Bács-Bodrog megye Pest megyétől délre terjed el a Duna és a Tisza között

Felszíne általában rónaság, melynek egy-hangúságát csak néhány tó (a legnagyobb a p a l i c s i ) , az alföldi vasút, a t e l e e s k a i d o m b o k , ezeken alúl pedig a Ferenc-csatorna és a déli részét egészen keresztül metsző római sáncok zavarják meg. Te-rülete 1873 előtt 178.73 • műd. volt;

1873-ban azonban a Végvidék

polgárosi-60

tása folytán a 15.7a • mfldnyi titeli zász-lóalj ide csatoltatván, 194.5l • mfldre növekedett; lakossága pedig, mely előbb 576,150 lélekre ment, az idekebelezett 34,358 csajkás határőrrel 610 508-ra sza-porodott. Ezek nemzetiségre nézve ma-gvarok, németek, szerbek, tótok és horvá-tok, kik a népesség gyarapodása előtt kö-vetkező arányban állottak egymáshoz : magyar 42%, német 29%, szerb 15%, tót 8% és horvát 4%. A csajkásokkal főleg a szláv elem szaporodott. Vallásra nézve a nagy többség r. katholikus és gör. keleti, protestánsok, gör. katholikusok, zsidók aránylag kevesen vannak. Földje általá-ban igen termékeny s különösen sok bú-zát és gabnát terem, úgy, hogy e megye méltán nevezhető az prszág legfontosabb magtárának. Nevezetes termékei továbbá a len, mely szálainak hosszasága s fehér-sége tekintetében legjobb az egész or-szágban ; aztán sok és jó dohány, komló, bab, káposzta, dinnye, bor stb. Marbate-nyésztése igen virágzó. Sertés- és juhnyá-jai nagy számmal vannak. Erdője kevés, s így fában és vadakban szűkölködik.

Ipara főleg csak a városokra szorítkozik.

Forgalma és kereskedése (főleg termé-nyekkel) igen élénk. Halászata s hajózása a Duna és Tisza mentén, valamint a Fe-renc-csatornán is, igen jelentékeny. Vas-útja, az alföldi vasút, dél-nyugoti irány-ban metszi át a megyét. 1802-ig e me-gye két külön megyét (Bács és Bod-rogh) képezett. Van e megyében 3 szab. királyi vs., 126 mvs és falu és 91 puszta. A megyegyülések helye Zombor.

Főbb helyek: Szabadka (Szuboticza) kir.

vs. a palicsi tó és az alföldi vasút m. 22 mfldre Pesttől 56,300 magyar, dalmata, szerb és német 1., kik iparrral s kereske-déssel foglalkoznak; a termékeny s jedelmes határban sok gabnanemüt ter-mesztenek s marhát tenyésztenek. Van itt katli. gymnásium, könyvnyomda, szin-ház, fürdő stb. továbbá r. kath., óhitű és zsidó templom, kir. törvényszék, járás-bíróság, adó-, posta- és táviróhivatal, kór-ház, lovas kaszárnya, nagyvasúti állomás és több nevezetes vásár. Hajdan meg volt erősítve. Van több népes pusztája. Zom-bor kir. vs. termékeny rónaságon a Ferenc-csatornához s a Dunához közel az alföldi vasút m. 24,300 magyar, dal-mata, szerb és német 1., szép megyeház, földmivelés, élénk kereskedés gabnával, selyemtermelés, néhány gyár, és kézmű-ipar. Van itt 3 templom, kir. törvényszék, járásbíróság, adó-, posta- és táviróhivatal,

nagy börtön, csinos városház, s több szép magánépület. Nagy határát csinos tanyák és majorok népesítik. Baja mvs. a Duná-nak egy hajózható ága m. 18,000 ma-gyar, dalmata, szerb és német ]., van kath. gymnásiuma, élénk gabnakereske-dése, gözbajóálllomása, járásbírósága, adó-, posta- és táviróbivatala, sok ipa-rosa, pár gyára, kath., ref., lutli., óhitű és zsidó temploma s termékeny nagy ha-tára M á t é h á z a nevü népes pusztával.

Újvidék (Neusatz) kir. vs. a Duna balpart-ján, összekötve egy hajóhíd által az átel-lenben fekvő Péterváraddal. Van 19,120 1., szerb gymnasiuma, könyvnyomdája, igen élénk kereskedése borral, ürmössel s szlavóniai szilvapálinkával , selyern-gombolyitó intézete. Egy görög nem egyesült püspöknek lakása van itt. Van óhitű, r. kath , ref., luth. és zsidó temp-loma s igen nagy termékeny határa. Em-lítendő még itt a kir. törvényszék, járás-bíróság, az adó-, posta-, vám- és táviróhi-vatal. Gőzhajóállomás. Zenta (v. Szenta) mvs. a Tisza jobb partján 19,938 magyar és szerb 1., 3 templommal, járásbíróság-gal, adó- és postahivatallal. Kereskedé'.

Apatin mvs. a Duna m. 11,000 1., kik igen sok kendert termesztenek, de selyemter- ' meléssel, olajütéssel és kereskedéssel is foglalkoznak. Van járásbírósága, adó-, posta- és táviróhivatala. Gőzhajóállo-más. Az alföld-fiumei vasút itteni és Dunán túli részét egy gőzkomp hozza egymással összeköttetésbe. Almás mező- . város. 8280 1., s virágzó juhtenyész- , téssel. Bács mvs. 3190 1., jó vörös bor-2/e^Up . ral é s sok g y ü m ö l c s c s e l . Bezdán m v s. / j é t . 12"

8325 1. Futak mvs. 5780 1., szép kas-tély. Hodsák mvs. 3400 1., kik sok ken-dert és burgonyát termesztenek. O- v.

M a g y a r - K a n i z s a csinos mező vs.

a Tisza jobb partján révvel és 10,000 1., köles- és dohánytermesztés, virágzó marbatenyésztés. K u p u s z i n a fu.

