Disszertációm témaválasztása az energiatermelés problémakörével foglalkozik.
Napjainkban az energia nélkülözhetetlen eleme életünknek. Energia szükséges a folyamatos élelmiszerellátás biztosításához is. Az emberiség lélekszáma a harmadik évezred elején átlépte a 7 milliárd fıt. Egyre nagyobb kihívást jelent a növekvı igényeknek megfelelni képes energia és élelmiszerellátás megteremtése, ezért egyre fontosabb kérdés az energiatermelés. A fosszilis energiaforrások kimerülıben vannak, az igények egyre nagyobb hányadát szükséges megújuló energiaforrásokból fedezni. Ennek egyik eszköze a biomassza. Nem mindegy azonban, hogy a fıterméket vagy a mellékterméket használjuk energiatermelésre. Ha a melléktermék más célra nem hasznosítható, akkor érdemes megvizsgálni annak energetikai hasznosításának lehetıségeit. Magyarország meghatározó megújuló energiaforrása a biomassza, melyet az ország energetikai önellátásának növelése érdekében hasznosítani kell. A fıterméket többnyire nem energetikai céllal termesztik a gazdálkodók, azonban a keletkezı szármaradványokat, nyesedéket, venyigét sokszor hulladéknak tekintik, mely felfogáson változtatni kell, a mezıgazdasági melléktermékek hasznosítását (ami nem csak energetikai célt jelent) meg kell oldani.
Kutatásom során négy különbözı erımő- és főtımőtípus mezıgazdasági melléktermékkel való ellátásának lehetıségeit vizsgáltam. Választ kerestem a mezıgazdasági melléktermékekre alapozott lokális és a globális energiaellátó rendszerek életképességére Magyarországon. Külön vizsgáltam a szılıvenyigét és a gyümölcsösök nyesedékét, mint fásszárú melléktermékeket, és a búzaszalmát, kukoricaszárat, napraforgószárat és repceszalmát, mint lágyszárú mezıgazdasági melléktermékeket, azok eltérı tüzeléstechnikai tulajdonságai miatt. Elemeztem a különféle melléktermékek együttes tüzelésének lehetıségeit. A lágyszárú mezıgazdasági melléktermékek esetében kitértem a tápanyag-utánpótlás problémakörére is, ugyanis a melléktermékek energetikai hasznosításának sem lehet célja a talaj „kizsigerelése”, a rövidtávú gondolkodás.
Megvizsgáltam a hazánkra jellemzı közúti és légvonalbeli távolságok kapcsolatát. Ilyen típusú kutatások adatait nem találtam egyetlen szakirodalomban sem, ezért úgy gondolom, hogy a jövıbeli logisztikával kapcsolatos kutatások nagy hasznát vehetik az általam meghatározott arányszámnak, melyet Magyarország jellemzı tájegységeit figyelembe véve határoztam meg. A definiált arányszám lehetıséget nyújt az erımővek/főtımővek körüli ellátási területhez tartozó közúti beszállítási távolság meghatározására, mely nemcsak a mezıgazdasági melléktermékek energetikai hasznosítása esetén alkalmazható, hanem a mezıgazdasági termékeket feldolgozó üzemek ellátásához szükséges közúti beszállítási távolságának meghatározására is.
Mivel az erımővi/főtımővi energiatermelést számos tényezı befolyásolja, így a lehetséges változók tekintetében érzékenységvizsgálatokat végeztem. Az így kapott eredmény már nem csak a jelenbeli állapotot tükrözi, hanem az egyes tényezık értékeinek elmozdulásával a lehetséges jövıbeli állapot meghatározására is lehetıséget biztosít.
94 Összességében doktori értekezésem hozzájárulhat a hazai erımővi/főtımővi rendszer szerkezetének átalakulásához, segítséget nyújthat újonnan létesülı erımővek/főtımővek életképességének megítéléséhez. A vidékfejlesztés irányvonala az ezredforduló óta megkülönböztetett figyelemben részesül. A vidék számára kulcskérdés a mezıgazdasági melléktermékek helyi hasznosításának életképessége. Kutatásaim egyértelmően rámutatnak a mezıgazdasági melléktermékek lokális és globális felhasználásának gazdasági különbségére.
