• Nem Talált Eredményt

puszta. Főbb helyek : Szobránc mvs

In document A magyar birodalom (Pldal 97-101)

61 területekké emelték; ma azonban a kerületek inkább csak földrajzi

és 40 puszta. Főbb helyek : Szobránc mvs

, 1033 1., járásbirósággalspostával.E város-, ' L k a kénes és sós fürdőirőj/bires. K o n y u s

3 fu. 416 1. régi várromokkal. A l s ó r i b n y i -c e fu. 449 1. fűrészmalommal. V á r a l j a fu. 435 1. Közel ide egy puszta vár áll az er-dőben. D o b ó-R u s z k a f u . 604 1. C i g á-n y 6 c kis fu. 232 1. ásváá-nyos vizű fürdővel.

P t r u s z k a fu. 495 1. s révvel a Lator-ca vizén. N a g y-K a p r ó i mvs. közel a leleczi révhez 1155 1.,járásbírósággal, adó-és postahivatallal. Mezőgazdasága s ba-romtenyésztése jelentékeny. G e r é n fu.

548 1., várromokkal. M i n a j , S z ű r t e (vasúti állomás postával), Z á h o n y fal-vak (423, 1499 és 881 magyar 1.); az utóbbiban van cukor és szeszgyár. K i s-b e r e z n a f u . 812 1. s Bazil szerzetesek kolostorával, hova a környékbeli oroszok és rusnyákok búcsúra járnak. D u b r i-n i c s fu. 1069 1. porcellái-ngyárral. N y e-v i c k e fu. 548 1., e-várromokkal. Ko s z-t y o v a-P á s z z-t é 1 y fu. 373 1. és sava-nyuvizzel. P e r e c s é n y fu. 1093 1., mészkőbányával. T a r j a r e m e t e fu.

1616 1. jeles vashámorral s vasöntővel.

Ungvár mvs. az Ung és a vasút m. Pesthez 32 mfldre 11,017 1. s régi várral, melyben most a munkácsi görög egyesült püspök-ségnek káptalana és papnöveldéje van ; itt székel a püspök is. Van itt szép me-gyeház, kir. törvényszék, járásbíróság, adóhivatal, négy templom, gymnasium,

leánynevelő intézet, továbbá népbank, kőedény- és posztógyár, sok iparos és ke-reskedő stb. Az Ungh vize néhány posztó-s gubakalló- éposztó-s fűréposztó-szmalmot hajt. Van végre jó savanyúvize s látogatott fürdője.

K i s-K a p o s falu 499 1. Kis-és Nagy-Kapos határában több tó van. Pálóc mvs.

1820 1. s kastélylyal. C s a p fu. a Tisza m. 920 ref. 1. Fontos vasúti csomópont szép állomással s élénk forgalommal. Van réve is a Tiszán. V a j á n fu. az Ungh f. m.

1200 1. s reform, templommal. V i s z o k a fu. az Ungh folyó m. révvel s 1068 lak.

S z e n n a fu. 794 1., kastélylyal és Hrabó nevű pusztával. T i b a fu. Szobránc m.

7 27 1., adóhivatallal s R i c s k a nevü pusztával. Vinna mvs. közel a zemplé-ni határhoz 963 1., régi várral s F e h é r-b e g y , P o d r-b a j é s V á r k o n d nevű pusztákkal. F e 1 s ő-R e m e t e fu. (390 1.) mellett van egy tengerszem, melyből egy patak szakad ki s itt fürész- és lisztmal-mokat bajt. Van vashámora is. H á m o r-R e m e t e (v. r-Remete-vasgyár) fu. 740 német s ruthén 1. és vasgyárral. A 1 s ó-és F e 1 s ő-R i b n y i c (v. Ribnice) faluk 412 s illetőleg 472 1. Ó - K e m e n c e fu.

530 1. Közel van ide a Polyána hegy (3042' m.). P e r e c s é n y fu. 1205 1. s postahivatallal. Ú j - K e m e n c e fú. 265 1. Ó-S z e m e r e fu. az Ungb f. m. 553 1. T a r n a fu. 665. 1. N a g y és K i s -Z a 1 a c s k a faluk 695 s 691 1. B e z Ő fu.

731 1. s kastélylyal. P e t r ó c kis falu 439 1. s hires cseresznyével. P i n k ó c fu. 377 1. s kastélylyal. S z e r e d n y e mvs. 1748 1., bárom templommal s postahivatallal.

