5.1. Új tudományos eredmények összefoglalása
A feldolgozott nemzetközi és hazai szakirodalmi források alapján megállapítható, hogy a megújuló energiaforrások és ezen belül is a biomassza egyre nagyobb jelentıségre tesz szert a jövıben. A mezıgazdasági melléktermékek tüzelési célú felhasználása még számos megválaszolandó kérdést tartogat a jövı számára. Disszertációmban megfogalmazott hipotézisekkel kapcsolatosan kutatásaim eredményei alapján az alábbi megállapítások tehetık:
1. Elsı hipotézisem az „A” erımőtípus tekintetében megerısítést nyert, míg eredményeim a „B” erımőtípus vonatkozásában részben megcáfolták hipotézisemet.
1.1. Vizsgálataim bebizonyították, hogy sem az „A” (Ph=20 MW, a keletkezı hıt értékesíteni képtelen, így csak villamos energiát eladó) valamint sem a „B” (Ph=20 MW, a villamos energia mellett a keletkezı hıt is értékesítı) erımőveket nem lehet kizárólag lágyszárú mezıgazdasági melléktermékekkel ellátni. Mindkét erımőtípus esetében az ellátásukhoz minimálisan szükséges terület nagysága jelentısen meghaladja a termelı számára gazdaságos erımővi beszállítási távolság maximumát.
1.2. „B” típusú (Ph=20 MW, a villamos energia mellett a keletkezı hıt is értékesítı) erımővet 30% szılıültetvény arányt feltételezve 78-152 ezer ha borvidéki területrıl gazdaságosan el lehet látni szılıvenyigével.
1.3. „A” típusú (Ph=20 MW, a keletkezı hıt értékesíteni képtelen, így csak villamos energiát értékesítı) erımővet nem lehet gazdaságosan ellátni fásszárú melléktermékekkel, mivel a minimálisan szükséges terület nagysága jelentısen meghaladja a termelı számára gazdaságos erımővi beszállítási távolság maximumát.
2. A kapott eredmények részben alátámasztották 2. hipotézisemet, mely szerint a mezıgazdasági melléktermékek tüzelése kizárólag lokális főtımővekben és erımővekben jelent életképes megoldást Magyarországon.
2.1. Lokális erımővek/főtımővek („C” és „D” típusok) biztonságos és gazdaságos ellátása búzaszalmával bárhol, repceszalmával csak a Nyugat-Dunántúlon lehetséges.
2.2. Lokális erımővek/főtımővek („C” és „D” típusok) biztonságos és gazdaságos ellátása szılıvenyigével az ország minden legalább 4,6 ezer ha szılıterülettel rendelkezı borvidékén lehetséges. Gyümölcsnyesedékkel csak az Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon lehet ellátni lokális energetikai létesítményeket.
88 2.3. Kizárólag lágyszárú mezıgazdasági melléktermékeket tüzelı lokális erımővek/főtımővek („C” és „D” típusok) biztonságos és gazdaságos ellátása búzaszalmával és repceszalmával együttesen bárhol az országban megvalósítható.
2.4. Kizárólag fásszárú mezıgazdasági melléktermékeket tüzelı lokális erımővek/főtımővek („C” és „D” típusok) biztonságos és gazdaságos ellátása szılıvenyigével és gyümölcsnyesedékkel együttesen bárhol az országban megvalósítható.
2.5. A tápanyagutánpótlást is megvizsgálva a termelınek sem a búzaszalmát, sem a repceszalmát nem gazdaságos földjérıl energetikai célra értékesítenie Magyarországon.
3. Vizsgálataim elvégzéséhez elengedhetetlen volt a magyarországi légvonalbeli és közúti távolságoknak a feltárása. Feltételezésem, mely szerint a légvonalbeli távolság ¾ része a közúti távolságnak megerısítést nyert.
3.1. A Dunántúli-középhegység, a Dunántúli-dombság és az Alföld úthálózatára alapozott vizsgálati eredményeim alapján, Magyarországon 1 km légvonalbeli távolság 1,4 km közúti távolságot jelent.
5.2. Következtetések, javaslatok, a gyakorlat számára hasznosítható eredmények
Az energetikai beruházások általános jellemzıje a lassú megtérülés, ami legfıképpen a projekt magas bekerülési költségébıl és a felhasznált alapanyagok jelentıs részarányából adódik. Fontos szempont az erımővi/főtımővi tüzelıanyag megválasztása valamint, az üzemeléshez szükséges alapanyagok logisztikai láncolatának meghatározása.
Megkerülhetetlen további problémakör az alapanyag ellátás biztonsága, amit diverzifikációval lehet fokozni.
A fenti gondolatokat megfelelı projektmenedzsment mellett már a projekt definiálási fázisában számításba kell venni. Egy biomasszával üzemelı erımő/főtımő esetén a régióban rendelkezésre álló mezıgazdasági melléktermékek felmérése elengedhetetlen.
Kutatásom támpontot nyújt az egyes mezıgazdasági melléktermékekkel, illetve melléktermékcsoportokkal ellátható energetikai létesítmények megfelelı méreteinek megállapításához.