95
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Disszertációm végén szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, akik segítettek munkámban. Nélkülük dolgozatom ebben a formában nem jöhetett volna létre. Külön köszönöm dr. Pupos Tibornak a Pannon Egyetem, Georgikon Kar Vállalatökonómiai és Vidékfejlesztési Tanszéke vezetıjének, hogy modellszámításaimmal kapcsolatos véleményét velem mindig „kendızetlenül” megosztotta. Hálával tartozom a Georgikon Kar Vállalatökonómia és Vidékfejlesztési Tanszék, valamint a Gazdaságmódszertani Tanszék mindazon munkatársainak, akik idejüket nem sajnálva láttak el építı jellegő kritikáikkal, és próbáltak választ adni kérdéseimre.
Két témavezetım munkáját is szeretném megköszönni, dr. Palkovics Miklós a kutatás megkezdését, míg dr. Tóth Gergely a kutatás befejezését kísérte figyelemmel, valamint hasznos útmutatásokat adtak.
Hálával tartozok feleségemnek és családomnak, akik disszertációm elkészítésében odaadóan támogattak.
96
IRODALOMJEGYZÉK
1. Abelson P. H. (1980): Energy from biomass, Science, 1980/208, pp. 1325.
2. Alföldi L. et al. (2011): Magyarország térképekben, Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, p. 39.
3. Agrárgazdasági Kutató Intézet (2011): Tájékoztató jelentés a nyári mezıgazdasági munkákról, AKI Statisztikai Osztály, Budapest, 2011.
december, p. 5-17.
4. Agrárgazdasági Kutató Intézet (2011): Tájékoztató jelentés az ıszi mezıgazdasági munkákról, AKI Statisztikai Osztály, Budapest, 2011.
december, p. 12-52.
5. Aluna, L. (2011): Project financing in oil and gas business, elıadás, Gubkin Russian State University, 2011. április 12., Russia, Moscow
6. Ámon A. - Kardos P. - Kazai Zs. - Perger A. - Tóth N. (2006): Magyarországi fenntartható energiastratégia,. Tanulmány, Energia Klub, pp. 26.
7. Appenzeller, T. (2004): Nincsen többé olcsó olaj, National Geographic Magazin, 2004, jún. p. 30-59.
8. Bai A. - Zsuffa L. (2001): A biomassza tüzelési célú hasznosítása, Főtéstechnika, megújuló energiaforrások, IV. évf. 2001. febr. p. 81-84.
9. Bai A. – Lakner Z. – Marosvölgyi B. – Nábrádi A. (2002): A biomassza felhasználása, Szaktudás Kiadó Ház Rt., Budapest p. 13-25.
10. Bai A. (2003): A biomassza energetikai hasznosításának jelene és tendenciái hazánkban, Konferencia anyag, AVA, Debrecen 2003. április 1-2
11. Bai A. (2005): A biogáz elıállítása – Jelen és jövı, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, pp.18
12. Bai A. (2006): Szilárd biomasszára alapozott hı- és villamos energia elıállítás, szakértıi tanulmány, Debrecen, pp. 45.
13. Bai A. – Tarsoly P. (2011): A hazai melléktermék-hasznosítás, Agrárium, A Magyar Agrárkamarák Lapja, 21. évf, 2011/5., p. 46-47.
14. Bai A. (2011): A bio-hajtóanyagok szerepe határainkon kívül és hazánkban in Energoexpo 2011 Katalógus, Debrecen, p. 75, alapján elhangzott elıadás 15. Barkóczy Zsolt – Ivelics Ramón (2008): Energetikai célú ültetvények, Sopron,
pp. 75.
16. Barótfi I. (szerk.), (1993): Energiagazdálkodási kézikönyv. Széchenyi Nyomda, Budapest, pp.738.
17. Barótfi I. (szerk.), (1998): A biomassza energetikai hasznosítása, Energiagazdálkodási Kézikönyv, Gazdasági Minisztérium, Energia Központ Kht., Budapest, p. 30.
97 18. Barótfi I. (1996): A megújuló energiaforrásokról általában, Gazdaság és
energia, 1996. 2. szám, p. 31-34.
19. Barótfi I. (2000): Megújuló energiaforrások hasznosítási technológiáinak KöM által meghatározott szempontok szerinti vizsgálata – Biomassza energetikai hasznosítása, Energia Központ Kht. Budapest p. 3-5., 16-20.
20. Bauquis, P. (2002): Ausblick den Energiebedarf und den Energieversorgung um das Jahr 2050, Erdöl, Erdgas, Kohle, 118/1, p. 7-13.
