• Nem Talált Eredményt

lásd Hattyas-ér

In document HAJDÚ-BIHAR MEGYE HELYNEVEI 1. (Pldal 158-173)

Katona Csilla–

Hattyas 2. lásd Hattyas-ér

Hattyas-ér 1959: Hattyas-ér, 1823: Hattyas, 1779: a Hattyastól a Hármasig a Nagy Bagotát ka szálják, 1763: Hattyas, 1750: Hattyas par­

ton, 1721: Hattyasig, Hattyos tul fogva a Hor-to bágyon. — A HorHor-tobágy jobb oldali mellék­

vize, mely a Bagotáról jön. A név a hely állatvi-lá gára utal: bizonyára sok hattyú tanyázott a víz nél. A régebbi források Hattyas formában is említik. — H. Fekete 1959: 65. — T12-A2.

Hattyasi-erdő 1959: Hattyasi erdő. — Te le-pí tett, szélfogó erdő a Bagota északi részén, a

Hattyas területén. — H. Fekete 1959: 66. — T12-B1.

Hattyas-fenék 1764: a Hattyas feneken, 1753:

Hattyas fenék. — A Hattyas-ér mellékének mé lyebben fekvő része. — H. Fekete 1959:

65, 66. — T12-B2.

Hattyas-fok 1790: Hattyas Fok partyán Bö-ször mény felé, 1750: A Hattyas fokán innen. — A Hortobágyba ömlő Hattyas-ér torkolatvidé-ke. — H. Fekete 1959: 66. — T6-B5.

Hattyas foka lásd Hattyas-fok

Hattyas-halom 1959: Hattyas-halom. — Ki-emel kedés a Bagotán, a Hattyas területén. — H. Fekete 1959: 66. — T12-B2.

Hegedűs-domb lásd Telek-halom

Hegedűs dűlő 1. 2011: Hegedűs dűlő, 1981:

Hegedűs­dűlő. — Dűlőút és földterület Haj-dúböszörmény északnyugati részén, Pród tól délnyugatra. A Bagotai útból nyílik. Nevét az egykor a Róka-háton álló Hegedűs-tanyáról kap ta. — MoFnT. 2. — T12-C2.

Hegedűs dűlő 2. 2011: Hegedűs dűlő. — Dű-lő út Hajdúböszörmény déli részén, párhuza­

mos a Harmincötös úttal, és merőleges a Bodai be kötőútra. — T27-F2.

Hegedűs kútja 1848: A szoboszlai utfélen az ugynevezett Hegedüs kutját ujjonnan kelletvén az ugarban ásni. — Egykori kút Haj -dúböszörmény belterületétől délre, a Szo bosz-lai úton. Pontos helye ismeretlen. Tu laj do no-sá ról kaphatta a nevét. A későbbi forrásokból nem adatolható. — H. Fekete 1959: 66.

Hegedűs-tanya 1. 2011: Hegedűs­tanya. — Egy kori tanya a Róka-háton. Tulajdonosáról kap ta a nevét. — T12-C3.

Hegedűs-tanya 2. 2011: Hegedűs­tanya. — Ta nya Hajdúböszörmény belterületétől délke­

letre, a Telek-halomnál (más néven Hegedűs-domb nál). Tulajdonosáról kapta a nevét. — T27-G2.

Hegyek közi lásd Hegyek közti Telekföld Hegyek közti Telekföld 2011: Hegyek közti Te lekföld, 1981: Hegyek közti telekföld, 1967:

He gyekközi-Telekföld, 1959: Hegyek közi. — Szán tóföld Hajdúböszörmény belterületétől észak keletre, a Fehértói út és a vasút között. A Telekföldnek az a része, amelyen több kisebb

halom van, s közöttük mély hajlások talál ha-tóak. Korábban Hegyek­ közi formában is is-mer ték. — H. Fekete 1959: 66, Hnt. 1967, MoFnT. 2. — T16-B3C4.

Hegyes 2011: Hegyes ~ Hegyes-kert. | A He-gyes vót a toldalík, mert a hegyre ment az ut-cáktól. 1988: Hegyess. — Határrész Bodaszőlő ke leti részén, a Károlyi Mihály utca szeli ket té. Egyesek szerint azért hívják így, mert a Szamár-hegyre vezet, míg mások inkább csúcs ban végződő alakját vélik a névadás alap­

jának. Ma már egyesek a Károlyi Mihály utcát is így hívják. Hegyes-kert néven is említik. — Ban csi 1988: 7. — T23-H5.

