lásd Bagotai csőszház

Csősz-kút dűlő 1959: Csőszkút­dűlő. — Egy-ko ri dűlőút Hajdúböszörmény belterületétől észak ra, a Telekföld szélén. Bizonyára ösz­

szefüggésben állhat a Csősz-kút laposa és a Csősz- kúti-föld elnevezésekkel. Ma nem is­

merik a nevet. — H. Fekete 1959: 52.

Csősz-kút laposa 1970: Csősz­lapos, 1959:

Csősz kút laposa, 1927: a Telekföldön a csősz-kút laposnál, 1771: Csősz kut Lapossáig, 1770: Csősz Kut lapossánál, 1764: Csőszkut.

— Mélyebben fekvő terület Hajdúböszörmény ha tárának északkeleti részén, a hajdúhadházi ha társzélen. Csősz-lapos és Csősz-kút formá­

ban is szerepelt. Bizonyára összefüggésben áll hat a Csősz-kút dűlő és a Csősz-kúti-föld el nevezésekkel. Ma már egyik elnevezést sem is merik. — H. Fekete 1959: 52, É. Kiss 1970:

443. — T10-B4.

Csősz-kút lásd kút laposa, Csősz-kúti-föld

Csősz-kúti-föld 1959: Csőszkúti föld, 1927: a Te lekföldben a Csőszkutnál, 1847: Csőszkuti Föld, 1839: Csőszkuti szántóföldek, 1836:

Csősz kuti szántó földek, 1786: a Csőszkúton nap nyugatról a Fejértai Uton keresztül. — Szán tóföld Hajdúböszörmény belterületétől észak ra, a Telekföld keleti részén. Bizonyára összefüggésben állhat a Csősz-kút laposa és a Csősz- kút dűlő elnevezésekkel. Ma nem isme­

rik a nevet. — H. Fekete 1959: 52.

Csősz-kúti-szántóföldek lásd Csősz-kúti-föld Csősz-lapos lásd Csősz-kút laposa

Csősz-tanya lásd Baji-tanya

Csúcsi bolt 2011: Csúcsi bót. — Vegyesbolt Haj dúböszörmény belterületén, az Arad és a Damjanich János utcák közében. Tu laj do no sá-ról kapta a nevét. — T34-C2.

Csúcsi-kút 2011: Csúcsi­kút. — Kút Haj dú-bö szörmény belterületén, amely az Arad és a Damjanich János utcák közében volt. Az ugyan itt lévő Csúcsi boltról kapta a nevét. — T34-C2.

Csuja szállása 1754: Csuja szállásában, 1745: Csuja szállásánál. — Egykori lakott hely a Vidi-földön. Tulajdonosáról kapta a ne­

vét. Csak 18. századi forrásokból adatolható el nevezés, ma már nem ismerik. — H. Fekete 1959: 52.

Csukás 2011: Csukás, 1959: Csukás, Csukás­

ér, 1944: A Kaján és Csukás s a Ráskai fenék, Ru cahápogással szolgáltat szép zenét, 1883:

Csu kás, 1866: Csukás tó, 1857: Csukás tó.

— Szikes fenék, kiszáradt vízmeder a Pródi-le gelőn. A hagyomány szerint onnan kapta a ne vét, hogy régen sok volt benne a csuka. Egy idő ben Csukás­ér és Csukás­tó néven is szere­

pelt, ami szintén azt jelzi, hogy egykor víz volt ben ne. — H. Fekete 1959: 52, HbT. 1857c, [1857]. — T13-G1.

Csukás-ér lásd Csukás Csukás-tó lásd Csukás

Csuri Szabó-tanya 2011: Csuri Szabó­tanya.

— Egykori tanya Hajdúböszörmény nyugati ha tárában, az Ószabó dűlő mellett. Helyén ma szán tóföld van. Tulajdonosáról kapta a nevét.

A helybeliek szerint a Csuri ragadványnév, ame lyet a viselője azért kapott, mert tompa volt az orra. A csuri a tájnyelvben ’veréb’ je­

lentésű. — ÚMTsz. — T20-C2.