21. Biewinga, E. E. – van der Bijl, G. (1996): Sustainability of Energy Crops in Europe, Centre for Agriculture and Environment, Netherlands, Utrecht, p. 50-55
22. Bohoczky F. (2008): Megújuló energiaforrások, ezen belül a napenergia hasznosítás lehetıségei Magyarországon, elıadás, MTA Megújuló Albizottság, 2008. augusztus 28. Budapest
23. Büki G. (2007): A biomassza energetikai hasznosítása, Bioenergia – Energetikai szaklap. 2007. II. évf. 4. szám p. 4-5.
24. Csete L. (2008): Új paradigma az agrárgazdaságban: alkalmazkodás a globális kihívásokhoz, Gazdálkodás, 52. évf. 4. sz. p. 364-365.
25. Czibolya L. (2011): Ütött az atom órája?, Mérnök újság, XVIII. évf. 4. szám, 2011. p. 24-25.
26. Demirbas, A. (2004): Combustion characteristics of different biomass fuels, Progress in Energy and Combustion Science, 30./2., p. 218-228
27. Dinya L. (2010): Biomassza-alapú energiatermelés és fenntartható energiagazdálkodás, Magyar Tudomány, A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata, Budapest, 171. évf. 2010/08. szám, p. 912-926
28. Dinya L. (2009): Fenntarthatósági kihívások és a biomassza-alapú energiatermelés, Gazdálkodás, Agrárökonómiai Tudományos Folyóirat, 59.
évf., 4. szám, pp. 311.
29. Domaca, J. – Richards, K. – Risovic, S. (2005): Socio-economic driver in implementing bioenergy projects, Biomass and Bioenergy, Vol. 28., Number 2., p. 97-106
30. Edenhofer, Ottomar (2008): Klimawandel und Energieversorgung Mitteleuropäische Biomassekonferenz, 2008. 01. 17. Graz
31. El Bassam, N – Dambroth M. (1992): A concept of energy plant’s farm.
Biomass for energy, Industry and Environment, 6th E.C. Conference. Athen, p.
34-41.
32. European Comission (1997): Energy for the Future: Renewable Sources of Energy, White Paper for a Community Strategy and Action Plan
33. Fábián Cs. (2008): Lágyszárú növények tüzelıanyagként felhasználható melléktermékek hozama (betakarításkor), Biomassza Termékpálya Szövetség, Fábián Csaba, elhangzott elıadás, Budapest, 2008, május
98 34. Fogarassy Cs. (2001): Energianövények a szántóföldön, Európai Tanulmányok
Központja, Gödöllı, 13-15., pp. 29.
35. Gaál Z. - Szabó L. (2007): A menedzsment alapjai, Pannon Egyetem Kiadó,
38. Gergely S. (2009): Zöldenergia program a szociális feszültségek enyhítéséért, Gazdálkodás, 53. évf. 3. szám, p. 265.
39. Gilber J. (szerk.) (2006): Magyarország energiapolitikai tézisei 2006-2030, Magyar Villamos Mővek Közleményei, 43, (különszám), pp. 63
40. Grainger J. (1981): What are the factors cousing different pattens of corp production? Part 1., Word Crops, 33, No. 1. p. 5-8.
41. Gockler L. (2010): Mezıgazdasági gépi munkák költsége 2011-ben, VM Mezıgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllı, pp. 4, 10, 32.
42. Gyulai I. (2007): A biomassza-dilemma, Magyar Természetvédık Szövetsége, Budapest, pp. 35.
43. Hajdu J. (2006): Mezıgazdasági eredető biomasszák energetikai hasznosítása Magyarországon, Bioenergia, I. évf. 1. szám, pp. 9.
44. Hall, D. O. (1979): World biomass: an owerview, Biomass for Energy Conference, United Kingdom, London p. 1-14.
45. Hillring B. (2002): Rural development and bioenergy – experiences from 20 years of development in Sweden, Biomass and Bioenergy, Vol. 23., Number 6., p. 443-451.
46. Hunyadi L. – Vita L. (2008): Statisztika II. Aula Kiadó, Budapest, p. 192-193.
47. Ivelics R. (2004): Energetikai faültetvények betakarításánál elért legújabb gépesítési eredmények, elıadás, Magyar Biomassza Konferencia, Sopron 48. Izsáki Z. (2000): Mezıgazdasági hulladékok győjtése, ártalmatlanítása,
hasznosítása. TSF Mezıgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Fıiskolai Kar, Szarvas. (Phare tankönyv) p. 16-81.
