Szatmármegye Ugocsa és Máramaros megyéktől délnyugotra terül el a Szamos

két partján. Nagysága a területvendező törvény előtt 10169 • mfld. volt 280,568 lakossal. Az említett törvény folytán azonban jelentékenj- változást szenvedett ugy a terület, mint a népesség eddigi mivolta is, a mennyiben a volt Kővárvidó-kének négy járásából kettő (a volt n.-som-kúti és n.-nyíresi) egészen Szatmárme-gyébe kebeleztetett, a másik kettőből (monostori és kis-nyíresi) pedig egy-egy község, névszerintKapnikbánya ésY áralja.

Most tekintve, hogy a volt Kővárvidéke 20 • mfldnyi területtel s'51,744 lakossal bírt, s hogy ez adatoknak több, mint fele került Szatmármegyéhez : megközelítőleg állítható, hogy az igy megbővült megye

ma mintegy 112 — 114 • mfldnyi terület-tel s körülbelül 300 ezer lakossal bírhat.

E kikerekítésse! egyidejűleg egyszersmind Felső-Bánya és Nagy-Bánya eddigi kir.

városok külön törvényhatósága is meg-szűnt s e két város is a megyébe kebelez-tetett. Felszínét tekintve Szatmár az or-szág legszebb megyéi közé tartozik. Nyu-goti nagyobb fele egészen rónaság, keleti kisebb felét azonban ércben, fában cs sző-lőben gazdag hegyek borítják, melyek lrárom fő-tömegre különülnek el, u. m. 1.

az a hegytömeg, mely Máramaros szélétől a Lápos vizéig terjed s az ezzel kapcso-latban levő avassági bércek. E magas és zordon begyekben legkiemelkedőbb csú-csok egyrészről a Bozsály, a Feketehegy és a Gutin, másrészről pedig a Mike, Kö-ves, Meszes és a Petrosz. 2. Az Avas-sággal összefüggő szinórváraljai hegyek, és 3. a Bikkalja, melynek nyúlványai mái-egészen alacsonyak és az Érmellékbe ol-vadnak. A rónaság a Tisza felé homokos és mocsáros, de egyebütt fekete föld. Vi-zei : a Tisza, mely itt nagyobbára csak batárfolyó az észak-nyugoti oldalon ; a Szamos, mely a megyét csaknem két egyenlő részre osztja, továbbá a Kraszna, Túr, Batár és Lápos folyók, meg a déli határon az Ér vize. Tavai csekélyek;

ellenben mocsárai számosak és nagyobb kiterjedésüek. Különösen az ecsedi láp mintegy 4 mfldnyi bosszú és 1 — 1 '/^s mfld-Dyi széles tért foglal el. Kisebbek a Sár, Holttisza, Holtszamos, Gegö stb. Földje a zordon bérces vidékek kivételével általá-ban igen termékeny. Főterményei : búza, rozs, kukorica, tönköly, köles, repce, hü-velyes vetemények, krumpli, len, kender, dohány, gyümölcs (kivált szilva) igen sok, dinnye, gesztenye, bor sok és jó (50 ezer holdon mintegy 600 ezer akó évenként), fa (főkép tölgy és bükk), gubacs, makk stb. Állattenyésztése virágzó. Van sok szarvasmarbája, lova, juha, különösen pe-dig sertése. Bengeteg erdőségeiben sok a vad (szarvas, őz, medve stb.) Vizei halak-ban és vizimadarakhalak-ban gazdagok. Az ás-ványország szolgáltat itt aranyat, ezüstöt, rezet, ónt, ként, kőszenet (az Avasban), higanyt, mirenyt, követ stb. Ipara szórvá-nyos, de élénk. Kereskedelme eléggé élénk.

Országútjai részben jók. Vasútja az észak-keleti vasút. A megye székhelye Nagy·

Károly. Van e megyében 1 sz. kir. vs., vagy 20 mvs., mintegy 280 falu és 51 puszta. Említendőbh helyek itt: Szatmár-Németi, igen régi s nagyon csinos sz. kir.

vs. é,s püspöki székhely az észak-keleti V. ÚjA., ISSJ. Z-og. _

Kvdeg^ vasút és a Szamos folyó m., mely ezelőtt íi«-4r» . ggatmárt s Németit külön választotta

egymástól, most azonban a városon kivül van vezetve s elhagyott medre részben már be van építve. Szatmár és Németi külön városok voltak s 1715-ben csatol-tattak egybe. Van itt 18,353 lakos, csinos városház, püspöki palota, székesegyház, ref. templom kettő, továbbá gör.-kel. és - zsidó tempóm, férfi- és nő-zárda, előbbi r.

kath. gymnasinmmal, utóbbi leány nevelő-intézettel, ref. gymnasinm (6 osztálylyal), felsőbb ref.leányiskola, árva-leány-intézet, több díszes épület, szép négyszögletű nagy piac ; továbbá kir, törvényszék, járásbíró-ság, adó-, posta- és táviróhivatal, nagy vasúti állomás, kaszárnya, fürdő, takarék-pénztár, két hírlapkiadó hivatal, könyv-kereskedés, több olv.vsótársaság, tűzoltó-egyesület stb. A lakosok élénk ipart és kereskedést űznek. Az ipar főbb cikkei itt:

vászonszövős, cserépedény-készítés, szőlő-, gabna- és gyümölcstermesztés, meg barom-tenyésztés. A mesteremberek közt legna-gyobb számmal vannak csizmadiák, tímá-rok, szűcsök, gubások, kádárok stb., kik készítményeiket messze földre elhordják a vásárokra. Vásárai nagyon látogatot-tak. 3 • mfldet haladó határa nagyobb-- nagyobb-- részt termékeny rónaság, keleti része

azonban begyes és szőlőkkel van borítva.

