A kutatási irány javasolt folytatása

A dolgozat célján túlmenően a jövőben még számos lehetőség van ezen a kutatási területen további vizsgálatok elvégzésére. Egy ilyen lehetséges irány a kinetikai vizsgá-latok folytatása a katalitikus kísérletek során, illetve részletesebb modell felírása a még mélyebb összesfüggések vizsgálatához, mely akár egy önálló disszertáció alapját is

ké-103 pezhetné. Érdemes lenne a használt katalizátorok és reakciómaradékok újrahasznosítha-tóságát, a katalizátorok még kihasználható aktivitási időtartamát, dezaktiválódását is rész-letesebben megvizsgálni. Néhány kísérletet végeztem a használt katalizátorok regenerál-hatóságával kapcsolatban, és a SEM felvételeken látható volt, hogy az alacsonyabb olva-dáspontú fémek a regenerálás hőmérsékletén agglomerálódtak a hordozó felszínén, így minden bizonnyal jelentősen módosult katalitikus hatásuk is, ugyanakkor a magasabb ol-vadáspontú fémekkel impregnált zeolitok SEM felvételei között nem volt lényeges kü-lönbség. Gyakorlati szempontból a gazdasági becslések, bekerülési költségek, katalizáto-rok költségének becslése is nagy jelentőséggel bír, ugyanakkor javasolnám más, pl.

fluidágyas reaktorrendszerben a kísérletek elvégzését és a költségbecslést, ugyanis ipari-lag a folyamatos eljárások a kedvezményezettek és az általam laboratóriumban alkalma-zott elektromos fűtés is ritka az iparilag megvalósított technológiák között. A termékek tisztítása, további átalakítása és felhasználhatósága egy újabb lehetséges kutatási terület, melyet mint említettem, a Tanszék más hallgatói/kutatói már vizsgáltak/vizsgálnak.

104

ÖSSZEFOGLALÁS

Munkám során különböző méretű egy- és kétlépcsős laboratóriumi reaktorrendsze-rekben autóipari műanyaghulladék krakkolását tanulmányoztam. A kísérletek során meg-határoztam az optimális műveleti paramétereket, figyelembe véve, hogy a pirolízis olaj a céltermék. A folyamat fő műveleti paramétereinek meghatározása után kereskedelmi for-galomban is kapható zeolitokkal (Y-zeolit, -zeolit és ZSM-5), méretnövelt reaktorrend-szerben termikus és termo-katalitikus kísérleteket végeztem. Ezután a kísérleti eredmé-nyek alapján két zeolitot (Y-zeolit és ZSM-5), mint hordozót kiválasztva nedves impreg-nálással 9-9 fajta bifunkciós katalizátort állítottam elő, melyeknek termogravimetriás módszerrel meghatároztam a látszólagos kinetikai paramétereit. Ezután egy- és kétlép-csős reaktorok alkalmazásával krakkoló kísérleteket végeztem a katalizátorok termékho-zamot és szerkezetet befolyásoló hatásának tanulmányozása céljából.

A kísérletsorozat első felében az 1. reaktor hőmérsékletét 425-485°C között, a 2. re-aktorét 300-900°C között változtatva vizsgáltam a krakkolás folyamatát. A termikus kí-sérletek során megállapítottam, hogy a 300-500°C 2. reaktorhőmérsékleten keletkezett nagyobb mennyiségben folyadéktermék, azonban ebben a hőmérséklet-tartományban a gáztermék nem tartalmazott hidrogént. Ezután a 2. reaktorban alkalmazott Ni/Mo-Al2O3

katalizátor alapanyagra vonatkoztatott optimális arányát határoztam meg. Megállapítot-tam, hogy az egységnyi tömegű alapanyagból keletkező hidrogén mennyisége arányosan növekedett a katalizátor/alapanyag aránnyal, azonban a gáztermék hidrogén tartalmát 0,4 katalizátor/alapanyag arányig, azaz 40% katalizátor koncentrációig befolyásolta csak je-lentősen a katalizátor mennyiségének növelése.