49. Juhász Gy. (2009): Biomassza, Debreceni Egyetem Mőszaki Kar, Debrecen, elıadás, 2009, március
50. Jung L. (2008): Fabázisú centralizált áramtermelés logisztikája és annak hatása az Egererdı Erdészeti Zrt. fahasználati tevékenységére, Doktori értekezés, Debrecen p. 40-41.
51. Kaltschnitt, M. – Hartmann, H. (2001): Energie aus Biomasse, Springer, Berlin 52. Kardos Z. – Vargáné D. R. (2003): Alkalmazott statisztika, Talentum Kft.,
Keszthely, p. 244-245
53. Kismanyoky, T. - Toth, Z. (2010): Effect of mineral and organic fertilization on soil fertility as well as on the biomass production and N utilization of winter
99 wheat (/Triticum aestivum/ L.) in a long-term cereal crop rotation experiment (IOSDV). Archives of Agronomy and Soil Science. Vol. 56, No. 4, 473-479.
54. Kocsis T. (2010): Hajózni muszáj, Közgazdasági szemle Budapest LVII. évf.
p. 536-554,
55. Kovács F. (2008): Globális Kıolajkészletek és ellátottság, A Miskolci Egyetem Közleményei, Miskolc A sorozat, Bányászat, 75. kötet, p. 65-101.
56. Láng I. (1984): A biológiai eredető anyagok (biomassza) hasznosításának távlati lehetıségei, Komplex Bizottság jelentése – MTA Budapest, p. 120-122.
57. Láng I. (szerk.) (1985): A biomassza komplex hasznosításának lehetıségei, Mezıgazdasági Könyvkiadó, Budapest, p. 8-16.
58. Lawson P. (1995): First Year Report AIR3-CT1671 – Integrating Energy Crops with Niche Energy Market sin Rural Areas. Energy Technology Support Unit, Oxfordshire, p. 137.
59. Legett, J. (2008): Half Gone, Global Energy Crisis, Portobello Books, London, pp. 47.
60. Magda S.-Gergely S. (2006): Energiastratégia-lehetıségek, Magyar Mezıgazdaság, 61. évf., 36. szám, p. 12.
61. Mankiw, N. G. (2005): Makroökonómia, Osiris Kiadó, Budapest, p. 111-141, 389-406.
62. Marosvölgyi B. (2004): Magyarország biomassza-energetikai potenciálja, Energiagazdálkodás, 45. évf., 6. szám, p. 16-19.
63. Marosvölgyi B. (2002): A potenciális energiaforrások, (in Bai) A biomassza felhasználása, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, p. 90-97.
64. Marosvölgyi B. (2005): A biomassza bázisú energiatermelés mezıgazdasági háttere, elıadás, VI. Energiapolitikai fórum, Biomassza-hazai energiaforrás, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2005. április 12.
65. McKay, H. (2006): Environmental, economic, social and political drivers for increasing use of woodfuel as a renawable resource in Britain. Biomass and Bioenergy, Vol 21., Number 5., p. 311-319
66. Morel, V. (2004): Földünk visszajelzései, National Geographic Magazin, 2004.
nov. p. 94-112.
67. Nemessályi Zs. (1982): A melléktermékek felhasználása, Mezıgazdasági Kiadó, Budapest, pp. 9.
68. Németh K. (2011): Dendromassza-hasznosításon alapuló decentralizált hıenergia-termelés és felhasználás komplex elemzése, Doktori értekezés, Keszthely, pp. 24.
69. Palkovics M. - Horváth G. (2006): A jövedelmi viszonyok szociális következményei a mezıgazdaságban, Gazdálkodás, 50. évfolyam, 1. szám, pp.
67.
70. Pálvölgyi T. (2003): Környezetbarát energiafelhasználás (Pap Éva), BGF KKFK Elektronikus Könyvtár, Budapest pp. 10.,
100 71. Pecznik P. (2001): Biomassza: a régi-új energiaforrás III. rész, Agrárágazat
Mezıgazdasági Havilap, 2001. 11. 03.
72. Platz, W. - Chartier, P. (1980): Energy from biomass in Europe, London, Apl.
Sci. Publ. pp. 234.
73. Pintér G, Németh K, Kis-Simon T. (2009): Biomassza-erımővi beszállítások elemzése, Gazdálkodás Agrárökonómiai Tudományos Folyóirat, 2009. 4. szám, 53. évf. pp. 357 – 363.