Hegyes-határ 1959: Hegyes határ, 1832: He-gyes határ, 1795: HeHe-gyes határ, 1794: HeHe-gyes ha tár, 1793: Hegyes határán, 1786: Hegyes Ha tár. — Egykori határrész az Ugarban, Haj-dú böszömény belterületétől délkeletre, a mai Bel ső-erdő bejáratánál. Talán az út által bezárt csú csos alakjáról kapta a nevét. Ma már nem hasz nálják a nevet. — H. Fekete 1959: 66. — T22-D4.

Hegyes-kert lásd Hegyes

Hetedik kerület 1929: VII. kerület. — Haj­

dú böszörmény egyik városrésze: a Vénkert, a Kö zépkert és Kisböszörmény területe alkotja.

Az egykori hat tizedből (ehhez bővebben lásd az Első tized szócikkét) alakultak a kerületek, amelyekhez a hetedik kerület is csatlakozott.

Ma nem ismerik az elnevezést. — H. Fekete 1929: 8. — T35-G3.

Hetes iskola lásd Kisegítő iskola

Hetven 1959: Hetven, 1905: Hetven, 1890:

Het ven, 1886: Hetven, 1871: Hetven, 1748:

het venben, 1748: Hetvenbe, 1748: Hetvenben, 1476/1477: Hethweneghaza, 1411: pr. Hethzen [ƒ: Hethven] in Saboch C-us. — Határrész Pród déli részén. A középkorban önálló birtokként említik: 1411-ben a debreceni uradalomhoz tartozott, később pedig Hunyadi János birto-ká ba került. Hetvent a mai helynevek alapján Haj dúböszörmény nyugati határába, Nagypród dé li részére, a Balmazújvárosi határ közelébe lo kalizálhatjuk. A helynév a hetven számnév­

ből alakult, ehhez hasonló településneveket más honnan is ismerünk a régiségből (lásd pél­

dául Hatvan, Százd, Negyvenszállás). Az ilyen hely nevek leginkább az ott lévő telkek vagy a

raj ta álló porták számára utalhattak. Az egyet­

len alkalommal szereplő Hetvenegyháza név­

változat talán más nevek mintájára keletkezett, de esetleg (egyes -egyháza utótagú nevekhez ha sonlóan) a hely puszta jellegére is utalhatott.

— Cs. 1: 610, 633, H. Fekete 1959: 66, 67, FNESz., HbT. 1871, 1890a, 1905, Z. 6: 147.

Hét vezér utca 2012: Hét vezér utca, 2004:

Hét vezér utca, 1977: Hét vezér utca, 1959:

Hét vezér utca, 1929: Hétvezér utca. — A Kö-zép kert egyik utcája Hajdúböszörmény belte-rü letén, merőleges a Külső Hadházi utcára.

1929 óta viseli ezt a nevet. — H. Fekete 1929:

17, 1959: 21, HbT. 1929, 1977. — T35-F3.

Híres-hát 1959: Híres-hát, 1884: Hires Hát, 1864: Hires-hát, 1836: Hires-Hát, 1823: Hires hát, 1801: Hires háttyán, 1785: Hires háton, 1766: Hires Hátja, 1764: Hires Hátán, 1764:

Hires Háttyán, 1761: Hiresháti. — Ma ga sab-ban fekvő terület a Réten, a balmazújvárosi ha tár mellett, a Farkasordítótól keletre. Híres­

hát ja alakban is említik a források. A névadás in dítékát nem ismerjük, az előtag esetleg csa­

ládnév lehet. A helybeliek nem ismerik a meg­

nevezést. — H. Fekete 1959: 67, HbT. 1823, HKFT. — T12-D4.

Hold utca lásd Benedek János utca, Ke resz-te si József utca

Holhó lásd Hollós Holló lásd Hollós

Holló-csatorna lásd Hollós

Hollós 2011: Hollós ~ Holló ~ Holhó ~ Holló-csa torna, 1959: Hollós-ér, 1956: Hollós ér, 1944: Hollós. — A Hortobágy jobb oldali mel­

lékvize, mely az Új-Bagotán folyik keresztül.