(2895 1.) sok káposztát, zöldséget, főleg foghagymát termeszt. N e m e s M i l e -t i c s , B á -t h m o n o s -t o r falvak. K u 1 a mvs. s nevezetes gabna rakodóhely a Fe-rencz-csatorna m. 8150 1. Ezek jobbára magyarok és rácok, kik föidmivelést és baromtenyésztést űznek. Vannak itt né-metek is, de ezek leginkább kézművesek.

Ó-V e r t á s z fu. a Ferenc-csatorna által kettéhasítva, 3400 földmivelő lakossal.

Uj-Verbász m v s . a F e r e n c - c s a t o r n a m . 4 1 5 0 ]., evang. gymnasium, élénk gabnakeres-kedés. Szenttamás mvs. a Ferenc-csatorna pi. 10,5001., bortermesztés,

baromtenyész-61,

tés. Ó-Becse mvs. s rakodó hely közel a Tiszához 11,580 1. S z i v a c fu. 8900 1., ezőlőmivelés. Temerin mvs. 7200 1., szép kastély. Jankovác mvs. 9820 1, sziksógyüj-t é s . Topolya m v s 7 4 8 0 1. 6- és Ujpalánka csinos mv. 8900 1., kik kereskedést, se-lyemtenyésztést és ipart űznek ; van itt selyemfilanda. C s e r v e n k a fu. 6825 1.

kereskedés, szőlömivelés, olajütés. K i s -k é r fu. 2620 1., buza- és - kendertermesz-tés. K o 11 u t h fu. 2470 1., selyemterme-iés. Rigyltza fu. a Kigyós-ér m. 3735 né-met, szerb s magyar 1., két templommal, postahivatallal s termékeny nagy határ-ral. Juhtenyésztése nagy. Vaskút fu 4660 német s dalmát 1., kath. templommal, pos-tahivatallal, buza-, zab- és káposztater-mesztéssel. Sztanisics mvs. egy nagy tó m. Zombortól északra 6206 német, szerb és magyar 1., két templommal, postahiva-tallal s igen nagy termékeny, bár részben mocsáros határral, melyben S á r i és K a v n a nevű puszták vannak. Hegyes magyar fu. a telecskai dombok közti ér m. 4432 1., két templommal, postahiva-tallal s igen tri-mékeny nagy határral.

Pivnica szerb-német fu. a római sáncok m.

4421 1, postahivatallal, kender-, len- és búzatermesztéssel. Monostorszeg, magyar fu. a Duna és a Ferenccsatorna közt 5135 1., postahivatallal. Sok és kitűnő búzát s kendert termeszt. Halászata jelentékeny.

Itt van a Ferenccsatoma első (s hollandi modorú) zsilipje. Sztapár (Ó-) szerb fu.

5523 1. a Ferenccsatorna m. Van postahi-vatala, réve s jó határa. K i s-S z t a p á r önálló adóközség 99 magyar s német 1. s igen termékeny határraljlde tartoznak B e k o v a , P u s z t a K u l a és P r e k a j a kincstári nagy puszták. P e t r o -v á c nagy tót fu 7256 luth. 1. s postahi-vatallal. S ó o v é, (Ó- és Új-) faluk 2091, illetőleg 1979 szerb és német 1 s jó határ-ral. P e t r o v o s z e l l o fu. 6682 ma-gyar és szerb 1 s igen nagy határral.

F ö l d v á r ( T i s z a - v. B á c s - ) a Fe-renccsatornának Tiszába szakadásánál 5265 magyar, szerb 1. Posta, halászat.

O - M o r a v i c a

m a g y a r

fu. 5210 1., ref.

és kath. templommal, postahivatallal s nagy határral. B a j m o k , P a t s é r , M a r t o n o s , A d a, M o h o l y , C s a n -t a v é r népes, búza-termesz-tő és barom-te- baromte-nyésztő helységek. P 1 a v n a fu. jövedel-mes halászattal a Dunában és a Vajas mo-csárban. Tlfel (v. Tittel) mvs. a Tisza jobb partján, a Béga torkolatával átellenben s egy órányira a Tisza torkolatától. Kir.

szolgabírósági székhely. Van 2700 lakosa,

—L ^ /tA.¹- /tA^-il·-^

w ⁽

r. kath. és gör.-keleti felekezetű iskolája, fegyvertára, fegyver és hajógyára, posta -és táviróhivatala s kereskedelme. Jelenté-keny hajózási á l l o m á s . K á t y (v.Kács)fu., mely mellett 1848-ban ütközet volt. Jó-z s e f f a 1 v a (Zsahlya, Josefsdorf) nagy fu.

4260 1. s kir. járáshirói hivatallal. G о s-p o d i n c e , fu. 2200 1. F e 1 s ő-K o v i i , fu. a Duna egyik mellékágamellett, Karlo-viccal átellenben, 2400 1. s kalugyer-zár-dával. A 1 s ó - К о v i 1 fu. 1273 szerb 1. s gör. kel. templommal. C s u r o g (v. Cso-rog) fu. és hajózási állomás a Tisza mellett, 3460 lakossal. M o s s o r i n fu.

Titelen felül, 793 szerb lakossal, gör. kel.

templommal. G e o r g i e v a , K o v i l -. S z e n t - I v á n és V i l o v a falvak,

előb-bi 1707, utóbelőb-bi 881 szerb lakossal.

V.űA. itár.HoV* •' 3. Nógrádmegye 75% • mfldnyi

terü-leten fekszik Pesttől északra. Van 198,270 . lakosa, kik főleg magyarok (67.05%)

tótok (mintegy 30%). Ez utóbbiak főleg az északnyugoti részeket foglalják el. A megye felszíne általában hegyes. Legna-gyobb lapályai főfolyója, az Ipoly mentén vannak. Főbh hegyei a Cserhát-, Naszál és Jenő hegyek. Folyói a Duna, de csak egy darabon, délén, továbbá az Ipoly, mely a megyét egészen végig szeli s a Zagyva, de csak felső folyásával.Kiválóbh termékei a rozs, kukorica,burgonya, dohány és gyü-mölcs. Állattenyésztésének legfontosabb ága a juh- és sertéstenyésztés. Az ásvány-ország itt főleg kőszenet, krétát és mész-követ szolgáltat. Ipara élénk s főleg fa-eszközöket, cseréppipákat, cserépedénye-ket, üveget és posztót (Gács) szolgáltat.

