mindkét partján, s nyugotról kelet felé mindinkább keskenyülő szalag alakjában nyúlik el a kerület közepén jóval túl. Ed-digi területe 85 Qmfldet tett 190 ezer lakossal. Minthogy azonban a területren-dező törvény innen három községet s egy pusztát Szilágy megyéhez, két községet Thorda-Aranyoshoz, ötöt pedig Maros-Thordához kapcsolt, s minthogy továbbá a volt Doboka megyének 34 (délnyugoti) községét ide kapcsolta s Kolozst is ide ke-belezte : jelentékeny változást mutatnak úgy a területi, mint a népességi viszo-nyok ; mai kiterjedése ugyanis 89.47 • m f d . (szabatosabban 5149.2-, Qkilomet.), lako-sainak száma pedig 202,263. Kolozs me-gye felszine általában heme-gyes, azonban úgy, hogy nagyobb hegyek csak nyugoti szélein és részein emelkednek, m í g kelet felé folyton lejt a talaj s végre a dom-bos-völgyes Mezőségbe olvad át. A nyu-goti határon legmagasb bércei : a Király-hágó a Sebes-Körös északi oldalán, alább a Bihar-Vlegyásza hegység a Eontinelle, Vlegyásza, Brusa és Muntyele mare (5755') magaslatokkal, belebb a gyalui havasok gyönyörű vadregényes tájakkal.
Bórája nincs, de a Szamos mentén igen szép tágas völgy nyúlik el. Többi völgyei szűkek, vagy csekély kiterjedésüek. Vizei:
a Kis-Szamos, m-ly Gyalunál a Meleg- és Hideg-Szamos nevü patakok egyesülésé-ből áll elő s a megyét előbb keleti, majd Apahidán túl északi irányban metszi át, aztán a Sebes-Körös, mely a Vlegyásza hegyből ered s nyugoti irányban fut ki a megyéből. Patakja sok van, melyek leg-nagyobbrészt a Szamos területéhez tar-toznak, továbbá sok édes és sós vizű tó és forrás. Legnagyobb tavai — a cegei és gyekei — a Mezőségen vannak. Éghajlata kellemes, mérsékelt és egészséges. Telei gyakran szigorúak. Földje a Szamos men-tén, valamint az egész Mezőségen termé-keny, de az északnyugoti részek cse-kély termőképességgel bírnak s csak a tavaszi veteményeket érlelik meg. Eőbb termékei búza, rozs, kukorica, bor (igen közepes), gyümölcs és zöldségfélék·
Lege-lője, takarmánya elég bőven, erdeje pedig roppant sok van, a mennyiben főleg a na-gyobb hegyeket mindenütt erdőségek bo-rítják. Marha-, 16-, sertés- és juhtenyész-tése jelentékeny. Kecskét s bivalyt is sok helyen tartanak. Az ásváoyország szolgál-tat itt a nyugoti részeken mészkövet, va-sat, aranyat (Hideg-Szamoson), némi ezüs-töt és ólmot, a keleti részen pedig sok sót stb. A lakosok magyarok és oláhok, kik körülbelül egyenlő szám-mal vannak. Vallásra nézve legtöb-ben vannak gör.-keletiek; ezek után következnek a reformátusok, katholi-kusok és unitáriusok: egyéb vallásúak csak elszórtan találhatók. A nép fő-foglalkozása a földmivelés, baromtenyész-tés és bányászat. Az ipar és kereskedelem leginkább a városokban, de még mindig csak közepes arányokban űzetik. Annál közönségesebb a házi ipar, mely főleg durva szöveteket s fonatokat szolgáltat.
A közlekedést részben jó ország- és vas-útak szolgálják. A dülő-vas-útak azonban többnyire igen gyarlók. Vasútjai, melyek Kolozsváron futnak össze, egyrészről N.-Váradon át Budapesttel, másrészről pedig a kerület belseje- és déli részeivel teszik ösz-szeköttetésbe. Vizi útnak a Szamos annyi-ban mondható, a mennyiben kisebb tutajozást űznek rajta. A megye köz-ségeinek száma jelenleg 244, melyek közül egy sz. kiir. város. A megye-gyülések Kolozsvárott tartatnak. Neve-zetesebb helyek i t t :
Kolozsvár (a rómaiak korában TJ1- ' p i a n u m ; németül G l a u s e n b u r g , la-tinul C l a u d i o p o l i s , oláhul C 1 u s i u) sz. kir. és egyetemi város a Kis-Szamos mindkét partján Nagyváradtól keletre s 21 mfldnyire a keleti s az első erdélyi vasút összekötő pontján 26,400 magyar lakossal. Áll egy bel- és öt külvárosból.
A négyszögű belvárost hajdan kőkerítés övezte, melyből négy tornyon kivül ma már csak egyes maradványok vannak meg. A város egészben véve csinosan van építve. Különösen szépek nagy szám-mal levő főúri palotái és középületei, me-lyek gázzal világított csinos utcákra és terekre néznek. Emlitendóbb épületei: a
175,
gótizlésü katíi. templom a város főterén, a két derék reform, templom, továbbá az unitárius, lutheránus, gör.-kel., gör.-kath.