Ezután 0,4 katalizátor/alapanyag arányt alkalmazva 300-900°C 2. reaktorhőmérsék-let között vizsgáltam a katalitikus krakkolás folyamatát. Ennek során megállapítottam, hogy a gáztermék 400°C 2. reaktorhőmérsékleten tartalmazott a legnagyobb térfogat%-ban hidrogént. Továbbá azt is megfigyeltem, hogy 425°C 1. reaktorhőmérséklet alkalma-zásával 300-900°C 2. reaktorhőmérséklet-tartományban minden esetben nagyobb meny-nyiségű hidrogén keletkezett, mint 485°C-on, és a gáztermék égéshője is nagyobb volt.

Kísérleteket végeztem vízgőzös pirolízisre is, mely alapján nyilvánvalóvá vált, hogy bár magasabb hőmérsékleten (>600°C) jelentősen megnőtt a gáztermék mennyisége és a re-formáló reakciók miatt az egységnyi tömegű ELV alapanyagból keletkező hidrogén mennyisége, azonban az előnyben részesített 400°C hőmérsékleten csak csekély hatása volt a vízgőz alkalmazásának.

105 Méretnövelt kétlépcsős reaktorrendszerben ZSM-5, Y-zeolit és β-zeolit katalizáto-rokkal termikus és termo-katalitikus kísérleteket végeztem az 1. reaktorban 425-485°C és a 2. reaktorban 400°C hőmérsékleteket alkalmazva. Megállapítottam, hogy az első és má-sodik reaktorban lévő katalizátorok jelentősen befolyásolták az illékony komponensek hozamát (gázterméket növelték) és csökkentették a reakcióidőt. A 2. reaktorban lévő Ni/Mo-Al2O3 katalizátoron a szénláncok további krakkolódása játszódott le.

A SEM felvételek alapján megállapítottam, hogy a kísérletek után a Ni/Mo-Al2O3

katalizátoron jól látható, lemezszerű kokszréteg alakult ki. Amikor az 1. reaktorban is volt katalizátor, az azon keletkező kisebb molekulák miatt kevésbé kokszolódott a 2. re-aktorban lévő Ni/Mo katalizátor. A gáztermékek összetételét tekintve az 1. rere-aktorban lévő katalizátorok - különösen a ZSM-5 - hatására növekedett az izomerek mennyisége, és Ni/Mo-Al2O3 katalizátort használva a 2. reaktorban még nagyobb volt az elágazó szén-hidrogének hozama. A 2. reaktorban alkalmazott katalizátor nélkül nem keletkezett hid-rogén, azonban a Ni/Mo-katalizátoron már 400 °C hőmérsékleten is lejátszódtak refor-máló reakciók, ugyanis a Ni feltehetőleg redukálódott, így a fémes Ni hatására a gázter-mék 5-10% hidrogént tartalmazott. Ezzel párhuzamosan növekedett a pirolízis olajban lévő egy- és többgyűrűs aromások mennyisége is. Mivel az aromások kialakulása alifás-szénhidrogénekből hidrogén keletkezésével jár, így az olefinek, főként alacsonyabb hő-mérsékleten (425°C) in-situ részleges telítése is lejátszódott.

A ZSM-5 és Y-zeolitot, mint hordozót kiválasztva nedves impregnálással 9-9 fajta bifunkciós katalizátort állítottam elő főként átmenetifémvegyületek felhasználásával (H⁺, Mg²⁺, Fe²⁺, Fe³⁺, Sn²⁺, Ce⁴⁺, Zn²⁺, Ni²⁺, Cu²⁺), melyeknek meghatároztam a látszólagos kinetikai paramétereit. Megállapítottam, hogy a krakkolás látszólagos aktiválási energiája a katalizátorok alkalmazásával jelentősen csökkent. A nem módosított ZSM-5 és Y-zeolit katalizátorok eredményezték a legalacsonyabb aktiválási energiákat a nagy BET felüle-tüknek és Si/Al arányuknak köszönhetően. A bifunkciós katalizátorok közül a proton (H⁺) cserélt zeolitok aktiválási energiája volt legközelebb a zeolitok alkalmazásával mért ak-tiválási energiákhoz. Mindkét zeolit esetében a Cu²⁺ és a Ce⁴⁺ ionok beépítése eredmé-nyezte a legnagyobb aktiválási energiákat, azaz ezeknek volt a legkisebb hatása a bomlási folyamatokra. Megállapítottam, hogy a ZSM-5 katalizátoron lévő vas oxidációs állapotá-nak csekély hatása volt a bomlási folyamatokra. Az Ea sorrend mindkét hordozónál:

Cu>Ce>Mg>Ni>Fe(III)>Fe(II)>Zn>Sn, azonban Y-zeolit hordozóval rendre kisebb érté-kek adódtak.

106 Összehasonlítva az Me/ZSM-5 és Me/Y-zeolit katalizátorok hatását egylépcsős re-aktorelrendezésben, megállapítottam, hogy az Me/Y-zeolit katalizátor jelenlétében keve-sebb gáztermék keletkezett, mint Me/ZSM-5 katalizátorokkal. A Ce⁴⁺ hatására ZSM-5 alapú katalizátoroknál a legtöbb gáztermék, míg az Y-zeolit alapúaknál a legkevesebb keletkezett függetlenül a hőmérséklettől. A Fe(III)/ZSM-5 aktivitása nagymértékben füg-gött a hőmérséklettől, ugyanis 425°C-on az egyik legkevesebb gázterméket eredmé-nyezte, míg 485°C-on az egyik legtöbbet. A gáztermékek mindkét hordozó esetén C1-C6, de főként C2-C5 szénhidrogénekből álltak, és n-paraffint, n-olefint, elágazó szénhidrogé-neket és kis koncentrációban hidrogént tartalmaztak. Mindkét hordozó esetén és mindkét hőmérsekleten a Fe(III) kiemelkedő n-paraffin hozamot, a Mg kiemelkedő elágazó szén-hidrogén hozamot produkált a gázban. Kis mennyiségű szén-hidrogént lehetett kimutatni a gáztermékekben, mely magasabb hőmérsékleteken a legtöbb esetben nagyobb volt. A mérési adatok alapján Me/ZSM-5 esetében a pirolízis olaj mindkét hőmérsékleten főként C6-C15 szénhidrogénekből állt, míg az Me/Y-zeolit esetében C11-C20 komponensekből. A folyadék termékek n-paraffinból, n-olefinből, elágazó szénhidrogénekből és aromásokból álltak. Mind az Me/ZSM-5, mind pedig az Me/Y-zeolit katalizátorokkal nyert folyadék-termékek főleg elágazó vegyületeket tartalmaztak. Utóbbival több n-olefin keletkezett, ugyanakkor mennyiségük magasabb hőmérsékleten nagyobb volt, míg az aromásoké mindkét hordozóval általában kisebb. A különböző pórusszerkezetek és BET felületek következtében az Y-zeolit alapú katalizátoroknál jelentősebb különbségek voltak az egyes fémek hatásai között.

Me/ZSM-5 katalizátorokkal végzett kétlépcsős kísérletek során megállapítottam, hogy gázképződés szempontjából a Fe(II), Mg és Ce kiemelhető legjobbként, míg a H/ZSM-5-t nem célszerű alkalmazni. Az esetek többségében nagyobb volt a gázhozam, mint az egylépcsős kísérleteknél, a gáztermék hidrogéntartalma pedig jelentősen, kb. egy nagyságrenddel volt nagyobb. 425°C 1. reaktorhőmérséklet esetében a Ni/Mo-Al2O3 ka-talizátor további krakkoló hatása miatt a C6-C15 komponensek mennyisége valamivel ma-gasabb volt, mint katalizátor nélkül A folyadékban mindkét hőmérsékleten a Mg/ZSM-5 eredményezte a legnagyobb izomer, az Sn/ZSM-5 a legnagyobb n-paraffin, a Fe(III) pe-dig a legnagyobb n-olefin hozamot. Magasabb hőmérsékleten kivétel nélkül nőtt az ole-finek mennyisége, a paraffinoké, elágazó vegyületeké és aromásoké pedig csökkent. Az egylépcsős krakkoláshoz képest a kétlépcsős kísérletek során az n-olefin és izomer tarta-lom mindkét hőmérsékleten általában kisebb volt. A legnagyobb különbség az aromások

107 hozamában volt, kétlépcsős kísérleteknél legalább kétszer annyi képződött, mint egylép-csős kísérletek során.