E részen van a S z a t m á r h e g y (vagy csak »Hegy«) nevű telep, mely Szatmár-tól egy órányira esik s 2000 állandó lakost számlál, kik majdnem kivétel nélkül azon protestánsok utódai, kik az üldözések elől menekülve hagyták el az akkor türelmet-len anyavárost. A lakosok leginkább bor-termesztésből élnek. Néhány szatmári bir-tokosnak csinos nyári lakai vannak itt.

Erdőd mvs. egy hegy oldalán a Bükkalja tövében 1266 sváb 1., kiket a Károlyiak a reformátusok kiszorítása után telepítettek ide. Csinos gót izlésü temploma foglalás folytán ma a r. katliolikusok birtokában van. 1545-ben a ref. protestánsok zsinatot is tartottak benne. Mai alakja tetemesen különbözik a bajdanitól, mit egyebeken kivül a vár nagy termének egyik megron-gált s csupán e templomot ábrázoló fali képe is mutat. Hegyen álló régi vára (a Drághfi-ak építménye) ma romban bever, de korántsem az ágyúk tüze, hanem bir-tokosának intézkedése folytán, mely in-tézkedést a megbízottak ugy hajtották végre, hogy a tetőket leszórták, a bolto-zatokat s lépcsőket beszaggatták, a (kü-lönben primitív) fali festményeket s fel-iratokat kalapácsokkal leverették, vagy

^ Upi . rféq. -

é-.109

eltorzíttatták ugy, hogy az utazó alig talál itt ma egyebet egy éktelenül elcsú-fított kőhalmaznál, mely panaszosan lát-szik mutogatni meg nem érdemlett sebeit a helyett, hogy a vidék festői voltát emelné. (Talán nem fogja az olvasót ter-helni, ha a várkapu fölötti nagy termének általunk nagy nehezen kibetűzött fölira-tait ide mellékeljük. D é l i ol d al (balra) :

»Anno 1481 Szent György napjának octa-vaian Néliai Dragfi Bertalan kezdette csi-náltatni ezen Erdőd várát. Az kőfalaknak magosságát hatvan singnyire szélességét harminczraAz tornyok magosságátNyolcz-vanra az kapu szélességét négy singnyire rendelvén el.« — (Középen): »Anno 1482 ugyanazon Dragfi Bertalan Erdélyi Vajda az hatalmas Mátyás király idejében Nagy Boldog Aszony Octavaiara Istennek Dicsi-retire es az Nagy Aszszonynak tiszteletére végeztette el az Nagy Erdődi Szent egy-hazat is.« — (Jobbra): Anno 1501 Emii-tett Nagy emlékezetű Dragfi Bertalan Erdélyi Vaida Demeter napjan Eötven négy esztendős korában ez világbul iste-nesen kimúlt.« — N y u g o t i o l d a l :

»Anno 1565 János Sigmond Király ezen Erdőd várát együtt az Törökökkel megh-szálván Negyven napi Ostromlások után Capitulatio ellen az nepet fegyverre hánta és rabságra vitte az várat földig rototta.«

— K e l e t i o l d a l : »Anno 1730 Első Nagy Károlyi Groff Károlyi Sándor kezd-vén Restauratiojához Magazinális Házá-nak Tstennek segétségéből Fel is álitotta és épitette.«) A lakosok szorgalmas föld-mívelők. Van itt kir. járásbíróság, posta hivatal, mintagazdaság (gr. Károlyi Ala-josé), s jelentékeny lótenyésztés. Bora, búzája sok terem. Nagy határában egy gyönyörű erdőn kivül van több népes puszta, mint Cserhát, Erdödhegy, Lászlátér és Újmajor. M a d a r á s z fu. Erdőd szom-szédjában 1600 oláli s német 1. s termé-keny nagy határral, melyben Iiomöród, Előrész és Gyarmat nevü pusztái vannak.

Baromtenyésztése jelentékeny. Krassó mvs. a Szamos m. 1604 magyar s oláh ]., csinos kastélylyal, búza-, repce-, kukorica-és gyümölcstermesztkukorica-éssel spostahivatallal.

S z i n f a l u fu. hegyes völgyes határral s 810 sváb 1., kik gabnát és bort termesz-tenek. R e m e t e m e z ő (Pomi-) fu. ]396 oláh I., sertéstenyésztéssel és postahiva-tallal. B o r h i d fu. 1106 oláh lak. V á-1 a s z ú t (és M a r e b o r s a) fu. 555 oláh lak. s kukoricatermesztéssel. A l s ó - és E e l s ö - H o m o r o d faluk, előbbi 696 sváb, utóbbi 392 oláh 1. s gabna- és

gyü-. i i o

mölcstermesztéssel. O 1 á h-M e d g y e s fu.

497 oláh 1. s terjedelmes határral. 0 1 á h-G y ü r ü s fu. 504 oláh s német lak. (-3 Sós nevű nagy pusztával. S z a k a sz fn.

