Lágyszárú mezıgazdasági melléktermékek tüzelésének gazdasági

Magyarországon a lágyszárú mezıgazdasági melléktermékek közül repceszalmát és gabonaszalmát célszerő együtt tüzelni.

Bevételként az értékesítés árbevétele, azaz az erımő által az eladott mezıgazdasági melléktermékek után fizetett ár vehetı figyelembe. 7800 Ft/t átvételi árral számoltam (AKI, 2011.), amitıl természetesen az éppen aktuális piaci ár eltérhet, az aktuális termésmennyiség és a gazda alkupozíciója következtében.

A költségek a szállítási és a bálázási, valamint bálarakodási költségeket foglalják magukban. Nyilvánvaló, hogy a szállítási költség a távolsággal egyenesen arányos, míg a bálázás és a rakodás költsége független a beszállítási távolságtól, tehát tonnánként állandó.

A szállítási költségek meghatározásakor egy 10-15 t teherbírású tehergépkocsit feltételeztem, mely zömmel szilárd burkolatú úton halad. A bálázás és a bálafelszedés költségeit Gockler (2011) alapján határoztam meg, melyet a 24. táblázat tartalmaz.

70 24. táblázat. Lágyszárú mezıgazdasági melléktermékek tüzelésének gazdaságossági

számítása

Megnevezés Mértékegység Összeg

Bálázás kisbálázóval (21-40kW) Ft/t 3896

Bálafelszedés, rakodás (21-40kW) Ft/t 3013,5

ÖSSZESEN szállítás nélkül Ft/t 6909

10-15t szállítási kapacitás, tehergépkocsi, zömmel szilárd

burkolatú úton Ft/tkm 62,3

Becsült erımővi átvételi ár Ft/t 7800

Gazdaságos erımővi beszállítási távolság maximuma km 14,30 Forrás: Gockler (2011) alapján a szerzı.

A 24. táblázat adatai alapján a lágyszárú mezıgazdasági melléktermékek esetén a gazdaságos beszállítási távolságot 14,3 km-ben határoztam meg.

Az elmúlt három év tendenciáit figyelembe véve az üzemanyagárak folyamatosan legalább az inflációval azonos mértékben nıttek, tehát a költségek jövıbeni emelkedése várható, melyet a technológia fejlıdése csak részben tud ellensúlyozni. A gazdák összefogásával nı alkuerejük, mely hatására magasabb erımővi átvételi árakat tudnak maguknak kiharcolni, míg azok, akik nem képesek az együttmőködésre alacsonyabb átvételi áron tudják csak a keletkezı mellékterméket értékesíteni. Az említett gondolatmenet alapján szükségesnek tartottam a lágyszárú mezıgazdasági melléktermékek tüzelése esetén felmerülı költségek és bevételek tekintetében érzékenységvizsgálatot végezni.

20. ábra. A költségek függvényében változó legfeljebb gazdaságos beszállítási távolság lágyszárúak (búza- és repceszalma) esetében

Forrás: a szerzı saját munkája.

71 A 2011-es év adatait bázisnak tekintve a költségek százalékos változásának függvényében a legfeljebb gazdaságos erımővi beszállítási távolságot mutatatja „ceteris paribus” a 20.

ábra. Mivel a 2011-es év adatai alapján is csak 14 km-re lehetett gazdaságosan a búzaszalmát és a repceszalmát szállítani, így érthetı, hogy csekély mértékő (már 10%-os) költségnövekedés is 5 km alá csökkenti a gazdaságos beszállítási távolság maximumát, ami alatt értelmetlen a melléktermék erımővi hasznosításán gondolkodni.

A 21. ábra az erımővi átvételi ár változásának függvényében mutatja a gazdaságos beszállítási távolság maximumát „ceteris paribus” a 2011. évet bázisul véve.

21. ábra. Az erımővi átvételi ár függvényében változó legfeljebb gazdaságos beszállítási távolság fásszárúak (búza- és repceszalma) esetében

Forrás: a szerzı saját munkája.

A 21. ábra alapján megállapítható, hogy az erımővi átvételi ár 10%-os csökkenése 2 km alá tolja a legfeljebb gazdaságos beszállítási távolságot, viszont 10%-os növekedés már 27 km maximálisan gazdaságos beszállítási távolságot jelent.