Csürhekút 2011: Csürhekút. — Kút a Csukás te rületén. Bizonyára disznók itatására használ­

ták. — T13-G2.

Damjanich János utca 2012: Damjanics Já-nos utca, 2004: Damjanich JáJá-nos utca, 1977:

Dam janich János utca, 1959: Damjanich Já-nos utca, 1959: Gajdán utca, Gajdán köz, 1929: Damjanich János utca, Gajdán utca, 1905: Gajdán köz, 1890: Gajdán köz, 1889:

Gaj dán köz, 1842: Gajdán utca. — Utca Haj-dú böszörmény északnyugati részén, merőle­

ges a Dózsa György körútra. 1929 óta viseli a mai nevét, korábban az egyik lakója után Gaj-dán­ utcá-nak vagy Gajdán­ köz-nek hívták.

— H. Fekete 1929: 13, 35, 1959: 17, 20, HbT.

1889, 1890a, 1905, 1929, 1977. — T34-B2C2.

Dancsi-lapos 2011: Dancsi-lapos. | Az 1800-as években élt egy Dancsi András nevű ember, pénzes paraszt vót, onnan a neve. 1970: Dan-csi-lapos. — Lapos, vízállásos terület Haj dú-vid től délre, a Töviskes dűlő mellett. Száraz év szakokban szántóföld. A Dancsi előtag a kö zelben álló Dancsi-tanyákra utal. — É. Kiss 1970: 443. — T15-H1.

Dancsi László tanyája 1970: Dancsi László ta nyája. — Egykori tanya Hajdúvid déli határá-ban, a Dancsi-lapos mellett. Tulajdonosáról kap ta a nevét. — É. Kiss 1970: 443. — T15-H2.

Dancsi-tanyák 2011: Dancsi-tanyák. — Egy-ko ri tanyák Hajdúvidtől délre, a Dancsi-lapos mel lett, közöttük feküdt a Dancsi-lapos. Tu laj-do nosukról kapták a nevüket. — T15-H1.

Dani köz lásd Bem József utca Dani Laci tanyája lásd Varga-tanya Dani utca lásd Bem József utca

Dani zug 1892: dani-zugba, 1892: dani zug.

— Egykori szűk, rövid utca Hajdúböszörmény bel területén, helyét közelebbről nem ismerjük.

Ma már nem használják a nevet. — H. Fekete 1959: 17.

Darányi tér lásd Király Jenő tér

Darnai-szik 1970: Darnai-szík, -en. — Szikes, la pos terület Hajdúvid keleti határában, a Baji dű lő mellett. A Darnai család egykori földjén fe küdt, innen ered az elnevezése. — É. Kiss 1970: 443.

Dávidka 2011: Dávidka, 1959: Dávidka, 1927:

Dá vidkára, 1819–1869: Dávidka laponyag, [1808]: Davidka, 1767–1779: David Ka, 1764:

Dá vidkába, 1759: Dávidka, 1745: a Dávidkán a Vidi praediumon. — Rét Hajdúvidtől dél­

nyugatra, a mai közigazgatási határ mentén.

Tör téneti források Dávidka-laponyag néven is em lítik. A névadás indítékát nem ismerjük. A név által jelölt terület Hajdúnánás határába is át nyúlik. — H. Fekete 1959: 52, HnT. 1767–

1779b, [1808], MKFT. — T15-F3.

Dávidka-dűlő 1981: Dávidka­dűlő. — Föld te­

rü let Hajdúvid nyugati határában, a Dávidka-ér mellett. Ma már nem használatos elnevezés.

— MoFnT. 2. — T15-F3.

Dávidka-ér 2011: Dávidka-ér, 1858: Dávidka ér, [1808]: Dávidka ér. — Ér Hajdúvidtől dél­

nyugatra, a mai közigazgatási határa mentén, a Dávidka mellett. — HnT. [1808], MKFT. — T15-E3F3.

