2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS
2.5. A magyarországi erımővi rendszer ismertetése
2.5.1. A villamos energia kötelezı átvételét szabályozó rendszerek
is támogatja a zöldáram elıállítását. A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia részarányának elısegítésére hazánk emelt átvételi árat garantál, melyet 2012 végéig a kötelezı átvételi rendszer (KÁT) mőködtetésével ér el. A küszöbön álló energetikai reform kimenetele 2012 januárjában még nem egyértelmő, de úgy tőnik, 2013.
január 1-tıl várhatóan életbe lép KÁT helyett a Megújuló Támogatási Rendszer (METÁR).
A METÁR honlapján (2012) az alábbi információ olvasható: „...egy törvényben elıírt szabályozási és támogatási rendszer. Lényege, hogy a megújuló energiák termelését (áramot vagy hıt) egy meghatározott, támogatott és kiszámítható idıre garantált módon veszik át.” Tehát a KÁT-hoz képest a legnagyobb különbséget a megújuló energiaforrásokból származó hıenergia átvétele jelentené, melynek részletei 2012 januárjában még bizonytalanok.
A jelenleg (2012. januárban) hatályos KÁT rendszer lényege, hogy a Villamos Energia Törvényben elıírt feltételeket teljesítı (kapcsolt energiatermelést folytató, illetve
37 zöldáramot elıállító) erımővektıl a területileg illetékes áramszolgáltató elıre meghatározott áron átveszi a villamos energiát. Kapcsolt erımőveknek nevezzük azon üzemeket, melyek az elıállított villamos energián kívül hıenergiát is értékesítenek.
Zöldáramnak minısül a megújuló energiaforrások felhasználásával megvalósuló energiatermelés, vagyis a nap-, szél-, víz-, geortermális energiák, vagy biomassza felhasználásával elıállított villamos energia.
A kötelezı átvételben érintettek a zöldáramot termelı, illetve a kapcsolt erımővek. A kötelezı átvételi rendszer mőködtetésére fordított összeg is a kapcsolt és a megújuló erımővek közt oszlik meg 7/3-ad arányban. A 2008. január 1-ével megújult kötelezı átvételi rendszer (VET 9. § (2) bekezdése) továbbra is a megtermelt villamos áram arányában és nem az ország megújuló energiapotenciálja alapján osztja szét a zöldáram támogatását, ami a rendszer kifogásolható pontja, ugyanis véleményem szerint a támogatás elosztásakor nem csak az adott idıpontbeli termelést, hanem az ország megújuló energia potenciálját is figyelembe kellene venni.
A megújulós KÁT támogatások elosztása 2011-ig erıteljes aránytalanságot mutatott a biomassza javára, hiszen az öt legnagyobb hazai hıerımő az ezredfordulót követıen részben vagy egészben átállt biomassza tüzelésére, így a magyar megújulós KÁT 82%-át (Tóth et al. 2009) is a biomassza támogatása kapta. Az ország energiapotenciálját figyelembe véve az aránytalanság még mindig szembetőnı, de már nem kimagasló, ráadásul hazánk csak így tudta teljesítni az Európai Unió felé tett vállalását, mely szerint az összes villamos energia termelésének 2010-ig a 3,6%-át fogja fedezni megújuló energiákból (Magyarországnak sikerült túlteljesítenie a vállalást).
Az Magyar Villamos Mővek (MVM) hivatalos csoportosítása az 50 MW bruttó teljesítmény alatti erımőveket kiserımőnek, míg a legalább 50 MW bruttó teljesítményő erımőveket nagyerımőnek minısíti. Ezzel szemben kutatásaimban a kiserımő teljesítményét 10 MW hasznos villamos energia teljesítményben maximalizáltam (a továbbiakban is csak ezt használom), ami 32 % hatásfok esetén 31,25 MW bruttó teljesítménynek felel meg. Az eltérı meghatározás oka, hogy sokszor már egy 30-50 MW teljesítményő erımő is túlnövi a lokális, az úgynevezett smart grad, hálózatok igényét, a nemzetközi, elsısorban ausztriai gyakorlatra alapozva lokális energiatermelés általában 10 MW hasznos teljesítmény alatt valósul meg.