A 20. és a 21. ábrák alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ha a vizsgált lágyszárú mezıgazdasági melléktermékek erımővi beszállításának költségei akár csak kis mértékben növekednek vagy az erımő által fizetett átvételi ár negatív irányba változik, akkor a legfeljebb gazdaságos erımővi beszállítási távolság 10 km alá csökken, mely pont alatt erısen megfontolandó a lágyszárú mezıgazdasági melléktermékek erımővi tüzelése.

A továbbiakban a 24. táblázat alapján meghatározott (felfelé kerekítve) ≈15 km távolságot összevetettem a korábbi alfejezetekben kapott értékekkel, hogy el tudjam dönteni az egyes mezıgazdasági melléktermékekkel üzemelı erımővek létjogosultságát. Ismételten megvizsgáltam a korábban már tárgyalt 22. táblázat azon oszlopait, melyek a jelenlegi technológiai feltételek mellett is hasznosítható mezıgazdasági melléktermékeket tartalmazzák és pirossal kiemeltem a 15 km-nél nagyobb távolságokat, vagyis azon

72 változatokat, amikor az erımő alapanyagigényét, csak gazdasági szempontokat alapul véve nem lehet biztosítani.

25. táblázat. Az egyes erımőtípusok gazdaságos ellátása különféle melléktermékekkel

MEGNEVEZÉS

BÚZA szalma regionális maximum (16% búza) 7,1-15,7 6,6-14,7 22,4-49,7 33,1-73,5 országos átlag (11,78% búza) 8,3-18,3 7,7-17,1 26,1-57,9 38,6-85,6 regionális minimum (7% búza) 10,7-23,8 10,0-22,2 33,9-75,1 50,1-111,1

RE

PC E

szalma regionális maximum (5% repce) 13,5-20,7 12,7-19,4 42,8-65,4 63,3-96,7 országos átlag (2,7% repce) 18,4-28,2 17,2-26,3 58,3-89,0 86,2-131,6 regionális minimum (1% repce) 30,3-46,3 28,3-43,3 95,8-146,3 141,6-216,3

BÚZA + REPCE =nem gazdaságos a beszállítás

Forrás: a szerzı saját munkája.

A 25. táblázat adatai alapján egyértelmően kitőnik, hogy „A” és „B” típusú nagyerımővek még búza- és repceszalmát együttesen tüzelve sem láthatók el kizárólag melléktermékekkel Magyarországon. „B” erımőtípust vizsgálva a regionális maximum esetében (vagyis a Nyugat-Dunántúl régió területén), átlagos fajlagos hozam és főtıérték mellett, ≈ 29 km legalább szükséges közúti beszállítási távolság gazdaságos lehet, ha vagy az erımővi átvételi árak növekednek „ceteris paribus” 10%-kal, vagy „ceteris paribus” a költségek csökkennek 10%-kal (20-21. ábrák alapján).

„D” és „C” lokális energetikai létesítmények az átlag feletti főtıértéket és fajlagos hozamot feltételezve kizárólag búzaszalmával is elláthatóak bárhol az országban. Csak repceszalmával mőködı „D” erımő és „C” főtımő repceszalma tekintetében csak a regionális maximum, vagyis a Nyugat-Dunántúl statisztikai régió területén életképes.

Búza- és repceszalmát együtt tüzelve a Nyugat-Dunántúlon a vizsgált főtıértékek és fajlagos hozamok mindegyike mellett, míg a regionális maximumnál kisebb betakarítási terület esetében az átlag feletti főtıérték és fajlagos hozam esetében életképesek a lokális energetikai létesítmények.

Mivel a lágyszárú mezıgazdasági melléktermékeket együtt célszerő tüzelni, megnı az erımő, főtımő közelében az együttmőködések, szövetkezések szerepe a gépesítés

73 feltételeinek megteremtése, az alkuerı, az érdekérvényesítés erısítése érdekében (Csete, 2008, Gergely, 2008).

Az eredmények alapján a lágyszárú mezıgazdasági melléktermékeket tüzelı energetikai létesítmény Magyarországon csakis törpefőtımő/erımő lehet (Phasznos<2MW), és az alapanyagellátás szempontjából közelítve a problémakört, egyértelmő, hogy helyi törpefőtımővek/erımővek telepítése lenne célszerő, tehát számításaim a lokális energiahálózatok kialakításának szükségességét támasztják alá.