és zsidó templomok, a muzeum pompás kerttel, a megye- és városház, a színház, a tornacsarnok, a különféle iskolai és szerzetesrendi épületek, Mátyás király szülőháza, mely ma kaszárnyaul szol-gál, a kórházak, kincstári épületek és derék vendéglők stb. Kolozsvár sok tekin-tetben középpontja az egész kerület szel-lemi és anyagi életének. Van itt egyetem, unitárius kollégium (seminariumnial), re-form, és r. kath. főgymuasium, mind je-lentékeny könyvtárakkal s egyéb gyűjte-ményekkel, reáliskola, férfi és női tanító-, valamint kisdedóvóképző-intézet, polgári iskola, s általában sok művelődés is jóté-konysági intézet, 3 kő- és könyvnyomda, több helyi hírlap, 2 könyvkereskedés,árva-és dologház stb. Itt székel a Királyhágón túli reform, és unitárius püspök, a megye, egy kir. törvényszék, sajtó- és járásbíró-ság, nemkülönben van itt pénzügyi igaz-gatóság, gyaloge/.redi (51. sz.) és lionvéd-zászlóalji parancsnokság (30. sz.) stb. A lakosságnak jelentékeny része foglalko-zik kereskedelemmel és iparral. A főbb ut-cákon fényes kereskedések láthatók. Van-nak gáz-, posztó-, papir-, dohány-, gép-, élesztő·, kocsi-, kalap , kőolaj-, gyertya-, csontégető-, sör-, szesz-, cukor- edény-gyárai. Iparosai közt különösen sok a szú'cs, csizmadia és varga. Hegyes-völgyes határa haladja a harmadfél • m f d e t . A he-gyes részt erdők és szőlők borítják, míg a völgyben jeles szántóföldek s kitűnő ré-tek és legelők vannak. A kenyér- és takar-mánynövényeken kivül szép mennyiség-ben terem cukorrépája és zöldsége is.
A város szélén egy magaslaton áll egy na-gyon régi fellegvár rendkívül mély kúttal, melyből gyönyörű a kilátás úgya városra, mint a Szamos völgyére; a város alatt pedig a vasúti állomás derék épületei és udvara foglalnak el jelentékeny tért. Vásárai fon-tosak s különösen lóra s szücsárúkra nézve első rendűek e k-rületben. Kolozsvárnak igen nevezetes, de egyszersmind sok vi-szontagságról tanúskodó története van.
Látta e város Trajanus hadait, szerepe volt Dáciában, kaput tárt a honfoglaló magyarok- előtt, aztán székhelye volt a vajdáknak, majd a nemzeti fejedelmek-nek, a Bastaknak stb. s el-elbukott, majd ismét fölemelkedett a külcsapások és a belviszályok viharai között. Az erdélyi országgyűlések, mint főhelyen, rendesen itt tartattak ; itt mondatott ki
törvénye-sen az ahyaoíszággaí való egyesülés 1818-ban. Az önvédelmi háború végez-tével első rangjától megfosztva Nagy-szeben alárendeltetett, mignem 1861-ben a főkormányszék megint itt helyez- ^ tetett el. K o l o s - M o n o s t o r esi-nos fu. és erdőigazgatósági székhely' az előbbi tőszomszédjában 1524 oláh s magyar 1., gör. és róm. kath. tem-plommal, káptalani levéltárral, egy je-zsuita templom romjaival, roppant juli-vásárokkal s nevezetes gazdasági akadé-miával. Megszüntetett bencés zárdájában volt hajdan az erdélyi országos levél-tár. S z á s z - F e n e s fu. a Szamos m. 2061 oláh s magyar 1., görög és róm. kath. templommal, erdős határral s a Mikesek szép kastélyával. S z á s z -L ó n a fu. 1229 magyar s oláh 1., ref.
és görög-kel. templommal s szép és' ter-mékeny határral. Gyalu mvs. a Szamos m.
2680 oláh s magyar I., gör.-kath. és ref.
templommal, postahivatallal, gr. Eszter-házi-féle kastélyával, várral s derék határ-ral, melyben szép erdők és jó szántóföldek vannak. Fakereskedése jelentékeny. H i-d e g - S z a m o s fu. a hn. folyó m. 736 oláh 1., sgör.-kel. templommal s arany-bányával. H é v - S z a m o s oláh fu. a hn.
folyó m. 564 I., nagy, erdős határral s juh-tenyésztéssel. S z t o 1 n a (Szto e) oláh fu.
186 1. s erdős határral. M a g u r a oláh fu.
a Hideg-Szamos m. 999 1., g.-kel. templom-mal s bérces határral, mely már a zalatli-nai bányaterülethez tartozik. Van nagy juhtenyésztése és fakereskedése. E g e r -h e g y fu. Hév-Szamosba ömlő Szapony patak m. 1318 német s oláh 1., luth., gör.-kath. és gör.-kel. templomokkal, szép nagy határral s barom tenyésztéssel.
N a g y - K a p u s fu. a Kapus patak s a nagyvárad-kolozsvári országút m. 756 oláh s magyar 1., reform, templommal s erdős határral. K i s - K a p u s fu. szintén a Kapus patak m. 857 oláh s magyar 1. s jelentékeny határral. B e d e c s oláh fu.
a Kapus patak m. 889 1., gör.-kel. temp-lommal. Y a l k ó - K e l e c e l a Sebes-Körösbe ömlő Kalota patak m. 556 oláh s magyar 1, reform, és oláh templom-mal s jelentékeny határral, mely erdőség-és gazdasági terményekben egyiránt bő-völködik. N a g y - M e r e g y ó (Mergen) nagy oláh fu. a Székelyé patak m. 1972 1., gör.-kath. templommal s nagy határ-ral, melyben aranyérc-telepek vannak.