74. Popp J. (2007): A bioüzemanyag-gyártás nemzetközi összefüggései, AKI, Budapest, pp. 52.
75. Popp J. – Potori N. (szerk.) (2011): Biomassza termelése és energetikai hasznosítása Magyarországon (Tervezet), AKI, Budapest, pp. 30, 39.
76. Popp J. – Potori N. (szerk.) (2011): A biomassza energetikai célú termelése Magyarországon, AKI, Budapest, pp. 26.
77. Pupos T. (2010): Termelés és szolgáltatás menedzsment, kézirat, Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely, p. 64-70.
78. Ragossnig H. (2007): Heating up the EU biomass market, Renewable Energy Focus, 2007, Nov/Dec., p. 56.
79. Rákosi Gy. - Sági F. (1982): A biomassza hasznosításának nemzetközi tapasztalatai, Mezıgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja, Budapest, p. 17-19.
80. Réczei G. (2007): A biomassza energetikai hasznosításának lehetısége és a vidékfejlesztésre gyakorolt hatása az Európai Unió támogatási rendszerének tükrében, Doktori értekezés, Mosonmagyaróvár, 26., p. 86-87.
81. Roberts P. (2004): Az olajkorszak vége, HVG Kiadó Rt., Budapest, p. 242-248.
82. Schultz, Gy. (2006): Energiaellátás, energiatakarékosság világszerte, BME OMIKK, 45.k., 7-8. szám, p. 49-50.
83. Sembery P. - Tóth L. (szerk.) (2004): Hagyományos és megújuló energiák, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, pp. 240
84. Senf, Bernd (2005): Der Tanz um den Gewinn, Verlag für Sozialökonomie, Kiel, pp. 55,
85. Shell International BV (2009): Energy Scenarios to 2050, p. 16, 17, Hague 86. Starzacher K. (2001): Nachhaltige Kohlenpolitik in einer veranderten Welt,
Glücklauf, 131/1., p. 48-51
87. Surányi S. (2001): Források, népesedés a globális gazdaságban, Aula Kiadó Kft., Budapest
88. Szlávik J. (2007): Környezetgazdaságtan, BME Typotex, Budapest, p. 13-24.
89. Szönyi Z. (2005): A nukleáris energiatermelés helyzete és jövıje, Polgári szemle, I. évf. 10. szám, pp. 15.
90. Tar F. - Kárpáti Z. - Marticsek J. (2005): Megújuló energiaforrások termelésének és felhasználásának lehetıségei a mezıgazdaságban, FVM 21, 23, p. 30-38
101 91. Tóth L. (2004): Energia és környezet. In Sembery P. – Tóth L. (szerk.) (2004):
Hagyományos ás megújuló energiák. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest
92. Tóth T. - Csikós F. (2009): A kötelezı átvétel keretében megvalósult villamosenergiaértékesítés 2008-ban, MAVIR tájékoztató, Budapest
93. Tóth G. (2007): A valóban felelıs vállalat, KÖVET, Budapest, pp. 24.
94. Tóth, Z. - Kismányoky, T. (2010): N utilization of maize in long-term cereal crop rotation experiment. Crop production. Vol.: 59. Supplement. p. 441-444.
95. Tóth, Z. - Kismányoky, T. (2012): Mineral and Organic Fertilization to Improve Soil Fertility and Increasebiomass Production and N Utilization by Cereals. Soil Fertility Improvement and Integrated Nutrient Management - A Global Perspective. InTech. p. 187-189.
96. Vágvölgyi S. - Szesztai Gy. (2003): A megújuló energiák mezıgazdasági hasznosításának perspektívái, A megújuló energiák kutatása és hasznosítása az észak-alföldi régióban, MSZET kiadvány, No. 2., Debrecen, pp. 104.
97. U.S. Energy Information Administration Office of Integrated Analysis and Forecasting U.S. Department of Energy (2010): International Energy Outlook, Washington, DC pp. 65,
98. Varga T. (2010): Energetikai nyersanyag termesztés fejlesztése, FVM, 2010, Miskolc
99. Zeng, X., Yitai, M., Lirong, M., (2007): Utilization of straw in biomass, energy in China, Renewable and Sustainable Energy Reviews, 11/5., p. 976-987.
100. Zalai Hírlap (2008): Zöld utat kapott a söjtöri szalmaerımő, 2008.11.18., fıoldal
101. Zarándy P (2010): Támogatás és ösztönzés – az energiapolitika fontos kérdése, Energetika, XVII. évfolyam, 2. szám, 2010. március-április, p. 3-5.
