van megosztva. A püspökök közé soroztatik a pannonhalmi főapát is, ki saját egyházi megyéjét püspöki joggal és függetlenséggel kormá-nyozza. A püspökök az érsekek alá vannak beosztva, nevezetesen az e s z t e r g o m i é r s e k (az ország herceg prímása) alatt állnak: a besz-tercebányai, nyitrai, győri, szombathelyi, veszprémi, pécsi, székesfehér-vári és váci megyés püspökök, meg a pannonhalmi főapát; a k a l o c s a i é r s e k alatt: a csanádi, nagyváradi, és az erdélyi; — az e g r i é r s e k alatt: a szepesi, kassai, rozsnyói és szatmári; — végre a z á g r á b i ér-s e k alatt: a zengi (vagy modruér-si) éér-s a diakóvári (vagy boér-szniai) me-gyés püspökök. MindeD érseknek és püspöknek van külön szentszéke (collegium, káptalan), melyek a kánonok és orsz. törvények által eléjök utalt ügyekben Ítélnek. Az egyetemes magyar róm. kath. egyház feje az esztergomi érsek.
Jegyzet. A Muraköz kormányunk intézkedése folytán közelebb a zágrábi érseknek hatósága alól az esztergomi érsek, illetőleg a szombat-helyi püspök hatósága alá fog helyeztetni.
2. A görög katholikusok
egyházi hatóságai: a) az e s z t e r g o m i é r s e k, ki alá a munkácsi és eperjesi püspökök, — b ) a g y u l a f e h é r -v á r i -vagy b a l á s f a l -v i é r s e k , ki alá, a nagy-váradi, szamosuj-vári és lugosi, s végre c) a 1 e m b e 1· g i g ö r. k a t h . é r s e k , ki alá a kö-rösi (Horvátország) püspök tartozik.
3.
A z örmény katholikusok,kik csak 6 anyaegyházzal bírnak s a többi katholikusoktól csak annyiban különböznek, hogy miséjüket anya-nyelvükön tartják, részben (5 erdélyi egyh.) az erdélyi r. kath. püspök, részben (az újvidéki egyh.) a kalocsai r. kath. érsek alatt állnak.
4.
A helv. hitv. reformátusokegyházai demokratikus alapokon szer-vezvék és 5 egyházkerületbe osztvák, melyek ismét egyházmegyékre (trac-tus) vannak földarabolva. Mindenik egyházkerület élén egy-egy püspök (superintendens) és egy világi főgondviselő áll. Az öt püspök mai szék-helyei : Budapest (dunamelléki egyh. ker.), Újszőny (dunántuli egyh. ker.), Debrecen (tisztántuli egyh. ker.) és Kolozsvár (erdélyi egyh. ker.), bár e székhelyek Kolozsvár kivételével sem joggal, sem kötelességgel nem birnak az állandóságra. A dolog inkább ugy áll, hogy a hol a megvá-lasztott püspök lakik, ott van a püspöki székhely. Az egy egyházmegyék élén egy-egy esperes (néhol fő- és alesperes) és egy-egy világi segédfel-ügyelő áll. Különösebb jogokkal (pl. válóperekben való bíráskodás) csak az erdélyi egyházkerület bir, de a többi kerületre való hatás kül, a mennyiben az egyes kerületek még eddig központi hatóság nél-küli függetlenségben állanak egymás mellett. Ily központi hatóság (egyetemes konvent) szervezését már több ízben megkisérlék, de még ed-dig siker nélkül.
5.
A z ágostai hitv. evangélikusokegyházai hasonló szervezetüek és szintén egyházkerületekre meg egyházmegyékre osztvák. Az egyházke-rületek száma itt is öt, melyek fölött azonban már az egyetemes kon-vent áll, melyben egy v i l á g i főfelügyelő elnököl. Az egyházkerülete-ket itt is püspökök (superintendensek), az egyházmegyéegyházkerülete-ket pedig
espe-Ballagi és Király földrajz.a. III. köt. - 3
34
resek kormányozzák. Püspöki székhelyek most: Pozsony (dunamelléki egyh. ker.) Nagy-Győr (dunántuli egyh. ker.), B.-Csaba (bányai egyh.
ker.) Rozsnyó (tiszamelléki egyh. ker.) és Nagy-Szeben (erdélyi
egy-ház kerület.) · 6.
A z unitáriusok egyházaihasonló alapon szervezvék, de csak egy
egyházkerületet (az erdélyit) képeznek, mely szintén egyházmegyékre oszlik. Az egyház-kerület élén egy püspök áll, ki rendszerint, de nem ok-vetetlenül, Kolozsvárott székel.
7 . A görög keleti hitvaliásuak
egyházai szintén hyerarchiai alapokon szervezvék, mint a r. katholikusoknál A gör. kel. egyház élén a karló-cai (karlovici szerb) metropolita és a nagyszebeni (román) érsekség áll.
Az előbbi hatósága alá a bácsi, budai, temesvári, verseci és pakráci, — az utóbbié alá pedig az aradi és karánsebesi püspökségek vannak beosztva.