Ere deti Hollós, Hollós-ér, illetve a később je­

lentkező Holló és Holló-csatorna­nevét a hol­

ló madárról kapta. Korábban a ridegpásztorko-dás sal foglalkozó területeken ismert madár volt a holló, mely az elhullott jószágok húsát fo gyasztotta. Ma megváltozott alakban Holhó for mában is használják a nevet. — H. Fekete 1959: 67, HbT. 1956.

Hollós-dűlő 1959: Hollós­dűlő, 1848: A hol-lós dülő a kis kutig felerészben kaszálásba ada tik Nagy-Bagotán. — Dűlőföld lehetett a Hol ló közelében. Ma már nem használatos el­

nevezés. — H. Fekete 1959: 67. — T6-B5.

Hollós-ér lásd Hollós

Hollós-fok 1750: Hollósfok. — A Hortobágyba öm lő Hollós torkolatvidéke. — H. Fekete 1959: 67.

Hollós-lapos 1959: Hollós-lapos, 1811: Hol lós lapossa. — Mélyen fekvő terület az Új-Ba go tán, a Hollós mellett. Egy 19. századi forrás Hol­lós­

laposa­formában említi. Ma nem használják a nevet. — H. Fekete 1959: 67. — T6-B4.

Homokbánya dűlő 2011: Homokbánya dűlő.

— Dűlőút Hajdúvidtől délre. Nevét az egy­

kor tőle délre lévő homokbányáról kapta. — T16-B3.

Homokbánya-tábla 1959: Homokbánya-táb-la. — Hajdúböszörmény belterületétől keletre, a Nagy-Bocskai-szőlőskerttől délre található er dő, a Város-erdő egyik része. Az ott levő Ho mokgödörről kapta a nevét. Ma már nem hasz nálják a nevet. — H. Fekete 1959: 67. — T23-E2.

Homok dűlő 2011: Homok dűlő. — Dűlőút Haj dúböszörmény belterületétől északkeletre, a Téglási út és a Fehértói út között. Nevét arról a homokos területről kapta, amelyen keresztül ha lad. — T22-C1.

Homokgödör 2011: Homokgödör. — Egykori ho mokkitermelő gödör Hajdúböszörmény bel­

területétől keletre, a Homokbánya-táblában.

— T23-E2.

Homokhordó 1886: Homokhordó. — Egykori ho mokkitermelő hely a Csahér területén. — H. Fekete 1959: 67. — T23-F1.

Homokkert 2011: Homokkert ~ Homok­szőlő, 1981: kert, 1959: Homokkert, Homok-sző lőskert, 1945: Homok­szőlő, 1905: Homok sző lő, 1890: Homok szőlő, 1889: Homok sző lők, 1884: Homok kert, [1880]: Homok kert, 1871: Homok szőlő, 1858: Homok kert, [1857]: Homok kert, 1850: Homokkert, 1850:

Új Homok-Kert, 1848: homokkerti. — Egykor sző lőskert volt, ma beépített külvárosi rész, szór ványosan kertekkel. A belterület keleti ré szén, a Téglási út mellett, a Nagy-Bocskai-sző lőskerttel szemben található. Nevét a ho­

mokos talajról kapta, amelyre az egykori sző­

lőskertet azért telepítették, hogy megkösse azt.

Ho­mok-szőlő,­Homok-szőlőskert és egy ízben Új-­Homok-kert néven is említik. — H. Fekete 1959: 67, HbT. 1850, 1871, [1880], 1889,

1890a, 1905, HKFT., MKFT., MoFnT. 2. — T22-D1.

Homok-szőlő lásd Homokkert Homok-szőlőskert lásd Homokkert

Homok út 1496: vias Hatharwth et Homokwth.

— Egy 15. századi oklevél által említett út, a le írás szerint a Zelemér és Hadház közötti ha­

táron húzódott. — H. Fekete 1959: 67.

Honvéd utca 2011: Honvéd utca, 2004: Hon-véd utca, 1977: Honvéd utca, 1959: Honvéd ut ca, 1959: Désány köz, 1929: Honvéd utca, 1889: Dézsán zug, 1842: Dézsán zug. — Haj­

dú böszörmény központjától kissé délnyugatra ta lálható utca, a Batthyány Lajos utcát köti össze az Árpád utcával. Mai nevét 1929-től vi­

seli, korábban (feltehetőleg az egykor ott élő csa lád neve nyomán) Désány köz és Dézsán zug néven is ismerték. — H. Fekete 1929:

17, 1959: 17, 21, HbT. 1889, 1929, 1977. — T34-C3.