102. Zsemberi L. (2010): Megújuló energiák elterjedésének kívánalmai, Energetika, XVII. évfolyam, 2. szám, 2010. március-április, p. 6-9.
103. Winkler A. (2004) Fatüzeléső Magyarország, FAIPAR, LII. évf. I. szám, p. 1.
Internetes hivatkozások
104. Agrokémia Kft (2011): http://www.agrokemiaikft.eu/npk/, 2012.02.20.
105. BITESZ (2008): Szilárd halmazállapotú biomassza energiahordozó.
http://www.bitesz.hu/dokumentumtar/biomassza-altalanos/index.html, 2008.03.22.
106. Energia Központ Kht.: Energiatérkép (2010),
https://teir.vati.hu/Energiaterkep/main (2010.01.17.)
107. Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) honlapja (www.hnt.hu), ezen belül:
http://www.hnt.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=bl og&id=94&Itemid=526, (2011. 12. 28.)
102 108. Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapja (www.ksh.hu), ezen belül:
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omn002c.html (2010.08.18.)
109. Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapja (www.ksh.hu), ezen belül:
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omn005.html (2011.12.28.)
110. Magyar Geotermális Egyesület állásfoglalása a magyar geotermikus energiahasznosítás helyzetérıl (2011.03.04.),
http://www.mgte.hu/dok/szakmai/allasfoglalas2011.pdf
111. Magyar Szélenergia Társaság (MSZET), http://www.mszet.hu/ (2011.08.08.) 112. METÁR rendszer honlapja, http://metar.hu/ (2012.01.29.)
113. MTA Energetikai Bizottság Állásfoglalása a „Magyarország energiapolitikai tézisei 2006-2030” címő bizottsági javaslatról,
http://www.reak.bme.hu/MTAEB/files/20070207_MTA_EB_EnPol.doc (2011.08.16.)
114. NAVTEQ Map24 – International útvonaltervezı program: www.map24.de (2011.07.18.)
115. Nemzeti Kulturális Örökség Elektronikus Oktatási Könyvtár:
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Villany/pages/villan y_borvidekek/004_magyarorszag_borvidekei.htm (2012. 01. 27.)
116. OECD/IEA World Energy Outlook 2004, http://www.world-nuclear.org/education/ueg.htm
117. Umweltbundesamt (UBA),
http://www.umweltbundesamt.at/umweltsituation/energie/wasistenergie/
(2011.08.09.)
Felhasznált tanulmányok, direktívák, törvények
118. An Energy Policy for the European Union (1997), White Paper, European Comission, Brussels
119. Analysis of Fundamental Concepts of Resource Management, Gesellschaft für umfassende Analysen Gmbh, Vienna, European Comission, Directorate-General Environment, Directorate B – Integrationpolicy and instruments, ENV.B.2 – Economics analyses and employment, August 2000.
120. DIRECTIVE 2001/77/EC of the European Parlament and of the council of 27 September 2001, on the promotion of electricity produced from renewable energy sources in the internal electricity market
121. DIRECTIVE 2003/30/EC of the European Parlament and of the council of 8 May 2003, on the promotion of the use of biofuels or other renewable fuels for transport
103 122. DIRECTIVE 2010/31/EC of the European Parlament and of the council of 19
May 2010, ont he energy performance of buildings
123. International Energy Outlook (2010), U.S. International Energy Administration, DOE/EIA-0484, Washington DC, p. 9-109.
124. International Energy Agency (2011), Word Energy Statistics, Paris, p. 6.
125. EmployRES (2009), The impact of renewable energy policy on economic growth and employment in the European Union, Karlsruhe, p. 68-73.
126. Magyar Villamosenergia-Rendszer 2008. évi statisztikai adatai (2009), MVM, Budapest, pp.14.
127. Shell Energy Scenarios to 2050 (2008); Schell International BV, p. 18-37 128. The Renewable Energy Progress Report (2009), Comission Report in
accordance with Article 3 of Directive 2001/77/EC, Article 4(2) of Directive 2003/30/EC and ont he implementation of the EU Biomass Action Plan, Brussels, pp.4.
129. Villamos Energia Törvény (VET) 2001. évi CX. törvény
130. Villamos Energia Törvényhez (VET) 2001., kapcsolódó GKM rendelet 56/2002. (XII. 29.), az átvételi kötelezettség alá esı villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról
131. Villamos Energia Törvény (VET) 2007. évi LXXXVI. törvény