A 425-485°C 1. reaktorhőmérsékleten és 400°C 2. reaktorhőmérsékleten végzett kí-sérleteket további kinetikai vizsgálatok elvégézése céljából modelleztem. Egy öt pszeudokomponensből (lump) és kilenc elsőrendű reakcióból álló reakcióhálózatot vet-tem alapul. A javasolt reakcióhálózat jól leírta a műanyag hulladék krakkolása során be-következő koncentrációváltozásokat. A kiszámított reakciósebességi együtthatók alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a termékek képződése a krakkolás során egyszerre történik, nem pedig egymást követő (konszekutív) mintát követve.

108

IRODALOMJEGYZÉK

1 Plastics – the Facts 2019

(https://www.plasticseurope.org/application/files/9715/7129/9584/FINAL_web_v ersion_Plastics_the_facts2019_14102019.pdf) (2020.02.05.)

2 https://committee.iso.org/files/live/sites/tc61/files/The%20Plastic%20Industry%2 0Berlin%20Aug%202016%20-%20Copy.pdf (2019.08.08.)

3 Macskási L.: K 2010 – Düsseldorf I. A műanyag- és gumiipar keresztmetszete, Mű-anyag és gumi, 47(10), 362-363 (2010)

4 Ollár P.: Magyarország műanyagipara 2009-2010 (Hogyan is állunk?), Észak-Ma-gyarországi Műanyagipari Klaszter III. Műanyagipari Konferencia, április 27. Bu-dapest, Magyarország (2011)

5 Buzási L.: Magyarország műanyagipara 2018-ban

(http://polime-rek.hu/2019/08/09/magyarorszag-muanyagipara-2018-ban/) (2020.02.03.)

6 Sója J., Tulok E., Miskolczi N.: Műanyaghulladékok újrahasznosításának lehetősé-gei, Polimerek, 3(6), 178-183 (2017)

7 DIRECTIVE 2008/98/EC OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL of 19 November 2008 on waste and repealing certain Directives 8 Czvikovszky T., Nagy P., Gaál J.: A polimertechnika alapjai, Műegyetemi

Könyv-kiadó, Magyarország, 458-464 (ISBN: 9789634206217), (2000)

9 https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=End-of-life_vehicle_statistics (2019.08.08.)

10 https://www.graphicalresearch.com/industry-insights/1081/automotive-plastics-market (2019.08.08.)

11 https://www.researchgate.net/figure/Evolution-of-plastics-weight-percentage-in-vehicle-10_fig1_311707402 (2019.08.08.)

12 https://ec.europa.eu/eurostat/web/waste/key-waste-streams/elvs (2019.08.08.) 13 http://www.jari.or.jp/resource/pdf/H23WS/WS_120329_03jp.pdf (2012.12.04.) 14 http://www.jama-english.jp/publications/The_Motor_Industry_of_Japan_2019.pdf

(2019.09.11.)

15 https://ourworldindata.org/grapher/road-vehicles-per-1000-inhabitants-vs-gdp-per-capita (2019.09.11.)

16 https://www.acea.be/uploads/statistic_documents/ACEA_Report_Vehicles_in_use -Europe_2017.pdf (2019.09.11.)

17 http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/submitViewTableAction.do (2019.09.11.) 18 https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ode006b.html (2019.09.11.) 19 S. Shin-ichi, Y. Hideto, H. Jiro, V. Carlo, K. Regina, S. R. Vera, P. Fabrizio, S.

Alessandro, P. Maria, L. Jinhui, O. Gil-Jong, K. C. Ngo, B. Lawin, M. Stephen, K.

Natsuko, T. Hidetaka, I. Takaaki, T. Shin, T. Shinsuke, T. Keijiro, H. Takashi, H.