730 német s oláh 1., kik bort s búzát ter-mesztenek.Kr a s z n a-Béltek mvs.a Kraszna f. m. 1378 sváb és magyar 1., kik sok boi t és kukoricát termesztenek. Van

postahi-vatala. G é r e s fu. a Kraszna f. m. 1034 magyar ref. 1., kik sok gabnaneműt s ku-koricát termesztenek, marhát tenyészte-nek és szenet égettenyészte-nek, melylyel messze földet bejárnak. D o h r a fu. az előbbitől délre 1314 magyar ref. 1. s termékeny ha-tárral. N á n t ű (Huredin) fu. 778 oláh és sváb 1., két templommal s baromtenyész-téssel. K i s - és . N a g y-S z o k o n d fa-luk, előbbi 367 oláh, utóbbi 643 oláh és sváb 1. s baromtenyésztéssel. ErdS-Száda mvs. a Szamos szép völgyében 1164 oláh s magyar 1., termékeny határral, kastély -lyal és népes vásárokkal. K o 1 c é r falu 135 orosz 1. s baromtenyésztéssel. D á n-f a l v a n-fu. 288 oláh 1. N a g y - S o m k ú t ju. 1650 oláh 1., baromtenyésztéssel s né-pes vásárokkal. Van itt feir. járásbíróság és postahivatal. K i s - és N a g y-N y i r e s faluk a szilágymegyei határ közelében, előbbi 732, utóbbi 1315 oláh 1., gyümölcs-termesztéssel és sertéstenyésztéssel. J e-d e r fu. 791 oláh 1. és nagy ere-dővel, mely-ben sok sertést makkolnak. F e r i c s e fu.

392 oláh 1. T ö r ö k f a 1 u fu. 796 oláh 1.

s gyümölcstermesztéssel. G a u r a fu. 746 oláh 1. és sertéstenyésztéssel. K i s - B u n y fu. 781 oláh 1. s nagy erdőséggel, mely sok makkot és gubacsot szolgáltat. B e r-k e s z (Sáros-Magyar-) falu a Lápos f. m.

619 magyar s oláh 1., kik cseréppipát és edényt készítenek s gyümölcsöt és bort termesztenek. R e m e t e fu. a Lápos f.

m. 1130 oláh 1. és savanyúviz-forrással.

K o v á s fu. 1144 oláh 1. s baromtenyész-téssel. S z a k á l a s f a l v a fu. 797 oláh 1., gyümölcs és bortermesztéssel. D o m b-r o v i c a fu. 784 oláh 1. s juhtenyésztés-sel. B a j f a l u fu. 285 oláh 1., kik több-nyire a szomszédos Nagy- és felső-bányai bányákban dolgoznak s szenet égetnek.

Van ásványos vize és fürdője. A v a s -Ú j f a l u fu. az Avasság egyik völgyében

1483 oláh 1., igen nagy határral s barom-tenyésztéssel. Erdőségeiben sok szenet égetnek. F e 1 s ő f a 1 u fu- az Avasságban 2314 magyar s oláh 1., nagy s bérces ha-tárral, sok erdővel, sertéstenyésztéssel és postahivatallal. L a j o s v ö l g y , hutaBik-szád közelében. A l s ó - Ú j f a l u fu. 600 oláh 1. S z a s z á r f u . a Lajos f. m. 885

oláh 1. H i s z t-T ó t f a í u fa. 902 oláh s magyar lak., óhitű és ref. templommal, gahna-, kukorica és bortermesztéssel s postahivatallal. Nagy-Bánya bányaváros az Avasságban (hajdan Asszonyunkpataka neve volt, mivel a magyar királyasszo-nyok számára jövedelmezett, 9082 magy., német s oláh 1., kath., ref., óhitű, luth. és zsidótempiommal, kir. törvényszékkel, já-rásbírósággal, fő bányahivatallal, pénz-verő mühelylyel, adó-, posta- és táviróhi-vatallal, kath. kis gymnasiummal, gazdag arany- és ezüstbányákkal, vas- és acélárú-készítéssel, nagy gyümölcstermesztéssel, vászonszövéssel, cseréppipa-készítéssel és kereskedéssel. Roppant határában renge-teg erdőségek vannak, melyek fán kivül sok makkot, gubacsot és szenet is szolgál-tatnak. Vadakban is bővölködik. Hajdan vára volt. Felső-Bánya bányaváros az előb-bitői keletre s 2 mfldre 6000 magyar, né-met s oláh 1, kath., ref. és oláh templom-mal, arany-, ezüst-, réz- és ólombányák-kal, olvasztó kemencékkel, vashámorral, jó savanyúvizzel, posta- és táviróhivatal-lal. Az itt készült nagy mennyiségű cse-répedényt messze földre elhordják. Gyü-mölcs- és kukoricatermesztése is említésre méltó. Határa ennek is bérces, erdős, mint Nagy-Bányáé, s fában és vadakban szintén lővölküdik. K a p n i k-B á n y a mvs. a Kapnik vize m. 2464 oláh, magyar s né-met 1., katb. és oláh templommal, arany-ós ezüstbányákkal s bányahivatallal. Bér-ces, erdős határa főleg fát, makkot, gubacsot és szenet szolgáltat. A l s ó és F e l s ő -E e r n e z e l y oláh faluk Nagy-Bánya szomszédjában, előbbi 1621, utóbbi 960 1.

Ez utóbbi szétszórtan fekszik s van bá-nyája, érctörője, olvasztó- és választó-kohója és savanyúvize. K i s B á n y a fu.

ezüstbányával. L á p o s - B á n y a fn. Nagy-Bányától északra 1194 oláh és sváb lak., oláh és kath. templommal, savanyúvizzel.