Dávidka-laponyag lásd Dávidka

Deák Ferenc utca 2012: Deák Ferenc utca

~ Deák utca, 2004: Deák Ferenc utca, 1977:

De ák Ferenc utca, 1959: Deák Ferenc utca, 1929: Deák Ferenc utca, Zöldág utca, 1902:

Zöld ág utcán, 1894: Zöldág utczán, 1868:

Zöld ág utszában, 1842: Zöldág utcza. — Ut ca Hajdúböszörmény központjától kissé észak keletre, párhuzamos a Szondi György ut cával. Mai nevét 1929 óta viseli, korábban

Zöld­­ág­utca volt. Ez utóbbi nevét az egykor a sarkán álló Zöldág nevű kocsmáról kapta.

— H. Fekete 1929: 14, 40, 1959: 17, 33, HbT.

1929, 1977. — T34-D3.

Debreceni kapu 1770: Debreceni kapu, 1768:

Deb reczeni Kapu, 1760: Debreczeni Kapu. — A várost körülvevő árkon kapuk vezettek ki, ezek egyike volt a Debreceni utca végén lévő Deb receni kapu. Ma nem ismerik a nevet. — H. Fekete 1959: 17. — T34-D3.

Debreceni köz lásd Debreceni utca 1.

Debreceni-rész 1803: Debreczeni Rész. — Ze lemér egyik része a Csonka toronytól délre és nyugatra. Ma nem használják a nevet. — H. Fekete 1959: 53. — T27-G3.

Debreceni temető 1959: Debreceni temető, [1857]: Ó temető, 1851: A Debrecen felőli olcs ka temető, 1848: Debreceni temető. — Te-me tő Hajdúböszörmény délkeleti részén. A Für dőkert mellett elhaladó régi Debreceni út­

ról kapta a nevét. Régi voltára utalva nevezték Ó­temető-nek és Ócska­temető-nek is, noha Új te mető nevet nem használnak a településen. — H. Fekete 1959: 110.

Debreceni út 1794: Debreceni utba, 1794:

Deb receni utt, 1723: Debreceni út. — Út, amely a Debreceni utca folytatásaként vezetett Jó zsán keresztül Debrecen felé. Régi országút, amely része volt a Debrecent Tokajjal összekö-tő országútnak. Ma nem használják a nevet. — H. Fekete 1959: 53.

Debreceni utca 1. 2012: Debreceni utca, 2004: Debreceni utca, 1977: Debreceni utca, 1959: Debreceni utca, 1929: Debreceni utca, Ba ross utca, 1858: Debreceni utca, 1842:

Deb reczeni utca, 1796: Debreczeni Köz, 1707:

Deb reczeni uttzán. — Hajdúböszörmény bel­

területén a Kálvin-tértől déli irányba vezető ut-ca. Hivatalos név, amit az utca 1929 óta visel, korábban Baross­ utcá-nak hívták. A névvál-toz tatás azt eredményezte, hogy nemcsak a ko rábbi Baross utcá­ból lett Debreceni utca, ha nem a korábbi Debreceni utca is nevet cse­

rélt: Horthy Miklós utca lett belőle. Ezt később még többször átnevezték, s ma Baltazár Dezső ut cá-nak hívják. A Debreceni utcát egy 18.

szá zadi forrásban Debreceni köz-ként is emlí­

tik. — H. Fekete 1929: 14, 34, 1959: 17, HbT.

1929, 1977. — T35-E3.

Debreceni utca 2. lásd Baltazár Dezső utca Debrecen–polgári műút lásd Harmincötös út Debrődi-tanya 2011: Debrődi­tanya. — Egy-kori tanya Pródtól északra, a Ráskaiban. Tu laj-do nosáról kapta a nevét. — T7-F4.