Kutatásaimban a különféle melléktermékek tüzelésének lehetıségét vizsgálom, így célszerőnek tartom jelen fejezetben az ezen anyagokat potenciálisan tüzelni képes erımővek bemutatását. Elıbb a kizárólag villamos energiát, illetve a kapcsoltan azt is termelı nagy- és kiserımőveket mutatom be, majd rátérek a csak hıenergiát elıállító főtımővekre.
38 2.5.2 Nagyerımővek
A Magyarországon üzemelı 10 MW-nál nagyobb hasznos teljesítménnyel rendelkezı biomasszát és/vagy szenet tüzelı erımőveket a 10. táblázatban foglaltam össze.
10. táblázat. Szenet és / vagy szilárd biomasszát tüzelı nagyerımővek listája 2008-ban Magyarországon
Tiszapalkonya 200 szén-biomassza AES Borsodi
Energetikai Kft.
Forrás: az Energiaközpont Kht. (2010) adatai alapján a szerzı saját munkája
A 10. táblázatban szereplı nagyerımővek jellemzıje, hogy elıdeik korábban szénnel tüzeltek, majd az energiapolitikai változásokra reagálva a legkisebb költségő beruházást választva biomasszát kevertek a szénhez, amivel több helyen teljesen ki is váltották a fosszilis tüzelıanyagot. Az átállás viszonylag egyszerően megtörténhetett, ugyanis a szilárd biomassza (elsısorban faapríték) energetikai tulajdonságai nagyon hasonlóak a kıszénhez, így csak az erımő logisztikai rendszere szorult átalakításra, ami az egyes biomasszaféleségek (akár melléktermékek) esetében is eltérı megoldást igényel.
A szenet vagy lignitet tüzelı erımőveket kék színnel jelöltem, ezek potenciális szilárd biomassza-tüzeléső erımővek. A szürke és narancssárga színnel jelölt erımővek már biomasszát is hasznosítanak. A szürke színnel jelöltek a szénhez keverik a faaprítékot (biomasszát), míg a narancssárga színőek kizárólag biomasszával mőködnek.
A nagyerımővek mőködtetése a méretgazdaságosság elvével magyarázható. Ezen energetikai létesítmények mind az országos villamosenergia-hálózatra termelnek és a lokális helyett az országos/regionális energiaellátás biztosítása mőködésük célja.
39 2.5.3. Kiserımővek és főtımővek
A 10 MW hasznos teljesítménynél kisebb erımővek és főtımővek mind lokális jellegő létesítmények, a helyi energiaellátás biztosítása érdekében jönnek létre. Nagy elınyük, hogy az energiát a fogyasztó közvetlen környezetében termelik meg, így csökkentve a szállítási veszteséget, valamint decentralizálva a szennyezı anyagok (füstgáz) kibocsátását.
Az ezredfordulót követıen Magyarországon nem mőködött olyan széntüzeléső erımő, mely 10 MW teljesítménynél kevesebbel rendelkezett, ami az alacsonyabb fajlagos költségekkel és a jobb elméleti hatásfokkal magyarázható, így azon hazai kiserımőveink, melyek számba vehetıek a mezıgazdasági melléktermékek tüzelése kapcsán már mind biomasszával üzemelnek (11. táblázat).
11. táblázat. Szilárd biomasszát tüzelı kiserımővek listája 2008-ban Magyarországon
Település Beépített telj.