Horgas-ér 2011: Horgas-ér, 1981: Horgas-ér, 1959: Horgas-ér, Horgos, 1890: Horgos ér, 1886: Horgas-ér, 1871: Horgas ér, 1857: Hor-gas Ér, [1857]: Horgas ér. — Vízfolyás volt Pród tól délre, egyik ága a Bagotai útig kanya­

rodott. Talán görbe folyása, illetve medre mi­

att kaphatta a nevét. A helybeliek számára ma már csak a név ismert, de nem tudják helyhez köt ni. Korábban Horgos-ként is előfordult.

— H. Fekete 1959: 67, HbT. 1871, 1890a, MoFnT. 2. — T13-G2.

Horgas-ér-dűlő 1959: Horgas­ér­dűlő. — Dű lő Nagypródon, a Horgas-ér közelében. Ma már nem ismert név. — H. Fekete 1959: 67.

— T13-G3.

Horgos lásd Horgas-ér

Horpaszoldal 1959: Horpaszoldal. | Hir desse a fáma Réttől Zelemérig / Hor pasz oldaltól Kis böszörmény széléig. — Hajdúböszörmény bel területén az Újvárosi utcától észak felé eső, leg inkább görög katolikusok lakta városrész gúny neve volt. Ma nem használják a nevet. — H. Fekete 1959: 21. — T34-B3.

Horthy Miklós-tábla 1959: Horthy Miklós-táb la. — A bodaszőlői Város-erdő egyik része, a Tuskó és a Görbe nyiladék között. Horthy Mik lósról nevezték el, aki 1927-ben egy ka­

pitális őzbakot ejtett el ezen a helyen. — H. Fekete 1959: 68. — T23-F3.

Horthy Miklós út lásd Baltazár Dezső utca Horthy Miklós utca lásd Baltazár Dezső ut ca Hortobágy 1. 2011: Hortobágy. — Tájegység, amely Hajdúböszörmény nyugati határrészére is kiterjed. Nevét a Hortobágy folyóról kapta.

Ada tait a Hajdú-Bihar megye helynevei című so rozat egy későbbi kötetében, Hortobágy te­

lepülésnél tárgyaljuk. — H. Fekete 1959: 68.

Hortobágy 2. 2011: Hortobágy, 1959: Horto-bágy, 1959: Debrecennek van egy vize, Kinek Hor tobágy a neve, 1956: Hortobágy, 1905:

Hor tobágy, 1890: Hortobágy, 1889: Horto-bágy, 1871: Hortobágy, 1853: Hortobágy, 1851: A Hortobágyra egy kis hid készül, 1823:

Hor tobágy, 1769: A Hortobágyi Gát, 1764:

Hor tobágy, 1728: Hortobágy, 1712: A Horto-bá gyi. — Hajdúböszörmény északnyugati ha­

tárrészén, a Réten eredő folyó, mely észak–déli irány ban folyik a Rét és Bagota között. A bö­

szörményi határban a Hortobágyba az alábbi erek csatlakoznak: Hattyas-ér, Máté ere, Sebes-ér és Hollós, valamint a Remete-foki-csatorna.

Mai medre vízszabályozás eredményeképpen ala kult ki. A folyónévre a középkortól vannak ada taink, ezeket és a név magyarázatát a Haj­

dú-Bihar megye helynevei című sorozat egy ké sőbbi kötetében, Hortobágy településnél tár gyaljuk. Vö. Kis-Hortobágy. — H. Feke­

te 1959: 68, HbT. 1823, 1853b, 1871, 1889, 1890a, 1905, 1956. — T12-B2B4.

Hortobágy-dűlő 1848: Hortobágy dülő a kis kutig kaszálásba adatik Nagy-Bagotán. —

Dű-lő föld volt a Bagotán. Ma nem ismerik a nevet.

— H. Fekete 1959: 68.