Dedő csárda 2011: Dedő csárda ~ Dedői csár da ~ Dedősi csárda ~ Dedő­háti csárda ~ Dedő­háti kocsma ~ Csíkos­tanya, 1959: De-dő­ csárda, 1959: Nesze picsa, 1959: Pródi kocs ma, 1945: Dedőhalmi csárda, 1921: Ere-detileg azonban a neve más volt a Dedő­csár­

dának, valamely trágár név, amit nem tür a nyomdafesték, 1905: Dedőhalmi csárda, 1891:

Dedőháti kocsma, 1890: Dedőhalmi csár da, 1882: Dedőháti korcsma, 1882: Prodi kocs ma

= Nesze picsa, 1882: pródi korcsmát, 1880:

Pródi korcsma. — A Harmincötös út észa ki oldalán közvetlenül az út mellett álló csár-da volt, Pródcsár-dal szemben. Nevét a közel ben levő Dedő-érről vagy inkább a Dedő-hát ról kapta: ezt mutatják a Dedő-háti­ csárda,­ De-dő-háti­kocsma,­Dedő-halmi­kocsma­és ta lán a­Dedői­csárda,­De­dő­si­csárda névváltoza tai.

Eredetileg földbevájt ve remkocsma volt. Ké-sőbb tégla alapon vályogból készült épületté ala kították át, a második világháború után is üze melt. Az autópálya építése miatt bontották le. Régebben nevezték Pródi-kocsmá-nak is a tágabb környezete alapján, és a kocsmában dol gozó nőkről Neszepicsá-nak is. Az épület ké sőbb tanyaként funkcionált, ekkor Csíkos-ta nya volt a neve, a Csíkos-tanya egykori tulajdonosá-nak családneve után. — H. Fekete 1959: 53, 89, 96, HbT. 1880, 1905, Kis T. 1988: 101. — T7-F5.

Dedő-ér 1959: Dedő­ér. — Vízfolyás a Per-zsé tén, a Kadarcs-fenék irányába folyik. Ma nem ismerik a nevet. A Dedő előtagú, egymás kö zelében lévő helyeket jelölő névformák idő­

beli viszonyát nem tudjuk meghatározni. — H. Fekete 1959: 53. — T7-G5.

Dedő-halmi csárda lásd Dedő csárda

Dedő-hát 2011: Dedő­hát, 1959: Dedő­hát, 1893: Dedő hát, 1886: Dedő hát, 1849: De dő­

hát. — A Dedő-ér melletti, magasabban fekvő föld terület a Harmincötös út északi oldalán.

Ma szántó és legelő. A hát földrajzi köznévvel a vízközeli, környezetüknél magasabban fekvő he lyeket nevezik meg a helybeliek. Vö. Dedő-ér. — H. Fekete 1959: 53. — T7-G5.

Dedő-háti csárda lásd Dedő csárda

Dedő-háti iskola 2011: Dedő­háti iskola. — Egy kori hat tantermes iskola Hajdúböszörmény köz pontjától 17 kilométerre, északnyugatra, a De dő-háton. — T7-F5.

Dedő-háti kocsma lásd Dedő csárda

Dedő tanyája 1782: Dedő tanyája, 1781:

De dő tanyájához, 1780: Dedő tanyájához. — Egykori tanya, amely a Dedő-háton állha tott, esetleg a későbbi Dedő csárda helyén. Bi-zonyára tulajdonosáról kapta a nevét. Vö. De-dő- ér. — H. Fekete 1959: 53. — T7-F5.

Dedő(s)i csárda lásd Dedő csárda

Déli dűlő 1856: Déli Düllő. — Dűlőút, amely a Nyugati-nyomásból kiosztott földek men­

tén vezetett. Pontos helye ismeretlen. Már az 1950-es években sem ismerték a nevet. — H. Fekete 1959: 53.

Délilucernás 2011: Délilucernás, 1981: Dé-li lucernás, 1977: Déli-lucernás, 1959: Déli lu cernás, 1959: Díli lucernás, 1929: Déli cernás, 1905: Déli Luczernás, 1890: Déli Lu-czernás. — Külvárosi településrész a tele pü lés déli részén, a Szoboszlai út két oldalán terül el. A Harmincötös út választja el Haj dú bö ször-mény központi részétől. Helyén egykor szán-tó föld volt, ahol főként lucernát termeltek, in­

nen ered a neve. A Szoboszlai út felőli részét a má sodik világháború után adták ki házhelynek.

Kez dettől fogva a legszegényebb réteg élt itt.