Szinyér-Váralja mvs. közel a Szamoshoz 3996 magyar s oláh 1., ref., kath. és oláh templommal, járásbírósággal, posta- és táviróhivatallal, jó borral s népes váro-sokkal. Itt született Erdősi (Sylvester) Já-nos az első (fenmaradt) magyar nyelvtan irója. A p a fu. 2782 magyar s oláh lak., ref. és oláh templommal, gabna-. gyümölcs-és bortermesztgyümölcs-éssel. Ide tartozik A p a h e g y nevü népes puszta. P a t ó h á z a fu. a Szamos jobb partján, Krassóval átellenben 1141 magyar s oláh 1., gabnatermesztéssel sbaromtenyésztéssel. Aranyos-Medgyesmvs.

2341 magyar s oláh 1., kik jó bort és gab-nát termesztenek. Van ref., oláh és zsidó

l l í ,

temploma, postahivatala. Nagy határában népes puszták vannak, mint Megyerihegy,

Qombáserdő és Etenyeerdö. A gr. Karcsai-aknak itt tökéletesen ép és lakott vára van itt. H i r i p íu. 906 magyar ref. lak., kik sok vöröshagymát termesztenek s azzal kereskednek. Erdejét dongafa kedve-ért a belgák mind kipusztították. A m a c fn. 826 magyar s oláhl., két templommal, szép gyümölcsös és káposztás-kertekkel.

U j-H u t a fu. Erdő-Száda szomszédjában 294 oláh 1. s üvegbutával. M ó z e s f a l u fu. az Avasságban, közel a máramarosi határhoz 57 9 oláh 1. s szénégetéssel. Tar-t ó 1 c fu. 1522 oláh 1., baromTar-tenyészTar-téssel és savanyúvizzel. B i k s z á d fu. a Túr völgyében 1582 magyar s oláh 1., postahi-vatallal, zárdával, liires savanyúvizzel, fördővel és hutával. T u r v é k o n y a fu.

a Túr völgyében 834 oláh 1., gyümölcster-mesztéssel, fördővel és savanyúviz-forrás-sal. A v a s-V á m f a l u f u . 1416 magyar s oláh 1. és jó savanyúvizzel s fördővel.

Nagy határában sok erdő van. Avas-Újváros mvs. a Túr m. 1442 magyar ref. 1., posta-hivatallal, termékeny határral, jó borral és savanyúvizzel. Sárköz mvs. a Túr vize m. 1834 magyar s orosz 1., ref. és kath.

templommal s jó borral. Bnppant határá-ban sok gabnanemű terem. K o m o r z án fu. 1846 magyar s oláh lak., kik sok lent termesztenek és gyolcsot szőnek. L e-k e n c e fu. 472 oláh 1. és e-kőbányával.

J ó z s e f h á z a fu. 1417 magyar, német s oláh 1., három templommal, bortermesz-téssel. B e r e n d fu. a Szamos m. 648 ma-gyar s oláh 1., ref. templommal és gabna-termesztéssel. U d v a r i fu. a Szamos m.

1792 magyar l.,gabnatermesztés és barom-tenyésztéssel. B e r e n c e fu. a Szinyér-pataka m. 685 oláhl. B a t i z fu. 1405 magyar s oláh 1., nagy határral, Gombás nevü nagy pusztával s marhatenyósztés-sel. B a t i z-V a s v á r i fu. 658 magyar s oláh 1. S a á r fu. 153 magyar 1. s termé-keny határral. H o m o k fu. 518 magyar ref. 1., gabnat.ermesztásscl és savanyúviz-zel. K i s- és N a g y-P e 1 e s k e szomszé-dos faluk, előbbi 430, utóbbi 904 1. s ter-mékeny, de itt-ott mocsáros határral. Mi-kola fu. az ész.-kel. vasút ni. 1114 lak., postahivatallal, vasúti állomással, gabna-termesztéssel és baromtenyésztéssel. D a r a fu. a Szamos m. G78 1., ref. és kath. temp-lommal s jó határral, melyben Vizsoly nevü nagy pusztája van. C s e g ö 1 d falu közel a Szamoshoz 855 1., kik sok gabna-neműt és szénát termesztenek. J á n k fu.

a Túr ós Szamos közt 925 I.,

postahivatal-lal, kastélylyal és széngyárral. G a c s á j fu. 834 1., ref. templommal, gabna- és do-hánytermesztéssel s híres lencsével. K i s-és N a g y-H ó d o s falus: a Túr f. közelé-ben, előbbi 373, utóbbi 4G1 1. s mindkettő jelentékeny határral, melyekben sok só és posvány van. Gabna- és szénatermeszté-sök, valamint baromtenyésztésök is jelen-tékeny. S z á r a z-B e r e k fu. 772 1. Ha-tárában tavak vannak. B, i c s e fu. 478 1., ref. templommal és szénatermesztéssel.

K i s - és N a g y-P a l á d faluk az ugo-csai határ közelóbeu, előbbi 1000, utóbbi 1045 magyar ref. 1., búzatermesztés- és baromtenyésztéssel. N.-Paládon postahi-vatal is van. M a g o s-L i g e t fu. a Túr közelében 315 vegyes 1. S o n k á d fu. a Túr m. 646 magyar ref. 1. s termékeny határral. 0 s e k e fu. a Tiszám. 1679 1., ref. és kath. templommal, roppant gyü-mölcsösökkel, Kölcsey F. sirja- és emlék-szobrával, nagy gahnatermesztés- és ba-rom·, különösen sertéstenyésztéssel, halá-szattal és révvel. K ö l e s e fu. a Túr m.