Szőlőhegyein igen jó bor terem. A n t a-1 ó c fu. 705 a-1. s vasgyárral. L y n t a fu.

1300 1. s fűrészmalommal. Nagy-Berezna mvs. a megye északi részében bérces vi-déken 1596 1., két templommal, járásbí-rósággal s adó- és postahivatallal. Ú j - és Ó-S t u z s i c a magas fekvésű határszéli faluk Galíciához közel, előbbi 260, utóbbi pedig 375 1. Sztávna (v. Sztanna) fn. 694 ru-thén 1., kőolaj-forrással és postahivatallal.

U z s o k fu. a galíciai határ közeiéhen 576 1. ásványos vízzel, fürdővel és postahivatal-lal. L u h (v. Luch) ruthén fu. 222 1. és pe-troleum-forrással. H u s z n a szintén határ-széli falu nagy hegyek közt 326 1. G a j d o s fu. 215 1. I g l i n c fu. 514 1. s gyümölcs-termesztéssel. S z o 1 y a (v. Sólya) fu. 243 1. ós ásványos forrással. Határában S ó k ú t nevü népes puszta van.

11. Beregmegye

a Tiszáninneni kerület északkeleti szögletét foglalja

el. Területe 65 • mfld. Északi részét-az Erdős-Kárpátok

határhegy-.100

sége borítja jelentékeny magaslatokkal s részben havasokkal, mint az Osztra, Polonina, Huszlya, Borsova, Veléthe és Hark hegyek, s egy Galíciába vezető fontos hegyi úttal, a vereckei szorossal (»Magyarok útja«). Közép részeit szintén hegyek ágazzák be, de ezek jóval alacso-nyabbak a liatárhegyeknél, s dél felé annyira eltörpülnek, hogy végre a síkságba olvadnak. A déli része (a megyének mintegy fele) egészen rónaság. Éghajlata és földje az imént feltüntetett három régió szerint különböző minőségű. Északon ugyanis zordon az éghajlat és terméket-len a talaj, fán, zabon és hajdinán kívül alig terem egyebet, de legelői annál terjedelmesebbek. A közép rész éghajlata már jóval szelídebb levén, földje is termékenyebb; a gabnanemeken kívül itt már a szőlő és gyümölcs is díszlik, míg a déli részek kedvező éghajlata mellett a róna-ság talaja is igen termékeny. Főbb termékei e megyének: sok és szép búza, rozs, zab, árpa, sok kukorica (a lakosság egyik főtápláléka), pohány, kender, len, sok haszonra való és tüzelőfa, tömérdek gyümölcs, kivált kormos, sóvári és fontos alma, melyet nagy mennyiségben szállí-tanak le a Tiszán tutajokon az alföldre. Bort főleg Beregszász környé-kén termesztenek nagyobb mennyiségben. Beregszászon az aszúbor is nevezetes árúcikk. Az állatország itt elég gazdag; a sertés- és szarvas-marhatenyésztés különösen virágzik, míg a ló- és juhtenyésztés csekély mérvűnek mondható. Vadakban eléggé bővölködik. A Kárpátokban van medve, őz, róka, farkas, vaddisznó, továbbá nyír- és fajdtyük, császárma-dár stb.; mocsaraiban roppant sok a vízimacsászárma-dár, még a hattyú sem ritka; a Tiszában itt roppant sok halat, a Latorczában nagy és jóízű rákokat, a mocsárokban pedig teknősbékákat is fognak. Hegyi patak-jaiban sok a pisztráng. Ásványországa márványt, vasat, kivált pedig sok timsót, továbbá porcellánföldet, opált, jáspist és hegyi jegecet (itt

»cseh gyémánt«) stb. szolgáltat. Ásványos vizekben is elég gazdag.

Ezek közül leghíresebb a szolyvai; Iványon pedig vasas fürdője is van.

Ipara már is tetemes. Munkácson és Beregszászon sok gubát, más váro-sokban sok kádat és hordót, Podheringen posztót, Kölcsénben berlini-kéket készítenek. Tirosógyára van vagy tiz. Szelestón jeles vasgyár, Hrabonicán papirosmalom, a munkácsi uradalomban pedig üveghuta van. Kereskedelme főleg csak terményeinek kivitelére szorítkozik.

