1.1. A téma idıszerősége
Magyarországi erdeinket járva az ezredforduló óta bekövetkezett változás szembetőnı:
újra nagy területen folyik fakitermelés, ami azt jelenti, hogy újra van kereslet a biomasszára. A miért kérdésre a választ az Európai Unió és a világgazdaság nyomására a zöldenergia felé forduló magyar energiapolitika jelenti.
A fosszilis energiaforrások rendelkezésre álló mennyisége folyamatosan csökken Földünkön. A kutatók véleménye csak abban egyezik, hogy a jövıben helyettesíteni kell azokat, hogy mikor, az kérdéses. Gazdasági rendszerünkben az energia birtokosa elınyre tesz szert a többi szereplıvel szemben. Nyilvánvaló, hogy mindenki szeretne energiaforrásokat birtokolni, mely folyamat tovább növeli a megújuló energiaforrások felé irányuló figyelmet.
Már az ısember is ismerte a biomasszát. İ még a tábortüzet használta, ahol tőzifából nyert hıenergiát. A tőzifa felhasználása után elıbb a szén, majd az olaj és a gáz következett (mind a XIX. században). A fosszilis energiaforrások után gazdaságunk ismét kezd visszakanyarodni a biomasszához. Problémát jelent azonban, hogy míg az ıskorban elegendı tőzifa állt rendelkezésre, addig napjaink erdeirıl ez nem mondható el. Nem lehet csak az erdıket a szilárd biomassza forrásának tekinteni, az energetikai célra termesztett növényeket, mint fıterméket és növényi részeket, mint mellékterméket is figyelembe kell venni.
Az emberiség különféle szükségleteit kielégítı fıtermékek mellett jelentıs mennyiségben keletkeznek melléktermékek is. Korunk energiahiányos idıszakában hosszútávon megengedhetetlen a fıtermékként elıállított biomassza melléktermékeinek hasznosítatlanul hagyása.
Fontos kérdés, hogy a rendelkezésünkre álló melléktermékeket hol és hogyan hasznosítjuk.
Az elmúlt években nagy felháborodást váltott ki a lakosság körében a Tokaj-Hegyaljára tervezett szalmaerımő, ami a bioerımővekkel kapcsolatos nyitott kérdésekre irányította a figyelmet. Az egyik legfontosabb beruházási döntés az erımő mérete: rendelkezésre áll-e elegendı alapanyag, valamint mekkora távolságról szükséges azt szállítani. A mérettel összefüggésben fontos kérdésként fogalmazható meg az erımő környezetre és társadalomra gyakorolt hatása, valamint a beruházás életképessége, hatékonyságának alakulása.
Azt mondhatjuk, hogy a bekövetkezett különbözı változások együttes hatásának eredıjeként, hazánk egész erımővi rendszere átalakulás alatt van. A hazai nagy, korábban széntüzeléses erımővek áttértek fára, de sem a méretük, sem a hatásfokuk nem változott.
Az erımővek élvezték a villamos energia kötelezı átvételéhez tartozó támogatást, ami
10 2013 januárjában a Megújuló Energia Támogatási Rendszer (METÁR) életbelépésével megváltozik. A jövıben kérdésessé válik a korábban megkérdıjelezhetetlennek gondolt óriáserımővek létjogosultsága. A fejlett gazdaságok példái a törpeerımővek, a lokális hálózatok jövıbeni egyre jelentısebb térnyerését vetítik elıre.
A környezetvédelem is egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Az élhetıbb, az egészséges környezet értéke növekszik. A szennyezés ára egyre több szennyezınél jelenik meg költségként, párhuzamosan az externális költségek internalizálási kísérletei mellett.
Kapitalista világunkat a pénz hajtja. A szennyezés (mint a korunk egyik legnagyobb környezetvédelmi problémájának tekintett szén-dioxid kibocsátás) számszerősítése ösztönzi a szennyezıket technológiájuk átalakítására, energiaforrásaik megválogatására.
A szén-dioxid semleges tőzifa és a szilárd biomassza-féleségek hasznosítása során egyre komplexebb gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi követelményeket kell figyelembe venni. Egy erdı gazdasági értékét ma már nem csak a benne rejlı faanyag, hanem a kapcsolódó különféle szolgáltatások: vadászat, kirándulás, tájfutás, lovaglás is jelenti.
Korunkban nem elég a „hagyományos értelemben vett” megújuló energiaforrások használata, szükséges újak keresése. Dolgozatomban az egyes mezıgazdasági melléktermékek energetikai hasznosításának gazdasági elemzésével foglalkozom és ezen újonnan elıtérbe kerülı erıforrások hasznosításának lehetıségeit mutatom be a jellemzınek tekinthetı különbözı típusú energetikai létesítmények vonatkozásában.
1.2. Célkitőzések
Az ezredfordulót követıen az Európai Unió döntéseinek hatására Magyarország is támogatta a megújuló energiaforrások felhasználását. Az ország adottságaiból következıen elıtérbe került a biomassza hasznosítása, így a hat korábban széntüzeléső hazai óriáserımő részben vagy egészben áttért szénrıl a faaprítékra. Az osztrák Güssing példájára biomasszával üzemelı főtımővek alakultak az ország számos pontján. A szilárd biomassza tüzelése terén új lehetıségeket jelenthet a mezıgazdasági melléktermékek hasznosítása, feltéve, ha mindez szakszerően történik.
Kutatásaim célkitőzéseit az alábbiakban jelöltem meg:
• A Magyarországon leginkább jellemzı lágyszárú mezıgazdasági melléktermékek, vagyis a szántóföldi melléktermékek számbavétele és különbözı erımő-, illetve főtımőtípusokban való tüzelhetıségének gazdasági vizsgálata.
• A szılıvenyige és a fanyesedék, mint fásszárú mezıgazdasági melléktermék különbözı erımő-, illetve főtımőtípusokban való tüzelhetıségének gazdasági vizsgálata.
• Az elızıekhez kapcsolódóan azon erımő, illetve főtımővi méretek, kapacitások, beszállítói területek, és szállítási távolságok meghatározása, melyek a melléktermékek gazdaságos tüzelésének feltételét alkotják.
11
• Óriáserımővek életképtelenségének bebizonyítása kizárólag a vizsgált melléktermékekre alapozott mőködés esetén.
A megfogalmazott célkitőzések hozzájárulnak, hogy kutatásom olyan új tudományos eredmények felmutatására legyen képes, melyek hozzájárulnak a vertikum érintettjeinek kapcsolódó döntéseinek megalapozásához, a mezıgazdasági melléktermékekkel üzemelı erımővek és főtımővek létesítésének reális és komplex értékeléséhez.
1.2.1. Hipotézisek
A kapcsolódó szakirodalmi áttekintés után az empirikus vizsgálat hipotéziseit az alábbiakban foglaltam össze:
H.1.
Gazdasági alapon nem lehet ellátni kizárólag lágyszárú vagy fásszárú mezıgazdasági melléktermékekkel együttesen vagy külön-külön, üzemelı széntüzelésrıl biomasszára áttért nagyerımőveket.
H.2.
A mezıgazdasági melléktermékek tüzelése csak lokális főtımővekben és erımővekben életképes Magyarországon gazdasági oldalról vizsgálva a problémakört.
H.3.
Magyarországon is - Földünk minden területéhez hasonlóan - a légvonalbeli szállítási távolságok kisebbek a közúti szállítási távolságoknál. Hazánkban a légvonalbeli szállítás a sőrő infrastruktúra-hálózat miatt közel ¾ része a közúti távolságnak.
12