550 1. F ü l e s d fu. 718 1., kik sok búzát s dohányt termesztenek. F ü 1 p ö s-D a r ó c fu. 342 1. ref. templommal s baromtenyész-téssel. Sok káposztát és diót termeszt s ezzal kereskedik. T i s z a-B e r e k fu. a Tisza m. 546 magyar ref. 1. s gabna- és szénatermesztéssel. T i s z t a-B r e k fu.

marha- és sertéstenyésztéssel. K i s - és N a g y - A r faluk a Tiszám., előbbi 829, utóbbi 738 magyar ref. 1., jó határral, gyümölcstermesztéssel s marhatenyész-téssel, halászattal és révvel. Fejér-Gyarmath mvs. a Szamos és Túr közén mocsáros, de termékeny nagy határral 3353 magyar 1., ref., kath. ós zsidó templommal, járásbí-rósággal, adó- és postahivatallal, jó do-hány-, len- és kendertermesztéssel. M a-t o 1 c s fu. a Szamos m. 1197 1., kik köza-t sok iparos és halász. K ó r fu. a Szamos m. 627 1., gabna-, szónatermesztés- ós ba-romtenyésztéssel. K é r-S e m j é n (vagy Semlyén) fu. az előbbi közelében 339 1., marha- és lótenyésztéssel. A falut a Kér vize hasítja ketté. G y ü g y e fu. a Sza-mos mellett 340 1. Ó-P á 1 y i fu. közel a Kraszna vizéhez s a szabolcsi határhoz 1667 1., három templommal, nagy és ter-mékeny határral s jelentékeny baromte-nyésztéssel. Máté-Szalka mvs. közel Kraszna vizéhez 3741 1., ref. templommal, nagy és termékeny határral s híres baromvásá-rokkal. Tan itt kir. járásbíróság és posta-hivatal. O 1 c s v a fu. az előbbi közelében 791 1. s gyümölcstermesztéssel. O 1 c s v a-A p á t i fu. 804 1. s gabnatermesztéssel.

.114

K i s N a m é n y f n . a Tisza m. 833 1., ter-mékeny határral, halászattal és hajóállo-mással, hires lencse- és bortermesztéssel.

Ö k 5 r i t ó fu. a Szamos m. 1469 1., ref.

templommal, postahivatallal, nagy és ter-mékeny határral. S z a m o s s z e g fu. a Szamosnak Tiszába ömlésénél 2191 1., kik jelentékeny juhtenyésztést,

gabnatermesz-tést és halászatot űznek. P o r c s a l m a fu. közel a Szamoshoz 1395 1., ref. és óhitű templommal, gabna- és dohánytermesz-téssel. A n g y a l o s fu. a Szamos m. 570 lak., szép kastélylyal és gazdasággal s Puszta-Jánosi nevű pusztával. T y ú k o d fu. 1035 1., kik nagy határukban sok bú-zát, rozst és kukoricát termesztenek s barmot tenyésztenek. Ide tartozik Biirgezd nevű népes puszta. Csenger mvs. a Szamos balpartján 2968 1., ref., kath. és zsidó-templommal, postahivatallal, dohányter-mesztéssel, halászattal s roppant nagy ba-romvásárokkal. Történeti nevezetességű Csengert illetőleg, liogy Zsigmond király országgyűlést, a ref. egyház pedig hires zsinatot tartott itt (1558. vagy 1570.), melyen az a vallástétel készült, melyet a német irók tévedésből lengyel valláslélel-nek szoktak nevezni. U r a fu. 366 magy.

1. s gabnatermesztéssel. C s e n g e r B a -g o s fu. 1269 lak. s marbatenyésztéssel.

V e t é s fu. a Szamos m. 1586 magyar s oláh 1., ref. és óhitű templommal, jó bú-zával s marhatenyésztéssel. Van postahi-vatala. S z a m o s-D o b fu. 1087 1. s pos-tahivatallal. N.-Z s a d fn. a Kraszna f. és az ész.-kel. vasút m. 993 1., gabna-termesztéssel és baromtenyésztéssel. Tőke-Terebes mvs. közel a Kraszna folyóhoz 1913 magyar, tót és orosz 1., két templom-mal, postahivatallal s nagy és termékeny határral, melyben Goroncs és C'serják nevii népes puszták vannak. Gabna-, széna- és gyümölcstermesztése, valamint baromte-nyésztése jelentékeny. K i s - és N a g y-M a j t é n y faluk az észak-kel. vasút két oldalán, előbbi 1123 magyar és oláh 1., ref. és oláli templommal, utóbbi pedig 1345 sváb 1., vasúti állomással s postahi-vatallal. Mindkét falu sok búzát, kuko-ricát s hüvelyes veteményeket termeszt és szép szarvasmarhát tenyészt. A kis-majtényi határ szélén N.-Károly felé van egy berek s abban egy kőoszlop az n. n.

b é k e p o n t o n a Károlyi Sándor által létesített 1711 -i békekötés emlékére. Ki-rály-Daróc mvs. a Kraszna f. két partján 2429 magyar, sváb és oláh 1., ref., kath., oláh és zsidó templommal, gabna-, kuko-rica-, repce- és dohánytermesztéssel s

pos-tahivatallal. K a fc-S z e n t - H á r t ó n fu.

közel a Szamoshoz 456 magyar 1., ref.