Kö zépső része újabb építésű, az ott lévő épüle­

teket az 1970-es években alakították ki. Szilárd bur kolatú utcákkal csak 1989 óta rendelkezik.

A Lucernás déli része, vö. Északilucernás. — H. Fekete 1959: 53, HbT. 1880, 1905, 1929, 1977, MoFnT. 2. — T34-B4B5.

Délilucernás-csatorna 2009: Déli-Lucernás-csa torna, 2009: Délilucernás-övcsatorna. — Csa torna, amelyet Hajdúböszörmény déli ol­

dalán, a bel- és a külterület határán építettek ki.

Egyrészt a belterületet mentesíti a külterület ről érkező csapadékvíztől, másrészt pedig a kül-területen keletkező csapadékvizet vezeti el a Brassó-ér északi ágába. Délilucernás­öv csa­

tor­na-ként is szerepel. — Gábor 2009: 31. — T34-C5D5.

Délilucernási dűlő 2011: Délilucernási dűlő

~ Lucernás dűlő. — A Sziget-orr első dűlőútja, a Délilucernás területén. Lucernás­dűlő­néven is említik. — T21-G4.

De Paulli lásd Depóli-erdő De Paulli dűlő lásd Depóli dűlő De Paulli-erdő lásd Depóli-erdő De Paulli-Zelemér lásd Depóli-erdő

Dél-Pród-dűlő 1872: Délpród­dűlő. — Dű lő-föld Pródtól délre. Ma már nem ismerik a ne­

vet. — H. Fekete 1959: 54.

Depóli dűlő 2011: Depóli dűlő ~ Dépót dűlő, 1959: De Paulli­dűlő. — A Bodai bekötőút meg hosszabbítása, a vasútvonal bodai részénél kezdődik. Régen sokkal hosszabb volt, nagy részét azonban mára benőtte az erdő. Egye-sek a depó ’faraktár, fatelep’ jelentésű szóból ma gyarázzák a nevet. Valójában a De Paulli csa ládnév rejlik benne (ehhez lásd a Depóli-er dő szócikkét), s ennek elhomályosulásával ala kultak ki a Depóli dűlő, Dépót­ dűlő­név­

változatok. — H. Fekete 1959: 55, FKnT. — T23-E5F4.

Depóli-erdő 2011: Depóli­erdő ~ De Paulli-er dő, 1988: DépótPaulli-erdő, Dépót’zelemér, Dépót, Dedő-hát

Dedő-háti iskola Fotó: Hőgye Lajos

1981: De Pauli Zelemér, 1959: Depaulli, De Paulli-Zelemér, Dépót, 1959: De Paulli erdő, 1937: Depauli, 1927: depauli, 1927: Dépót, 1906: De Paulli erdő, 1905: De Pauli, 1903:

de pauli erdejét, 1903: Depauli birtokosság, 1903: De Paulli erdő, 1903: De Pauli Zelemér, 1901: De Paulli erdő, 1898: depauli tagbirto­

kok, 1897: De Pauli zelemér, De Pauli, 1890:

De Pauli, 1890: De Pauli zelemér, 1883: De Pauli-zelemér, 1873: Depauli, 1871: De Pa uli, 1871: De Pauli zelemér, 1861: Depot Ze le mér, 1858: Zelemér de Paul, 1851: De Paulli Ze-le mir, 1851: De Pauli Zelemir, 1848: Depóti földet, 1790: D. Pauli. — Egykori erdőbirtok, amely Zelemér része volt. Korábban a Bodai be kötőúttól északi irányban egészen a mai Lo rántffykertig benyúlt. A 18. században De Paulli Ferenc volt a birtokosa, a De­Paulli,­De­

Pa­ulli-erdő és a De Paulli Zelemér elnevezé­

sek erre utalnak. Az erdő 1903-ig a közbirto­

kosságé volt, akkor egyénileg felosztották a bir tokosok közt. A De Paulli családnév elho­

mályosulásával jöttek létre a Depóli-erdő,­illet­

ve a­ Dépót, Dépót-erdő és a Dépót-Zelemér név változatok. — Bancsi 1988: 6, H. Fekete 1959: 54, 55, 120, HbT. 1871, 1890a, 1897b, 1905, Hnt. 1873, 1937, MKFT., MoFnT. 2. — T23-F5.

