4. SAJÁT VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
4.2. Mezıgazdasági melléktermékek erımővi tüzelése
4.2.4. Fásszárú mezıgazdasági melléktermékek tüzelésének gazdasági
erımővi mérethez tartozó minimális beszállítási területet és távolságot. Ez csak a fizikai jellemzık és a technológia függvénye. Nem esett még szó az erımővi beszállítás gazdasági vonatkozásairól, melyek már a bioerımővi / biofőtımővi tüzelés, mint elégséges feltételei jelennek meg.
A szılıvenyige és a fanyesedék földekbe történı visszajuttatása (aprítás és beszántás, komposztálás) növény-egészségügyi okokból nem célszerő, a gazdálkodók a nyesedéket és a venyigét korábban is leginkább elégették, így a tápanyag utánpótlás a melléktermékek hasznosítása nélkül is szükséges lenne. A szárításnak költségvonzata nincs, mivel ez a területen természetes módon történik.
Nevesítve a költségeket a szállítási távolság függvényében állandó aprítási, rakodási és a változó szállítási költség merül fel. Gockler 2011-évre vonatkozó alapadatait felhasználva és saját számításaimmal kiegészítve 4697,5 Ft/t aprítási és rakodási költséggel, valamint 62,3 Ft/tkm szállítási költséggel számoltam. Az aprítási és rakodási költséget összevontam, mivel feltételeztem, hogy az aprítógép az aprítékot közvetlenül a szállító jármőbe rakja.
Bevételnek az erımő felé történı értékesítés árbevételét tekintettem, mely átlagosan 7400 Ft tonnánként. (Az erımő által fizetett átvételi ár a beszállított mennyiség és az egyéni alkupozíciók függvénye, tehát az elıbb ismertetett értéktıl egyénenként akár jelentısen is eltérhet.)
31. táblázat. Fásszárú mezıgazdasági melléktermékek erımővi beszállításának gazdasági számítása
Megnevezés Mértékegység Összeg
Aprítás (201-250 kW) (4t/h) Ft/t 3 896
10-15t szállítási kapacitás, tehergépkocsi, zömmel szilárd
burkolatú úton Ft/tkm 62,3
Becsült erımővi átvételi ár Ft/t 7400
Gazdaságos erımővi beszállítási távolság maximuma km 43,38 Forrás: Gockler (2011) alapján a szerzı.
83 A fenti adatokból már egyértelmően ki lehet számítani a gazdaságos beszállítási távolságot, mely szılıvenyige és fanyesedék esetében egyaránt 43,38 ≈ 43 km.
2011. januárhoz viszonyítva az üzemanyagárak Magyarországon jóval az inflációt meghaladó mértékben emelkedtek, így felvetıdik a kérdés, hogy az egyes költségtényezık módosítása milyen mértékben változtatja a gazdaságos beszállítási távolságot a bevételek állandóságát feltételezve. Az érzékenységvizsgálat eredményét a 24. ábra szemlélteti.
24. ábra. A költségek függvényében változó legfeljebb gazdaságos beszállítási távolság fásszárúak (szılıvenyige és fanyesedék) esetében
Forrás: a szerzı saját munkája.
A 24. ábráról leolvasható, hogy a költségek 10%-os emelkedése a 2011-es bázisévhez képest „ceteris paribus” 33 km-re csökkenti a gazdaságos beszállítási távolság maximumát, míg 40%-os növekmény esetén „ceteris paribus” a gazdaságos beszállítási távolság maximuma már a 10 km-es beszállítási távolságot sem éri el. A költségek 10%-os csökkenése (amire a 2012-es gazdasági várakozások szerint kevés esély van, ugyanis az összes költség legnagyobb összetevıje az üzemanyagköltség és a bérköltség, melyek mérséklése az esetleges technológiai fejlıdés következtében lehetséges) a gazdaságos beszállítási távolság maximumát „ceteris paribus” 56 km-re növelné.
Következésképp megállapítható, hogy az árbevétel változatlanságát feltételezve a költségek már 10%-os változása is jelentısen módosítja a gazdaságos beszállítási távolságot. A fenti gondolatmenet alapján egyáltalán nem mindegy, hogy a gazda milyen színvonalú technológiát alkalmaz, ugyanis a technológia színvonala kihat az üzemanyag felhasználásra és az élımunka igényre is, mely két tényezı adja a költségek jelentıs hányadát.
84 A 25. ábra változatlan költségszint melletti bevételváltozás nagyságát mutatja szintén a 2011-es évet véve alapul. Az érzékenységvizsgálat alapján megállapítható, hogy a bevételek, vagyis az erımővi átvételi ár 10%-os csökkenése 32 km-re csökkenti a gazdaságos beszállítási távolság maximumát „ceteris paribus”. 10%-os emelkedés viszont már 55 km-es beszállítási távolsági maximumot jelent.
25. ábra. Az erımővi átvételi ár függvényében változó legfeljebb gazdaságos beszállítási távolság fásszárúak (szılıvenyige és fanyesedék) esetében
Forrás: a szerzı saját munkája.
A 25. ábrán bemutatott érzékenységvizsgálat eredményeként látható, hogy az erımővi átvételi ár megváltozása jelentısen befolyásolja a szállítási távolság maximumát minden más tényezı változatlanságát feltételezve. A gazdáknak érdekük az erımővekkel / főtımővekkel szembeni jó alkupozíció kialakítása (melyhez elsısorban összefogás szükséges), ugyanis így növelhetı az erımő által fizetett átvételi ár.
A fásszárú mezıgazdasági melléktermékekkel gazdaságosan üzemeltethetı erımőtípusokat a 28-29-30. táblázatok adatait felhasználva a 32. táblázatban összegeztem.
