel területén a Zaboskert legkeletibb utcája.

1991 óta viseli a Csiha Antal utca nevet, amit a Hajdúböszörményben született földrajz–tör­

ténelem szakos tanárról, dr. Csiha Antalról ka-pott, aki 40 évig oktatott a városban, s egy ide-ig a Hajdúsági Múzeum ide-igazgatója is volt. Egy idő ben az utcát Gagarin­ utcá-nak nevezték.

— HbT. 1977, SzH. 1991. — T35-G4.

Csiha-tanya lásd Varga-tanya

Csíkos-fenék 1959: Csíkos­fenék, 1779: Csíkos fe nék, 1768: Csíkos fenék. — Mélyebben fek­

vő terület a határ északnyugati részén, a mai Pol gári út és a hajdúnánási határ között. Vizes, gyak ran használhatatlan terület. Sok volt ben­

ne a csík, innen kapta a nevét. Nádas részében a hagyomány szerint farkas is tanyázott. Ma szán tóföld. — H. Fekete 1959: 51.

Csikós-laponyag 1959: Csikós­laponyag, 1945: Csikós laponyag, 1938: Csikós laponyag, 1890: Csikós laponyag, 1889: Csikós laponyag, 1871: Csikós laponyag, 1854: Kis Tacsilló ha­

lomtól Csikós laponyagig, Csikós laponyagtól egy ujvárosi határdombra. — Kiemelkedés a Pró di-legelőn, a Keleti-főcsatorna mellett. A ha gyomány szerint régen itt tartották a csi­

kósok a báljaikat, ez magyarázza a nevet. — H. Fekete 1959: 45, 51, HbT. 1871, 1889, 1890a, 1938.

Csíkos-lapos 1970: Csíkos lapos. — Rét és le­

gelő, amely a Csíkos Márton tanyája előtt terül el. — É. Kiss 1970: 441.

Csikós-legelő 2011: Csikós­legelő. — Legelő a Bagotán, a Birkalegelő és a Gulyalegelő mel­

lett. — T12-A3.

Csíkos Marci tanyája 2011: Csíkos Marci ta-nyája, 1970: Csíkos Márton tanyája. — Tanya Haj dúvid északkeleti határában, a Poroszlai-föl dön. Tulajdonosáról kapta a nevét. — É. Kiss 1970: 441. — T11-E5.

Csíkos-oldal 1959: Csíkos­oldal, 1790: A Csí­

kos oldalon a Cserép zugja, 1785: A Csíkos ol­

dalon a Reformata Ekklesiáé mellett. — A Csí-kos- fenék széle a Rét északi részén. Ma már nem ismerik a nevet. — H. Fekete 1959: 51.

Csíkos-tanya 1. 2011: Csíkos tanya ~ Púpos Csí kos­tanya. — Egykori tanya Hajdúvid nyu-gati határában, a Botos dűlő mellett. Tu laj-donosáról kapta a nevét. A Púpos­Csíkos-ta-nya névben a Púpos a tulajdonos ragadványne-ve. — T9-G5.

Csíkos-tanya 2. lásd Dedő csárda

Csillag-erdő 2011: Csillag­erdő. — Erdő a Ba-gotán, a Holló víz mellett. Nevét a helybe liek sze rint jellegzetes alakjáról kapta. — T12-B2.

Csillag mezőgazdasági szövetkezet 2011:

Csil lag mezőgazdasági szövetkezet ~ Csillag me zőgazdasági szövetkezet réti üzemegysége ~ Ré ti üzemegység ~ Szálkai­tanya, 1956: Vörös Csil lag M.T.sz. [mezőgazdasági termelőszövet­

ke zet]. — Termelőszövetkezeti központ a Ré-ten. A korábbi téesz részleges átalakulásával

ke zet]. — Termelőszövetkezeti központ a Ré-ten. A korábbi téesz részleges átalakulásával

In document HAJDÚ-BIHAR MEGYE HELYNEVEI 1. (Pldal 123-130)