Dépót dűlő lásd Depóli dűlő Dépót lásd De Paulli-erdő Dépót-erdő lásd De Paulli-erdő Dépót-Zelemér lásd Depóli-erdő

Derék út 1959: Derékút, 1851: Derékút. — Egykori út, amely a régi Debreceni útból ága-zott el kelet felé a Messzelátó kocsma közelé-ben. Kis-Zeleméren keresztül vezetett az Irigy li csárdához. Ma már sem az utat, sem a ne vet nem használják. — H. Fekete 1959: 55.

— T22-C4.

Derítő 2011: Derítő, ­re. — Földterület Haj-dú böszörmény északkeleti határában, a Külső Új városi utca és a Téglási út között. Ide hord­

ták a mellékterméket a Keleti ipartelepről. Ma meg műveletlen terület. — T22-C1.

Désány István utca 2012: Désány István ut-ca, 2004: Désány István utca, 1977: Désány Ist ván utca, 1959: Bodnár utca, 1959: Bodnár köz, 1959: Désány István utca, 1929: Désány Ist ván utca, 1929: Bodnár utcán, 1890: Bodnár

köz, 1889: Bodnár köz, 1858: Bodnár uttza, 1842: Bodnár köz. — Utca Hajdúböszörmény bel területének déli részén, merőleges a Tán-csis Mihály körútra. 1959-ben nevezték el ar-ról a Désány Istvánar-ról, akit 1698-ban az első haj dúkerületi főkapitánynak választottak. El-sőd legesen az utcában lakó Bodnár családról a Bodnár­ utca, illetve a Bodnár­ köz nevet vi selte. — H. Fekete 1929: 14, 34, 1959: 15, 18, HbT. 1858, 1889, 1890a, 1929, 1977. — T34-D3.

Désány köz lásd Honvéd utca

Désány-fenék 1959: Désány-fenék, [1861]:

Dé sány-fenék. — Egykori vizes, nádtermő hely volt a Bagotán a Hattyas mellett. Előtagjában a Désány családnév rejlik. — H. Fekete 1959: 55.

Désány zug lásd Honvéd utca

Dimitrov utca lásd H. Fekete Péter utca Dió-kert lásd Diós-kert

Diós-kert 1854: Dióskerti, 1848: Diós kert, 1813: Dió kert. — Egykori szőlőskert, pontos he lye ismeretlen. H. Fekete Péter szerint talán azo nos lehetett a Nadrágos-kerttel, ezt azon­

ban nem tudja igazolni. Dió­kert néven is em­

lítik. Már az 1950-es években sem használták a nevet. — H. Fekete 1959: 55.

Diós-telek-tábla 1959: Dióstelek-tábla. — A bo daszőlői Város-erdő egyik része, a Hadházi út, a Görbe, a Kelepce és a Lóger nyiladék kö zött feküdt. Ma nem használják a nevet. — H. Fekete 1959: 55. — T23-F2.

Diószegi Sámuel utca 2012: Diószegi Sámuel ut ca, 2004: Diószegi Sámuel utca, 1977: Dió-sze gi Sámuel utca, 1959: Diószeghy Sámuel ut­

ca, 1929: Diószegi Sámuel utca, Nap utca. — Haj dúböszörmény központjától kissé északra ta lálható utca, mely az Iskola és a Dorogi ut­

cák közé ékelődik. Mai nevét 1929-től viseli:

a névadó Diószegi Sámuel 1784-től 1787-ig haj dúböszörményi rektor volt. Korábban a mai Kas sa utcával együtt Nap­utcá-nak nevezték.

— H. Fekete 1929: 14, 38, 1959: 18, HbT.

1929, 1977. — T34-D3.