Yasuhiro, A. Misuzu, Y. Junya: An international comparative study of end-of-life vehicle (ELV) recycling systems, Journal of Material Cycles and Waste Manage-ment, 16, 1-20 (2014)

20 https://www.arscars.com/wreckonomics-overall-vehicle-landscape-junk-car-mar-ket/ (2019.09.11.)

109 21 Tulok E.: Polimer hulladékok termo-katalitikus krakkolása, Diplomadolgozat,

Pan-non Egyetem (2015)

22 http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:02000L0053-20130611&qid=1405610569066&from=EN (2019.08.08.)

23 https://www.gov.uk/guidance/end-of-life-vehicles-elvs-guidance-for-waste-sites (2019.08.08.)

24 I. Vermeulen, J. V. Caneghem, C. Block, J. Baeyens, C. Vandecasteele: Automo-tive shredder residue (ASR): Reviewing its production from end-of-life vehicles (ELVs) and its recycling, energy or chemicals’ valorisation, Journal of Hazardous Materials, 190, 8-27 (2011)

25 Barótfi I.: Környezettechnika, Mezőgazda Kiadó, Budapest (ISBN: 9630290316), (2000)

26 J. Aguado, D. P. Serrano, G. San Miguel: European Trend in Feedstock Recycling of Plastic Wastes, Global Nest Journal, 9(1) 12-19 (2007)

27 Szabó F.: A világ műanyagipara, Műanyag és Gumi, 38(1), 3-10 (2001)

28 Szabó F.: Magyarország műanyagipara, Műanyag és Gumi, 38(7), 154-162 (2001) 29 Szabó F.: A hőre lágyuló tömeg műanyagok piaci helyzete, Műanyag és Gumi,

39(10), 321-325 (2002)

30 Nemes S.: A műanyaghulladékok kezelésének helyzete és kilátásai, Műanyag és Gumi, 39(11), 364-370 (2002)

31 Búzási L.: Az Amerikai Egyesült Államok műanyagipara 2005-ben, Műanyag és gumi, 44(1), 12-15 (2007)

32 N. Borsodi, A. Szentes, N. Miskolczi, C. Wu, X. Liu: Carbon nanotubes synthetized from gaseous products of waste polymer pyrolysis and their application, Journal of Analytical and Applied Pyrolysis, 120, 304-313 (2016)

33 Domonkos E.: Környezetmérnöki tudástár, Hulladékgazdálkodás, Veszprém (2011)

34 http://ec.europa.eu/environment/waste/studies/pdf/climate_change.pdf (2019.08.08.)

35 A. K. Panda, R. K. Singh, D. K. Mishra: Thermolysis of waste plastics to liquid fuel: A suitable method for plastic waste management and manufacture of value added products - A world prospective, Renewable and Sustainable Energy Reviews, 14(1), 233-248 (2010)

36 M. C. Samolada, A. A. Zabaniotou: Potential application of pyrolysis for the effective valorisation of the end of life tires in Greece, Environmental Development, 4, 73-87 (2012)

37 K. S. Lin, S. Chowdhury, Z. P. Wang: Catalytic gasification of automotive shredder residues with hydrogen generation, Journal of Power Sources, 195, 6016-6023 (2010)

38 K. Ding, Z. Zhong, B. Zhang, J. Wang, A. Min, R. Ruan: Catalytic pyrolysis of waste tire to produce valuable aromatic hydrocarbons: An analytical Py-GC/MS study, Journal of Analytical and Applied Pyrolysis 122, 55-63 (2016)

39 John Scheirs, Walter Kaminsky: Feedstock Recycling and Pyrolysis of Waste Plastic, N. Miskolczi: Kinetic Model of the Chemical and Catalytic Recycling of Waste Polyethylene into Fuels, John Wiley and Sons Ltd, UK, 225-248 (ISBN-10 0-470-02152-7), (2006)