MW Típus Erımő neve
Dorog 0.73 biomasszabázisú
erımővek Dorogi Erımő
Martfő 3.6 biomasszabázisú
erımővek
Szentendre 1.36 biomasszabázisú
erımővek Tiszaújváros 3.51 biomasszabázisú
erımővek Tiszapalkonyai Erımő Forrás: az Energiaközpont Kht. (2010) adatai alapján a szerzı saját munkája
A biomasszával üzemelı főtımővek száma Magyarországon egyre nı. A főtımővek a világ minden táján lokális rendszerek, következésképp hasznos teljesítményük is a helyi igényekhez igazodik, vagyis általában 10 MW alatti.
12. táblázat. Szilárd biomasszával üzemelı főtımővek 2010-ben Magyarországon
Település Beépített telj.
MW Típus
Baja 2,5 biomasszabázisú főtımő
Balassagyarmat 2 biomasszabázisú főtımő
Körmend 5 biomasszabázisú főtımő
Mátészalka 5 biomasszabázisú főtımő
Pannonhalma 0,7 biomasszabázisú főtımő
Pornóapáti 1,2 biomasszabázisú főtımő
Szigetvár 2 biomasszabázisú főtımő
Szombathely 7 biomasszabázisú főtımő
Tata 5 biomasszabázisú főtımő
Forrás: Németh (2011) adatai alapján a szerzı saját munkája
40 A lokális energiatermelés további elınye, hogy a helyi gazdaságot élénkíti és helyben biztosít munkahelyeket, így további terjedése Magyarországon is kívánatos lenne.
Összefoglalásul a jelenleg Magyarországon üzemelı mezıgazdasági melléktermékeket tüzelni képes erımőveket és főtımőveket a 11. ábrán szemléltetem.
nagyerımő kiserımő főtımő
1. Ajka 7. Dorog 11. Baja
2. Pécs 8. Martfő 12. Balassagyarmat
3. Oroszlány 9. Szentendre 13. Körmend
4. Visonta 10. Tiszaújváros 14. Mátészalka
5. Kazincbarcika 15. Pannonhalma
11. ábra. Magyarországi mezıgazdasági melléktermékeket tüzelni képes energetikai létesítmények 2011-ben
Forrás: a szerzı saját munkája.
A 11. ábra alapján látható, hogy a mezıgazdasági melléktermékek tüzelésére alkalmas erımővek az erdısültebb, hegyvidéki tájegységeinken helyezkednek el, ami nem véletlen, hiszen ezen erımővek illetve főtımővek alapanyaga jelenleg elsısorban a faapríték, korábban pedig a szén volt. A mezıgazdasági melléktermékek, a mezıgazdasági területeken keletkeznek, tehát e potenciális alapanyagok jobb kihasználása érdekében ajánlatos lenne az azokat feldolgozó erımőveket/főtımőveket a melléktermékek keletkezési helyéhez közel telepíteni, ezáltal csökkenteni lehetne a szállítási költségeket is.
6
41
3. VIZSGÁLATI ANYAG ÉS MÓDSZER
Kutatásom során két irányból vizsgálódtam: az erımővi- és a gazdálkodói oldalt hasonlítottam össze. A megadott teljesítményő erımő ellátásához a minimálisan szükséges beszállítási távolságot határoztam meg és vetettem össze a gazdálkodói oldalon kapott gazdaságilag maximális beszállítási távolsággal. Kutatásom logikai menetét a 13.
táblázatban foglaltam össze, ahol az 1-8 sorok az erımővi oldal, míg a 9-11 sorok a gazdálkodói oldal szempontrendszerét tükrözik.
13. táblázat. A kutatás logikai menete
Forrás: a szerzı saját munkája.
Lépés
összes tömege t ismert a melléktermék főtıértéke (f) [GJ/t] (sz) [Ft/tkm] és tıle független
költségek (fk) [Ft/t]
10. H Bevételek Ft/t erımővi átvételi ár ismerete
[Ft/t]
11. F’ Gazdaságos erımővi beszállítási távolság
maximuma km költségek és bevételek ismerete [Ft]
A 8. ÉS A 11. SORBAN KAPOTT ÉRTÉKEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA KÖVETKEZTETÉSEK LEVONÁSA.