B o c s oláh fu. az előbbitől északra egy völgyben 865 1-, s gör -kath. templommal.
B ö k é n y (Butyenia, Buticsnia) oláh fu,
174,
643 1. s gör. kel. templommal. M a g y a r -V a l k ú regényes fekvésű fu. a Sebes-Kö-rös egyik mellékpatakja m. 767 magyar s oláh 1., reform és gör.-kath. templom-mal s erdős, bérces határral. Fake-reskedése jelentékeny. K a 1 o t a-S z e n t-K i r á 1 y fu. a t-Kalota patak m. 886 magyar s oláh 1., reform, és görög-kath. templommal s inkább szép, mint termékeny határral, mely már a Kalota-szeg nevű szép lapályba olvad. D á m o s fu. a szomszéd völgyben 390 magvar s oláh 1.,reform, templommal. G y é r ö-V á-s á r h e l y (Aá-sorbej) közel a kolozá-svár- kolozsvár-nagyváradi vasúthoz 702 magyar s oláh 1., reform, templommal s szép és termé-keny határral, melynek nagy része a kolozs-vári ref. fögymnasiumbirtoka. J e g e n y e fu. az e öbbitől ész.-nyugotra 481 ma-gyar lakos, kath. templommal s fürdő-vel és ásványos forrásokkal , melye-ket kivált bőrbetegeknek nagyon aján-lanak. K ő r ö s f ű (Kriso) fu. a Körös m.
848 magyar 1., reform, templommal és szép határral. S á r v á s á r fu. az előbbi szomszédjában 312 magyar ref. 1. N y á r-s z ó (Nyarr-szová) fu. 422 magyar r-s oláh 1., reform, templommal s jó határral.
Bánffy-Hunyad csinos mvs. és a szép Kalota-szeg főhelye a Sebes-Körös és kolozsvár-nagyváradi vasút m. 3290 magyar s oláh 1., régi reform, és r. katli. templommal, a Bánft'yak szép várkastélyával, posta- és táviróhivatallal, nagy vasúti állomással és szép határral, melyben márványt és sok kövületet találnak. A lakosok közt sok az iparos és kereskedő. Marha-, sertés-és galmakereskedsertés-ése igen fontos. Országos vásárai igen élénkek. Itt. székel egy kir. já-rásbíróság. Z e n t e l k e fu. 670 magyar s oláh 1. s gör.-kath. temp'ommal. Ma-l o m s z e g fu. a KaMa-lota patak m. 422 nagyobbára oláh 1. s szép liatáiral. M a-r ó t l a k a fu. a Kalota patak m. 1140 1., gör.-kath. templommal, várrommal s bérces, erdős határral. Lakosai sok sze-net égetnek. S z é k e l y é (Székujo) oláh fu. a Székelyé patak völgyéhen 715 1.
s bérces határral. Fa- és julikereske-dése nagy. S e b e s - V á r a l j a v. Se-b e s v á r (Bolog-v) fu. közel a vasút-hoz és a Kalota patakvasút-hoz 829 többnyire oláh ]., gör.-kath. templommal, gránit-töréssel s egy hegyen álló szép vár-rommal, mely Váralja környékét a Kalo-taszeg legfestőibb részévé teszi. Van egy papirmaima. K i s - és N a g y - S e b e s szomszédos oláh faluk a Sebes-Körös és a kolozsvár-nagyváradi vasút közelében.
Előbbinek van 447 lakosa s gor.-kath.
temploma, utóbbinak pedig 1203 lakosa és gör.-kel. temploma. C s ú c s a fu. a Királyhágóhoz közel, a Sebes-Körös és a vasút m. 1068 oláh s magyar 1 , gör.-kath.
templommal, postahivatallal, vasúti állo-mással s igen bérces határral, mely a ko-lozsvár-nagyváradi vasút mellékének leg-vadregényesebb része. M a g y a r - B i-k a l fu. az Almás patai-k m., Bánify-Hu-nyadtól északra 750 magyar 1., reform, templommal s gyümölcstermesztéssel.
O l á h B i k a l oláh fu. 554 1. M a g y a r -G y e r ö - M o n o s t o r fu. 1898 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kel. templommal s igen nagy batárra], melyben sok erdő és legelő van. O l á h G y e v ő M o n o s -t o r oláh fu. 1100 1. gör.-kel. - templom-mal. F e 1 s ő - F ü 1 d oláh fu. az Almás patak m 670 1. s gör.-kel. templommal.
K ö z é p - F ü l d oláh fu. ugyanazon pa-tak m. 742 1., gör.-kath. templommal s szép határral. A 1 s ó - F ü 1 d oláh fu. az Almás patak m. 487 1. s g.-kel. templom-mal. Mindezen falvak sok szilvát termesz-tenek s juhot és kecskét tenyésztermesz-tenek.
N y i r e s oláh fu. 836 1., gürög-kath.
templommal s jelentékeny erdős határral.