Kereskedelme jelentékeny. Vasútja észa-kon és délen van egy-egy darahon. E szép regényes tekintetű megyében van önálló község (város, falu) 278, kapcsolt község (falu, puszta) pedig 179. Gyűléseit

Balas-sa-Gyarmaton tartja. Főhb helyek : Ba- \, lassa-Gyarmat mvs., az Ipoly m. 6435 n.a-l/o^-ÍW · gyar s tót lakossal, r. kath., luth. és zsidó/Ц^л templomokkal. Van itt kir, törvényszék, T járásbíróság, adó-, posta- és távirdahiva-tal, szép

m e g y e - és

fegyház, angol kis-asszonyok nőnevelő intézete. Ide tartozó puszták I l l é s i é s N y i r j e s . Nagy-Oro-szi mvs. 2010 1. E b e k fu. 628 1. s sa-vanyuviz-forrással. Felső-Esztergály mvs.

692 1. Kékkő mvs. meredek hegyek közt egy mély völgyben fekszik, gyümölcsö-sök és gesztenyés erdőktől körülvéve, 1420 1. Nógrád mvs. kies vidéken, 1564 1., romban heverő vára van, melytől a me-gye kölcsönözte nevét. Közel ide terül e}

J tJioSíij

-7 -7se'lif,

/му-HiJ-X.Jz'ii., tub*. Jil-O. ¿7* ^Vit.tggy. ЗУ

ИА^, Uryí (уУ^Ш

éCZt-t

a mérges növényzetű Z s o m b t a v a . Vad-kert mvs. 2476 1. s ásványos forrással.

B á n k fu. m. tó, (tengerszemnek nevezi a nép,) melynek még eddig nem lehetett fenekét érni. D i ó s j e n ő fu. 1659 1.

gesztenyéje, halastava ásványos forrása s vadakbal bővelkedő erdeje van. К о s d fu. a Naszál hegy tövében 1520 1. s hires borral. P e n c (v. Felső-Penc) fu. 1506 1. s hires borral. В á d fu. 1035 1. szintén boráról nevezetes. В i b a kis' fn. jó do-. hányáról ismeretesdo-. В о m h á n у fudo-.

1480 1. s kőbányával. S z ü g y fu. 1620 1.

T e r e s к e fu. 987 1. s régi templommal.

T o l m á c s fu, 760 1 , szép kastély hires gyümölcsös kerttel. V a r b ó fu. 635 1., kastély kerttel. V e r ő c e fu. a vasút m.

1600 1, jó bora s kőszene van s közel hozzá fekszik a Migazzi-kastély. Szécsény h/iLi Vo-t. m v s· gyönyörű vidéken 35821.,szép kastély

• Tfíj 4gi.s ritka növényekkel díszelgő angol kertj _ '' Van posta- és táviróhivatala. S u r á n у fu.

775 magyar 1., luth. templommal s jelen-tékeny nagy határral. Szirák mvs. 1360 1., járásbírósággal s szép kastélylyal. A1 s ó-L u d á n у kis fu. csinos kastélylyal.

B e c s k e falu. 970 1. kik jó bort és hires dohányt termesztenek. B u j á k fu.

magas hegyek közt 1850 1., omladékban heverő vár, bortermesztés. E с s e g fu.

1835 1., várromok, jó bor.*? H о 1 l ó к ö kis fu. K ü r t (v. Ipoly-Kürt) nagyon kis csinos kastélylyal. L i t k e fu. 956 1.

Vajas nevü hegyében jó fehér kréta talál-tatik. S z a n d a fu. 625 I., s váromladék-kal. S z ő 11 ö s fu, 890 1., kik igen jó me-szet égetnek. Fülek mvs. egy kies vidéken Gümörmegye szélén 1510 1., nagy monos-tor, savanyu-viz-forrás, kőbánya, és ne-vezetes várrom. I p o l y - B o l o k fu.

554 lakossal. G a r á b igen kis fu. sa-vanyuviz-forrással. К i s-T e r e n у e (v.

Kis-Terenne) fu. 1580 1. s szép kastélylyal.

M á l n a p a t a k a f u . 17951 , kik sok desz-kát, zsindelyt és lécet készítenek s sok főzeléket termesztenek. N a g y f a l u fu.

446 1., kik jobbára fazekasok és bogná-rok ; agyagbányáját messze földről felke-resik a fazekasok. M á t r a-N о v á к fu.

870 1.; közelében van C s e r t ó nevü mérges füvü tó. О z d i n fn. 520 1. P o l -t á r fu. 550 1., köz-tük sok fazekas ; hi-res agyag, savanyuviz-források ,egyhegy-tetőn szappanföld találtatik. В a p (v.

Bapp) fu. 490 1.; egy В e n у i к nevü hegytetőn elhagyatott kőbánya van itt, melyben kővé vált tengeri csigák találtat-nak. В ó n у a kis fu. 260 1., s ásványos (vasas) forrással. S a 1 g ó - T a r j á n fu.