A 32. táblázat adatai alapján az egyes erımőtípusokra vonatkozó megállapításaimat az alábbiakban foglaltam össze:
„A” típusú erımő szılıvenyigével és / vagy nyesedékkel sem látható el gazdaságosan. A kapott minimálisan szükséges beszállítási távolság értékei legalább kétszeresei a 2011.
bázisévben számított gazdaságos beszállítási távolság maximumának. Következésképp megállapítottam, hogy csak szılıvenyigével és / vagy gyümölcsösök nyesedékével nem lehet Magyarországon rövid és középtávon gazdaságosan ellátni „A” típusú erımővet.
85 32. táblázat. Az egyes erımőtípusok gazdaságos ellátása különféle melléktermékekkel
MEGNEVEZÉS Erımőtípusok
SZİLİ venyige lokális maximum (59,51%) 5,0-6,9 4,6-6,5
átlagos borvidék (30,13%) 6,7-9,7 6,5-9,1 22,0-30,7 borvidéki minimum (5,98%) 15,6-21,8 14,6-20,4 49,4-69,1
országos átlag (0,86%) 41,2-57,6 38,5-53,9 130,2-182,1 192,6-269,3
GYÜMÖL CSÖS lokális maximum (59,51%) 4,2-6,0 4,0-5,6 13,4-19,0 regionális maximum (1,78%) 24,5-34,7 22,9-32,4 77,5-109,6
országos átlag (1,01%) 32,5-42,0 30,4-43,1 102,9-145,5 152,2-215,2 regionális minimum (0,21%) 71,4-100,9 66,8-94,4
SZİLİ + GYŐMÖLCS regionális minimum (1,15%
szılı + 0,21% gyümölcs) 25,9-29,9 24,2-28,0 81,8-94,5 121,0-139,8 országos átlag (0,86% szılı +
1,01% gyümölcsös) 28,1-32,4 26,3-30,3 88,8-102,5 131,3-151,6 regionális maximum (0,19%
szılı + 1,78% gyümölcsös) 35,2-40,6 32,9-38,0 111,2-128,4 164,5-139,8 =nem gazdaságos a beszállítás =tüzelıanyag hiánya miatt értelmetlen
Forrás: a szerzı saját munkája.
Kapcsolt energiatermelést folytató „B” típusú erımő átlagos borvidéki területeken, illetve lokális gyümölcsösök esetében lehet életképes, azonban utóbbi esetben feltételezzük (29.
táblázat alapján), hogy Magyarország összes gyümölcsösének legalább 18%-a egy helyre koncentrálódik, mégpedig úgy, hogy az összes mezıgazdasági terület kizárólag gyümölcsös az adott térségben, mely túlzottan optimista feltételezés. „B” típusú erımő olyan borvidéki területeken lehet életképes, ahol több borvidék is találkozik és a szılıültetvények aránya maximális fajlagos hozamot és főtıértéket feltételezve legalább a terület ≈ 8%-a. Itt az erımőnek célszerő a szılıvenyige mellett a területen rendelkezésre álló gyümölcsösök nyesedékének a befogadása is.
A 25. ábra adatait is figyelembe véve 40%-os erımővi átvételi ár emelkedése már gazdaságossá tenné a csak szılıvenyigével és fanyesedékkel üzemelı „B” típusú erımő ellátását az országos átlag feletti szılıvenyige és gyümölcsös nyesedékkel rendelkezı régiókban.
Számításaim alapján kizárólag szılıvenyigével mőködı „C” és „D” típusú erımővek borvidékeinken gazdaságosan képesek mőködni, feltéve, ha a borvidék, vagy az egymással határos borvidékek szılıterülete a 28. táblázat adatai alapján eléri a „C” típus esetén legalább 2,1 ezer ha-t, míg „D” típus esetén legalább 2,3 ezer ha-t. Országos átlagos
86 szılıterületi arányt tekintve „C” és „D” típusú erımővek/főtımővek már csak az átlag feletti főtıérték és fajlagos hozam esetén láthatóak el biztonságosan venyigével. Kizárólag gyümölcsösök nyesedéke esetén „C” típusnál legalább 0,5%, míg „D” típus esetében legalább 0,6% gyümölcsös terület szükséges. A 32. táblázatból az is leolvasható, hogy szılıvenyige és nyesedék együttes tüzelése esetén a törpeerımővek / főtımővek („C” és
„D” típusok) az ország regionális sajátosságait is figyelembe véve bárhol Magyarországon elláthatóak gazdaságosan tüzelıanyagokkal.
Ahogy már azt korábban jeleztem, kizárólag szılıvenyigével és / vagy fanyesedékkel üzemelı „A” erımőtípust azért értelmetlen tervezni, mert alapanyag ellátásához szükséges tüzelıanyagot nem lehetne biztosítani. Mivel azonban a fásszárú mezıgazdasági melléktermékek tüzelésének technológiája megegyezik faaprítékkal, így már meglévı „A”, erımőtípusba tartozó erımőveinknek reális lehetıséget jelent a szılıvenyige és a fanyesedék, valamint a faapríték együttes tüzelése. Az alapanyag ellátás diverzifikációja növeli az ellátásbiztonságot, ami az erımő számára elınyös, így a fásszárú melléktermékek aprítékához faapríték keverése az összes vizsgált erımő és főtımőtípus esetén csökkenti a szükséges beszállítási területet.
„B” típusú erımő esetében is célszerő a szılıvenyige, illetve a nyesedék aprítékát a faaprítékhoz keverni, így ezen erımőtípus gazdaságos ellátása sem szőkül le kizárólag hazánk egymással határos, elegendıen nagy borvidékeire.
87