templommal s búza- és kukoricatermesz-téssel. E s z t r ó fn. az Ér vize m. 315 oláh lak. s gyümölcstenyésztéssel. É r-S z e n t-M i k 1 ó s fu. közel az Ér vizéhez 984 magyar s oláh 1., két templommal s termékeny határral. G e n c s fu. közel az Ér vizéhez 1211 magyar s oláh lak., kik gyümölcsöt, búzát és kukoricát

termesz-tenek. Nagy-Károly csinos mvs. és a megye jT, székhelye az ész.-kel. vasút m. 12,754 ma-¡¡¡1 gyar, sváb, oláli és orosz 1., kath., r e f. , / g f q y„, oláh, luth. és zsidó templommal, megye-házzal, kir. törvényszékkel, járásbíróság-gal, adóhivatallal, postával, kath. kis gym-nasiummal, könyvnyomdával, takarék-pénztárral, népbankkal, több olvasókörrel, a gr. Károlyiak várkastélyával, serfőzés-sei, gr. Károlyi-féle nagyszerű ménessel, sok mesteremberrel és kereskedővel stb.

Termékeny s nagy kiterjedésű határá-ban szőlőt, búzát, kukoricát, és dohányt sokat termesztenek, barmot, juhot és ser-tést tenyésztenek, s nagy puszták vannak, mint F e k e t e s z á l l á s , K o r p a r é t , J u h m a j o r t a n y a , P z e n t j á n o s , K 1 ár a-M a j o r , C s i k ó s k e r t , vagy ' P o s t a r é t . Fontos heti és országos

vá-sárain különösen sok a gabnanemü, szar-vasmarha, ló és sertés. A város alatt egy jelentékeny tölgyes erdő és sok

szőlős-kert van, melyek bora azonban nem igen állandó. Yasuti állomása fontos.

B ö r v é 1 y fu. az ecsedi láp által ke-rítve 1700 lakossal, kik gazdag föld-jükön pompás búzát termesztenek s lápos, eres határukban sok nádat vágnak, halat és csikót fognak. C s o r n a -k ö z fn. 1893. 1., három templommais termékeny nagy határral. Dohányter-mesztése jelentékeny. D o m a h i d a fn.

644. magyar s oláh 1., gabna- és kukori-czatermesztéssel s marha- és juhtenyész-téssel. K á l m á n d fn. 666. sváb 1., csi-nos épületekkel, gazdag és szép határral, C3erép- és téglagyárral s kitűnő lovakkal.

C s a n á 1 o s fu. közel N.-Károlyhoz 1097 magyar és sváb I., kik szép szarvasmarhát és lovat tenyésztenek. K a p l o n y f u . 1253.

magyar és sváb 1., három templommal, zár-dával, a gr. Károlyiak nagyszerű sírbolt-jával, s termékeny határral, melyben K o z á r d és H a r a s z t nevű nagy pusz-ták vannak. K o c s o r d fu. közel a Kraszna folyóhoz, az ecsedi láp mellett 1441. magyar ref. 1., kik sok gabnát ku-koricát és gyümölcsöt termesztenek.

Ecsed (Nagy-) mvs. a hasonnevű nagy

113, láp m. 1312. magyar ref. 1. kik a láp

ká-kájából sok kosarat, méhkast és gyéké-nyeket készítenek s azokkal keresked-nek. Nagy határában szép marha tenyé-szik s K i s-E e s e d nevű puszta van.

Lápok közé épített régi vára romban bever. F á b i á n h á z a fu. az ecsedi láp m. 1839 1., két templommal s posta-hivatallal. A gyékényfonást itt is nagyban űzik. N y í r - V a s v á r i fu. a szabolcsi batáron 1287 1., B a r o m l a k nevű pusztával és marhatenyésztéssel. M é r k . fu. 1619. magyar és sváb 1., kik sok

gab-nanemiit és kendert termesztenek s ba-romtenyésztést űznek. Van kath. és ref.

temploma. V á l i a j fu. 1572. magyar és sváb 1. s postahivatallal. Igen nagy és termékeny határában jelentékeny juhtenyésztést üz. B e r e fu. 595. ref. 1. P e -n é s z l e k fu. a szabolcsi határom 1413.

magyar s orosz 1., postahivatallal s gyü-mölcstermesztéssel. É r - K ö r t v é l y e s fu. az Ér vize m. 1815 magyar 1., két templommal s termékeny nagy határral.

S z a n i s z l ó fu. 2400 L, kik jó dohányt termesztenek, sok szarvasmarhát .és juhot tenyésztenek. M e z ö - P e t r i fu. 1134 magyar és sváb ]., s gyümölcstermesztéssel.

M e z ő-T e r e m fu. 1613 magyar, oláh és sváb 1., két templommal és termékeny határral. D e n g e l e g fu. 1412 magyar s oláh 1., két templommal és mezőgazda-sággal. É r - E n d r é d fu. áz Ér vizéhez közel 1719 magyar s oláh ]., kik jó bort ós búzát termesztenek, van postahivatala.

4. Szilágymegye az 1876. XXXIII. t. c.

uj alkotása. Szatmár s Biharmegyék meg az erdélyi kerület között az eddigi Kraszna és Közép-Szolnok nevü megyék egész területét, valamint az eddigi Dobo-ka megyéből a régi egregyi járás 23 köz-ségét, Kolozsmegyéből pedig Nagy-Raj-tolc és Kásapatak nevü községeket fog-lalja magában. így a megye Erdély felőli liatárát most az Egregy és az Almás nevü kis folyók képezik. E részekhez járult még Züa'n városa, mely eddigi sz. kir.

városi kiváltságától megfosztatván, szin-tén-e megyébe kebeleztetett s egyszers-mind az uj megye székhelyévé tétetett.