Országútjai közül a Galíciába vezető munkácsi út a legjobb. Ma már vasútja is van kettő, melyek egyike csak Munkácsig hatol be a megyébe, mig a másika Batyutól (e két vonal válópontjától) kezdve á,tfut a megye déli részén. Vízi útja a Tisza, mely azonban itt csak tutajozásra alkalmas. Egyéb vizei az IJng, Latorca, Borsova, Túr és Batár, folyók, továbbá a nagy kiterjedésű s z e r n y e i s a jóval kisebb f e k e t e e g é r mocsár. Vannak tengerszemei és hegyi tavai is. A lakosság száma 159,223. Ebből 52% ruthén, mintegy 70,000 magyar s néhány száz német. Vallásra nézve a többség gör. keleti hitü. Gyűléseit a megye Munkácson és Beregszászon tartja felváltva. Van e megyében 10 mvs., 175 falu és 4 puszta. Említendőbb helyek:

Munkács rendezett tanácsú vs. s a megye I m. 8602 1. (magyar, ruth., ném.), kiknek egyik székhelye a Latorca f. és a vasút | nagyobb része földniíves és iparos. Van

101,

itt négy (ref., gör. kel., r. kat.li. és zsidó) templom, gör. egyesült püspökség és zárda, algymnasium ; továbbá megyeház, kir. já-rásbíróság, adóhivatal, nagy vasúti állo-más ; végre kir. sóraktár, harisnya- és timsógyár, szép kastély, nevezetes ménes és egy régi vár (Verbőczy I. születéshe-lye), mely a város közelében egy 240'-nyi magas domb tetején áll, s jelenleg állami foghelyül szolgál. Krónikáink szerint hon-foglaló őseink Munkácson tárták az első állomást a bevonulás után, s ugyancsak itt választák fővezérükül Árpádot 889-ben. A város környéke igen kies és jól mívelt. Hegyeiben sok cseh gyémántot szednek. Galíciába innen egy igen jó or-szágút vezet. Vásárai látogatottak. — P o d h e r i n g fu. a Latorca m. Munkács-hoz közel s 7 21 1. Van itt posztó- és tim-sógyár, meg serfőzöliáz. S z.-M i k 1 ó s fu.

a Latorca m. 934 1. s egy kastélylyal.

P á s z i k a fu. 417 ruthén 1. és savanyú-vizforrással. S z o 1 y v a mvs. a galíciai országút és a Latorca m. 1205. 1., gör. e.

templommal, híres savanyúvizzel ós für-dővel. A l s ó - és F e 1 s ü-K e r e p e c né-pes puszták gr. Schönborn mintagazdasá-gával. H á t m e g fu. 807 ruth. 1. II o s v a fu. 945 ruth. 1. ásványos forrással, várro-mokkal, sok gúbacsot termő szép erdővel és járásbírósággal. B i l k e közel a Bor-sova vizéhez 2248 1., kik az itteni vasbá-nyák és hámorokban dolgoznak, deszkát fürészelnek ós meszet égetnek. Van pos-tahivatala. A1 s ó-H r a b o n i c a fu. 283 1. és papirosmalommal. K ö l e s é n fu.

376 ruth. 1. s berlinikékgyárral. K i s -f a l u d -fu. 1246 1. s postahivatallal. Á r-d á n h á z a fu. 793. 1. N y i r e s f a l v a fu. 398 1. N a g y - A l m á s fu 588 1. Kis-A l m á s fu. 590 lakos s postahivatallal.

O l á h C s e r t é s z fu. 421 1. F e k e t e -P a t a k fu. 363 1. I v á s k ó f a l v a fu.

259 1. H á r s f a l v a (Nelipina) fu. 629 r. kath. 1. fürészmalommal, fürdővel és savanyúvizzel. A l m a m e z ö kis fu. 63 1. V o l ó c fu. közel a galíciai határhoz 597 1. T a 1 a m á s fu. az előbbi szom-szédjában 151 1. S z v á l y o v k a f u . a ha--társzélen 169 1. H l u b o p a t a k határ-széli kis fu. 53. 1. és sok erdővel. A 1 s ó-V e r e c k e fu. a hasonnevű kárpáti szo-ros közelében 1200 1., két templommal, sóhivatallal, járásbírósággal, adó- és pos-tahivatallal. F e 1 s ő-V e r e c k e falu az előbbi közelében 459 1. B u k ó c határ-széli fu. 343. 1. és savanyúvizzel. L a-t u r k a fu. 586 magy., rua-th. lakossal és jó savanyúvizzel. Z s d e n y o v a fu. 282

1. s nagy erdőséggel. P u d p o l ó c f u . 260 1. s mellette R о m a n ó с kis fu. 45 orosz 1. I z v о r fu. 236 1. U к 1 i n a fu. 136 1.