Districtualis ház lásd Kerületház

Disznókarám-tábla 1959: Disznókarám-táb-la. — A Belső-erdő egyik része Bodaszőlőtől észak nyugatra, a Csőszház mögött. Korábban egy bérlőnek volt ott disznókarámja, innen

ered az elnevezés. Ma már nem használják a ne vet. — H. Fekete 1959: 55. — T23-E3.

Disznó-lapos 1959: Disznó-lapos. — A Pródi-le gelőnek az a része, amelyen korábban a disz­

nókat legeltették. — H. Fekete 1959: 55. — T7-E3.

Disznós lásd Disznós-hát

Disznós-hát 2011: Disznós-hát ~ Disznós, 1959: Disznós-hát, 1905: Disznós hát, 1903: A Ré ten az u. n. disznós háton, 1890: Disznós hát, 1889: Disznós hát, 1871: Disznós hát, 1857:

Disz nós hát, 1857: Disznós hát, 1823: Disznó hát, 1795: sertések Számára ki szakasztott a Disz nós hát, 1778: a disznós háttyát, 1771:

A Kovás és Disznós hátakra, 1763: Disznós hát. — Vízállásos, posványos terület a Réten, a Polgári úttól északra, a hajdúnánási határnál.

A történeti forrrások szerint disznólegelő volt.

A helybeliek ma az itt gyakran megjelenő vad-disznókkal hozzák az elnevezést összefüggés-be. Disznós formában is használatos. Egy ré­

szét Kis-Disznós-hátnak nevezték. Átnyúlik Haj dúnánás területére, ott is ugyanígy hívják (lásd Hajdúnánás helynevei között, a Hajdú-Bi har megye helynevei című sorozat egy ké­

sőbbi kötetében). — H. Fekete 1959: 55, HbT.

1823, 1871, 1889, 1890a, 1905. — T7-E3.

Disznós-hát dűlő 1959: Disznós­hát­dűlő.

— Dű lőút volt a Réten, a Disznós-háton. Ma már nem ismert név. — H. Fekete 1959: 55.

— T6-D3.

Disznós-háti-gyep 2011: Disznós-háti-gyep.

— Földterület a Réten, a hajdúnánási határ kö­

zelében, a Disznós-hát mellett. A gyep közne­

vet füves területek megnevezésére használják a helybeliek. — T7-E3.

Dobay Károly utca 2012: Dobay Károly utca, 2009: Dobay Károly utca. — A Poór Antal és Győrffy István utcák között húzódó utca Haj-dú böszörmény belterületén. Nevét az egykori haj dúböszörményi városi mérnökről, a mai Vá rosháza tervezőjéről, Dobay Károlyról kap­

ta. — T34-C1.

Dobi István utca lásd Vidtelke utca

Dobó István utca 2012: Dobó István ut ca, 2004: Dobó István utca, 1977: Dobó Ist ván utca, 1959: Dobó István utca, 1929: Do bó István utca, Vénkert III. dűlő. — Haj dú bö­

ször mény belterületén, a Vénkertben található

ut ca, merőleges a Külső Fehértói utcára. Mai ne vét 1929 óta viseli, korábban elhelyezkedé­

se alapján Vénkert­Harmadik­dűlő-nek nevez­

ték. — H. Fekete 1929: 15, 40, 1959: 18, HbT.

1929, 1977. — T35-F1.

Dobor utca 1775: Dobor Uttzából. — Egykori ut ca Hajdúböszörmény belterületén, a Hatodik ti zedben. Helyét közelebbről nem ismerjük.

Már az 1950-es években sem használták a ne­

vet. Talán egy ott lakó családról nevezték el.

— H. Fekete 1959: 18.

Dobó Sándor utca 2011: Dobó Sándor utca.

— Utca Pród belterületén, a Harmincötös út­

ból nyílik. — T36-B2.

Dobó-tanya 1. 2011: Dobó-tanya. — Egykori ta nya a Réten, a Hármas-halmi dűlőben. Tu laj-do nosáról kapta a nevét. — T6-B3.

Dobó-tanya 2. 2011: Dobó-tanya. — Tanya Haj dúböszörmény belterületétől délre, a Kis-ha tár út déli oldalán, a Széchenyi-Kis-halommal pár huzamosan fekszik. Tulajdonosáról kapta a ne vét. — T27-E1.