Tápanyagutánpótlás

A mezıgazdasági melléktermékek energiaforrásként történı felhasználásának komplex elemzése nem nélkülözheti a melléktermékekkel kivont hatóanyagok gazdasági hatásainak számszerősítését sem.

Tóth – Kismányoky (2010, 2011) és Izsáki (2000) vizsgálatai alapján a búzaszalma egységnyi mennyiségének hatóanyagban kifejezett tápelem tartalma 4,7 g/kg N és 8,5 g/kg K2O; a repceszalma hatóanyagtartalma 4 g/kg N és 7 g/kg K2O. Ha melléktermékként felhasználásra kerülnek, akkor annak mennyiségével arányosan e hatóanyagok nem jutnak vissza a talajba, tehát azt mőtrágyával pótolni szükséges. Tekintettel arra, hogy a foszfor túlnyomó része a generatív szervekben (fıtermés) halmozódik fel és a vegetatív részekben csak kis mennyiség található, ennek melléktermékekkel kivont mennyiségét nem számszerősítettem. A melléktermékekkel kivont hatóanyag mennyiségének mőtrágya hatóanyagokkal számolt értékét a 26. táblázatban foglaltam össze.

A szükséges mőtrágyák esetében nettó árakkal számoltam, mivel a gazda az általános forgalmi adót visszaigényelheti. Az Agrokémia Kft., 2012 januárjára vonatkozó árjegyzéke alapján a kálisó hatóanyagára (60 % K2O tartalom mellett) 231 Ft/kg, míg a pétisó hatóanyagára (27% N tartalom mellett) 304 Ft/kg.

26. táblázat.1 tonna melléktermék elhordásával kivont hatóanyag értéke (mőtrágya hatóanyagárakkal számolva)

Megnevezés Hatóanyag értéke [Ft]

K2O N összesen

Búzaszalma 8,5×231= 1964 4,7×304= 1429 3393

Repceszalma 7×231= 1617 4×304= 1216 2833

Forrás: a szerzı saját munkája Tóth-Kismányoky (2010, 2012) és Agrokémia Kft. (2012) alapján.

A melléktermékekre vonatkozó kalkuláció eredményét, 7800 Ft/t erımővi átvételi ár (AKI, 2011) és 6909 Ft/ha bálázási és bálafelszedési költség esetén (Gockler, 2011) a 27.

táblázatban ismertetem. (A kalkuláció a szállítási költséget nem tartalmazza.)

74 Az erımővi beszállítás eredménye 7800 Ft tonnánkénti átvétel (AKI, 2011) és a 24.

táblázatban meghatározott 6909 Ft tonnánkénti bálázási és bálafelszedési költség mellett 891 Ft/t.

27. táblázat.Búzaszalma és repceszalma erımővi értékesítésének eredménye a tápanyag utánpótlást is figyelembe véve (0 km szállítási távolság esetén a pótlandó

tápelem költsége)

Megnevezés Hozam [t/ha]

Hatóanyag költség [Ft/ha]

Erımővi beszállítás eredménye^* [Ft/ha]

Korrigált eredmény [Ft/ha]

Búzaszalma min: 1 3393 891 - 2 502

max: 4 13572 3564 - 10 008

Repceszalma min: 2 5666 1782 - 3 884

max: 4 11332 3564 - 7 768

*Eredmény = Átvételi ár – Mőveleti költség Forrás: a szerzı saját munkája.

A korrigált eredmény adatai alapján megállapítható, hogy a termelı 7800 Ft/t erımővi átvételi ár esetén nem érdekelt a melléktermékek energetikai célú értékesítésében, mivel a bálázás mőveleti költsége és a kivont tápanyagok mőtrágya hatóanyagárakkal számított értéke lényegesen nagyobb, mint az átvételi ár. A melléktermékekkel kivont hatóanyag mennyiségnek megfelelı többletmőtrágya 4t/ha búzaszalma hozam esetén 57 kg kálisó és 70 kg pétisó, 4t/ha repceszalma hozam esetén 47 kg kálisó és 60 kg pétisó mennyiségét jelenti egy hektárra vetítve. E mőtrágya kijuttatásának többletköltsége elméletileg jelentkezik, de számszerősítése nem lenne életszerő, mivel ettıl függetlenül amúgy is történne mőtrágyaszórás a területen, ezért ettıl el lehet tekinteni.