42 Érzékenységvizsgálatokat végeztem a „z” értékeire (ami az erımő földrajzi elhelyezkedésének függvénye), a melléktermék főtıértékére és fajlagos hozamára valamint a gazdálkodó bevételeire illetve kiadásaira vonatkozóan, melyet a 13. táblázatban a 4-6. és a 9-10 lépések szemléltetnek. A következı fejezetekben a 13. táblázat egyes sorait részletesen kifejtem és magyarázom is.
A búzaszalma felhasználását alapul véve lineáris programozási (LP) modellt állítottam össze az általam követett algoritmus eredményeinek ellenırzése illetve alátámasztása céljából. Továbbá az is célom volt, hogy az LP modell alkalmazása esetén hogyan értelmezhetık és számszerősíthetık a modell változói, technikai és célfüggvény-koefficiensei, hogyan oldható meg a szakmailag indokolt feltételek kezelése a modell feltételrendszerében. A kidolgozott modell és elemeinek értelmezése általános érvényő, ezért valamennyi melléktermékre alkalmazható. Az LP modellt az Economic Division North of Scotland College of Agriculture intézmény által kidolgozott „LN-PROG”
programmal oldottam meg.
3.1. Légvonalbeli és közúti beszállítási távolságok értelmezése és számszerősítése
Kutatásaim során célul tőztem ki a jellemzı erımőtípusok hazai életképességének vizsgálatát. Az erımő gazdaságos mőködéséhez elengedhetetlen a tüzelıanyag beszállítási távolságának meghatározása, mivel a szállítás jelenti az egyik legnagyobb költségtételt.
A beszállítói területek nagyságának meghatározásakor a légvonalbeli távolságok számszerősítése nem jelent problémát, ha az erımővet körülvevı alapanyag termelı területet körnek tekintjük. Az erımő ennek a középpontja, így a kör sugara a szükséges maximális légvonalbeli beszállítási távolsággal egyezik meg. Ebbıl következik, hogy a szükséges beszállítói terület a kör területével lesz azonos. Adódik tehát:
T = r
2× π
ahol:
π : pi szám, értéke két tizedes jegyre kerekítve: 3,14
r : a kör sugara, vagyis a légvonalbeli maximális beszállítási távolság
Nyilvánvaló, hogy a kör sugara nem egyezik meg a közúti beszállítási távolsággal. A témában szakirodalmat hiába kerestem, nem találtam, így kutatásaim folytatásához elengedhetetlenné vált a légvonalbeli beszállítási távolságokból a közúti beszállítási távolság meghatározása.
43 Lineáris összefüggést feltételezve:
r = k/e → k = r×e
ahol:
k : közúti beszállítási távolság
r : a kör sugara, vagyis a légvonalbeli beszállítási távolság
e : a közúti és a légvonalbeli beszállítási távolságok közötti arányszám, melyet az alábbiakban leírtak szerint határoztam meg.
Magyarországot Alföldi et al. (2011) alapján három jellemzı tájegységre osztottam:
• Középhegység: magába foglalja a Nyugat-magyarországi peremvidéket, az Északi- és a Dunántúli- középhegységet. Magyarország területének negyedét adja. Ajka és környékének közúti infrastruktúráját vettem alapul.
• Alföld: a Kisalföld és az Alföld nagytájak tartoznak ide és Magyarország területének felét teszik ki. Két település, Kisújszállás és Tiszapalkonya környezetén keresztül reprezentáltam a sík területek közúti infrastrukturális hálózatát.
Kisújszállás a folyóktól távol esı területeket, míg Tiszapalkonya a folyó menti térségeket reprezentálja.
• Dombság: a Dunántúli-dombságot jelenti, az ország területének közel negyedét teszi ki. Söjtör településsel reprezentáltam e tájegységet.