C z o l d oláh fu. 500 1., görög-kath.
templommal s kastélylyal. B á h o n y (Ba-bogyi) fu. az Almás patak egyik mellék-völgyében 260 s magyar 1., gör.-kath.
templommal s gyümölcstermesztéssel. N.-A l m á s fu. a hasonnevű patak m. 1756 magyar s oláh I., reform, és gör.-kath.
templommal, adó- és postahivatallal, a gr.
Csákyak ősi kastélyával, a régi Dezsűvár romjaival s szép nagy határral, melyen a gabnatcrmesztés és baromtenyésztés egy-íránt sikerül. Közelében van egy érdekes barlang. K ö z é p 1 a k fu. az Almás pa-tak m. 820 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath. templommal és jó határral, ü u t o t oláh fu. az Almás patak m. 289 I. s gör.kath. templommal. M a g y a r -N a g y - S o m b o r fu. az előbbi szom-szédjában 971 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kel. templommal, postahivatallal s derék határral. H e v e s e oláli fu. 546 ]., gör.-kath. templommal s szénégetéssel.
S z e 111 - M á r i a oláh fu. 579 1. P u s z-t a - S z z-t. - M i li á 1 y oláh fu. az Almás vize m. 1183 1., gör.-kath. templommais juli- és kecsketenyésztéssel. Hidalmás mvs.
az Almás vize m. 1209 magyar s oláh 1., refor.n. és gör.-kel. templommal, járás-bírósággal, adó- és postahivatallal, négy országos vásárral s termékeny határral.
B á n y i k a (Bajka) oláh fu. közel az
Almás vizéhez 298 í. Ú r á g fu. flidal-mástól keletre 1165 oláh s magyar 1.,
•gör.-kath. templommal, a Wesselényiek ősi kastélyával, mely hajdan apácazár-da volt (egykori négy tornyából egy ma is épen áll) s jelentékeny erdős határral, mely híres búzát terem. K e n d e r m á l oláh fu. 176 1. s gür.-kel. templommal.
M a g y a r-F o d o r h á z a fu. 634 magyar s oláh 1. B a b u c fu. a Buda patak m. 308 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath.
templommal s erdős határral. M i l v á n j · oláh fu. 726 1. s gör.-kel. templommal.
D a 1 (Dolu) oláh fu. 571 1. U g r u c oláh fu. 745 !., gör.-kel. templommal, nagy cse-resznyetermesztéssel, méhészettel s erdős határral. Ki. s-v. F e l s ő - E s k ü l l ő fu.
a Borsa patak völgyében 560 oláh s ma-gyar 1., gör.-kath. templommal s jó ha-tárral. N a g y - E s k ű l l ő fu. a Borsa patak m. 891 oláh s magyar 1., gör.-kath.
templommal s jelentékeny erdős határral.
A honfoglaláskor itt eskette meg Töhötöm a leiert oláhokat a magyarok iránti hű-ségre. Ö r d ö g - K e r e s z t u r fu. az előbbiek szomszédjában 411 magyar s oláh 1., reform, templommal, szép kas-télylyal s baromtenyésztéssel. T o p a-S z t. - K i r á 1 y fu. az Almás egyik mel-lékvülgyében 954 oláh 1., görüg-katli.
templommal s jelentékeny erdős határral.
P u s z t a - T o p a oláh fu. 406 1. s gör.-kath. templommal. T a n i á s f a l v a fu az Almás egyik mellékvülgyében 699 oláh s magyar ]. s gür -kel. templommal. IC i s-és N a g y - P e t r i szomszédos völgyek-ben fekvő faluk, előbbi 606 magyar s oláh 1. s reform, templommal; utóbbi 570 magyar s oláh 1., ref. és g.-kat.h.- templom-mal s szép erdős határral. E g e r e s fu. a kolozsvár-nagyváradi vasút m. 1083 ma-gyar s oláh 1., ref. és gör.-kath. templom-mal, posta- és táviróhivatallal, Apaffy-féle szép kastélylyal , vasúti állomással és jelentékeny határral. M a g y a r -G o r l i ó falu. közel a vasúthoz a Nádas patak m. 555 oláh s magyar 1., gör.-kath. templommal, cukorgyárral, s gr. Haller kastélyával s kitűnő ménesével.
T ü r e fn. az előbbi szomszédjában 652 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath.
templommal és szép határral. Mészégeté-séről híres. M a g y a rN á d a s fn. a lin.
patak s a kolozsvár-nagyváradi vasút m 565 oláh s magyar 1., gör.-kath. temp-lommal, szép kastélylyal, postahivatal-lal s vasúti állomással. S z n c s á k fu. az előbbi szomszédjában 956 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath. templommal s jó
375,
határral. Nagy kőbányája van. M é r a fu.
közel a vasúthoz 1078 magyar s oláh 1., ref. templommal s gabna- és gyümölcstermesztéssel. Szép határában A n d r á s -h á z a nevű nagy puszta van. Ennek is van kőbányája. B á c s fu. a vasút közeié-hen 915 magyar s oláh 1., róm. kath. és g.-kath. templommal s jelentékeny határ-ral. P a p f a 1 v a fu. az előbbitől északra 521 oláh 1. s gör.-kath. templommal. K a-j a n t o (Iíinto) fn az előbbitől északra 883 magyar s oláh 1.,--reform., r. kath. és gör.-kath. templommal s szép nagy határ-ral. 0 1 á h - B u d a (Burjános) fu. 623 oláh s magyar 1, gör.-kath. és reform, templommal, baromtenyésztéssel s Ú j -B u d a és K ö 1 e s m e z ő nevű puszták-kal. G y u l a fu. közel a Borsa patakhoz 992 oláh 1. s g.-kath. templommal. C s o-m a f á j a fn. a Borsa patak o-m. 414 o- ma-gygr s oláh 1., reform, templommal, több úri lakkal s szép határral. H o s s z ú -M a c s k á s fu. 512 magyar s oláh 1.