V 1 л 710 1., kastélykerttel, s hires kőszénbá-nyával s váromladékkal S z i n ó b á n y a fu. 1525 1., üveghuta. Z a g y v a fu. a hasonnevű folyó forrásánál, 520 1., vár-omladék. Dlvén mvs. 1405 1., s várrom-maíjGács (v. Gács-Váralja) mvs. 1430 1. s a legnagyobb posztógyárral az országban;

ezen kiviil van itt még papír-, cukor- és kőedénygyár is. Losonc mvs. a Tugár f.

s a vasút m. egy kies, lapályos térségen 3934 1. köztük sok iparos, prot. gymna- A1"/- 3' sium, liires gabna ós gyapjuvásár. Van ^..»Joic itt három templom, csinos városház, ji-fő- ?S8~

rásbiróság, adó-, posta- és táviróhivatal s fakereskedés. Losonc-Tugár mvs. Losonc tő-szomszédságában 1277 1. P o d r e c s á n y fu. 490 1., hires papírgyár, szép kastély kerttel. A1 s ó-S t r e g o v a fu. 309 1.

szép kastély kerttel. V i 1 k e fu. 720 1., kastély kerttel.

4. Hont megyének i i1/ , • m f l d n y i t e

-rületén 112,195 1. él, kik nyelvökre nézve magyarok 145%), tótok (46%), németek (9%) Vallásra nézve legtöbben vannak r.

katholikusok és ágost. evangélikusok. A megye általában hegyes (Eszaknyugoti Kárpátok) jelentékeny magaslatokkal és gyönyörű völgyekkel; déli dombos ré-szét a Duna érinti s azonkívül az eléggé termékeny földet az Ipoly, Selmec és Ga ran áztatja. Termékeit illetőleg megje-gyezzük, liogy hegyes természete dacára is megterem itt minden gabnanem, vala-mint a dohány és szőlő is szépen díszlik.

Gyümölcse, kendere és hüvelyes vetemé-nye is bőven terem. Erdőségei nagyok lévén, fában és vadakban bővelkedik.

Állattenyésztése virágzó. Juliászata sok gyapjút és sajtot szolgáltat. Egyébiránt a lakosok főfoglalkozása a bányászat.

Van sok savanyuvize és ásványa, mint arany (évenként 4 mázsa), ezüst, réz, vas, ón, opál, porcellánföld stb. Ipara elég élénk ; forgalma és kereskedelme jelenté-keny. A megye déli részén az osztr. állami vaspálya vonul át. A megyegyülések Ipoly-ságon tartatnak. Országútjai jó karban vannak. Van a megye területén 1 k. vs., 10 mvs., 174 fu. és 57 puszta. Eübb he-lyek: Selmec v. Selmecbánya (Schem-nitz) k. bányaváros négy külvárossal, 20 mfldre Pesttől, 13,240 1., magas kősziklás hegyek közt fekszik ; van i t t : bányatör-vényszék, kir. törbányatör-vényszék, járásbíróság, adó-, posta- ós táviróhivatal, bányász- és erdészeti akadémia vegy műhelyek kel és kitűnő ásványgyüjteménynyel, egy kath.

és egy prot. gymnasium, rajztanoda stb.

„bfttá ol&olHuU»^

_ ÍMUfAI IvUlLvZ, Oc+SULcíhUl **<}

/ » w M w l í J

Ód-V 1 л / -HZ „ : A

«ллчА'л*-Arany- és ezüstbányái, melyekkel a város alá van aknázva, világhírűek s évenkint körülbelül 400 márka aranyat és 58,000 márka ezüstöt szolgáltatnak, a városon kívül van egy szép kalvária ; a selmeci cseréppipák a leghíresebbek hazánkban.

Épületei közt kiválóbbak: a 3 emeletes városház, a négy szegletü pompás új vár, a kamaraépűlet, a Hellenbaeh palota, a kath. és ev. templomok stb. A régi vár most fegyvertárul szolgál. A város körötti hegycsúcsokról gyönyörű kilátás nyílik.

Selmeccel egyesülve van Bélabánya vs., melynek külön 1600 1. van. Bakabánya bányavs. Selmectől 2 órányira 3100 1., kath. gymnázium, számos pálinka- és ser-/ 1ser-/a-i· W,fözde, szőlőművelés ; aranybányái

kime-l í j kime-l

¿Arültek. B o z ó k kis mvs. 460 1. s régi vár-' r a l . l C s á b r á g - V a r b ó k fu. 310 1.,

régi vár, sörház, üvegbuta, merinojuh-tenyésztés. Börzsöny kis mezőváros 1471 1. s szőlőhegyekkel. Nagymaros mvs. a Duna és az osztr. állami vasút m. Vise-gráddal átellenben 2670 1., nagy gesz-tenyései s gyümölcsösei, erdei s malmai sokat jövedelmeznek. Ipolyság mvs. az Ipoly jobb partján 2300 1., megyeház, szőlőmivelés, gabna-, dohány- és dinnye-termesztés. D r é g e l y fu. Nógrád me-gye határán, váromladékkal s 925 1. H o n t fu. 960 I., dohánytermesztés. K e m e n c e fu. 1060 1., termékeny határában terem szőlő, gyümölcs, dinnye, dohány, gabna.

К ó s p a 11 a g fu. 440 1., kik jó illatú s igen kedvelt dohányt termesztenek. S z o b mvs. a Duna és az osztr. állami vasút m.

1456 1., gabnatermesztéssel, vasúti és gőz-hajó-állomással. M á r i a - N o s t r a fu.

700 lakossal nagy országos női fegvházzal s régi kolostorral. P a l á n k és Pe-r e s z l é n y falvak sok jó dohányt tePe-r- ter-mesztenek ; amannak 485, emennek 480 1. van. S z о k o l a fu. 1370 1. rengeteg erdők és gesztenyések közt fekszik. Szt.

Anlal mvs. 1200 1., szép kastély vadas kert-tel.V В a g у о n (v. Bagyan) fu. 230 1., kastély vadaskerttel. P r e n c s f a l u fu.·

760 1. s porcellánfölu-bányával. В e 1 u j a fu. 540 1. cserépedényeiről nevezetes.

E g e g fu. 490 1., ásványos források.

G у ii g у kis fu. 120 1., ásványos források s savanyúvíz. M a g y a r á d kis fu. 151 1. s kénköves fürdőtóval. S z a l a t n a fu. 356 1. s savanyuviz-forrással. Bát v.