Hortobágy–Kadarcs-összekötő lásd Horto-bágy-összekötő

Hortobágy–Kadarcs-összekötőcsatorna lásd Hortobágy-összekötő

Hortobágy-összekötő 2011: Hortobágy-össze-kö tő ~ Hortobágy­Kadarcs­összeHortobágy-össze-kötő, 1981:

Hor tobágy–Kadarcs­összekötőcsatorna. — Mes terséges csatorna, ami a Kadarcs vizét a Hor tobágyba vezeti. Ennek a csatornának a fel adata a terület öntözése, valamint az itt lévő ha lastavak feltöltése és lecsapolása. Hortobágy–­­Kadarcsösszekötő(csatorna)ként is em -lí tik. — MoFnT. 2. — T6-D5.

Hortobágy utca 2012: Hortobágy utca, 2004:

Hor tobágy utca. — Utca Hajdúböszörmény bel területének északnyugati részén, a Polgári ut cát köti össze a Damjanich János utcával.

Hi vatalos név. — T34-C2.

Hortobágy zugja 1769: Hortobágy Zugja. — Egy kor kaszáló terület lehetett a Hortobágy ka nyarulatában. — H. Fekete 1959: 68.

Hortó dűlő 2011: Hortó dűlő. — Dűlőút a Ré-ten, a Hatöles út és a Szanyi dűlő között. Nevét a Hortó Lajos tanyájáról kapta. — T6-B4.

Hortó Lajos tanyája 2011: Hortó Lajos ta-nyája ~ Hortó-tanya. — Egykori tanya a Ré-ten, a Hortó dűlő mellett. Ma szántóföld van a helyén. Hortó-tanya-ként is említik. Tu laj do-no sáról kapta a nevét. — T6-B5.

Hortó-tanya lásd Hortó Lajos tanyája Horváth Mihály utca 2012: Horvát Mihály ut ca, 2004: Horváth Mihály utca, 1977: Hor-váth Mihály utca. — A Délilucernás egyik ut-cá ja Hajdúböszörmény belterületén, merőle­

ges a Bél Mátyás utcára. Nevét a város egyik ka tolikus főpapjáról kapta, aki a 19. században élt. — HbT. 1977. — T34-B4.

Hosszú-dűlő 1790: a Máté ásás partyánál a Mar gitai Határ Szélén a hosszu Düllőből. — Föld terület volt a Réten. Bizonyára az alakjá­

ról kapta a nevét. — H. Fekete 1959: 68.

Hosszú-ér 1959: Hosszú-ér, 1858: Hosszú ér, 1857: Hosszu Ér. — Vízfolyás Nagypród déli ré szén, a Tirimpói dűlő mellett, a Kadarcsba fo lyik bele. — H. Fekete 1959: 68, MKFT.

Hortobágy Fotó: Molnár Sándorné

hát 2011: hát, 1959: Hosszú-hát, 1865: a Hosszuhátnáli, 1857: Hosszu Hosszú-hát, 1823: Hosszú hát, 1823: Hosszu hát. — Ki-emel kedés a Réten, a hajdúnánási határhoz kö zel, a Disznós-hát és a Kocsa-hát között. A hosszú névelem bizonyára a terület hosszan el nyúló alakjára utal. — H. Fekete 1959: 68, HbT. 1823. — T7-E4.

Hosszú-Kaján lásd Hosszú-Kaján-szik Hosszú-Kaján-szik 2011: Hosszú-Kaján-szik

~ Hosszú-Kaján ~ Hosszú-Kaján-szik foltja, 1959: Hosszú-Kajánszik, 1889: Hosszú Kaján szik, 1884: Hosszú kaján szék, 1871: Hosszu ka ján szék, 1866: Hosszu Kaján szik, 1857:

Hosszu kaján Szék, 1857: Hosszú kaján Szék, 1857: Hosszú Kaján Szík, [1857]: Hosszu Ka-ján szik. — Hosszan elnyúló szikes, vízállásos te rület Hajdúvidtől nyugatra, a Pródi-legelőn.

Hosszú-Kaján és Hosszú-Kaján-szik­ foltja né ven is említik. Bizonyára hosszan elnyúló alak járól kapta a nevét. A Kaján-szik egyik ré sze, a másik a Kerek-Kaján-szik nevet vise­

li. — H. Fekete 1959: 68, 69, HbT. 1857c, [1857], 1871, 1889, HKFT. — T7-H5.