Jegyzet. A r. kath., gör. kath. és gör. kel. felekezetekhez a követ-kező szerzetes-rendek tartoznak: 1. férfi szerz. rendek: a sz. Benedek, premontrei, cisterci, Domonkos, kegyes, Szervita, Minorita, sz. Ferenc, karmelita, irgalmas, Mechitár és sz. Vazal rendek; 2. női szerz. rendek : a Mi asszonyunkról (Notre Dame) címzett kanonokrend, angol kisasz-szonyok, Orsolya szüzek, sz. Erzsébet, Domonkos, svájci szüzek, irgal-mas nők (2), sz. Ferencz és szegény iskolásnők rendjei mintegy 250 (!) zárdában.
8. A zsidók egyházi
kormányzata az
1869.jun. 14-én kelt királyi rendeletnél fogva az »egyetemes gyűlés« hatáskörébe tartozik. Alsóbb rendű igazgató hatóságok: a budapesti országos izraelita iroda, a köz-ségi képviselet és elöljáróság. Az egyházközségek 52 községkerületbe osztvák. A hatóságok körébe tartoznak az izr. egyházigazgatási, hitfe-lekezeti, közoktatási és alapítványi ügyek.
A
tudomány, irodalomés
művészetörvendetes haladásnak indult
annyira, hogy Magyarország ma már méltán követelhet magának helyet
Európa müveit államainak sorában. Az európainak nevezett műveltség
á l t a l á n o s színvonalától azonban még sok tekintetben távol állunk,
s minden tényezőnek hatalmas működésére van szükségük, hogy
szel-lemi és anyagi haladásunk igazán általános jellemű lehessen, s az előre
törés népünk minden rétegében nyilatkozhassék. Legújabb állami
éle-tünk oly helyi, történelmi és társadalmi viszonyokat örökölt, melyeknek
rendezése, avagy eltávolítása még legalább is évtizedek ernyedetlen
buz-góságát és hathatós munkásságát teszi szükségessé a mellett, hogy a
mult bajaival való küzdelem közben a jelen és jövő követelményeinek is
eleget kell tennünk, ha újra elmaradni nem akarunk. Épen ezért az
1867-ben működésbe lépett uj magyar kormánynak első gondjai közé
tartozott, hogy müveledésünk fejlesztését mind társadalmi, mind
külö-nösen törvényhozási uton munkába vegye. A következő évben (1868.)
már meghozatott a nagyfontosságú s tanügyünk terén korszakot alkotó
törvény (XXXYIIE. t. c.), mely a m a g y a r n é p n e v e l é s t
orszá-gosan szabályozza. Ez a törvény oda célozván, hogy a magyar
biroda-lom területén egyetlen egy gyermek se nőjjön fel kellő oktatás nélkül,
az iskolába való járást általános kötelességgé teszi. A kormány köteles
a népiskolai ügy jó előmeneteléről mind szellemi, mind anyagi tekintet-ben gondoskodni, s egész hatalmával odahatni, hogy kellő számú fölsze-relt iskolák állíttassanak és azok minél alaposabban képzett tanítókkal láttassanak el. Az ügy könnyebb s biztosabb vezetése és intézése céljából az ország külön (44) tankerületre volt eleintén felosztva, melyek élén egy-egy iskolai tanács állott egy-egy-egy-egy kir. tanfelügyelő elnöklete alatt, ki mint kormányhivatalnok, a közoktatási miniszter közege, a törvény és a mi-niszter rendeleteinek végrehajtója s általában az illető tankerület nép-iskolai ügyeinek vezetője. Ezen törvény szerint a népiskolák részint köz-ségiek, részint felekezetiek, részint pedig magánintezetek. A községiek élén a községi iskolai tanács áll s ezekben a tanfelügyelő rendelkezési joggal bir, mig a felekezeti iskolák a törvény által megengedett korlá-tokon belől a felekezetek hatósága alatt állnak, s fölöttük a tanfelügyelő csak a kormány legfőbb felügyeleti jogát érvényesiti, mig a magánosok vagy társaságok által fentartott iskolák ügyeibe a tanfelügyelő is, a hely-beli isk. tanács is beleszólási joggal bir. A tanfelügyeleti intézmény kö-zelebb azon módosításon ment át, hogy a tanfelügyelők továbbra is a kormány közegei maradnak ugyan, de a megyei hatóságokba osztattak be.
Számuk ma megközelíti a megyékét, csak a legkisebb megyék közül áll-ván egynél több egy tanfelügyelő vezetése alatt.
Az iskolalátogatás kötelezettsége a 6—15 év közötti gyermekekre terjed ki, kik 6—12 évek korukig a rendes népiskolát, azontúl pedig az ismétlő iskolát kötelesek a megszabott módon és időben látogatni.