Dóka-föld 2011: Dóka-föld. — Földterület Haj dúböszörmény belterületétől nyugatra, a Dó ka-tanyát veszi körül. Tulajdonosáról kapta a nevét. — T20-D2.

Dóka körút 1959: Dóka körút. — Haj dú bö­

ször mény belterületén, az egykori Ságvári kör útnak az Újvárosi utca felé eső vége volt.

A közelében lévő egykori Dóka utcáról (ma Bem József utca) kapta a nevét. Ma már nem hasz nálják a nevet. — H. Fekete 1959: 18. — T34-B3.

Dóka kútja 1794: Dóka kuttyához, 1794:

Dókának kuttya, 1790: Dóka kútjához. — Dobó-tanya

Egykori kút a zeleméri határban. Tu laj do no sá-ról kaphatta a nevét. Ma már nem használják az elnevezést. — H. Fekete 1959: 55, 56.

Dóka-tanya 2011: Dóka-tanya. — Tanya Haj-dúböszörmény belterületétől nyugatra, a Lé dig dűlő mellett, a Kati-tanyával szemben. Tu laj-do nosáról kapta a nevét. — T20-D2.

Dóka utca lásd Bem József utca

Domán-tanya 2011: Domán-tanya. — Tanya a Réten, a Polgári út mellett. Tulajdonosáról kap ta a nevét. — T6-B3.

Dombi dűlő 2011: Dombi dűlő, 1959: Dombi-dű lő. — Földút Hajdúböszörmény déli hatá-rá ban, a Fábián dűlő és az M3-as autópálya kö zött. Tulajdonosáról kapta a nevét. — H. Fekete 1959: 56. — T26-C1D2.

Dombi-tanya 2011: Dombi-tanya, 1988: Dom-bí tanya, 1988: Kiss Pál-tanya, 1988: Müller-ta nya. — Tanya Bodaszőlőtől északnyugatra, a Lorántffykert közelében, a Bekötőút mellett.

Ré gen Kiss Pál­tanya és Müller­tanya néven is szerepelt. Egymást váltó tulajdonosairól kap ta a nevét. — Bancsi 1988: 6. — T23-F5.

Domb utca 2011: Domb utca, 2004: Domb utca, 1977: Domb utca, 1959: Löki köz, 1959: Domb ut ca, 1929: Domb utca. — Hajdúböszörmény köz pontjától északra található utca, a Vár utca és a Dorogi utca közé ékelődik be. Mai nevét, amit az egykor mellette lévő várdombról ka-pott, 1929 óta viseli. Korábban — minden bi-zonnyal egyik lakója után — Löki köz-nek ne-vez ték. — H. Fekete 1929: 15, 1959: 18, 25, HbT. 1929, 1977. — T34-D2.

Dongós Nagy Lajos tanyája 2011: Dungós Nagy Lajos tanyája ~ Dongó Nagy Lajos-ta-nya. — Tanya Hajdúvid keleti határában, a Gé-nesivel szemben. A személynévi előtagban a Dongós elem a tanya tulajdonosának a ragad-vány neve. — T11-E5.

Dorogi dűlő 2011: Dorogi dűlő ~ Dorogi út ~ Dorogi határút. — A Hajdúdorogot és Haj dú-had házat összekötő út Hajdúvid keleti határá­

ban. — T16-D1.

Dorogi-dűlő 1973: Dorogi dűlő, 1967: Dorogi dű lő. — Földterület volt Hajdúvid külterüle­

tén, a hajdúdorogi határ közelében. Ma már nem használatos elnevezés. — Hnt. 1967, 1973. — T11-E5.

Dorogi-föld 2011: Dorogi-föld. — Szántóföld Vid től északkeletre, a dorogi határ közelében.

— T10-D4.

Dorogi gát lásd Dorogi út 1.

Dorogi gát lásd Dorogi út 1.

In document HAJDÚ-BIHAR MEGYE HELYNEVEI 1. (Pldal 131-138)