110 40 K. Takuma, Y. Uemichi, A. Ayame: Product distribution from catalytic degradation

of polyethylene over H-gallosilicate, Applied Catalysis A, 192, 273-280 (2000) 41 R. Klaewkla, M. Arend, W. F. Hölderich: A Review of Mass Transfer Controlling

the Reaction Rate in Heterogeneous Catalytic Systems. Mass Transfer - Advanced Aspects, Dr. Hironori Nakajima (Ed.), ISBN: 978-953-307-636-2 (2011) InTech, Avaliable from: http://www.intechopen.com/books/mass-transfer-advanced- production, High Temperature Materials and Processes, 10, 557-570 (2006) 44 H. Y. Cho, A. Ajaz, D. Himali, P. A. Waske, R. P. Johnson: Microwave flash

pyrolysis, The Journal of Organic Chemistry, 74(11), 4137-4142 (2009)

45 D. J. Macquarrie, J. H. Clark, E. Fitzpatrick: The microwave pyrolysis of biomass, Biofuels, Bioproducts and Biorefining, 6, 55-66 (2012)

46 D. Chen, L. Yin, H. Wang, P. He: Reprint of: Pyrolysis technologies for municipal solid waste: A review, Waste Management, 37, 116-136 (2015)

47 F. D. A. S. Shafferina, A. Faisal, M. A. W. D. Wan, K. A. Mohamed: A review on pyrolysis of plastics wastes, Energy Conversion and Management, 115, 308-326 (2016)

48 A. Veses, O. Sanahuja-Parejo, M. S. Callén, R. Murillo, T. García: A combined two-stage process of pyrolysis and catalytic cracking of municipal solid waste for the production of syngas and solid refuse-derived fuels, Waste Management, 101, 171-179 (2020)

49 Y. Zhang, D. Duan, H. Lei, E. Villota, R. Ruan: Jet fuel production from plastics via catalytic pyrolysis with activated carbons, Applied Energy, 251, 113337 (2019) 50 J. M. Saad, M. A. Nahil, P. T. Williams: Influence of process conditions on syngas production from the thermal processing of waste high density polyethylene, Journal of Analytical and Applied Pyrolysis, 113, 35-40 (2015)

51 L. Xu, L. Y. Zhang, H. Song, Q. Dong, G. H. Dong, X. Kong, Z. Fang: Catalytic fast pyrolysis of polyethylene terephthalate plastic for selective production of terephthalonitrile under ammonia atmosphere, Waste Management, 92, 97-106 (2019)

52 S. J. Choi, Y. K. Park, K. E. Jeong, T. W. Kim, H. J. Chae, S. H. Park, et al.:

Catalytic degradation of polyethylene over SBA-16, Korean Journal of Chemical Engineering, 27, 1446-1451 (2010)

53 D. Czajczyńska, L. Anguilano, H. Ghazal, R. Krzyźyńska, A. J. Reynolds, N. Spen-cer, H. Jouhara: Potential of pyrolysis processes in the waste management sector, Thermal Science and Engineering Progress, 3, 171-197 (2017)

54 O. Tursunov: A comparison of catalysts zeolite and calcined dolomite for gas production from pyrolysis of municipal solid waste (MSW), Ecological Engineering, 69, 237-243 (2014)

55 C. Vasile, H. Pakdel, B. Mihai, P. Onu, H. Darie, S. Ciocalteu: Thermal and catalytic decomposition of mixed plastics, Journal of Analytical and Applied Pyrolysis, 57, 287-303 (2000)

111 56 M. Notarnicola, G. Cornacchia, S. D. Gisi, F. D. Canio, C. Freda, P. Garzone, M.

Martino, V. Valerio, A. Villone: Pyrolysis of automotive shredder residue in a bench scale rotary kiln, Waste Management 65, 92-103 (2017)

57 S. Q. Li, Q. Yao, Y. Chi, J. H. Yan, K. F. Cen: Pilot-scale pyrolysis of scrap tires in a continuous rotary kiln reactor, Industrial and Engineering Chemistry Research, 43, 5133-5145 (2004)

58 S. H. Kang, S. M. Son, P. S. Song, Y. Kang, M. J. Choi: Pyrolysis for the Recycling of Polystyrene Plastic (PSP) Wastes in a Swirling Fluidized-Bed Reactor, Studies in Surface Science and Catalysis, 159, 529-532 (2006)