Bátli (Erauenmarkt) mvs. 1350 1., gabna-termesztés. Szalka mvs. 1190 1. s termé-keny gabnafölddel. D e r s e n y e ( v . Derzsenye) fu. 300 1. s üvegcsűrrel. F ű z e s -G y a r m a t fu. 1030 1.,

doliánytermesz-63,

tés?I p o 1 j'-P á s z t ó fu. 700 1. S z á n t ó kis fu. 320 1., savanyuvíz-források. Né.

meti mvs. a Selmec f. m. 586 1. gyümölcs-termesztés. t^CxCL·, v-y/ifcfju,, tfr aA, ov ' ft-^rti^AjtQtia^. íiinzfl·).

5. Esztergom megye amattól dél-nyugotra fekszik 19 • mfldnyi területen; van 69,636 lakosa, kik legnagyobb részt (82.^cr,

%) magyarok, vallásra nézve pedig több-nyire róm. katholikusok. Folyói: a Duna, mely a megyét két részre hasítja és a Garan. A Duna balpartján elterülő része a megyének csaknem egészen róna, ellen-ben a jobbparti részt a Vértes-hegy ágai borítják, melyek közt a Pilis bérc tűnik ki ieginkább. Földje általában termékeny.

Nevezetesebb termékei a növényországból a buza, kukorica, szőlő és gyümölcs, ezen-felül nagy erdőségei igen sok fát szolgál-tatnak. Baromtenyésztése inkább csak a helyi szükséget fedezi; de vadak- és ha-lakban bővölködik. Ipara leginkább csak a városokban élénk ; de annál fontosabb a kereskedelme, mely úgy Budapest, mint Bécs felé nagyon élénk. Vasútja az osztr.

állami vasút s fontos vizi útja a Duna.

Az ásványországnak itt bőven előjövő 3 termékét: a k ő s z e n e t , m á r v á n y t és m e s z e t különösen is ki kell emel-nünk. Van a megye területén 1 rendezett tanácsú vs., 4 mvs., 45 fu. és 38 puszta.

Gyűléseit a megye Esztergomban tartja.

Főbb helyek : Esztergom rendezett taná-csú (előbb sz. kir.J vs. és székhelye a her-cegprímásnak, gyönyörű vidéken fekszik a Dana jobb partján, Pesthez 6 mért-földre ; van 8780 1. Egy hegy tetején díszeleg a várszerű primási lak, melynek legnagyobb ékessége a basilica — a leg-szebb templomok egyike az országban.

Esztergom városában van főgymnásium, papnövelde, tanítóképezde, értékes köny v-és levéltár, zárda, takarékpénztár, posz-tógyár, meleg fürdő. A vár egyik neve-zetessége a vizemelö gép, mely a Dunából 150 ölnyi magasra emeli a vizet. Eszter-gom városa több részre oszlik, melyek közül S z e n t t a m á s nevű városrész-ben van kórháza, keserű vizű forrása s egy kis tava, mely soha be nem fagy ; t o-vábbá S z e n t g y ö r g y nevű város-résznek lakosai sok és kitűnő bort ter-mesztenek. E két városrész külön-külön önálló mezővárosnak is szokott vétetni.

B a j n a fu. 2100 1., kik jó bort termesz-tenek. A falunak vadakban bővelkedő er-deje s határában szép fehér fövenye van, melyet üvegbutákba messze elhordanak.

B a j ó t li fu. 890 1. s liires

kCszénbányá-j o ^ A r f & i * » ¿XWIhAALÍ¿^¡pZPUf^^1^/ í ^ f u M ^ M tnfcfcta s ó i n a k (v. Csolnok) fu. 1020 1.

s szinte híres köszénbányával. D ö m ö s fu. a Duna jobb partján 1075 1. P i l i s -M a r 6 t fu. 1612 1., gesztenye-erdő és kőbánya. M o g y o r ó s fu. 608 1., jó fa-zekasagyag, kőszén. S ü t t ő fu. 1110 1., kik a határukban levő márványbányákból sok márványt szállítanak Pestre, igen jó bort is termesztenek. T o k o d fu. 954 1.

s gazdag kőszénbányával. N y e r g e s -Ú j f a l u a Duna m." fekvő fu. 1472 1., kik fuvarozásból és márványfaragásból élnek. Bátorkeszi mvs. 1800 1. K i s - és N a g y-B é n y régi sáncok által kerített falvak; amannak 212, emennek 854 1. van.

Párkány mvs. a Duna balpartján, Eszter-gommal átellenben, melylyel hajóhíd ál-tal van összekötve, lakosainak száma 1570, országos vásárai jelentékenyek.

M u z s l a fu. 2100 1. L á b a t l a n , fu.

1030 ]., ref. templommal s jó bortermesz-téssel. P i s z k e , fu. 688 magyar és né-met lakossal a Duna m. Hajóállomás. E két helységet a területrendezési törvény Komárom megyétől csatolta ide.

6. Bars megye, az előbbitől észak-nyu-gotra esik; 46'/2 • mfldnyi területén 137.191 1. él, még pedig magyarok, tótok és németek. Túlsúlyban itt a tót elem (59.9g%) és a róm. katholicismus van.

Északi részét aranyban és ezüstben gaz-dag hegyek lepik e l ; ellenben déli része dombos róna. Folyói : A Garan, gyönyörű völgygyei, továbbá a Nyitra és Zsitva.

Földje északon is elég jó, de délen sokkal termékenyebb. Kiválóbb terményei : búza, rozs, árpa, zab, burgonya, kukorica, szőlő, sok gyümölcs, dohány és sok fa. Ipara főleg a bányászat terére irányul, mely aranyon és ezüstön kivül rezet, vasat, ól-mot ós piskolcot is termel. Ásványos és hőforrása sok van. Leghíresebbek a vih-nyei és szklenói. De gyáripara is jelenté-keny. Vannak ugyanis posztó-, papír-, üveg-, padlókocka-, ércolvasztó-, kalap-, vászon- és kőedény-gyárai stb. Ezeken kivül sok gyapot-szövetet, csipkét, kolom-pot, harangot, kefét s malomkövet is szol-gáltat e megye. Van végre egy pénzverő gyára s több érczúzó és mosó telepe.