Kutatásom egyik legfontosabb megállapítása, hogy az elsısorban mezıgazdasági melléktermékekkel (tehát szilárd biomasszával) üzemelı energetikai létesítmények közül Ausztriához hasonlóan Magyarországon is a helyi erımőveknek, és a törpe-főtımőveknek van létjogosultsága.
Az energia lokális rendszerekben történı hasznosítására Földünkön egyre több példát látunk. A fosszilis energiák fogynak, gazdaságaink a megújulók felé fordulnak, melyek
89 mindenhol lokálisan rendelkezésünkre állnak. Korunk gazdasági rendszerének, a kapitalizmusnak egyik állandó igénye a folytonos gazdasági növekedés, melyhez növekvı energiaigény is párosul. Azon gazdasági alanyok számára, akik nem szeretnének lemaradni, vagy elıre akarnak törni a versenyben elengedhetetlen az energiatermelés lokális szemléletének elsajátítása.
A szilárd biomasszát az emberiség már ısidık óta használja. Az alkalmazott technológiák hatásfoka egyre javul, tehát nı az egységnyi anyagmennyiségbıl elıállított energia mennyisége. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a különféle mezıgazdasági melléktermékeket, melyeket korábban energetikai célokra nem alkalmaztak. Meg kell vizsgálni, hogy hasznosításukból több elıny származik-e, mint hátrány, nemcsak gazdasági oldalról, hanem környezetvédelmi és társadalmi szemszögbıl is, és ahol a helyi adottságok ezt lehetıvé teszik, ott élni kell a lágy- és fásszárú melléktermékek hasznosításának a lehetıségével.
A mezıgazdasági melléktermékekkel a biomasszát, mint fıterméket lehet helyettesíteni.
Disszertációmban vizsgált melléktermékek hasznosítása nem jelent konkurenciát az élelmiszertermelésnek. A mezıgazdasági melléktermékek erőmővi/főtımővi tüzelése során azonban tekintettel kell lenni más iparágakra is, ha az adott melléktermékre nem csak energetikai igény jelentkezik.
Ha a gazdálkodók a mezıgazdasági melléktermék erımővi értékesítése mellett döntenek, akkor célszerő összefogniuk az erımővel szembeni jobb alkupozíció kiharcolása érdekében. Ezáltal magasabb bevételekre tehetnek szert, ami a gazdaságos beszállítási távolság maximumát megnöveli, ahogy ezt az erımővi átvételi árhoz kapcsolódó érzékenységvizsgálataimban bemutattam.
Kutatásom megmutatta, hogy hazai nagyerımőveinket fásszárú mezıgazdasági melléktermékekkel gazdaságosan ellátni nem lehet, azonban a faapríték mellett kiegészítı tüzelıanyagként számba vehetık a diverzifikáció által növelve az erımő ellátásának biztonságát.
A gyakorlat számára értékes eredmény a Magyarországra definiált közúti-légvonalbeli távolságok közti arányszám, melyet a jövıben a lineáris programozási modell kidolgozott változóival együtt számos logisztikai probléma megoldásához lehet segítségül hívni.
5.3. A kutatás további irányának kijelölése
A közeljövıben a megújuló energiaforrások és ezzel együtt a biomassza további térnyerésére lehet számítani országosan. Ennek következtében a témában folyó kutatásokat sem lehet abbahagyni, sıt bıvíteni kell azokat.
90
• 2013. januártól változik a villamos energia kötelezı átvételéhez kapcsolódó támogatási rendszer, mely alapján a biomasszával üzemelı erımővek és elsısorban főtımővek gazdasági létjogosultságát célszerő ismételten vizsgálni.
• A lokális energiatermelés gazdasági oldala mellett nagy szerepet kell adni a társadalmi és környezeti oldalnak is, mely szintén további kutatást igényel.
• A mezıgazdasági melléktermékek tüzeléshez történı elıkészítésének, technológiájának fejlesztése fontos feladat. Kukoricaszár esetén ide tartozik a szárítás, napraforgószár esetén a bálázás, melyek nélkül be sem lehet szállítani az alapanyagot az erımőbe/főtımőbe.
• A vizsgált melléktermékek azon hányadának becslése vagy felmérése, melyek Magyarországon hasznosításra kerülnek, illetve a közeljövıben kerülhetnek, fontos feladat.
• Jövıbeli megoldandó probléma a lágyszárú mezıgazdasági melléktermékek rendelkezésre állásának megoldása, hiszen a gazda a fıtermék miatt termeszti a növényt, viszont az erımőnek/főtımőnek folyamatosan szüksége van tüzelıanyagra.
• A disszertációban kidolgozott lineáris programozás modell célfüggvényének gazdasági tartalmának meghatározása és annak számszerősítése további kutatásokat igényel.
• Célszerő a teljes vertikum vizsgálata, mely során a mezıgazdasági melléktermékekbıl elıállított villamos- és hıenergia árát illetve annak versenyképességét is vizsgálni szükséges.
91