59 W. Kaminsky, C. Mennerich, Z. Zhang: Feedstock recycling of synthetic and natural rubber by pyrolysis in a fluidized bed, Journal of Analytical and Applied Pyrolysis, 85(1-2), 334-337 (2009)

60 F. J. Mastral, E. Esperanza, C. Berrueco, M. Juste, J. Ceamanos: Fluidized bed thermal degradation products of HDPE in an inert atmosphere and in air-nitrogen mixture, Journal of Analytical and Applied Pyrolysis, 70, 1-17 (2003)

61 B. Dou, K. Wang, B. Jiang, Y. Song, C. Zhang, H. Chen, Y. Xu: Fluidized-bed gasification combined continuous sorption-enhanced steam reforming system to continuous hydrogen production from waste plastic, International Journal of Hydrogen Energy, 41(6), 3803-3810 (2016)

62 X. W. Dai, C. Z. Wu, Z. Q. Zhou, Y. Chen: Pyrolysis of waste tires in a circulating fluidized-bed reactor, Energy, 26(4), 385-399 (2001)

63 U. Arena, F. D. Gregorio: Energy generation by air gasification of two industrial plastic wastes in a pilot scale fluidized bed reactor, Energy, 68, 735-743 (2014) 64 F. J. Mastral, E. Esperanza, P. Garcia, M. Juste: Pyrolysis of high-density

polyethylene in a fluidized bed reactor. Influence of the temperature and residence time, Journal of Analytical and Applied Pyrolysis, 63, 1-15 (2001)

65 K. B. Park, Y. S. Jeong, B. Guzelciftci, J. S. Kim: Characteristics of a new type continuous two-stage pyrolysis of waste polyethylene, Energy, 166, 343-351 (2019) 66 P. T. Williams, E. A. Williams: Fluidised bed pyrolysis of low density polyethylene to produce petrochemical feedstock, Journal of Analytical and Applied Pyrolysis, 51, 107-126 (1998)

67 K. B. Park, Y. S. Jeong, B. Guzelciftci, J. S. Kim: Two-stage pyrolysis of polystyrene: Pyrolysis oil as a source of fuels or benzene, toluene, ethylbenzene, and xylenes, Applied Energy, 259, 114240 (2020)

68 Y. H. Lin, H. Y. Yen: Fluidised bed pyrolysis of polypropylene over cracking catalysts for producing hydrocarbons, Polymer Degradation and Stability, 89(1), 101-108 (2005)

69 Y. H. Lin, M. H. Yang: Catalytic reactions of post-consumer polymer waste over fluidised cracking catalysts for producing hydrocarbons, Journal of Molecular Catalysis A: Chemical, 231(1-2), 113-122 (2005)

70 A. Marcilla, A. Gomez-Siurana, F. Valdes: Catalytic pyrolysis of LDPE over H-beta and HZSM-5 zeolites in dynamic conditions. Study of the evolution of the process, Journal of Analytical and Applied Pyrolysis, 79, 433-442 (2007)

71 K. B. Park, Y. S. Jeong, J. S. Kim: Activator-assisted pyrolysis of polypropylene, Applied Energy, 253, 113558 (2019)

112 72 J. F. Mastral, C. Berrueco, M. Gea, J. Ceamanos: Catalytic degradation of high

density polyethylene over nanocrystalline HZSM-5zeolite, Polymer Degradation and Stability, 91, 3330-3338 (2006)

73 P. N. Sharratt, Y. H. Lin, A. A. Garforth, J. Dwyer: Investigation of the catalytic pyrolysis of high-density polyethylene over a HZSM-5 catalyst in a laboratory fluidized-bed reactor, Industrial and Engineering Chemistry Research, 36, 5118-5124 (1997)

74 M. Jinchen, W. Jinxing, T. Xin, Z. Haibo: In-situ gasification chemical looping combustion of plastic waste in a semi-continuously operated fluidized bed reactor, Proceedings of the Combustion Institute, 37(4), 4389-4397 (2019)