M a g y a r - M a c s k á s fu. 522 magyar s s oláh 1., ref. és gör.-kath. templommal, katélylyal és jó határral. M a g y a r - Ú j-f a 1 u j-fu. a Borsa patak m. 699 oláh I., gör.-kath. templommal s nagy erdővel.
B o r s a fu. a hn. patak m. 1933 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath. templom-mal, Báiifl'y-féle szép ősi kastélylyal s szép nagy határral, melyen gabnater-mesztést s juh és baromtenyósztést űznek.
Az uradalom nagyban állítat, elé túrót, és sajtót S ó l y o m k ő oláh fn. 719 1. s gör.-kath. templommal. Üveghutája s malom-kőbányája nevezetes. V á l a s z ú t fu. a Kis-Szamos m. 1082 magyar s oláh ]., reform, és gör.-kath. templommal, Bánfly-féleősi kastélylyal, p stahivatallal és ter-mékeny határral. Ló- és selyem-birka-tenyésztése nevezetes. F e j é r d erdős hegyek közt fekvő fu. az előbbitől dél·
nyugotra 1920 magyar s oláhh, reform, és görög-katbolikus templommal, · nagy határral s juh- és baromtenyésztéssel.
S z a m o s i a l v a fu. a Szamos m. s kö-zel a keleti vasúthoz, 961 oláh s magyar 1., gör.-kel. templommal s szép határi·«].
P u s z t a - S z t . - M i k l ó s fu. a Szamos m. s közel a keleti vasúthoz, 239 oláh 1., s kastélylyal. A p a li i d a fu. a vasnt. és a Szamos m. 960 többnyire oláh 1., gör.-kel.
templommal s termékeny határral. N e-m e s-, F e 1 s ő- és A 1 s ó - S u k (v. Zsuk) oláh faluk egy sorjában a Szamos két part-ján 5 46, 534 s illetőleg 555 1. s erdős és termékeny határokkal. Alsó-Sukon szép kastély van. l í o n c l i i d a nagy fu. a
Kis-176,
Szamos m., épen a Rolozs patak torkolatá-nál, 1724 magyar s oláh 1., ref., r. kath., gör.-kel. és gör.-kath. templomokkal, a Bánffyak szép kastélyával és kertjeivel, nagy határral s barom- s juhtenyésztéssel.
G y u l a t e l k e oláh fu. az előbbitől dél-keletre 420 1., gör.-kath. templommal s nagy erdővel. K ö t e l e m ! fu. 690 oláh 1. s gör.-kath. templommal. V a j d a - IC a-m a r á s fu. egy fensikon, Apaliidától ke-letre 810 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath. templommal, a gróf Bethlenek szép kastélyával s jelentékeny határral.
M a g y a r - K á l y á n fu. az előbbitől délre 940 magyar s oláh 1., görög-kel.
templommal, s hegyes-völgyes határral, melyben nagy marha- és juhtenyésztést űznek. A l s ó - S z o v á t fu.a Geres patak m. 787 magyar l.,ref.és unitárius templom-mal s közepes termékenységi! határral.
F e l s ő - S z o v á t fu. az előbbi szom-szédjában 877 oláli s magyar 1., reform., gör.-kath. és gör.-kel. templommal. JColozs (Kolozsakna v. Kosokna) mvs. a lin. pa-tak m., közel a keleti vaspályához, Ko-lozsvártól keletre, hegyes-völgyes határ-ral s 3254 magyar s oláli 1. Yan itt róm.-katli., reform., unitárius, gör.-kath. és gör.-kel. templom, járásbíróság, postahi-vatal s több csinos épület. Határa igen kiterjedt s részben termékeny. Gazdag só-és széntelepei vannak. Barom- só-és juhte-nyésztésejelentékeny. Itt kezdődik s innen kelet s délkelet felé terjed a dombos Mező-ség. A kolozsi határban van a keleti vasútnak egyik legnagyobb alagutja P a t a fu. közel a keleti vasúthoz 556 magyar s oláhl., reform, és gör.-kath. tem-plommal s lapályos határral. B_q_o_s_oláh fu. 692 1., gör.-kath. templommal s jelen-tékeny határral. M e z ö - O r oláli fu. a Mezőség nyugoti szélén, közel a keleti vasúthoz 755 1., gör.-kath. templommal s jókora, de sovány határral. A r a n y k n t fu. 823 magyar s oláh 1. s görög-keleti templommal. Van kastélya és nagy mar-liatenyésztése. S z o p o r oláh fu. 603 1. s gör.-kel. és gör.-kath. templommal. Ma-g y a r - F r á t a fu. 1752 maMa-gyar s oláh 1., ref., gör.-kath. és gör.-kel. templom-mal s jelentékeny határral, melyen jó le-gelők vannak. B e r k e n y e s fu. 570 ma-gyar s oláh 1., ref. és gör.-kath. templom-mal s erdős határral. T ó t h á z a oláh fu.