Négy említett település esetében megvizsgáltam a 20 km-es légvonalbeli körzetben a 100 fınél nagyobb lélekszámú falvakat és városokat, melyeknek a kör középpontjában elhelyezkedı településtıl mért légvonalbeli és közúti távolságait hasonlítottam össze.
Feltételeztem, hogy a kutatásom során kiválasztott négy település és 20 km-es környezetük képes reprezentálni hazánk teljes területét. A vizsgálatban szereplı települések megválasztásánál szempontként - Kisújszállás kivételével - már meglévı energetikai létesítmények helyszíneit vettem figyelembe.
Vizsgálataimhoz az interneten szabadon hozzáférhetı „map24” német nyelvő programot használtam.
A tájegységenként vizsgált településekre kapott közúti és légvonalbeli távolságok eltérésértékeinek számtani átlagaival jellemeztem az alföldre, dombságra, illetve középhegységre vonatkozó arányszámokat.
A három tájegységet reprezentáló településekre kapott arányszámokat korrelációs együttható számszerősítésével is elemeztem, Kardos et al, (2003) és Hunyadi et al. (2008) alapján az alábbiak szerint:
r > 0 pozitív irányú kapcsolat r < 0 negatív irányú kapcsolat
44 │r│ < 0,4 laza kapcsolat
0,4 < │r│ < 0,7 közepes kapcsolat 0,7 < │r│ < 0,9 szoros kapcsolat
0,9 < │r│ nagyon szoros kapcsolat ahol:
r : korrelációs együttható
Pozitív kapcsolatot feltételeztem a légvonalbeli távolság és a közúti távolság között és legalább szoros kapcsolat esetén tekintettem reprezentatívnak az eredményt.
Az egyes tájegységekre kapott légvonalbeli és közúti beszállítási távolságok eltérésének súlyozott átlagaként számítottam ki az országos arányszámot:
A légvonalbeli és a közúti beszállítási távolságok eltérésének számszerősítése után valamennyi szükséges adat rendelkezésemre állt az egyes erımőtípusok gazdasági elemzéséhez.
3.2. Mezıgazdasági melléktermékek erımővi beszállítására vonatkozó algoritmusok
Erımőtípusok
Az egyes erımőtípusok részletes jellemzése elıtt az erımővek teljesítményének meghatározásához szükséges fogalmakat és jelöléseket ismertetem:
Bruttó teljesítmény:
Az erımő összes teljesítményét jelöli, amit teljes egészében nem lehet hasznosítani, ugyanis különféle veszteségek lépnek fel (villamos energia termelése során például hı formájában).
Jele: Pbruttó [MW] (1MW = 106 W) Kiszámítási módja:
Pbruttó = W/t ahol:
Pbruttó : teljesítmény
W : munka [GJ] (a mezıgazdasági melléktermék főtıértékébıl határoztam meg) 4
) 2
( alföld dombság ég
középhegys ág
Magyarorsz + × +
=
45 t : idı [h] (1 évben 8000 üzemórát, vagyis 760 óra leállást feltételeztem minden egyes erımőnél)
Hatásfok:
Megmutatja, hogy a bruttó teljesítmény mekkora részét lehet hasznosítani.
Jele: η [%]
A hatásfok tekintetében az egyes erımőtípusoknál szekunderkutatásra hagyatkoztam, vagyis az erımővek által publikált adatokat vettem alapul.
Hasznos teljesítmény:
A bruttó teljesítmény hasznosított része. Szokás még nettó teljesítménynek is nevezni.
Fontos megjegyezni, hogy a hasznos teljesítménybe minden hasznosított teljesítmény beletartozik, tehát ha egy erımő csak villamos energiát értékesít, akkor csak az elıállított villamos energia mennyisége lesz a hasznos teljesítmény, míg a keletkezı összes hı haszontalan. Ellenben ha az energiatermelés kapcsolt formában történik, akkor a keletkezı hı hasznosítható része is a hasznos teljesítmény közé sorolható. Következésképp egy ugyanakkora bruttó teljesítményő csak villamos energiát elıállító valamint egy kapcsolt erımő közül az utóbbi hasznos teljesítménye lesz magasabb, ugyanis a keletkezı hı egy része is hasznosul.