Hosszú-Kaján-szik foltja lásd Hosszú-Ka-ján- szik

Hosszú-sziget 1981: Hosszú-sziget, 1959:

Hosszú- sziget, 1890: Hosszú sziget, 1889:

Hosszú sziget, 1871: Hosszú sziget, 1867:

hosszu szigetbe, [1857]: Hosszu sziget, 1853:

Hosszú sziget, 1823: Hosszú sziget, 1823:

Hosszu sziget, 1788: Hosszu Szigetben, 1764: A Hosszu Szigetbeli Nyilasok. — Környezeténél ma gasabban fekvő, kevésbé vízjárta terület Pród határában, a Dedő-hát közelében. Bi zo-nyá ra hosszan elnyúló alakjáról kapta a nevét.

Ma már nem használják. — H. Fekete 1959:

69, HbT. 1823, 1853b, 1871, 1889, 1890a, MoFnT. 2. — T13-F2.

Hosszú-tó 1790: A hosszu Tó oldalon. — Víz-ál lás volt valahol Hajdúböszörmény határában.

Pontos helyét nem ismerjük. — H. Fekete 1959: 69.

Hősök utca 2012: Hősök utca, 2004: Hősök ut ca, 1977: Hősök utca, 1929: Hősök utca. — Hajdúböszörmény délnyugati részén találha tó utca, mely összeköti a Kolozsvár utcát a Ke-mény János körúttal. — H. Fekete 1929: 18, HbT. 1929, 1977. — T34-C4.

Hugyos 1959: Hugyos. — Egykori kocsma Haj dúböszörmény belterületén, a mai Petőfi ut cában. Ma már nem használják a nevet. — H. Fekete 1959: 21. — T34-D3.

Hunyadi János körút 2012: Hunyadi János kör út, 2004: Hunyadi János körút, 1977: Hu-nya di János körút, 1959: HuHu-nyadi János körút, Nánási körút, 1929: Hunyadi János-körút, Ná-ná si-körút. — A várost körülvevő körút északi sza kasza, az Arad utca és a Dorogi utca metszi.

1929-től viseli a mai, a város egykori földesurá-ra emlékeztető nevét. Korábban Nánási körút­

nak hívták. — H. Fekete 1929: 18, 38, 1959:

21, 26, HbT. 1929, 1977. — T34-C2.

Hunyadi-kert lásd Hunyadi-szőlőskert Hunyadi-szőlőskert 2011: Hunyadi­szőlős­

kert ~ Hunyadi-kert, 1959: Hunyadi­szőlőskert, 1890: Húnyadi kert. — Szőlőskert a hajdúbö­

szörményi határ keleti részén, a hajdúhadházi ha társzélen, a Homokkerttől északra. A Hu-nya di család Hajdúböszörmény földbirtokosa volt, a kert nevével nekik állítanak emléket. — H. Fekete 1959: 69, HbT. 1890a. — T16-D4.

Huszár Kis-tanya 2011: Huszár Kis-tanya. — Ro mos tanya Hajdúvidtől nyugatra, a Nánási út és a Kerekes dűlő találkozásánál. A Huszár a Kis családnévhez kapcsolódó ragadványnév, amely arra utal, hogy a tanya tulajdonosa az el ső világháború idején huszár volt. — T9-G5.

Huszár utca 2012: Huszár utca, 2004: Hu-szár utca, 1977: Huszár utca. — Ut ca Haj-dú böszörmény belterületén, a Za bos kert ben, me rőleges a Kálmán Ferenc utcára. — HbT.

1977. — T35-F4.

Huter 2011: Huter. — Földterület a Réten, a Hor tó dűlő végében. A név eredete ismeretlen.

— T6-B4.

Ifjúsági park lásd Fürdőkert

Ignát-tanya 2011: Ignát-tanya. — Egykori ta nya a Róka-háton, a Kispródi út közelében.

Ma szántóföld van a helyén. Tulajdonosáról kap ta a nevét. — T12-D3.

Imaház 2011: Imaház. — Épület Hajdúvid bel területén, a Veres Péter utcában. Az 1970-es évek elejéig lakóház volt, aztán a katolikus egy ház megvásárolta, azóta imaházként műkö­

dik. — T36-D2.

Indóház lásd Vasútállomás

Ipartelep utca 2012: Ipartelep utca, 2009:

Ipar telep utca. — Utca Hajdúböszörmény ke-leti részén, a Kinizsi Pál utcára merőleges. Hi-va talos név. — T35-G2.