375. 1. s gör.kath. templommal. O l á h -G y é r e s fu. a -Gyéres patak ni., 425 ma-gyar s oláh 1. s gör.-kath. templommal.
K e s z ii fu. az előbbi szomszédjában 436 magyar s oláli ]., reform, és gör.-katli.
templommal. M o c s szép völgyben fekvő fu. a hn. patak m., 1507 magyar s oláh 1, r. kath. és gör.-kel. templommal, adó-és postahivatallal, járásbírósággal, több csinos épülettel s jó nagy határral. B o t -h á z a fu. amattól délre 392 magyar s oláli 1., ref. és gör.-kath. templommal s kevéssé termékeny határral. C s e h t e l k e (Csiptyelek) fu. egy tó m., 514 oláh 1., gör.-kath. templommal s szegény határ-ral. Β ál d fu. a Budatelke patak m., 411 magyar s oláh 1., s gör.-kath. templom-mal. N a g y - é s K i s - S á r m á s faluk a Budatelek völgyéhen, előbbi 736 oláh, utóbbi 551 oláh és magyar 1. Gabnater-mesztése, marha- és juhtenyésztése jelen-lentékeny. Ρ u s ζ t aK a ni a r á s fu. 900 magyar és oláh 1., reform, és gör.-kath.
templommal, a Kemények ősi kastélyával s szép határral, melyben nagy gab-natermesztést, marha- és juhtenyésztést űznek. M e z ő - S z o m b a t t e l k e oláh fu. két tó között 597 1. s gör.-kath.
templommal. G y e k e fu. 686 oláh s ma-gyar 1., gör.-kel. templommal s jelentékeny, hegyesvölgyes határral. M a g y a r -L é g e n (-Lezsiu) fu. Mocstól északra 468 magyar s oláh lakossal, református és görög-katliol. templommal s két völgy-ve dülő erdős határral. 0 m h ó c (Om-bus, Imbuc) oláh fu. a Gyilkos patak m., 298. 1. s gör.-kel. templommal. S z á v a fu. 401 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath. templommal s kopár határral.
N a g y-C é g fu. a budatelki patak mel-lett 586 oláh s magyar 1-, gör.-kath. temp-lommal, gr. Bánffy-féle szép kastélylyal s jelentékeny határral, melyen nagy juh-és baromtenyjuh-észtjuh-ést űznek. Κ i s - C é g fu.. az előbbi szomszédjában 533 oláh lakos, gör.-katli. templommal és ke-serűvízforrásokkal. K a t o n a nagy fu.
a gyekei tótól keletre s egy órányira 1415 magyar s oláh lakos, reform., r.
kath. és gör.-kath. templommal, pár csnos uri lakkal s jó nagy határral. U ζ d i-S ζ t. - Ρ é t e r fu. a megye déli szélén a hn. patak és tó m. 1140 magyar s oláh 1., gör.-katli. és reform, templommal, kas-télylyal, dombos határral s ásványos vi-zekkel. Juhvásárai nagyok. M e z ő-S ζ t.-G y ö r g y oláh fu. a szomszéd völgyben 495 1. Μ e ζ ö - S ζ t. - Μ á r t ο η fu. a Nyulas patak m. 1060 oláh s magyar ]., ref. és gör.-katliolikus templommal.
Κ i r á 1 y f a 1 ν a fu. a Nyulas patak m.
467 oláh 1. M e z ő - Ö r m é n y e s fu. a hn. patak m. 975 oláh s magyar 1. gör.-kath. templommal, postahivatallal s
jó-'177 kora határral. N a g y-Ö Í v e s (Uliás) fa.
1067 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath. templommal, jelentékeny határral, baromtenyésztéssel és keserűvízforrással.
M e z ö-S z i 1 v á s fu. a hn. patak m. 1171 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath.
templommal s szép nagy határral. M e-z ő-U j 1 a k fa. a Monostor patak m. 889 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath.
templommal K ö b ö l k ú t (Tyibulkut) fu. az előbbitől északra 843 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath. templommal és sós forrásokkal. K i s és N a g y -N y u l a s oláh faluk a bn. patak m., előbbi 568, utóbbi 1220 !. s tetemes határ-ral. O r o s z f á j a fu. az előbbiektől északra, 759 magyar s oláhl., reform, és gör.-kath. templommal és sós forrásokkal.
B u d a t e l k e oláh fu. 865 I. s nagy, erdős határral. M e z őS z t.M i h á l y t e l -k e fu. a Kecseg pata-k völgyében 946 ma-gyar s oláh 1., g.-kath. templommal, s pos-tahivatallal. F ü z k u t fu. az előbbitől ész.-nyugotra 569 magyar s oláh 1., re-form. és gör.-kath. templommal s juhte-nyésztéssel. N a g y-J o 1 a fu. a megye északi szélén 995 magyar, német s oláh 1., gör.-kel. templommal és sós források-kal. S z á s z - A k n a fu. a Buny patak m.