Szilágymegye kiterjedéséről és népességé-ről pontos adataink még nincsenek ; dé, ba tekintjük, hogy az eddigi Kraszna-megye 20 • mfldön 62,714 lakossal, Kö-zép-Szolnok pedig 38>A • mfldön 113,639 lakossal birt, s ha hozzá veszsziik, hogy az ide kapcsolt (doboka- és kolozsmegyei) 25 község mintegy 5—6 • .mfldnyi

terü-lettel s 10 ezer lakossal bírhat: a megye területének nagyságát 63—65 • mfldre, népességének számát pedig 185 —190 ezerre tehetjük, mely népesség 65—70 ezer magyaron kívül csaknem kivétel nélkül oláh. Kraszna és Közép-Szolnok megyék, valamint a volt Zarándmegye és Kővárvidéke is a mohácsi vész óta

»részek« (partium) név alatt részint időn-ként, részint állandóbban Erdélyhez tar-toztak s az erdélyi kormányszék (guber-nium) igazgatása alatt· állottak, mígnem az 1832/o-ki országgyűlés által törvénye-sen visszakapcsoltattak az anyaország-hoz, noha e visszakapcsolás csak 1848-ban emelkedett teljes érvényre. Az uj megye felszíne egészen hegyes, völgyes, kivévén az észak-nyugoti csúcsát, az u. n. Érmei-léket, mely keleti alacsony s bortermő hegyeit leszámítva, tulnyomólag lapályos.

Hegyei az erdélyi Érchegység közép ma-gasságú s részben alacsony nyúlványai, melyek közeit többnyire tágas (észak-, nyugot- és délnyugotnak nyíló és termé-keny völgyek foglalják el. Legmagasabb hegytömege délen a Réz, mely Bihartól választja el, keleten a Meszes, északon pe-dig a Bükkalja, mely Szatmávtól választja el és szelíd lejtőkkel ereszkedik egy részről a Szamos, más részről pedig a Kraszna szép völgyébe. Vizei : a Szamos, Zilaj, Kraszna, Berettyó, Szilágy, Egregy és Almás meg a csehi tó. A Szilágy vize szép vidékét »Szilágyság«-nak nevezik.

Éghajlata általábán elég szelíd, de tele olykor igen szigorú. Eöldje termékeny s a magaslatokon is többnyire mivelhető.

Eőbb termékei: mindenféle gabnanemü, . kukorica, bor, gyümölcs (tömérdek

ber-zencei szilva) és dohány. Erdőségei nagy kiterjedésüek levén, fában mindenütt bő-velkedik. Állattenyésztése virágzó. Ás- "

ványországa kevés ércen kivül főleg lia-szonra való követ szolgáltat. Az ipar cse-kély jelentőségű, ugy szintén a kereskedés is. Útjai általábán nagyon kezdetlegesek.

Távirdai összeköttetése van. Van e me-gyében össszesen 239 község s vagy 30 puszta. A megye székhelye Zilah. Emli-tendőbb helységek itt :

Zilah csinos város és megyei székhely szép vidéken, a Meszeshegytől délnyugot-ra s a Zilaj patak m. 5787 magyar 1., r e f j ¡¿u • és kath. templommal, polgári iskolává) s s.-i.LÁ'l' állami tanítóképző intézettel. Van itten

megyeház, kir. törvényszók, járásbíróság, adó-, posta- és táviróhivatal. Lakosai közt sok az iparos. Bortermesztése igen jelentékenj'. Vásárai híresek. Roppant '

Ballagi és Király földrajza. 8

1 1 4 ,

határában sok az erdő, melyben sok sér-tést makkolnak, szenet égetnek és hamu-zsírt készítenek. S o m r ó-Új f a 1 u fu. az Egregy f. m. 322 oláh 1., V á r t e 1 e k fu.

1054 oláh 1., baromtenyésztéssel és Ki-r á l y k ú t nevű nagy pusztával. B Ki-r é d fu. a Meszeshegy alatt 911 oláh s magyar 1. s kukoriczatermesztéssel. Ő r m e z ő fu. az Almás vizein 367 oláh 1. T i h ó fu. 757 oláh ]. B o r z á v á (v. Borzsova) fu. 299 oláh 1. Gr a 1 g ó fu. az Almás vize m. 952 oláh 1., gahnatermesztés- és sertéstenyésztéssel. F a r k a s m e z ő fu.

az Egregy vize m. 322 oláh 1. K e t t ő s -m e z ő fu. az Al-más vize -m. 1198 oláh 1., kik mezőgazdaságot, baromtenyésztést és szénégetést űznek. B a l á z s h á z a fu.

az Almás vize m. 1356 oláh 1. s termé-keny határral. F e 1 s ő-K é k e s-iST y á r 1 ó fu. 538 oláh 1. A l s ó - K é k e s - N y á r l ó fu. 317 oláh 1. B, o m 1 o 11 fu. 380 oláh 1.