Jele: Phasznos vagy Pnettó [MW]
Kiszámítási módja:
Phasznos = Pbruttó × η ahol:
Pbruttó : bruttó teljesítmény η : hatásfok
Kutatásaim során négy Európában jellemzı erımőtípust vizsgáltam részletesebben:
„A” Egy Magyarországon általában multinacionális tulajdonban levı, az országos villamosenergia-hálózatra termelı, a keletkezı hıt értékesíteni képtelen, tehát hasznosan kizárólag villamos energiát elıállító, biomasszatüzelés tekintetében nagynak mondható erımővet, vagy erımővi blokkot, melyet egy 20 MW hasznos teljesítményő (ami 32%-os hatásfokot feltételezve 62,5 MW bruttó teljesítményt jelentı) erımővel szemléltetek.
„B” Egy Magyarországon általában multinacionális tulajdonban levı, az országos villamosenergia-hálózatra termelı, ezen felül a keletkezı hıt is értékesíteni képes kapcsolt, biomasszatüzelés tekintetében nagynak mondható erımővet, vagy erımővi blokkot, melyet egy 20 MW hasznos teljesítményő (ami 70%-os
46 hatásfokot feltételezve 28,6 MW bruttó teljesítményt jelentı) erımővel szemléltetek.
„C” Egy tipikus falufőtımővet, ami egy kistelepülés vagy annak egy részének / intézményeinek hıellátására szolgál (például a Pornóapáti falufőtımő). Ezt egy 2 MW hasznos teljesítményő (80%-os hatásfokot feltételezve 2,5 MW bruttó teljesítményő) erımővel szemléltetem. Ezen erımőtípusnál meg kell említeni, hogy a távfőtés rendszerének összes hatásfoka 50 % körül mozog, amit a hıigény és az erımő méretének összehangolásakor kell figyelembe venni, disszertációmban csak kazánhatásfokkal számoltam.
„D” Egy törpeerımővet, ami lokálisan képes a jelentkezı hı és villamos energia igények kielégítésére. 2 MW hasznos teljesítménnyel mőködı kapcsolt erımő (tehát a villamos energia mellett a keletkezı hıenergiát is képes értékesíteni), hatásfoka 70%, bruttó teljesítménye: 2,86 MW.
A fentiekbıl következik, hogy a „C” és „D” erımőtípusok az úgynevezett „smart grad”, vagyis a lokális energiaellátás elvének felelnek meg, míg az „A” és „B” típusok a globális energiarendszerre kapcsolódnak, vagyis két alapvetıen különbözı erımővi modell képezi az elemzés tárgyát.
Az „A” erımőtípus jelenti 2011 tavaszán a realitást Magyarországon, de a támogatási rendszer alakulása a „B” (kapcsolt) erımőtípust vetíti elıre 1-2 év távlatában, míg a „C” és
„D” típus, vagyis a lokális rendszerre termelı erımővek (néhány nemzetközi példából kiindulva) a távoli jövıt jelenthetik.
Természetesen a fentebb leírt teljesítményadatok csak a szemléltetéshez szükségesek, nyilvánvaló, hogy az erımő eltérhet a leírtaktól, azonban az arányok ebben az esetben sem változnak.
Mindegyik erımővi rendszer esetén évi 8000 h mőködést feltételezek. Következésképp az erımővek nyáron is üzemelnek, így a keletkezı produktumra nyáron is vevıt kell találni.
Ez villamos energia esetében nem jelent problémát, hı esetében nyáron a használati melegvíz ellátás vagy technológiai hıigény (például: terményszárító) képezheti a felvevıpiacot. Számításaimban feltételezem, hogy mind kapcsolt erımővek („B” és „D”
típusok), mind a főtımő („C” típus) esetén egész évben van kereslet az elıállított összes hıre.