1120 oláh 1., gör.-kath. templommal és sóteleppel. Teke csinos mvs. a beszterce-szász-régeni útban 2068 magyar, német s oláh 1., ref., luth. és kath. templommal, járásbírósággal, adó- és postahivatallal.
Derék határán jó szántóföldek és szőlő-hegyek vannak. V á s z m o s (Passbusch) fu. 869 német s oláh 1., luth. és gör -kath.
templommal. Bátos mvs. Tekétől keletre a Luc patak m. 1910 magyar, német s oláh 1., luth. templommal s postahivatallal.
Kis határa eléggé termékeny. S z é p 1 a k fu. az előbbitől délre 588 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath. templommal, szép határral s bortermesztéssel. D e d r á d fu.
a Luc patak melletti völgytágulásban 1863 német s oláh 1., luth. templommal s hortermesztéssel. O l á h - U j f a l u oláh fu. a Szintű patak m. 655 1., L u d v é g (Ludvigsdorf, Logigu) fu. az előbbitől északra, 1004 oláh, német s magyar 1-, görög-katholikus és lutheránus temp-lommal, szép kastélylyal s bortermesz-téssel. S z á s z - B á n y i c a fualu 1016 oláh 1., gör.-kath. templommal s ásvá-nyos forrásokkal. H a r á s z t o s (Hrasz-tose) oláh fu. 514 1. s gör.-kath. templom-mal. K i s - F ü l p ö s fu. 515 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath templommal.
K o z m a t e l k e oláhfu. 10341., kiknagy
rétségökön, nagy méhészetet űznek.
T a u c s (v. Toncs) magyar fu. a megye déli részén egy szép völgyben 596 1., ref.
templommal, szép kastélylyal és borter-mesztéssel N a g y-E r c s e fu.az előbbitől délre 632 magyar s oláh 1., reform, és gör.-kath. templommal s juhtenyésztéssel.
2. Egyesült Szolnok-Dobokamegye a
Szamos melléken terül el, Márarnarostól délre, Szatmár és Szilágymegyéktől ke-letre és Kolozsmegyétől északra. Mai alakjában ez a megye is egészen uj. Tu-lajdonképeni magvát a volt Belső-Szolnok-megye képezi, melyből csak nyolc község basittatott- ki a szomszéd Beszterce-Na-szód-megyéhez, a többi rész pedig a volt Kővárvidék kisebb s a volt Dobokame-gye nagyobb részével toldatván meg,s Sza-mos-Ujvár kir. és Szék kiv. városok is be-léje kebeleztetvén, a fentebbi név alatt uj törvényhatósággá alakíttatott (1876. 33.
t. c. s 1877. 1. t. c.). igy kikerekítve most trapéz-alakot mutat, s leghosszabb kitér-jedése észak és dél közé esik. Felszíne általában hegyes, ugy azonban, hogy a Nagy-Szamostól északra eső emelkedései mind méretek, mind tömeg tekintetében jóval felülmúlják az attól délre esőket, melyek a Mezőség felé hajoltukban csak-nem dombokká törpülnek. Legmagasabb
bércek a megye északi határain találha- „ tók, hol a Cibles (5755'i|_hegytömegből//8'3-& >*·
kiinduló s jobbára nyugoti irányban vo-nuló láposi havasok jelölik a megye szé-lét s alacsonyabb nyúlványaikat általá-ban déli irányáltalá-ban bocsátják be a megyé-be egészen a Szamos partjáig. Ott, a hol a Szamos a megyét elhagj'ja, emelkedik a Meszes hegység s leginkább délnyugoti és déli irányú ágakat bocsát be a megyé-be. A Szamostól délre legjelentékenyebb a Sajó melléki havas vidék, melynek sze-szélyes, de alacsony elágazásai át- meg átfutják a megyének csaknem egész déli részét. Ennek egyik végfoka a Sajó és Galac patak összeömlése közén emelke-dő Cserhalom. Hónát e megyében sehol nem találunk, de igenis annál több völ-gyet, melyeknek száma igen nagy, de melyek közül csak a Szamos és Sajó mel-léke tágul ki tetemesebben. E völgyek mind egy-egy folyóviz előtt nyitnak utat.' Legjelentékenyebb folyó itt a Kis- és N.-Szamos egyesüléséből származó Öreg-Szamos. A Kis-Szamos, mint fentebb lát-tuk, Kolozsmegyében ered s onnan lép át e megyébe, hol csaknem egészen északi iránynak tartva és sok apró patakot fői-vé ve Déésnél találkozik össze a
Nagy-Ballagi és Király földrajza. 12
178,
Szamossal, mely meg épen ellenkező irányból, Beszterce-Naszódmegye észak-keleti szegletéből fut előbb dél.-nyug.
majd nyugoti irányba és sok patakon kivűl magába veszi balról a Beszterce pa-takkal erősbödött Sajót (Bethlenen felül) s ugy halad Déésnek, hol az előbbivel egyheömölvén, hirtelen nagyot kanyaro-dik ész.-nyug. felé Rognáig, hol ismét merész kanyarodással nyug., majd dél-nyug. felé fordul s csak a Meszes hegy alatt vesz ismét északi irányt, hogy a Tiszába siessen. Másik jelenté-keny, de a Szamosnál sokkal kisebb fo-lyója a Lápos, mely a megye északi részén fut jobbára nyugot felé az Öreg-Szamos-ba. Egyéb vizei közt legnevezetesebbek a nagy számmal levő ásványos (főleg sós) források, meg a 4 Q mfldnyi c e g e i v.