G a l p o n y a fu. 652 oláh 1. baromte-nyésztéssel. C s ö m ö r 1 ő fu. közel az Egregy vizéhez 580 oláh 1. s kukorica- és krumplitermesztéssel. M a g y a r É g -r e g y fu. az Eg-regy vize m. 594 oláh 1., postahivatallal s disznótenyésztéssel. Ö r-d ö g k ú t fu. az előbbi szomszér-djában 1128 oláh 1., kik mezőgazdasággal foglal-koznak. P ó s a fu. 675 oláh 1. s jó határ-ral. V a s k a p u fu. 230 oláh 1., kukorica és gyümölcstermesztéssel, S z e n t P é -t e r f a l v a fu. az Almás vize m. 513 oláh 1. s kukorica- és gabnatermesztéssel.

P u s z t a-B a j t o 1 c fu. 445 oláh 1. F e 1-s ő - E g r e g y fu. az Egregy vize m. 971 oláh s magyar 1. s gabna- és gyümölcs-termesztéssel. B o d j a (vagy Bogya) fu.

386 oláh 1. M e s z e s - S z e n t - G y ö r g y fu. az Egregy vize m. 675 oláh 1. s gabna, kukorica és krumplitermesztéssel. V á r -m e z ő fu. 1673 oláh s -magyar 1., kik jó mezőgazdaságot és baromtenyésztést űz-nek. N a g y-R a j t o 1 c fu. 646 oláh 1. s jó határral. K á s a p a t a k fu. Az Egregy vize m. 801 oláh 1, jó határral, és H u t a nevű pusztával. P e r j e fu. a Krasz-na egyik mellék patakjánál, 902 oláh lakos- és jó határral. T ú s z a fu. a megye déli részén 414 oláh 1. s nagy határral, melyben sok erdő van. A lako-sok egy része szénégetéssel és hamuzsir-készitéssel foglalkozik. C s i s z e r fu. sok erdővel. A l s ó - és F e 1 s ő-B á n oláh fa-luk, előbbi 819, utóbbi 655 1. s mindkettő jelentékeny határral. P a l i c k a fu. a Kraszna folyó m. 201 oláh 1. B o g d á n -l i á z a fu. 1238 o-láh 1., mészégetésse-l, márvány töréssel, kukorica- és

krumplitermesztéssel és juhtenyésztéssel. O l á h -K e c e l fu. 1137 oláh 1., sertéstenyész-téssel. K r a s z n a-H o r v á t fa. a Krasz-na f. m. 763 magyar s oláh 1., ref. tem-plommal s jó mezőgazdasággal. Kraszna mvs. a hasonnevű folyó m. 3128 magyar s oláh 1., ref., kath. és oláh templommal, postahivatallal, mezőgazdasággal s né-hány iparossal. M á r k a s z é k fu. 987 oláh ]. M a g y a r-K e c e 1 fu. 822 magyar s oláh 1., ref. és oláh templommal s kuko-ricatermesztéssel. B é c s é fu. 1053 ma-gyar s oláh 1., ref. és oláh templommal, s baromtenyésztéssel. V á r s ó 1 c fu. a Kraszna vize m. 1036 magyar s oláh 1., ref. templommal, postahivatallal s gabna-termesztéssel. B á d o n fu. 517 oláh 1.

C i g á n y i fu. 629 oláh 1. s Király nevű pusztával. P a p t e l e k fu. Zilahtól észak-ra 785 oláh i. s baromtenyésztéssel. Zsibő (v. Sibó) dombon épült szép fekvésű fu.

közel a Szamoshoz 1524 magyar 1., ref.

templommal, bárói (Wesselényi) kastély-lyal, nemesitett ménessel, selyemterme-léssel, postahivatallal s termékeny nagy határral. K u c s ó fu. 1069 oláh 1. M o j -g r á d fu. 595 ma-gyar s oláh 1., - gyümölcstermesztéssel s várromokkal. D e l -r e n fu. az előbbitől nyugot-ra 521 oláh 1.

S z i 1 á g y-S z e n t k i r á l y fu. a Szilágy vize m. 268 magyar 1., ref. templommai, postahivatallal, kastélylyal s gabna- és gyümölcstermesztéssel. S z a m o s U d -v a r h e l y fu. a Szamos m. 1474 magyar s oláh 1., ref. és oláh templommal s gab-natermesztéssel. N á p r á d fu. közel a Szamoshoz 1213 oláh s magyar 1., ref. és oláh templommal és sok erdővel. S ü 1 e 1-m e d fu. a Sza1-mos 1-m. 555 oláh s 1-magyar 1., oláh és ref. templommal, postahivatal-lal, termékeny határral, nagyon híres lóvásárokkal, s a gr. Kornisok szép gaz-daságával. Szilágy-Cseh csinos mvs. a Szi-lágy vize m. 2462 magyar 1., ref., kath.

és zsidó templommal, járásbírósággal, postahivatallal. Szép nagy határában jó gabna, árpa, zab, sok szőlő és gyümölcs terem. B ő s h á z a, fu. közel a Szilágy vi-zéhez 691 magyar s oláh 1., ref. és oláh templommal s jó határral. A r d ó fu. a Szamos m. 598 magyar s oláh 1., ref.

templommal s termékeny határral. B e n e-d e k f a 1 v a fu. 537 magyar s oláh 1., ref. és oláh templommal. G a r d á n f a l -v a fu. a Szamos m. 773 oláh 1. s gabna-és kukoricatermesztgabna-éssel. A1 s ó- gabna-és F e 1-s ő-B e r e k 1-s z ó oláh falvak, előbbi 874, utóbbi 1669 1. s barom tenyésztéssel. A 1-s 6- é1-s F e 1 1-s Ő-S z i v á g y oláh falvak,

In document A magyar birodalom (Pldal 106-121)