A főtımő által télen elıállított hı főtésre, míg főtési szezonon kívül használati melegvíz elıállítására fordítódik. Ehhez nyilvánvalóan egy megfelelı módon kiépített hıellátó rendszer is szükséges, melynek veszteségei csökkentik az egész rendszer (erımő/főtımő és távhırendszer) hatásfokát.
47 A modellben a vizsgált négy erımőtípus ellátásához szükséges minimális beszállítási területeket határoztam meg, majd hasonlítottam össze a termelı számára maximális gazdaságos beszállítási távolsággal.
Lágyszárú mezıgazdasági melléktermékek
A lágyszárú mezıgazdasági melléktermékek energetikai hasznosítását illetıen érzékenységvizsgálatokat végeztem a főtıérték, a fajlagos hozam és a betakarítási terület függvényében. A főtıérték nagymértékben függ a nedvességtartalomtól. Vizsgálataimban légszáraz állapot (12-20% nedvességtartalom) szélsıértékeit vettem alapul. A fajlagos hozamokat a kapcsolódó szakirodalomból vettem át. Az ellátási terület meghatározásánál a regionális jellemzık alapján (az ország statisztikai régióira vonatkozó 2011-es AKI jelentéseknek megfelelıen) az alábbiak szerint definiáltam az érzékenységvizsgálatban szereplı értékeket:
• regionális maximum: hazánk azon statisztikai régiójának adata, ahol a régió területéhez viszonyítva a legnagyobb arányú az adott mezıgazdasági mellékterméket adó növény betakarítási területének aránya.
• országos átlag: Magyarországra vonatkozó átlagos betakarítási terület aránya.
• regionális minimum: hazánk azon statisztikai régiójának jellemzı értéke, ahol a régió területéhez viszonyítva a legkisebb az adott mezıgazdasági melléktermék betakarítási területének aránya.
Egyedül a búzaszalma betakarítási területének vizsgálatánál tértem el az elızıekben ismertetett algoritmustól. Ennek oka, hogy az egyes statisztikai régiók betakarítási területeinek maximuma a 2011-es évben csak kis mértékben és negatív irányban tért el a 2008-2011 közötti idıszak országos átlagtól ezért a regionális maximumot 16%-ban határoztam meg.
Fásszárú mezıgazdasági melléktermékek
A lágyszárú melléktermékekhez hasonlóan a szılıvenyige és a fanyesedék főtıértékét is a nedvességtartalom határozza meg. Ennek megfelelıen a főtıérték esetén légszáraz állapotban (12-20 % nedvességtartalom), míg a fajlagos hozam tekintetében a szakirodalomban fellelhetı intervallumra végeztem érzékenységvizsgálatot.
A szılı, és a gyümölcsösök területének eloszlása hazánk területén belül nem egyenletes, a regionális sajátosságoknak megfelelıen változik. Következésképp Magyarország szılı és gyümölcsös területének arányát sem lehet egyetlen számmal jellemezni, így a regionális szélsıértékek figyelembevételével érzékenységvizsgálatokat végeztem az alábbiakban leírtak szerint.
48 Szılıvenyige
A szılıültetvényekre vonatkozóan a borvidékek jellemzıit is figyelembe véve az alábbi területi egységeket különítettem el:
• lokális maximum: az összes mezıgazdasági terület (a KSH 2010-es adatai alapján Magyarország területének 59,51%-a.) szılı. Ide tartoznak az egyes borvidékeink szılıvel sőrőn borított területei, például a Somlói és a Tokaji borvidékek egy része.
• borvidéki átlag: Magyarország 22 borvidéke szılıterületi arányainak a számtani
• borvidéki átlag: Magyarország 22 borvidéke szılıterületi arányainak a számtani