Ipszilon-gát 1848: Az ipszilon gáthoz. — Víz-par ti védmű lehetett. Pontos helyét nem ismer­

jük. Már az 1950-es években sem ismerték a ne vet. — H. Fekete 1959: 69.

Irigyli lásd Irigyli csárda

Irigyli csárda 1959: Irígyli, 1897: Irigli, 1890:

Irigli, 1884: Irigli csárda, 1881: Irígyli csár-da, [1880]: Irigli cs[árda], 1871: Irigli, 1858:

Irigyli [csárda]. — Egykori csárda Zeleméren, a Debreceni útból kiágazó Derék út mellett, kö zel a Csonka toronyhoz. Közelsége miatt ál lítólag rontott a debreceni Látókép csárda for galmán, innen ered a neve. Irigyli formá­

ban is előfordul. Ma már egyik elnevezést sem hasz nálják. — H. Fekete 1959: 69, HbT. 1871, [1880], 1890a, 1897b, HKFT., Kis T. 1988:

111, MKFT. — T27-G2.

Irigyli-kert lásd Lorántffykert

Irigyli út 1959: Irígyli út. — Út Zeleméren, az Irigy li csárda mellett. Ma már nem használják a nevet. — H. Fekete 1959: 69. — T27-G2.

Iskola lásd Bodasi iskola, Régi iskola

Iskola dűlő 1. 2011: Iskola dűlő ~ Barabás dű lő, 1981: Iskola­dűlő, 1973: Iskoladűlő, 1970: Iskola dűlő, 1967: Iskoladűlő. — Dűlőút és dűlőföld Hajdúvid nyugati határában. Itt állt egy kor az Ócska iskola, erre utal az elnevezés.

A Barabás­dűlő névváltozatot pedig az magya-ráz za, hogy a közelben volt Barabás István ta­

nyája. — Hnt. 1967, 1973, É. Kiss 1970: 457, MoFnT. 2. — T15-G1.

Iskola dűlő 2. 2011: Iskola dűlő ~ Róka­háti út, 1959: Iskola­dűlő. — Dűlőút a Róka-há-ton, a Hortobágy közelében. A Róka-háti is­

koláról kapta a nevét, amely a dűlőben állt.

El helyezkedése alapján Róka­háti út-ként is em lítik. — H. Fekete 1959: 69. — T12-C2B4.

Iskola dűlő 3. 2011: Iskola dűlő, 1981: Is ko-la­dűlő, 1959: Iskola­dűlő I. — Földút Haj dú­

bö szörmény belterületétől délnyugatra, amely a Szoboszlai útból délnyugati irányban ágazik el. Nevét az útkereszteződésben álló egyko-ri iskoláról kapta. — H. Fekete 1959: 69, MoFnT. 2. — T26-B3.

Iskola utca 1. 2012: Iskola utca, 2004: Is ko-la utca, 1959: Baltazár Dezső utca, 1959: So­

mos sy Béla utca, 1959: Nánási utca, 1948:

Bal tazár Dezső utca, 1929: Somossy Béla u[t­

ca], 1929: Somossy Béla­utca. — Utca Haj-dú böszörmény központjában, az Arad utca foly tatása. Legkorábban Nánási­ utca, majd 1929- től Somossy­ Béla­ utca volt a neve. Ez utób bi nevét a város egykori híres polgármes­

teréről kapta. 1948-tól Baltazár­ Dezső­ utcá­

nak nevezték. Mai hivatalos nevét, amelyet a kö zelében lévő gimnáziumról kapott, 2004 óta v iseli. — H. Fekete 1929: 26, 1959: 14, 29, HbT. 1929. — T34-C3.

Iskola utca 2. lásd Eötvös József utca

Ispotályház 1788: Ispitály Házat. — Pontos he lye ismeretlen. — H. Fekete 1959: 21.

István dűlő lásd Fekete-hegy dűlő Jakobinyi Béla utca lásd Győrössykert Jánó-dűlő 1970: Jánó­dűlő. — Földterület Haj dúvid keleti határában, a Szegedi-folyás dű lő mellett. Nevét az itt birtokos Jánó Molnár csa ládról kapta. — É. Kiss 1970: 457. — T16-D1.