75 S. H. Jung, M. H. Cho, B. S. Kang, J. S. Kim: Pyrolysis of a fraction of waste polypropylene and polyethylene for the recovery of BTX aromatics using a fluidized bed reactor, Fuel Process Technol, 91, 277-284 (2010)

76 S. H. Jung, S. J. Kim, J. S. Kim: The influence of reaction parameters on characteristics of pyrolysis oils from waste high impact polystyrene and acrylonitrile-butadiene-styrene using a fluidized bed reactor, Fuel Processing Technology, 116, 123-129 (2013)

77 Y. Liu, J. Qian, J. Wang: Pyrolysis of polystyrene waste in a fluidized-bed reactor to obtain styrene monomer and gasoline fraction, Fuel Processing Technology, 63(1), 45-55 (2000)

78 Y. Xue, S. Zhou, R. C. Brown, A. Kelkar, X. Bai: Fast pyrolysis of biomass and waste plastic in a fluidized bed reactor, Fuel, 156, 40-46 (2015)

79 S. M. Al-Salem, P. Lettieri, J. Baeyens: The valorization of plastic solid waste (PSW) by primary to quaternary routes: from re-use to energy and chemicals, Progress in Energy and Combustion Science, 36(1), 103-129 (2010)

80 J. Aguado, D. P. Serrano, J. M. Escola, E. Garagorri: Catalytic conversion of lowdensity polyethylene using a continuous screw kiln reactor, Catalysis Today, 75(1-4), 257-262 (2002)

81 A. Angyal, N. Miskolczi, L. Bartha, I. Valkai: Catalytic cracking of polyethylene waste in horizontal tube reactor, Polymer Degradation and Stability, 94(10), 1678-1683 (2009)

82 J. Walendziewski: Engine fuels derived from waste plastics by thermal treatment, Fuel, 81(4), 473-481 (2002)

83 I. de Marco, B. M. Caballero, M. A. Cabrero, M. F. Laresgoiti, A. Torres, M. J.

Chomón: Recycling of automobile shredder residues by means of pyrolysis, Jour-nal of AJour-nalytical and Applied Pyrolysis, 79, 403-408 (2007)

84 A. Marcilla, M. I. Beltrán, R. Navarro: Thermal and catalytic pyrolysis of polyethylene over HZSM5 and HUSY zeolites in a batch reactor under dynamic conditions, Applied Catalysis B: Environmental, 86, 78-86 (2009)

85 J. A. Onwudili, N. Insura, P. T. Williams: Composition of products from the pyrolysis of polyethylene and polystyrene in a closed batch reactor: effects of temperature and residence time, Journal of Analytical and Applied Pyrolysis, 86, 293-303 (2009)

86 K. Murata, K. Sato, Y. Sakata: Effect of pressure on thermal degradation of polyethylene, Journal of Analytical and Applied Pyrolyis, 71(2), 569-589 (2004) 87 C. Ludlow-Palafox, H. A. Chase: Microwave-induced pyrolysis of plastic wastes,

Industrial & Engineering Chemistry Research, 40(22), 4749-4756 (2001)

113 88 A. S. F. Santos, R. C. Santana, J. A. M. Agnelli, S. Manrich: Degradation if HDPE

and PP Klends Deriving from Municipal Plastis Waste (MPW), Polymer Recycling, 6, 57-61 (2001)

89 J. H. Chan, S. T. Balke: The thermal degradation kinetics of polypropylene: Part II.

Time-temperature superposition, Polymer Degradation and Stability, 57, 127-134 (1997)

90 A. K. Panda, R. K. Singh: Catalytic performances of kaoline and silica alumina in the thermal degradation of polypropylene, Journal of Fuel Chemistry and Technology, 39(3), 198-202 (2011)

91 Y. Sakata, M. A. Uddin, A. Muto: Degradation of polyethylene and polypropylene into fuel oil by using solid acid and non-acid catalysts, Journal of Analytical and

91 Y. Sakata, M. A. Uddin, A. Muto: Degradation of polyethylene and polypropylene into fuel oil by using solid acid and non-acid catalysts, Journal of Analytical and

In document Szénhidrogénfrakciók előállítása autóipari műanyaghulladékok hőbontásával (Pldal 105-140)