H a n k o v i c a fu. 275 1. P o l e n a fu. a Latorca m. 358 1. s postahivatallal. S z o-l o c s i n a fu. a Latorca m. 429. 1. és sa-vanyúvizforrással. H o l u b i n a előbbi-vel szomszédos fu. 753 1. S z i n у á к fu.

1511. savanyúvizforrással s igen nagy ha-tárra 1, melynek legnagyobb része erdős hérc. N a g y-M о g у о r ó s fu. 333 lakos.

К i s-M о g у о r ó s fu. 250 1. A1 s ó-Viz-n i c e fu. 217 1. F e 1 s Ő-V i z ó-Viz-n i с e fu.

572 1. s gör. kel. templommal. Z s uk ó fu.

503 1. s termékeny határral. P1 о s z к ó ki» fu. 187 i. s jeles vasgyárakkal, melyek-nek kályhái, kazánjai, edényei és díszmű-vei messzeföldön ismeretesek és kereset-tek. R á k o s fu. Munkácstól nyugotra 2000 magy. és ruth. 1., ref. ós gör.-kel.

templommal s gabnatermesztéssel. К i s-és N a g y-D о Ъ г о n у tiszta magyar fa-luk a Borsova f. két partján, előbbi 1130, utóbbi 2319 ref. lakossal, kik sok gabnát és gyümölcsöt termesztenek. K i s - és N a g y - L u c s k a , előbbi fu. 148 1., utóbbi mvs. 3217 1. s nagy és termékeny határral.

S z t r a h i c s ó fu. a Borsova vize és a vasút m. 1128 1. s vasúti állomással. Izs-n é t e fu. 1305 magy., reform. 1. s termé-keny határral, mely már a szernyei mo-csárral érintkezik. M a k á r i a f u . a szer-nyei mocsár keleti partján 788 1. К ö-v e s d (Szilce-) fu. közel a Borsoö-vához 869 1. B e r e g - Ú j f a l u fu. 1016 magy.

ref. 1. s szép szőlőhegyekkel. N.-Bereg mvs.

1609 magy. ref. 1., kik sok és jó gyümöl-csöt termesztenek. Van egy régi vára.

G á t fu. a szernyei mocsártól délre 940 1.

s postahivatallal. M а к к о s-J á n p s i fu.

767 1., ref. és r. kath. templommal; ser-téstenyésztés. V é g-A r d ó fu. Beregszász szomszédjában 535 1. Beregszász (hajdan, midőn lakosai szászok voltak, Lamperlhá-zánalc is hívták) rendezett tanácsú vs. a Vérke vize és az északkeléti vasút m.

6273 magyar 1. Van itt ref., r. kath., gör.-kel. és zsidótemplom, algymnasiummal párosított polgári iskola, kir. törvényszék, járásbíróság, adó-, posta- és táviróhivatal, megyeház, vasúti állomás, szegények háza, jeles malomkő-bánya és sok iparos stb.

környéke igen kies. Szántóföldjei sok gab-naneműt s főzeléket teremnek, szőlőhegyei pedig igen jeles bort szolgáltatnak. Várai híresek. I v á n у i fu. 536 1., vasas ásvány-vízzel és fürdővel. M u z s a l y f u . a vasút m. 705 1.; hegyén jó hor terem; kőbányája s timsógyára említésre méltó. В e n e fu.

102,

a Borsova f. s a vasút m. 494 ref. 1. Van jó borasmalomkőbányája. Vári ( M e z ő— ) mvs. a Tisza egyik ága m. 2500 ref. 1. s postahivatallal. Sok gyümölcsöt termeszt, de leghíresebb az almája, mely »tiszaháti alma« név alatt Szolnokig, sőt alább is szállíttatik a Tiszán. B a d a 1 ó fu. a Tisza mell. 1040 ref. 1. Szintén sok gyümölcsöt termeszt. T i v a d a r fu. a Tiszám. 279 lak. s halászattal. Vásáros-Namény mvs. a a Tisza m., közel a Szamos torkolatához 1061 1., kik főleg gyümölcscsel és ballal kereskednek. Van postahivatala, ref. és zsidó temploma, s gőzhajó állomása. C s a-r o d a fu. 828 1. s Kis-Bajos nevü pusztá-val. S u r á n y falu 622 1. Tarpa (Mező-) mvs. 2870 ref. 1., gabnatermesztéssel és postahivatallal. A s z t é l y fu. 391. lak.