Gyűléseit Aranyos-Maróton tartja. Van megyében : 2 rend. tan. vs., 13 mvs., 206 fu. és 24 puszta. Főbb helyek : Körmöc, bá-nyaváros s a bányatörvényszéknek helye / 2 í Vhegyek által köritett völgyben fekszik ;

van 8 440 1., kath. gymnasiuma, néhány S 33. /"/¿'kórháza, vitriol-, kőedény- és papírgyára.

ISSJiAzonban mindezeknél nevezetesebbek

p. - • •

aranybányái és pénzverdéje, mely utóbbi-ból kerülnek ki a hires körmöci aranyok.

A lakosok nemcsak bányászattal, hanem kézműiparral is foglalkoznak s finom ka-lapokat, vászon- s gyapot szöveteket, bá-nyaköteleket, húrokat, csipkét stb. készí-tenek. Újbánya bányaváros közel a Ga-ranhoz 4500 1., kik közt sok posztós találtatik. Hajdan gazdag bányái már ki-merültek. Oszlán mvs. a Nyitra vize m.

1300 1., kik közt sok posztós s más kéz-mives találtatik. Határában terem rozs és árpa és igen hires cseresznye. Velka-pola mvs. 2210 1. és ónbányákkal. K a m e-n e c (Alsó- és Felső) 2 fu. összesee-n 800 1. szép erdők és legelők vannak a

határ-ban, s az itt folydogáló patak több liszt- , és egy papirmalmot hajt. S z e n t k e r e s z l u mvs. a Garan f. m. 986 1. Zsarnóca mvs.

a Garan f. mellettl316 1., kastély, hires olvasztó-huták. G e l e t n e k f u . a Garan f. bal partján 750 1., kik kőbányájukból igen jó malomköveket fejtenek. F i 1 a fu.

1460 1., kik jó meszet égetnek. S a s k ő (v. Saskőváralja) fu. a Garan f. balpart-ján várromokkal. S z k 1 e n o/fu. 374 1.

hires meleg fürdőkkel./ V i c h n y e fu. j Selmectől nyugotra*) 931 1., arany- és ~ • ezüstbányák, hires meleg fürdőky'K l a k , /?L·. 3 8 puszta üveghutával. Ó-Bars mvs. a Garan í. balpartján 810 1. s várromokkal. Szem-ben O-Barssal a folyó túlsó partján fekszik Uj-Barsmvs. 9161., kik jó bort s gyümücsüt

termesztenek. L é v a mvs. kies, termékeny s i- f f f s f . 3V-kon 5000 1., kik iparral, föld- és szőlőmi\JAa-,. Ui veléssel foglalkoznak ; van kath. gymna- "

siumay Nagy-Salló mvs. termékeny vidé-ken 1700 1. s hires baromvásárral. Garan-szőllős (v. Garam-Szőllősi) mvs. 870 1. s jó bort termő szőlőkkel. C s e j k ő fu. 934 1. s bortermesztéssel. K e s z i (v. GaramKeszi) fu. 550 1. Lévától északra. F á j -k ü r t fu. L e -k é r fu. termé-keny vidé-ken 478 1. s szép kastélylyal. Z s e 1 i z (v.

Zseléz) fu. 1443 1. s csinos kastélylyal.

Aranyos-Marót mvs. a Zsitva f. m. 4000 1. ^ megyeházzal és kastélylyal. Sz.-Benedek ¡/t,, ÍÁ,, mvs. a Garan m. 1200 1., nevezetessége a • j j s i ^ x gótizlésii régi templom két toronynyal. ' Kis-Tapolcsány mvs. 1160 1., kik közt sok posztós találtatik. E b e d e c fu. 840 1.

papirmalom, üveghuta, kőbánya. F e n y ő -K o s z t o l á n y fu. 650 1., üveghuta és kockatalajgyár. P e r l e p kis fu. 250 1. s papirmalommal. S z k i c z o (v. Szkicó) fu.

Nyitra megye határán 728 1., üveghuta, mészégetés. N a g y v e z e k é n y (v.

Nagyvozokány) fu. délre Aranyos-Marót-tói 430 1. Z1 a t n ó fu. Nyitra megye

szé-6S

lén ЗАО 1. я kitünö üveggyárral. У e r e-b é 1 у mvs. a Zsit.va f. m. 1G20 ]., sóház.

B e s s e n y e i fu. 1136 1., kik sok gyümölcsöt és káposztát termesztenek. F á j -lt ü r t (Nagy- és Kis-Fájkiirt) fu. 825 1.

И ГЦ s so, bor ós gyümölcstermesztés,

F i , . Kp 1*1-1.

7. Zólyommegye 49.M • mfblnyi te-rülete egészen hegyes. A F á t r a és K i s-T á t r a bércei szeletelik át meg át.

Lakosainak száma 101,958 (jobbára tótok (90.73%) s vallásra nézve róm. katholiku-sok). Folyói a Garan és a Szalatna. He-gyeiben van arany, ezüst, réz, vas és higany. Zólyomnak földje egészen he-gyes ugyan, és éghajlata is hűvös, de van néhány szép és termékeny völgye is.

Főbb termékei: sok burgonya, árpa, zab, hajdina, hab és borsó ; de délibb részei-ben a buza ós rozs is megterem, gyümöl-cse pedig épen szép mennyiségben van.

Erdője és vadja sok. Állattenyésztése nem nagy. Ipara élénk s üveget, papirt, lő-port, cukrot ós posztót stb. szolgáltat.

Vasútja a hatvan-mttkai, mely élénk forgalmat közvetít. E megyében van 5 bányavs., 10 mvs., 118 fn. és 7 puszta.