János Zsigmond körút lásd Dózsa György kör út

Jászkun utca 2012: Jászkun utca, 2004: Jász-kun utca, 1992: Jászkun utca, 1991: Jász kun utca, 1991: Április 4. utca, 1977: Áp ri lis 4.

utca. — A Középkert egyik utcája Haj dú bö-ször mény belterületén, párhuzamos az Erdély ut cával. 1991 óta viseli mai nevét, korábban Áp­rilis­4.­utca volt. — HbT. 1977, SzH. 1992.

— T35-G3.

Jogosult lásd Reus

Jókai Mór utca 2011: Jókai utca, 2004: Jókai Mór utca, 1977: Jókai Mór utca, 1959: Jókai Mór utca, 1929: Jókai Mór utca, Lajos utca, 1910: Lajos u[tca], 1899: Lajos utcai, 1898:

La jos utczában, 1889: Nagy Lajos köz, 1858:

Var ga uttza, 1842: Nagy Lajos köz. — Utca Haj dúböszörmény belterületének délkeleti ré­

szén, a Kossuth Lajos utcától a Hadházi utcáig tart. 1929-től viseli a mai nevét, korábban La­

jos­utca volt a hivatalos neve. A 19. században Nagy­Lajos­köz-nek is hívták, mert a sarkán állt Nagy Lajos patikája. Egy ízben Varga ut­

ca­ként is szerepel. — H. Fekete 1929: 18, 37, 1959: 21, 24, HbT. 1858, 1889, 1929, 1977.

— T34-D3.

Jóljárt dűlő 2011: Jóljárt dűlő. — Földút Haj-dúböszörmény belterületétől északeletre, a Fe-hér tói úttal párhuzamosan a Kossuth-kertbe és a Bethlen-szőlőskertbe vezet. Nevét a helybe­

liek úgy magyarázzák, hogy a dűlőben lévő ta nyán „élt egy magányos legény, a Kossuth-kert ben pedig egy magányos asszony, össze­

házasodtak. A legény mindent az asszonyra ha gyott, aki így jól járt”. Ennél valószínűbb azon ban, hogy a Jóljárt családnévvel, esetleg ra gadványnévvel hozható kapcsolatba a név.

— T16-D4.

Jónás 1767: a Jonás felé keresztbe. — Magasabban fekvő terület volt Haj dú bö ször-mény belterületétől északra, a Telekföldön.

Bi zonyára az egyik részét nevezték Nagy-Jó-nás nak; Kis-JóNagy-Jó-nás nevű helyet azonban nem em lítenek a források. Talán összefügg a közeli Jó nás-halom nevével. — H. Fekete 1959: 69.

— T16-B5.

Jónás-halom 1786: Nap keletről Nap nyugat ra az Jonás halom és a Fejértai Utonn keresztül, a Hatházi határig egyenesen kinyulik. — Ki-emel kedés volt Hajdúböszörmény belterületétől északra, a Telekföldön. Az előtagjában bizonyá­

ra személynév rejlik. Talán összefügg a kö zeli Jó nás nevű hellyel. — H. Fekete 1959: 69.

Józsai nyiladék 2011: Józsai nyiladék ~ Jó zsai út. — Erdei út, amely Bodaszőlőtől Józsáig ve zetett. Mára benőtte az erdő, nem járható.

Jó­zsai­út-nak is mondják. — T28-A2.

Józsai út lásd Józsai nyiladék

Józsa-kert 1858: Jósa kert, 1769: A Szt. Györ-gyi Jósa rész. — Határrész volt az egykori Szent györgy területén, Józsa település határá­

nál. Józsa-rész-nek is nevezték. Ma nem hasz­

nálják a nevet. — H. Fekete 1959: 69, MKFT.

Józsa-rész lásd Józsa-kert

József Attila tér lásd József Attila utca József Attila utca 2012: József Attila utca, 2004: József Attila utca, 1977: József Attila tér, 1959: József Attila tér, Szabadság tér, 1929:

Sza badság tér. — Utca Hajdúböszörmény bel­

területének délnyugati részén, az Árpád utcát kö ti össze a Damjanich utcával. Mai nevét

területének délnyugati részén, az Árpád utcát kö ti össze a Damjanich utcával. Mai nevét

In document HAJDÚ-BIHAR MEGYE HELYNEVEI 1. (Pldal 158-173)