V á m o s a t y a f u . 769 1. s termékeny ha-tárral. MezS-Kászony mvs. 1220 1.,

jövedel-mes borterjövedel-mesztéssel, járásbírósággal s postahivatallal. D e r d j é n y fu. 1199 p, kik fehér cseréppipát égetnek s faeszkö-zöket készítenek. Z á p s z o n y fu. 719 1.

s jó határral. D é d a fu. 875 1. s timsó-gyárral. T i s z a-V i d fu. a Tisza m. rév-vel, 504 lakos, tutajozással s halászattal.

T i s z a-A d o n y fu. a Tisza m. 569 lak., halászattal s révvel. Som fu. az északkeleti vasút m. 939 1., gabnatermesztéssel, vas-úti állomással, távíró- és postahivatallal.

T i s z a-K e r e c s é n y fu. a Tisza mell.

924 lakos, révvel s halászattal. K i s - és N a g y-L ó n y a szomszédos faluk a Tisza partján (506 és 1040 ref. 1.). Halászat, gőz-hajóállomás és postahivatal. S z e r n y e fu. 928 ref. 1., kik sok gabnaneműt s ku-koricát termesztenek. Batyu fu. és vasúti csomópont 655 ref. lak. s élénk forgalom-mal.

IV. A Tiszán-túli kerület

nyugotra hajló öv alakjában húzódik végig az Erdős-Kárpátoktól egészen az Al-Dunáig Erdély és az ország többi része közt úgy, hogy legszélsőbb pontjai egyrészről az ész. szél 44°25'-e, meg a 48°50'-e, másrészről pedig a kel. hossz. (Ferrótól) 37° 25'-e és a 42°48'-e közé esnek. Nyugoti határát a Borsova folyón alul a Tisza képezi, kivéve a Tisza-Füredtől Csongrád városáig tartó vonalat, mely Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegyében esik s igy e részen ennek a megyének a keleti széle képezi a határt. Keleti (s illetőleg egy darabon déli) hatá-rát az erdélyi északi Kárpátok, a Lápos, Kraszna, Királyhágó és Bihar-hegyek, az erdélyi Érchegyek és a hátszegvidéki (Szárkó és Ruszka begycsoportok) hegyek képezik. így e nagy kerület az ország területé-nek közel

1

/

5

részét (azaz mintegy 1420 • műdet) foglalja magában, mig népessége az összes lakosságnak % részét (mintegy 3.800,000 lak.) teszi. Felszíne a mily kiterjedt, épen oly változatos, Legészakibb részét a Kárpátok és azok nyúlványai borítják, s a galíciai határon hatalmas bércei (Bisztra, Ruszki, Cserna-Gora, Stoj, belebb a Pop-Iván) vannak.

Keleti kisebb felén szintén hegységekkel van megrakva, mig nyugati nagyobb fele le egészen a Dunáig kizárólag rónaság s a nagy magyar alföld kiegészítő része. Folyói számosak és jelentékenyek, s azok a Tiszán kivül a következők: a Yisó, Iza, Túr·,Szamos,Kraszna,Berettyó, a Sebes-, Fekete- és Fehér-Kőrös, a Maros, Bèga, Temes, Karas, Néra, Cserna és Titeltől Orsováig a Duna. Tavai vannak, de jelentéktelenek.

Annál nagyobb néhány mocsárja, melyek közül legismertebbek az ecsedi

(kiszáradó félben levő) láp és a Sárrét. Ásványos vizei is sok helyt

van-nak. Éghajlata a szélességi és domborzati viszonyok szerint nagyon

vál-tozatos. Északon hűvös az éghajlat 5

S

— 7

5

C°-nyi évi

középhőmérsék-kel ; közepe táján már 9

6

—10

2

C°-nyi az évi középhőmérsék, mig délen

He—11

8

C°-nyi az. Legtöbb eső az északi és aránylag a keleti részein

jár. A talaj termékenysége is különböző, de azon eltéréssel, hogy bérces

vidékei inkább csak erdei termékekben bővölködnek, mig rónái és

völ-103,

In document A magyar birodalom (Pldal 97-101)