Gyűléseit, e megye Besztercebányán tart-ja. Főbb helyek: Besztercebánya (Neu-sohl) bányaváros a Garan folyó és a Bisztra patak összefolyásánál Pesttől

18 m fid re 11,780 1. Van itt kath. gymna-siuni, papnövelde, több réz- és vashá-mor, ezüst és ércolvasztó, néhány gyár,

lőpovmalom, virágzó ipar és kereskedés, ' V l V !"'o s megyeháza, róm. kath. püs-h - r ^ l f pöki lak s a lerombolt várpüs-haii|ópült tem-i /ÚUrplomok, káptalantem-i épület, kórház, szép Wo/f^y1'1 1 0' Határában van a liires h e r m a

-' •-'n e c i papírgyár. Besztercebánya szép város, de környéke még szebb s mond-hatni bájoló. Breznóbánya (Bries) vs. a Garan m. 11,776 1., kik a juhtenyész-tésből nagy hasznot lraznak, turójuk hí-res ; sok méhet is tartanak. Van itt kath. gymnasium, vashámor és huta. Li-beibánya (Liebethen) bányavs. a Garan ni. 2047 1., kik sok lent termesztenek;

! ^ van itt vas- és rézbánya s olvasztó ke-tf.íÚ/S- mence. Zólyom (Altsohl)-bányavs. a

Ga-|KC|íl3ZJ'^an és Szalatna összefolyásánál 1840 1.

Korpona (Karpfen) vs. hasonnevű víz m. 3740 1. Ez az ország legrégibb váro-sainak egyike ; van benne egy kath. kis gymnasium, terem bora és sok gyümöl-cse. Tót-Lipcse v, Zólyó mvs. a Garan ni.

1305 ]., 2 papirmalommal s régi várral.

Polnyik mvs. 1050 1., vasbányák és kámo-rokkal, a lakosok sok zsindelyt

készite-Ballagi és Király földrajza.

nek. Radván (v. Radvány) mvs. a Garan m. 1350 1. s két kastélylyal, melyek egyi-kében könyvtár és fegyvergyűjtemény van. UrvSIgye (Herrengrund) mvs. 1481 1.

arany-, ezüst- és rézbányákkal. Az itteni céméntvizben a vas rézzé „változik, j B a-*

c z u k° *(v. Bázúchj fiTT705 1., vasbányá-val és savanyuvizzel. F e l s ő-M i c s í n y e fu. 750 1., kik gabna-, marha- és sertéske-reskedést űznek. M i t ó v . V á m o s f a l u fu. 900 1., vas-, réz-, dárdany- és horgony-bányákkal. R h o n e c (v. Rónic) fu. vas-és acélgyárairól liires, van 1522 1. S z i l a (v. Szilila) falu 304 lakossal s jeles üveg-csűrrel, T a j o v a olvasztómülielylyel, Detva mezőváros 6500 1. Dobrona (v.

.Dohniva) és Pelsőc mvsok, amaz 1260, ez 2890 1. Nagyszalatna mvs. 2465 1. a Sza-latna vize m. savanyuvizzel, szarvasmar-ha-és juhtenyésztéssel. G a r a n s z e g (v.

Garamszeg) fu. 280 1. s szép kastélylyal O c s o v a fu. 2640 1. és V é g 1 e s fu. 790 1. H r i n o v a (v. Hrinyova) kis fu. üveg-gyárral. Szliács híres fürdőhely. R i b á r u. m. H a j n i k fu. 735 1.

8. Liptó megye 36% • mfld. területét mindenfelől hegyek környezik ós ágazzak be, még pedig északról a magas, délről pedig az alacsony Tátra, mely egyszer-smind Zólyomtól is elválasztja. E nagy-szerű hegyek közén a Vág folyó fut és képez egy gyönyörű hosszú völgyet, mely különben az egész megyét magában fog-lalja. Lakosainak száma 79,272, kik leg-inkább tótok (9G.35%). Éghajlata az év legnagyobb részében a zordonságig hűvös, miért földje sem igen termékeny. Főbb termékei : árpa, zab, burgonya és hajdina.

Marha- és mélitenyésztése igen jelenté-keny. Juhászata sok és liires sajtot szol-gáltat. Hegyeiben van arany, ezüst, réz, vas és kőszén. Ásványos vizei közt leg-híresebb a koritnicai. Ipara faeszközöket, vásznat, gyolcsot, cserépedényt ós üveget szolgáltat. Kereskedése, főleg fával, igen élénk. Útjai elég jók. Van itt 148 helység és 43 puszta. Vizei a megyének : a Vágón kivül a Béla patak, Bóca. A megyegyiilé-sek Sz.-Miklóson tartatnak. Főbb helyek : Sz.-Miklósnivs. a Vág m. 2000 1. s megye-házzal. Verbice mvs. 16401., amattól csak a Garan által van elválasztva. Bobróc(Nagy) mvs. 1830 1. K i s - B o b r ó c fu. 306 1.

Tarnóc mvs. 863 1. Szilnic (v. Szjelnice) mvs. 870 1., kik sok lent és borsót ter-mesztenek és sok vásznat szőnek. H u t t i fu. Árva megye határán 1100 1., kik közt sok üveges és ablakos találtatik. S z e n t ·

9

66

m á r i a fu. a Vág m. 300 1. s igen régi templommal, melyben nevezetes iratgyűj-temény őriztetik. Rózsahegy mvs. a Vág m. 2350 1., sóház, kath. algymnasium, fekete márvány, savanyúvíz. Közelében hevernek L i k a v .r romjai. A Reguca vize itt foly a Vágba. Szlécs és Tepla mvsok savanynvizzel, amannak 1490, emennek 980 1. van. G o m b á s fu. a Vág m. 050 1. s üveghutával. L n c s k i fu.

987 1., kik sok juhot tartanak, patakjai-ban sok pisztráng és rák van, mely utób-biak megfőzetvén,szürke szintiek lesznek.

Hires meleg fürdő is van itt. L i k a v a népes fu. gyönyörű fenyvesekkel s régi váromladékokkal. S z. M i h á l y kis fu.