H ó d a s t ó Szamos-Újvártól délkeletre, melynek környéke igen festői, vize pedig halban oly gazdag, hogy birtokosainak egyik fontos jövedelemforrását képezi.
Hód, melyről egyik nevét vette, már nem igen fordul elő benne. E szép megyének éghajlata nagyon változatos, végletekben járó, bár egészséges. Leghiivösebb a hő-mérsók északon, legegyen 1 etesebb a Sza-mos völgyében és attól délre. Esője elég jár. Szelei közül leggyakoriabbak a
ned-ves nyugoti és a száraz keleti. Déésnél, hol három külön irányú völgy fut össze, még csendes időben is csaknem folyvást lengedezik a szél. A talaj általában köze-pes minőségű, de a tágasabb völgyekben és a Mezőség ide hajló részén eléggé ter-mékeny, az Öreg-Szamos mentén pedig épen kitűnő. Legtöbb tért foglalnak el az erdők (bikk, tölgy, cser, szil, gyertyán, ju-har, fenyő stb.) és legelők. Kopár, mivel-hetetlen tér is elég van, főleg a hegye-sebb vidékeken. Kiválóbb mezei termé-kek : a kukorica (itt, valamint egész Er-délyben : törökbuza), mely az oláhságnak majdnem egyetlen tápláléka, buza, két-szeres, zab, árpa, krumpli kevés, bor meg lehetős mennyiségben, de igen közepes (legjobbnak tartják a bongárdit, galacit, veresegyházit, szt.-mávtonit, melegföld-várit, marakbázit, császárit, kékesit, ár-pástóit stb.) dinnye nagyon sok Szamos-Újváron, gyümölcsöt legtöbbet a nyugoti rész termeszt (sok és híres cseresznye te-rem Kidén), lent Kékes, kendert Szék.
Sokat termesztenek az oláhok disznó- és uritököt, melyek magvaiból olajat szeret-nek ütni. Hüvelyes vetemények, káposzta és egyéb zöldségfélék elég bőven találha-tók, Nem régiben az eperfaültetést is
di-vatba hozta néhány uraság (Bethlenben, Dobokán, Gorbón stb.,) hogy a selyemte-nyésztést is meghonosíthassák ; eddig azonban csak az ültetvények díszlenek.
Az állattenyésztés a legelők bősége mel-lett eléggé jelentékeny. Van itt sok, bár aprós szarvasmarha, juh, sertés, kecske, ló, kevés bivaly, mindenféle házi szár-nyas stb. Fontosak e megyében az állam ménese Rettegen és gr. Bethlen Sándor gyönyörű ménese Bethlenben és Apa-Nagyfaluban. A vadak közül leggyakrab-ban előfordul itt az őz és medve a havasok-ban. Legmerészebb s leghíresebb vadá-szok a magyar lápos iak. A méh tenyésztést sok helyt űzik főleg a M e z ő s é g felé. De csaknem legfontosabbak itt az ásvány or-szág termékei, melyeket bőven szolgáltat majdnem az egész terület. Van itt tömér-dek só (Dées-Akna, Szék stb.) és sósfor-rás, (melyek közönségesen zárva tartat-nak s belőlük a lakosok csak bizonyos napokon és meghatározott mennyiségben meríthetnek) ; arany, ezüst kevés ; vas-legnagyobb mennyiségben, Oláh-Lápos-nál, kőszén Tibó bérceiben, darázskő Pok-lostelkén, épületkő Déésnél és a Csicsó-hegyen, Dééstől keletre. Ásványos forrá-sai közt legkiválóbb a sztojkai és a kérői vas- és kéntartalmú forrás. Mai kiterjedése a megyének mintegy 89.5
Q mértföld (szabatosabban 5149.S2 • kilometer) , lakosainak száma pedig 210,587 lélek, kiknek többsége (mint-egy 65°/0-a) oláh. Számra nézve má-sodik helyeu áll (mintegy 30°/0) a ma-gyarság (ide értve a nyelvre és érzelem-re nézve különben is c s a k ide sorolható örményeket) s aztán kevés szász, cigány és sok zsidó.Vallásra nézve legtöbben van-nak a gör.-katholikusok s gör.-keletiek, kik mind oláhok, aztán a reformátusok, kik mind magyarok, valamint a csekély számmal levő unitáriusok és róm.-katho-likusok is, végre lutheránusok (szászok) kevesen és zsidók. Foglalkozását tekintve a lakosság legnagyobb része földmivelés-sel, baromtenyésztéssel és néhol fuvaro-zással foglalkozik; de sok van bánya-munkás is. Az iparnak főfészkei Szamos-Újvár és Déés. Egyebütt csak némi szö-vő és fonó ipart fiz a nép, de csak házilag és saját szükségére, ugyanígy állítja elő házi és gazdasági eszközeinek legnagyobb részét is. Említendő a tikói cserépedény-készités s a kecseti vászonfehérités. Gyár csak néhány van a megyében. Ilyenek a gorbói répa-cukorgyár, a Magyar- és Oláh-Láposon létesült vasgyárak, a déési,