A népoktatás ügyének felkarolása az uj alkotmányos élet beállta óta nemcsak a törvényhozásnak, kormánynak és felekezeteknek, hanem egyes társaságoknak, sőt magánosoknak is élénk vetélkedési tárgyát ké-pezi. Az utóbbiak közül legállandóbb és legszélesebb körű munkásságot főleg a budapesti »népoktatási kör«, meg az »orsz. nőképző egyesület«
mutat föl, noha a vidéken szerteszét is örvendetes tevékenységet tapasz-talhatunk kivált a »nőegyletek« részéről. A magánosok között első he-lyen állnak azon buzgó főurak és nagybirtokosok, kik ugy lakhelyeiken, mint terjedelmesebb tanyáikon már szép számú népiskolát hoztak létre s tartanak fen. Mindezekhez járul még a felnőttek oktatása, melynek kormányi segélyeztetése csak közelebb szűnt meg. A népoktatás ügyé-nek kellő színvonalon tartására és tovább fejlesztésére az országgyűlés 1874-re 1.889,561 frtot szavazott meg, mely összegből azonban több mint 106 ezer frt nem költetett el (!!!).
A tanintézetek a magyar birodalom területén is négy főosztályba csoportosulnak. Vannak ugyanis 1. a l s ó b b (alsó és felső nép-, ismétlő és polgári) i s k o l á k ; 2. k ö z é p i s k o l á k (gymnaziumok, reálgym-naziumok és reáliskolák) ;3. f e l s ő i s k o l á k (egyetemek, akadémiák) és 4. szakiskolák.
-1- A n é p - és p o l g á r i i s k o l á k száma az 1873. évi minisz-teri jelentés szerint 15,445 (19,652 tanteremmel), 1874-ben 15,407 *)
*) E csökkenést a miniszteri jelentés vagy az 1873., vagy az 1874-ki adatok hibás voltán a alapulónak mondja.
37*
36
19,722 tanítóval s 1.497,144*) tanulóval, mely. számok, ha Horvát-Tótország és a Határőrvidék 1056 iskoláját, 1375 tanítóját s 73,635 is-kolás gyermekét is hozzájok adjuk, 16,461-re,S 21,097-re, ' s illetőleg I.570,779-re egészülnek ki. Az iskolalátogatás állását lehető pontos-sággal tüntetik fel a következő (pusztán csak a szorosabb értelemben vett Magyarországra vonatkozó) hivatalos adatok :
1869-ben volt 2,294,887 iskolaköteles gyermek 1870-ben » 2.215,610 » » 1871-ben » 2.185,225 » » 1872-ben » 2.144,768 » » 1873-ban » 2.121,420 » » 1874-ben » 2.139,207 » » Ezek közül tényleg iskolába j á r t :
1869-ben 1.092,977 vagyis 47.
8S°/o 1870-ben 1.144,936 » 52.
20°/
01871-ben 1.237,320 » 56.
62% 1872-ben 1.401,473 » 64.
37% 1873-ban 1.443,266 » 68.
03°/o 1874-ben 1.497,144 » 69.
98°/o
Ezekből kiderül, hogy e hat év alatt az iskolakötelesek létszámá-nak jelentékeny csökkenése (vagy talán a valósághoz közeledése) mellett is jóval, azaz 22.io
0/o-kal emelkedett a rendes iskolai oktatásban része-sülők száma, nem is számítva az irni, olvasni megtanult felnőtteket, kiknek száma már ezerekre megy. Az im feltüntetett kép még jó távol áll a törvény által célozott eszménytől, de a haladás már eddig is úgy-szólván kézzel fogható. — Az i s m é t l ő (részben csak vasárnapi) is-kolák még sok helyen hiányzanak, de a meglevők már 251,390 növen-déket mutatnak föl. — A f e l s ő b b n é p - és p o l g á r i i s k o l á k eddigelé még csak a nagyobb és népesebb városokban kezdenek némi elterjedést venni, de azért már 1873-ban 10,104, 1874ben pedig II,305 növendék volt bennök. — Yégre az ezen intézetek valamelyiké-nek megfelelő m a g á n i n t é z e t e k b e n 20,027 gyermek tanul. Fel-tűnő, hogy a leányok száma ez iskolák közül csak a legutosó fajtájuak-ban haladja meg a fiukét mintegy 2000-rel; egyebütt mindenütt a leá-nyok vannak kisebbségben, ugyanis az elemi iskolákban 100,000-rel ke-vesebb a leány, mint a fiu, az ismétlő iskolákban mintegy 27,000 a kü-lönbség, a felső nép- és polgári iskolákban pedig alig haladja a leányok száma a fiukénak felét.
A népiskolai tanítók kiképzésével már tetemes számú intézetek foglalkoznak, melyék nem pusztán férfi, hanem nőtanitókat is szolgál-tatnak. A tanitóképezdék száma 1873-ban 57 (ezek közt állami 19, r. kath.
20, gör. kath. 2, gör.-kel. 5, ág. hítv. 7, helv. hitv. ref. 3, zsidó 1) volt,
*) 12735 tanköteles a középiskolákba járt.
37
In document
A magyar birodalom
(Pldal 31-35)