140 1. s papirmalommal. Német-Lipcse mvs. 2550 1., vas- és piskolcbányával.

D e m é n y f a 1 v a fu.

cseppkőbarlangjár ó l n e v e z e t e s . K i cseppkőbarlangjár á l y é s S z t . I v á n B ó c a e g y

-más mellett fekvő k é t kis mvs. arany- és ezüstbányákkal, üveghutákkal, savanyu-vizzel. Hibbe mvs. 2000 ]., kik faeszközö-ket és vásznat készítenek. Utcái bibliai helyneveket viselnek, mint Betlileliem, Jerikó, Zsodoma stb. Hradek v. Liptóujvár mvs. a Vág m. 777 1., fürészmalom, vas-gyár. S z t . I v á n 1'u. 930 1. s sok ter-mészeti ritkasággal, milyenek: 1. Krip-tájában 300 évig is megmaradnak a holt-testek a nélkül, hogy rotliadásba menné-nek ; 2. A templom belső keritésén belől van egy mérges forrás, mely a kősziklá-ból tolul ki s kénes gőze napfelkelte előtt az apró madarakat elbódítja ; 3. Van sa-vanyuviz-forrása; 4. Van viszhaugja, mely 8 szótagot visszamond. M a 1 u z s i-n a fu. 460 1. bái-nya,rézhámor s sós vasas ásványvíz. O s z a d a fu. 1173 1. s K o-r i t n i c a nevü hio-res füo-rdővel, hol posta és távirdaliivatal is van. V- Uy·3-^6.

eJ / Í Í 3 . - I S · , ; , . ' 9. Árva megye, az ország ezen leg-északibb megyéje 36 • mfld. területű s van 82,364 tót (igazában 97.l9% tót) la-kosa. Az itt élő csekély magyarság leg-inkább a birtokos és hivatalnok osztály-hoz tartozik. Az egész megye nagyon he-gyes, égalja rideg, földe terméketlen s csu-pán zabot, burgonyát, kendert és lent te-rem. A juhtenyésztés virágzik s a szor-galmas lakosok sok túrót és sajtot készí-tenek' s azzal kereskednek. Bányászata és fakereskedése nem jelentéktelen.Ásványos vizei sok helyt vannak. Folyói: az Árva és a Vág. Van a megyében 6 mvs., 93 fu. s 33 tanyaféle. A megyegyülések Alsó-Ku-binban tartatnak. Főbb helyek: Terszlenna mvs. 2680 1., zárda, látogatott vásárok.

C h i s z n e népes fu. 1320 1. vasbánya, vászonszövés. H a m r i fu. 240 1. vasbá-nya s vashámor. J a b I u n k a fu. 3500 1.

A l s ó - és F e l s ö - L i p n i c a , lakói (2416 és 1430) sok vásznat és durva posz-tót készítenek ; sajttal és vajjal keresked-nek. P e k e l n i k fu. 1125 1. P o d v i l k fu. 1335 1. S u c h a h ó r a fu. 686 I.

O s z a d a fu. 586 1., kik cserépedényt égetnek s sajttal, vajjal igen fontos ke-reskedést űznek. U s z t j e (v. Usztya) fu.

1066 1. s kőszénnel. Bobró mvs. 1258 1.

kik sok vásznat szőnek s azzal a távol külföldön kereskedést űznek. Námeszió mvs. az Árva f. m. 1340 1. kik sok burgo-nyát termesztenek, fával és gyolcscsal kereskednek. L o m n a falu 670 lakossal kik sok deszkát, zsindelyt s paraszt-posztót készítenek. P o t h o r a fu. a ga-líciai határ m. 1300 1., fürészmalom, kony-liasós forrás. S z 1 a n i c a fu. 740 1.

s gyolcskereskedéssel. Z u b r o l a v a fu.

fával és gyolcscsal kereskedést üz ; van fehérítő gyára 1877 1. Turdosin (v. Thur-dosin) mvs.'az Árva f. m. 1625 1. élénk ló-, szarvasmarha- és gahnavásárokkal, gyolcs-kereskedéssel ; sóraktár. Á r v á v á r j y ^ . a l j a (v. Árva-Várallya) fu. az Árva f. s" jg, a pusztulásnak indult végi várain. 460 1.

P e l ) é r p a t a k v. B i e l i p o t o k fu.

751 1.; kőbányájukban jó malomköveket fejtenek, papirmalom. H a b o v k a fu.

709 1., durva posztó és sziirkészités, vas-bánya. M a l a t i n a fu. 656 1., vasbá-nyával, durva posztó- és szürkészitéssel.

S T i z s n a (v. Nyizsnya) fu. 1030 1., len-termelés, serfőzde, papirmalom. P o d-b i e l (v. Podd-bjei) fu. az Árva f. m. 950 1. P r i b i s borsójáról ismeretes fu. 544 1.

Z a b i d o és Z u b e r e c falvak mind-egyike sok parasztposztót és pokrócot, készít, amannak 586, emennek egy vas-bányája és 870 1. van. Itt tűnik el a S z t u-d e n a patak a fölu-dbe s 600 ölnyi távol-ban búvik ismét elő. Alsókubín mvs. az Árva f. m. 1690 1., megyeház, -nyilvános könyvtár, kőbánya. Határában buza és rozs is terem. Velicsna v. Nagyfalu mvs. az Árva f. m. 1286 szorgalmas lakossal, kik gabnát, lent, kendert és hüvelyes vute-ményeket termesztenek, sajtot és gyolcsot készítenek, sajttal, fával és gyolcscsal kereskednek. O 1 á h-D u b o v a fu. 690 1. J a s Z e n o v a fu. sok vásznat és saj-tot készít, van 679 1. K r a l o v á n fu. az Árva és Vág összefolyásánál fakereske-déssel s 370 1. F e l s ő - K u b i n fu. egy régi vár omladékával s több urasági lak-háZzal;Van 691 1. M o k r á g y f u . az

In document A magyar birodalom (Pldal 57-72)